Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)
1956-04-12 / 87. szám
1956. április 12, csütörtök NÉPLAP Mesterséges napfény Levelek a begyűjtésről Több kolhoz melegházaiban neoncsöveket alkalmaznak a növények nevelésénél s így sokkal előbb tudnak korai uborkát, paradicsomot, salátát a piacra szállítani. A Moszkva-területi „Iljics emlékezete" kolhoz üvegházában neoncsöveket alkalmaznak a növények nevelésénél. (Foto M. Kuljesov) A hatodik ötéves tei’v adataiból A hatodik ötéves tervben az egyes gépek és munkafolyamatok automatizálásán túl hozzálátnak egész üzemek, technológiai folyamatok automatizálásához és teljesen új automatizált gyárak építéséhez. 1960-ban az automata üzemek és gyárak számára ötször annyi tutomata es félautomata berendezés készül, mint 1955- oen, 220 automata és félautomata gépsort, illetve üzemet építenek. A szovjet tervezők folytatják az auto- matagépek típusainak kiszélesítését. így például a épgyártás történetében először állítanak fel olyan lutomata gépsort, amely fogaskerekeket gyárt. A moszkvai „Vörös csapágygyárban". Golyós csapágygyűrűket gyártó automatasor. Tóthfalusi Gizella írja ÍGemzséről, hogy a község első negyedévi begyűjtési j tervét túlteljesítették. Sertésből 141, vágómarhából 102. tejből 165. tojásból 101. baromfiból 150 százalékot értek el. Л • tojásbegyűjtés ment nehezen. de a tanácstagok körzeteikben felkeresték a hátralékosokat és megmagyarázták a beütemezés szerinti teljesítés jelentőségét. A tanácstagokon kívül maga a tanács vb. elnöke Szarka elvtárs és Nagy Sándor földművesszövetkezeti ügyvezető is segítettek a begyűjtési hét megszervezésében, mely jól sikerült. A 204 termelő közül 73 hátralékos volt s a begyűjtési hét végére csak 7 hátralékos maradt. Élen járnak a beadásban Batári István vb-elnökhe- lyettes. Juhász Gusztáv tanácstag, Tóthfalusy József tanácstag, Lévai Balázs. Juhász Miklósné, Török Károly és Varga József dolgozó parasztok, akik negyedévi tervük példás teljesítése mellett baromfiból és tojásból már egész évi beadásukat rendezték. A hátralékosok listáján szerepelnek rendszerint Kulin Imre 21 holdas, Demeter Sándor 16 holdas, I. Balázs Sándor, Varga János- né, Veres Bertalan és Ádám János dolgozó parasztok. — Tóthfalusi elvtársnő megjegyzi levelének végén, hogy ha ezek a hátralékosok nem volnának, a község mindig jóval a határidő előtt teljesítené kötelezettségét. Ж D. Tóth György, a nyír- gelsei Béke őre TSZ elnöke azt jelentette, hogy beadási tervüket mindenből túlteljesítették. Baromfi egész évre, sőt 19 kilóval túlteljesítve. Marhahús egész évre, sőt 30 kilóval túlteljesítve ’’'■ri.ás egész évre rendezve van. Hízott sertés 60 százalékban rendezve. Június 1-re egész évit rendezik. Tejből április 20-ra egész évit rendezik. Ж A nyírbátori Petőfi TSZ j beadási versenyre hívta a községben lévő Vörös Csil- ! lag és a Lenin termelőszövetkezeteket állat és állati termékeknek május 1-ig való teljesítésére. Ebben vállalták, hogy sertésből, vágómarhából, sovány baromfiból, tojásból és a háztáji gazdaságból járó beadást május 1-ig, a munkásosztály nagy ünnepének tiszteletére egész esztendőre teljesítik. * A május 1-ig esedékes tejet ; pedig 50 százalékkal túlteljesítik. Ezzel azt akarják elősegíteni, hogy a munkásosztály és a városi dolgozók asztalára kellő időben megfelelő mennyiségű ■hús, zsír, tej és tojás kerüljön. Ezzel kívánják viszonozni azt a nagy segítséget. amelyet a munkásosztály ad falusi szövetségesének gép, műtrágya stb. formájában, hogy a 3 százalékos terméshozamot elérjék. (Kerekes Sándor tsz-elnök.) Ж Szilváéi Lajos fehérgyarmati levelezőnk jelenti, hogy a fehérgyarmati járás begyűjtési tervét március 31-ig sertésből 109.3, vágómarhából 103.2, tejből , 121, tojásból 109.4, baromfiból 141.3 és B- süldő-tervét 257 százalékra teljesítette. A járásban legjobb eredményt Tur- ricse tsz-község érte el. A 2. Cégénydányád, a 3. Gyügye, a 4. Fehérgyarmat. Utolsók: Vámosoroszi, Kispalád és Sonkád. Párosversenyben áll a járásban 29 község, 32 tsz, 1.134 dolgozó paraszt. Vállalását eddig túlteljesítette 18 község, 8 tsz és 875 dolgozó paraszt. A versenyeredményeket 10 naponkint megküldik a járástól minden) községnek, amely alkalommal ismertetik az élenjáró községek módszereit és jobb munkára buzdítják a lemaradókat. Borsod, Hajdú, Szabolcs Kendertermesztőinek tapasztalatcseréje Április 7-1 számunkban hírt adtunk a . kendertermesztők tapasztalatcseréjéről. Ezúttal két felszólalást ismertetünk, amelyek magukban foglalják .a kendertermesztés jelenlegi fő problémáit. BOTOS LAJOS ELVTÄRS FELSZÓLALÁSÁBÓL: Rostkender termesztése tekintetében a Szovjetunió, Olaszország, Jugoszlávia után a negyedik, kenderve- tőmag kivitele szempontjából pedig a világon első helyen állunk. Hazánkban az ipari növények között a cukorrépa és a napraforgó után a kender foglal el legnagyobb területet. A rostkender, a kenderkikészítő, fonó, és szövő iparunk legfontosabb belföldi nyersanyaga. Mivel a rostkenderből magot fogni nem lehet, magtermelésről külön kell gondoskodnunk. Úgy a kendergyártmányainkat, mint a kendermagot a hazai piacon kívül a küifö'd is szívesen vásárolja. Az átvételi feltételek az utóbbi években jelentősen javultak. Ezért paFásZtságunk szívesen termeli szerződésre. 1949-től kezdve úgy a kender területe, mint a termésátlaga nagyban emelkedett. Jelenleg a terület növelése nem szükséges, de a termésátlag és a minőség emelése fontos-feladat. 1955-ben 35 százalékkal emelkedett a termésátlag. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden lehetőséget kihasználtunk volna. A termésátlag emelésében igen nagy jelentősége volt a 6 mázsás és a 4 mázsás kendermagtermelési mozgalomnak, amelyet a 3 megye kendertermesztői indítottak el tavaly Nyíregyházán. — Ebben a mozgalomban 1.889 állami gazdaság, tsz. és egyéni gazdaság vett részt 2.185 hold területtel. A legtöbb részvevő Szabolcsban, a legkevesebb Hajdúban volt. A 6 mázsás mozgalomban kimagasló eredményt értek cl a termelőszövetkezetek közül: a gé- gényi Adv TSZ 26 holdon, 6.7, a vasmegyeri Micsurin 6 holdon 8.4. a tibcrszáilási Petőfi 28 holdon 8.2 mázsás átlagtermést értek el. Legjobb eredménye volt a besztercei Üj Barázdának: 53 holdon 8.5 mázsa. Egyénileg dolgozó parasztok közül sokan értek el 6—13 mázsa átlagtermésnek megfelelő eredményt kis parcelláikon. Például Némedi Lajos (Nagyecsed) 13 mázsán felüli, Térjék Sándor (Tisza- karád). Harsány! András (Tyúkod) 1.2 mázsán felüli, Novák Sándor (Kék) 11 mázsán felüli, Talabos Mihály (Tiborszállás) 10 mázsán felül! termésátlagot ért el. E kiváló eredmények elérésében sokat segített a legjobb termelési tapasztalatok felhasználása is. A legjobb módszerek azonban még nem terjedtek el széles körben. Ez azt is igazolja, hogy a te: mását lag növelésében még nagy lehetőségeink vannak. A besztercei Új Barázda, a tibcrszáilási Petőfi és és i többi élenjárók módszereiből okulva, az idén a következő feladatokat kell megoldani: I. Az élenjáró termelők munkamódszereinek falhasználása. Párosversenyek elindítása. Tudományos kutatók javaslatainak brosúra útján való közzététele. 2. A 3 megyébe’.' átlagosan 10 százalékkal emeljük a termésátlagot. 3. Mindenütt tartoUK be az alapvető agrotechm.ttei feltételeket: az istállótrágyázást és a megfelelő talajművelést. 4. Az aratás és a cseplés gépesítését tovább kell fokozni. A tavalyi 400 hold gépi aratással szemben az idén 1000 hold gépi •aratására biztosítva vannak a feltételek. 10 darab kendermagcséplőgép kísérletezés alatt áll az állami gazdaságokban. Sajnos, még tökéletesítésre szorul — az idén aligha segíthetnek a csép- lésben.-5. Elsősorban Szabolcsban nagy károkat okoz a kender gyökerén élősködő szá- dor. Erélyes harcot kell folytatnunk ellene. Észlelését be kell jelenteni a községi tanácsnál. Legjobb védekezés ellene az, ha virágzása előtt mélyen a föld színe alatt kivágjuk és elégetjük. Több segítséget a szakcsoportoknak! Megyénkben jelenleg 72 szakcsoport működik. Igaz, nem nagy ez a szám. Azonban azt is tudnunk kell, az elmúlt évek során több szakcsoport átalakult termelőszövetkezetté. Ilyen eset volt például legutóbb Tiszádobon, ahol egy méhészeti szakcsoport feloszlott és termelőszövetkezetté alakult szakcsoporton kívüli egyénileg dolgozó parasztokkal együtt. Ilyen eset is, sajnos, csak szórványos. Ebben az esztendőben 23 új szakcsoport alakult. Mindez bizonyítja, hogy az egyszerűbb társulások — а szakcsoportok — mint a szövetkezeti gazdálkodás előiskolái — meglehetősen nagy vonzóerőt gyakorolnak a dolgozó parasztságra. Mi ennek a magyarázata? Az, hogy közösen összefogva, egymást segítve többre lehet jutni, mint egyedül. Ez a felismerés késztette a nagyhalásziakat már a felszabadulás évében a szövetkezésre. Ebben a községben a földhöz juttat ott alt társultak először traktorok, cséplők közös használatára Majd felismerték, hogy a juttatott gyümölcsösöket, szőlőket is sikeresebben tudják gondozni, permetezni közös összefogással. Ezt a kezdetleges szövetkezést megkedvelték az egyéni dolgozók. Többet lehetnek együtt munka közben is. Egymás tapasztalatait, módszereit jobban megismerhetik és átvehetik. így többre jutnak. Nagyobb a termés, kevesebb a kiadás, egyszóval több lesz a haszon. A nagyobb jövedelem elérése az, ami elsősorban serkent a szövetkezésre. Nagyobb és biztosabb jövedelem érhető el a termelőszövetkezetben, de sok egyénileg dolgozó paraszt nem képes egyszeriben elszakadni a_ régi megszokott keretéktől. Ezért csak egyik-másik területen kóstolgatja a közös erőfeszítés gyümölcseit, csak félkézzel fogja meg a másik társa kezét. Eddig jutottak el most a púposhalmi egyénileg dolgozó parasztok is. A cukorrépa termelését nagyon megkedvelték. Az elmúlt évben 170— 200 mázsás termést is elértek már. De felismerték, hogy ennél többet is elérhetnek, ha összefognak Az elmúlt napokban határozták e(, hogy megalakítják a cu- korrépatermelök szakcsoportját Púposhalnwft. Hasonló szakcsoport alakít- ható például gyümölcs, szőlő, dohány, burgonya, káposzta, dinnye stb. közös termelésére is. A szakcsoport alakítása egy lépést jelent előre a nagyobb és olcsóbb termésért. ■ Azonban ez önmagában még kevés. Szükség van a szervezeti élet kialakítására is a szakcsoporton belül. Intézőbizottság választása, taggyűlés összehívása negyedévenként legalább kétszer — ezek a szervezeti élet kialakításának minimális követelményei. A szervezeti élet persze nem önmagáért való. Ez a szakcsoport egészséges működésének, jó gazdálkodásának az előfeltétele. A petneházi szakcsoport például legutóbbi taggyűlésén megvitatta a tavaszi munkák elvégzésével kapcsolatos feladatokat. Ennek köszönhető, hogy szervezetten és céltudatosan dolgoztait. A gyümölcsfák ápolását, metszését szakszerűen és időben végezték el. Most a permetezés következik, amit szintén előre megterveztek s minden előkészületet ehhez a munkához elvégeztek. Ez, a példa is igazolja, hogy a helyes szervezeti élet a közös munka sikerét biztosiI- ja. Erre nagy szükség is van A gyümölcsösökben, eléggé elterjedt a pajzstetű, ami gátolja a minőségi almatermelést. A dolgozó parasztok szakcsoportokban összefogva, eredményesebben küzdhetnek e veszedelmes kártevők ellen. Ez nemcsak egyéni, hanem nemzetgazdasági érdek is. A közös erőfeszítések 1 csak úgy járhatnak teljes) sikerrel, ha van anyagi alap) is a közös tevékenységre^ A tiszavasvári rizstermelőt szakcsoport például 7500 forintot hagyott meg a közösjövedelemből a gépi szárig tás közös költségeire. Az. új! szakcsoportoknál is meg! van erre a törekvés. A nyírvasvári szőlőgyökereztető szakcsoport például 1000 kacsát nevel a közösben a közös költségek fedezésére! Ebből 700 darabot akarnak szerződéses alapon hizlalni; Hasonló törekvés hatja át a nemrég i alakult csibekeltető szakcsoportok tagjait is» Csibét, kacsát nemcsak saját részükre hanem eladásra is nevelnek. Mindezzel ők is hozzájulnak az állattenyésztés hozamának növeléséhez. A szakcsoportok elősegí- tik a szövetkezeti gazdálkodás gyakorlati megismerését. Az első lépcső után könnyebben lépnek a parasztok a magasabb formákba. Ezért nagyobb támogatást érdemeinek és több segítséget igényelnek az egyszerű társulási formák. Elsősorban természetesen a földművesszövetke- zetektő). A kemecsei körzeti földművesszövetkezet körzetében például 5 szakcsoport -működik, de egyet nem segítettek megfelelően A dombrádi földművesszövetkezet ügyvezetője például azt sem tudta, hogy községében működik egy gyümölcstermesztési szakcsoport, nem hogy. segített® volna. A márciusban megtartott két tájértekezlét óta> javult ugyan a segítségadás; de ez még nem elég. Olyant segítséget kell adnunk t» szakcsoportoknak, hogy- eIsff sorban a szervezeti életük szilárduljon meg. Ez nem-! csak a jobb és eredményebb gazdálkodást eredményezi^ hanem a.magasabb formákba való átalakulást is meg—' gyorsítja. Az alapszabályszerű gazdálkodás ugyanis neveli a szakcsoport tagjait, felkelti érdeklődésüket % magasabb fokú szövetkezés, iránt. Varga GyulaPéldanwlaló tarpaiak Felszabadulásunk 11. .évfordulóját községünk sulo dolgozója azzal köszöntötte; hogy beadási kötelezettségét határidő előtt teljesített^ Ifjú Péter Gábor 8 holdas és özv. Czapp Miklósné 6 holdas dolgozó paraszt baromfi és tojásbpadási kötelezettségét egész esztendőre teljesítette. K. Varga Alajos 14 holdas középparaszt vágómarha, sertés és baromfi be1 adását egész évre, a tojásbeadást fél évre teljesí-’ tette. Belényesi Károly 6 hol-l das dolgozó paraszt a ser-' tés és baromfibeadást egésa évre, a tojásbeadást az első negyedévre teljesítette. Id. Papp Béláné begy.- áb.-elnök.
