Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)
1956-04-11 / 86. szám
4 195fi. április 11. szerda NÉPLAP ASSZONYOKNAK 4 LÁNYOKNAK OLGA TUDÓSÍTÓ LESZ Részletek Koptyajeva „Ivan Ivanovics“ című regényéből A nyári napköziotthonok megnyitásának előkészítése L „Munkás teveleső legyek ?“ — bz a foglalkozásom bizony csak szalmacséplés — mondta Olga olyan arccal, mintha egy harmadik emberhez szólna, aki kettőjük között áll. — Ha tudná, hogy bánt, hogy nincs semmi komoly munkám... Most látom csak, milyen hibát követtem el a múltban. Lehettem volna orvos, geológus, műszerész, akármi, és... semmi sem lettem. — Ez úgy hangzik, mintha befejezte volna az élettét! — mondta Tavrov. — Pedig mi mindent csinálhat, ha akar! Miért nem próbálkozott meg az újságírással? Kezdetben például rövid karcolatokat írhatna. — Munkáslevelező legyek? — kérdezte Olga bizalmatlanul. — Jajj, hogy maga milyen! — kiáltott fel Tavrov, aki az asszony hangjában lekicsinylést sejtett. — Talán egy csapásra író akar lenni? — Eszem ágában sincs. Amikor idejöttem és megláttam, mi mindent csinálnak itt és hogy milyen sajátos a természet, csakugyan felmerült bennem a gondolat.., Valósággal bántott; miért nem irta meg még senki mindezt? De, hogy magam lássak neki... Nem, erre gondolni sem merek! — Nem is tanácsolnám, hogy mindjárt egész könyvet írjon — mondta Olga, de arca komoly maradi. — Miért mulatságos? Azt hiszem, kitaláltam, mi aggasztja magát. Ha rosszul sikerül, megtudják... Ne a helybeli, hanem a területi i lapnak írjon. Kezdetben ne is a saját neve alatt. Akar- i ja, hogy témát adjak az első cikkéhez? Amikor Ukamcsanban voltam, véletlenül épen beszéltem a szerkesztővel. Jelenleg a bányászok új munkamódszerei érdeklik, írjon a fúrásainkról. — De hiszen nem is tudom, hogy dolgoznak! — Jöjjön most velem a bányába. Logunov vár. Beszélnem kell vele, maga meg mondja azt, hogy csak úgy kíváncsiságból nézett be. 2. „Ax első cikk“ Olga hazaérve átöltözött, rendbehozta haját és az íróasztalhoz ült. Ivan Ivanovics közben már otthon volt: a konyhapolcon sorakozó termoszok máshogy voltak letakarva, a tűzhelyen egy halom piszkosedény. Ügy látszik, megvacsorázott és elment a tanfolyamra előadást tartani. Olga először örült most a távollétének, szüksége volt rá, hogy összeszedhesse gondolatait, megpróbálja papírra vetni a bányában szerzett benyomásokat. Nem igen törte rajta a fejét, hogy mit is ír tulajdonképpen: elbeszélést, karcolatot vagy rövid újsághírt. Csak érzékeltethesse azt. ami ma megragadta. Eszébe jutottak iskolai fogalmazásai megadott témákról. Akkor senki sem jósolt neki valami nagy jövőt. Azóta sok év telt el... Határozott mozdulattal mártotta be tollát a tintába, a tinta azonban jónéhányszor megszárad még a tollhegyen, míg végre az első sornak nekifohászkodott ... „Az ember lövöldözve hatol be a hegyek mélyébe, megingatja a világ kezdete óta mozdulatlan sziklatö- i megeket — írta Olga. —De nem saját meggazdagodására kell az arany, nem is a munkaadójának, hanem arra, hogy itt is, meg az oszág másik végében is kertek viruljanak ki. utak keletkezzenek, hogy az egész országban jóllakott, jóöltözött és derüskedvű emberek élhessenek. Az a fúrás, aki egymaga négy gépet kezel, világosan látja maga előtt a jövőt. Biztos örömmel tölti el ez a tudat, amikor égő fáklyáját a gyújtózsinórhoz közelíti.,. Éppen a végére ért igénytelen kis írásának, amikor lépések hangzottak fel a szobában és Ivan Ivanovics keze vállára nehezedett. Olga összerezzent a váratlan érintéstől és csillogó szemmel nézett férjére. Arcán elmélyült, boldog kifejezés ült: Ivan Ivanovics akkor látta utoljára ilyennek, amikor még gyermekét táplálta. — Mivel szórakozol? —• kérdezte a doktor és megcsókolta. •— Hazajövök és senki sem fogad... Kinek írsz? — Tudod suttogta, forrón átkarolva férje vállát és egyenesen szemébe nézve — az újságnak írok... levelező akarok lenni. 3. „Itt van nyomtatásban a műve I“ ,.. Egész éjjel búgott a sziréna. Reggel Olga, ahogy az ágyból felkelt, tüstént az ablakhoz futott. — Milyen idő van? — érdeklődött Ivan Ivanovics, miközben öltözködéshez látott. — Olga reménytelenül legyintett: — Változatlan. — Jó hírt hoztam — köszöntött be Pava Romanovna, amikor Ivan Ivanovics már elment hazulról. — Tudja, aranyásókról írt cikkét mégis csak közölték. Még a múlt héten. Csak nem vettük észre — jelentette , ki Pava Romanovna ragyogó arccal. — A férjem azt mondta, hogy olyankor fordul elő ilyesmi, ha egy munka hozzáértőbb ember kezébe kerül. Talán maga a főszerkesztő olvasta el. Kár, hogy nem a teljes nevét írta alá. Olga ügyet se vetett fecsegésére. Az ujságlapra bámult. Keze reszketett. Igen azoknak a cikkeknek egyike, amelyeket a szerkesztőség nem fogadott el... most mégis megjelent! Még a címét sem változtatták meg. Izgalmában szinte kirázta a hideg, majd meg lázas forróság öntötte el. Itt van nyomtatásban a műve! Még mindig kezében szorongatva az újságot, egy székre roskadt. Valósággal láz borzongatta. 4. „Ax újságnak dolgozni megtisztelő feladat“ —- Nagyon örülök, hogy megismerhetem! — mondta a területi lap szerkesztője. Felemelkedett székéből és a kissé elfogult Olga elé ment. Olga rendszerint magabiztosan viselkedett, ám ide az áhított munka ügyében jött, képességeinek tudatában, remélte, hogy elismerésre talál — ettől volt izgatott. — Azonnal felfigyeltünk a cikkeire — folytatta szívélyesen a szerkesztő, mint aki értékeli az előtte álló képességeit. — Bár a vélemények kissé megoszlottak velük kapcsolatban... Enélkül nincs, az újság bonyolult, kényes dolog, ahogy mondani szokták: amit tollal megírtak, baltával sem lehet kivágni. De aztán mintegy összeszoktunk, úgye? Olga, még mindig izgatottan, némán bólintott. — Nos hát — mondta a szerkesztő s nyugodt, közvetlen pillantással nézett rá. — Ha ezentúl is ugyanígy iparkodik, akkor, megfelelő feltételekről gondoskodunk. Állandó levelezői munkát ajánlunk fel a bányakörzetekben. A különtudósító kötelezettségeinek részleteiről majd a helyettesem tájékoztatja. — Órájára pillantott. — Л sztahanovista gyűlésre sietek '■— magyarázta a mozdulatát — maga pedig menjen a szomszéd szobába, ismerkedjék meg a szerkesztőség tagjaival, leendő munkatársaival. Várjon csak, majd bemutatom! Este értekezletet tartunk, okvetlenül el kell jönnie. — Eljövök! — felelte Olga boldog mosollyal. Amikor a szerkesztőségből kijött, úgy repült, mintha szárnyai lettek volna... Este a szerkesztő tágas szobájában ült az értekezleten. Sokan voltak. Többek között megvitattak egy téves adatokat tartalmazó cikket is, amely a napokban jelent meg az újságban. Az a munkatárs, aki a hibát elkövette, hevesen mentegetőzött, ígérgetett és fogadko- zott. Itt nem törődlek egymás érzékenységével. — Olga cikkeit is megbírálták. Oiga figyelmesen hallgatott. Örült neki, hogy apró írásairól megemlékeztek. — „Jó tudósító akarok lenni — gondolta, miközben érdeklődéssel nézegette új kartársait. — Mindenerőmmel rajta leszek, hogy ne kelljen engem is megpiron- gatniok, mint ezt a fiatalembert...” . Pártunk és kormányzatunk állandó óvodák, iskolai napközi otthonok bővítésével, új intézmények létesítésével gondoskodik arról, hogy a dolgozó anyák biztos helyen tudva gyermekeiket, nyugodtan végezhessék termelő munkáju- ■ kát. , Lehetővé teszi továbbá a nyári mezőgazdasági műn- j kák idejére idénynapkózi ! otthonok szervezését. A f községekben, termelőszövet- ! kezetekben létesülő nyári i napközi otthonok elősegí- I tik a nagy mezőgazdasági i munkaidőben olyan anyák munkáját, akik gyermekeik miatt eddig csak háztartással foglalkoztak. A tapasztalat azt mutat- ; ja, hogy a dolgozó anyák megyénk területén élnek ezzel a lehetőséggel. Tavaly járásaink 3341 gyermek elhelyezését tervezték s ezzel szemben a nyár' folyamán 4493 gyermek iratkozott be idénynapközi otthonokba. Ajakon 30 gyermek étkeztetésére volt költségvetési keret, míg a jelentkezettek száma a 6(1 főt érte el. A jól megszervezett és helyesen irányított idénynapközi otthon nevelő munkája igen jelentős a gyermekek életében is. A gyermekekbe beidegződve a a kulturális, higiénikus szokások, helyes elképzelést nyernek az őket körülvevő életről és a természetről. Megtanulják: hogyan kell együtt játszani, dolgozni, egymást segíteni. A nyíregyházi járás MNDSZ szervezeteinek életéből Az ibrányi MNDSZ a szülői munkaközösséggel karöltve kézimunka kiállítást rendezett az elmúlt héten és megtartotta a főzőtanfolyam záróvizsgáját is. Az óvodások műsorral szórakoztatták a részvevőket. A bevételből 250 forintot juttattak el az árvízkárosultaknak. 50 taggal alakult meg Nagyszálláson az MNDSZ. Az asszonyok vállalták, hogy április 4-ig lebonyolítják a bélyegeladést. Vállalásukat teljesítették. Április 4-én teadélutánnal egybekötött ünnepi gyűlésen osztották ki a tagkönyveket. № A rakamazi MNDSZ április 15-én kézimunkakiállítást rendez. A kiállítás egyben záróvizsgája a kézimunka szakkörnek. A bemutatott tárgyakat a szakkör tagjai készítették a téli foglalkozásokon. üt Vágner Jánosné ibrányi MNDSZ-asszony. járási tanácstag a körzetéhez tartozó hátralékosokká rendszeresen elbeszélget ; beadással kapcsolatos problémákról és ezzel nagy segítséget ad a begyűjtési szerveknek. üt Bervecz Béláné, Rome Jánosné és Oláh Miklós- né ibrányi egyénileg dolgozó parasztasszonyok már Paszab községben, ahol a községi pártszervezet vezetésével, a tanács a tantestület és a lakosság nagy részének támogatásával rendbehoz1 ták a napközi otthon helyiségeit. Részt vettek a berendezés beszerzésében, elkészítésében. 45.000 forint értékben járultak hozzá a napközi otthon működéséhez, a helyi tsz. zöldségfélével és gyümölccsel segítette az otthon konyháját. Legfontosabb feladat, hogy alkalmas, tiszta épület, megfelelő környezet várja a gyermekeket. Ezért nagyon fontos a napközi otthon vezetők helyes kiválasztása-és olyan épület biztosítása, amely nem ütközik más oktatási munkába. Például: ne iskolaépületben helyezzék el a napközi otthonokat. Tovább kell fejleszteni az úttörőknek azt' ’a mozgalmát, amelyVén játékokat készítettek az ■ óvodások számára. Az idénynapközi otthonok beindítása és működtetése a község társadalmának közös ügye. Ezért a községi tanácsoknak több gondot kell fordítani a napközi otthonokra. Tovább kell fejleszteni a tsz-ek által elindított eredményes patronáló mozgalmat, hogy a napközi otthon lehetőleg tsz. épületben legyen elhelyezve. GÉCZI LÁSZLÓMÉ megyei tanulmányi felügyelő. Kifejlődik bennük a baráti érzés, szülők és idősebbek iránti tisztelet, igazságérzet, becsületesség, a napközi otthon tulajdonának megbecsülése stb. A gyermekeknek az őket körülvevő élettel és természettel való megismertetése nemcsak erkölcsi nevelésük szempontjából lényeges. hanem értelmi fejlődésük és esztétikai I nevelésük szempontjából is. Az idénynapközi otthonok jelentősége évről-évre növekszik, s ez évben különösen fontos jelentőséget kap. Az időjárás kedvezőtlen volta miatt a tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzése, összezsúfolódik.. Ennek következtében minden munkáskézre, így az anyák segítségére is szükség lesz népünk kenyerének biztosítása érdekében. A megyei, valamint a járási MNDSZ-szervezetek munkatervében központi helyet foglal el az idénynapközi otthonokkal való törődés a napközi otthon szebbé, barátságosabbá tétele érdekében a társadalmi munka megszervezése. Lelkesedéssel vállalták önálló tsz. napközi otthonok szervezését. Ez a lelkesedés is azt bizonyítja, hogv felismerték a napközi otthon jelentőségét. A társadalmi összefogásnak szép példáját láftlík az elmúlt év folyamán ; Túl a vízen. túl a nádon. • Hová a szél hálni (ár. ■ Élt egyszer egv öregasszony — j Elveszett a neve már. teljesítették egész évi tojás- és baromfibeadásukat. K. Varga Józsefné 5 holdas újfehértói egyénileg dolgozó parasztasszony vállalta, hogy május 1-re egész évi tojás- és barom- fibeadását teljesíti. 1 : I I Ajándék a mohácsi I iskolának A nyíregyházi tanító- 1; nőképző ifjúsága el- ; I; határozta, hogy iskolai : I. szemléltető segédesz- , I közöket ajándékoz az ' i: árvízsújtotta mohácsi ■ iskolának. Szándékú- '■ | ■ kát már közölték is az ■ 1 iskola vezetőségével. I, Válaszul az alábbi leI relet kapták. 1 ; ..A felajánlott szsm: léltető eszközöket kö- ' I szönjük és azt a szere- ' tetet, mely árvizsúj- i ; tóttá iskolánk iránt I. megnyilvánul. A szem- . 1 .' léltető eszközöket Но- ’ i ; morodi (Mohács-sziget) ; i. 'kólánk részére kér-. (’ iük megküldeni.“ 7 Horn is bal. hogy elfeledte* » Hiszen a név mire |o? t úbv nevezem, ahogy mások;, Neve csupán — Nagyanyö. Sokszor jártam én is nátós.r Háza — mint a patyolat,, Álmomban még mindig Iájóm: Kertjében üt. varrogat?’ '' Körülötte fákon ülnek. Hallgatnak a cinegék. S mint a nvüzsgö aranvmíhck. úgy rajzanak a mesék. Egyiket a másik után Mondja, mondja Nagyanyój — élt egyszer egy kisleányba. Arca szép, a szive ló... , : — Volt egyszer egy öreg medve. Dirmegö és tlörmögő. Mézet akart lopni, s közben Hozzáragadt a fedő... Hol volt, hol nem. Nagyanyörka. Mesemondó Nagyanyám. Mikor meghalt, örökségbe Л meséket hagyta rám. P0UMANICZK1 MÁRIA gimnáziumi tanutó Hyári ruhamodellek téli körúton A lipcsei divattervezők tel dcekáu pompás tavai-/. 1 és nyári ruha-koldiekcióka-t áUítot. tak öbí»7e. amellyel három hó- napoe körútra, indultak az MDK minden részébe Sok üzem dolgozói saját kultúrtermükben csodálhatják mee a perionból, ízléses mintájú műhelyemből és ец-véb anyagokból készült ruhti. költeményeket. Különösen szépek a. gyürhetetlen pasztellszínű műrostanyagokból Készült ruhák. A legtöbb hvan ruhát a hoászított szűk derék és bő haraneszoknva jellemzi. A kosztümök ugyancsak követik a. derék és csípő vonalát.
