Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-11 / 86. szám

üilág proletárjai égtfesiilietek. I М» Я А PLAP и g® fragt AZ MOP SZABOLCS - SZ A T M A RM GC У El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ХШ. évfolyam, 86. sxám ARA ДО FILLER 1956. április 11, szerda 69 718 forint készpénz, 90—100 ezer forint értékű élelmiszer az árvízkárosultak megsegítésére Előbb, eredményesebb mezőgazdasági munkaversenyt 1 Évről-évri mind szélesebb körben bontakozik ki a mezőgazdaságban népünk alkotó kezdeményező ké­pessége a küjlönböző mezőgazdasági versenymozgal­makban. Az elmúlt esztendő jó termelési eredményei­ben kétségtelenül nagy szerepet játszott az is, hogy állami gazdaságaink, gépállomásaink, termelőszövetke­zeteink és egyénileg dolgozó parasztságunk nagy töme­gei versenyeztek a több és olcsóbb termelés elérése érdekében. Az idén jóval nagyobb feladatok állanak mező­gazdaságunk előtt, mint bármikor. A tavalyi jó ter­méshez viszonyítva 3 százalékkal akarjuk fokozni a mezőgazdaság összhozamát. Ez végeredményben az első ötéves terv átlagos eredményéhez képest nem keve­sebb, mint 10 százalékos emelkedést jelent. Ezt a célt most nehezebb viszonyok között kell elérnünk. A mostoha időjárás, az árvizes és belvizes tavaszkezdet, az április eleji hidegek nagy erőfeszítést kívánnak a mezőgazdaság minden dolgozójától, hogy a késedelmet, az eddig keletkezett károkat pótolhassuk. Van-e erre lehetőségünk, kilátásunk? Igen, van! Ez a lehetőség, ez a kilátás á mezőgazdasági munkaverseny eddigi hi­báinak kijavításában és továbbfejlesztésében rejlik. Melyek azok a hibák, amelyeket sürgősen ki kell küszöbölnünk a versenymozgalomból? A tél végén megtartott aktívaértekezletek Nyíregyházán, járásaink székhelyén és községeinkben megvitatták többek kö­zött a munkaversenyszervezés helyes módszereit is. A A Demecser és Vidéke Köfzeti Földművesszövetke­zet kétezren felüli tagságá­nak küldöttértekezletén megvitatták a körzeti föld­művesszövetkezet 1955, évi Három családi ház A küldöttgyűlésen jelen­lévők elhatározták, hogy a vásárlási és értékesítési visszatérítésekből 20 száza­lékot, 69.718 forintot juttat­nak az árvízsújtotta lakos­ságnak. Ezután vállalták, hogy 300 mázsa élelmiszert és zöldségfélét is összegyűj­tenek. Krausz Ignác, Andó József és mások már nagy­mennyiségű élelmiszert gyűjtöttek össze. Vállalták még, hogy az összegyűjtött értékből felépíthető három családi házat fel is építik a földművesszövetkezet iparo­sai. A felajánlott élelmiszer és zöldségféle megoszlása: részvevők akkor úgyszólván minden értekezleten he­lyeselték azt, hogy a verseny fő formája a páros ver­seny legyen, hogy állami gazdaság állami gazdasággal, gépállomás gépállomással, termelőszövetkezet termelő­szövetkezettel, egyénileg dolgozó paraszt egyénileg dol­gozó paraszttal, ugyanazon gazdaságban egyik brigád a másikkal, egyik dolgozó a másik dolgozóval keljen versenyre a 3 százalékos terméshozam növeléséért. A múltban gyakori volt az olyan versenyfelhívás, amely nagy hangon mindenkit versenyre hívott, mindent fo­gadott, de aptelyet soha senki nem értékelt és nem is teljesített, ázóltak ezek a legkülönbözőbb dolgokra és időpontokra, Annyi papír megtelt velük, hogy gátat lehetett volna belőlük építeni. Az SZKP XX. kong­resszusán Kiricsenko elvtárs beszélt arról, hogy az ilyen ünnepélyesen meghirdetett versenyvállalások, amelyeket soha senki nem teljesít és nem kér számon •— nemcsak hogy feleslegesek, hanem egyenesen káro­sok, mert felelőtlenségre, üres szólamok hangoztatá­sára nevelik a dolgozókat. Ez a megállapítás bizonyos fokig a mi megyénk versenymozgalmára is érvényes, sajnos még napjainkban is. A napokban érkezett szerkesztőségünkbe sok he­lyes versenyvállalás között például a Nyírmadai Ál­lami Gazdaság ricsikai üzemegységének felhívása ex­portalma termelésre, amely az ország összes állami gazdaságának valamennyi almatermelő telepét ver­senyre szólítja. (Az helyes, hogy az országos verseny­kihívástól függetlenül a gazdaságnak egy másik telepét párosversenyre hívta.) Az újfehértói Rákóczi TSZ a gépállomás körzetében lévő összes termelőszövetkezetet versenyre hívta — különben helyes versenypontok sze­rint a 3 százalékos terméshozam növeléséért. Sok hasonló versenyfelhívás érkezett még a szer­kesztőségbe, amelyek azt bizonyítják, hogy a „min­denkit versenyre hívok” nagyhangú szólamtól nehezen tudunk megszabadulni. Ki fogja ezeket értékelni? De nem is ez a fő cél, hanem az, hogy éljen a verseny, hogy valóban a dolgozók tegyék és hajtsák végre. Alulról jövő kezdeményezés legyen, a dolgozók válla­lásai alapján állítsák össze a verseny egyes pontjait. Olyanok lépjenek egymással versenyre, akik láthatják is egymás munkáját, akik tanulhatnak egymástól munka közben is a gyakori értékelés alkalmával. Az a helyes, ha egész évre szóló versenyvállalások szület­nek, de természetesen felbontva ezeket idényekre, de- kádokra, emberre, gépre és napokra. így mód nyílik arra, hogy szinte napról-napra figyelemmel kísérhetik a munka menetét és rövidebb időszakonkint, például dekádonkint nyilvánosságra hozzák a vállalások telje­sítését. Nagyon helyesen szervezték meg a versenyt а Tiszaszalkai Gépállomáson, ahol előzetesen ismertették a terveket brigádokig és dolgozókig való lebontásban, majd ismertették a sztahanovista szintek elérésének feltételeit. Ezután az egyes brigádok és dolgozók meg­tették felajánlásaikat és párosversenyeket kötöttek. Konkrétan jegyzőkönyvbe foglalták mikor mit akar­nak tenni a terv túlteljesítéséért, az önköltség csök­kentéséért. Ez ellenőrizhető és értékelhető. Az előttünk álló rendkívül komoly feladatok azt követelik tőlünk, hogy kevesebb hangoskodó, általános szólamok helyett megfontolt, kézzelfogható vállalásokat tegyünk és azok teljesítését rendszeresen és nyilváno­san értckeljüfi. Nagyobb lendületre van szükség a fehérgyarmati járásban! Március utolsó hetében a termelősszövetkezetek kezd­ték el legelőbb a tavasziak vetését. A fülesdi Petőfi március 28-án elvetett 17 hold zabot, a következő két napon 10 hold tavaszi ár­pát. Ezt meghallották a vá- mosoroszi Petőfi téeszben s azonnal hozzáláttak az árpa vetéséhez és rövid idő alatt földbe tettek 20 hold árpát. Ugyanebben a községben a Béke TSZ is követte a Pe­tőfi TSZ példáját. A KISNAMÉNYI BÉKE TSZ igen gyenge talajon gazdál­kodik. Hozzá még a tél utolján nagy területeket bo­rított el a belvíz. A tsz-ta- gok azonban nem nézték tétlenül ezt az állapotot, hanem serényen munkál­kodtak a káros víz elveze­tésén. Munkájuk sikerrel járt. Március 31-re már 10 holdat cl is vetettek. A várakozó álláspontot ezeknek a termelőszövetke­zeteknek a példája oszlatta fel. Nem vártak a gépre, hanem fogattal mentek a földre, ahol a gépnek még puha volt a talaj. A többi termelőszövetkezetekhez el­jutott a három község ter­melőszövetkezeteinek kez­deményező példája s ők is megindultak a munka él­vonalában. Sajnos, azon­ban AZ EGYÉNILEG DOLGOZÖ PARASZTOK­RÓL nem mondható el ugyanez. Pedig az ő földjeiken is megvannak azok a lehető­ségek, amelyek a tavaszi munkák teljes beindulását elősegítik. Sőt, talán na­gyobb mértékben. Csak egy példát említek erre. Az egyéniek kisparcellákon bakhátas szántást alkalmaz- munkáját. A mérlegbeszá­moló után ifjú Hajnal Fe­renc kezdeményezésére fel­ajánlásokat tettek az árvíz­károsultak megsegítésére^ 25 százalék kenyérgabona, 15 százalék bab, kukorica, a többi zöldség, burgonya és alma. A közös felajánláson kí­vül Móra Antal egy havj illetményének 50 százalé­kát, Ondó József 200 fo­rintot, Kerepesi Sándor egy heti illetményét, Fehér Ist­ván 200 forintot és két heti építómunkát, Gottlieb Kál­mán két heti, Szvák János egy heti építőmunkáiát ajánlotta fel az árvízkáro­sultaknak. Csáki Menyhért Demecser, földműves­szövetkezeti elnök. nainak. A parcella mindkét szélén barázda marad, ahol a víz elfolyhat. Az idő most már nagyon sürget bennünket. Amíg más években 48—52 nap jutott a tavaszi munkákra, most ebben az évben en­nek csak a kétharmada, sőt a mai naptól május 1-ig már csak a fele. Nagyon kell tehát igyekeznünk. — Most már a gépek is a föl­deken vannak. El kell ér­nünk, hogy április 10—12-re a kalászosok és a szálas takarmányok a földbe ke­rüljenek, AZ A FELADATUNK most, hogy a tanácselnök elvtársak és a mezőgazdá­szok, mezőgazdasági elő­adók többet tartózkodjanak kint a területen. Kérjék a tömegszervezetek, elsősor­ban a termelési bizottságok tagjainak segítségét. A me­zőgazdasági állandó bizott­ságok, mint a tanácsok szervei, különösen sokat te­hetnek most ezekben a na- pokban a munkák szerve­zésében és irányításában. A vetőmagcserét mindenütt gyorsan kell lebonyolítani, hogy ne gátolja a vetést. Különösen Tiszabecs, Köl­ese, Botpalád községnek van mit tenni ezen a téren. A pétisót termel 5szövet- kezeteink többsége már megkapta. Ne késlekedje­nek tehát a felhasználásá­val. Kövessék a fehérgyar­mati Győzhetetlen Brigád, a jánkmajtisi Petőfi, a kis­szekerest Előre, a tunyog- matolcsi Szabadság Haj­nala és a kisnaményi Béke TSZ-ek példáját, amelyek már 50—70 hold területe­ken befejezték az ősziek fej trágyázását. Járásunk területén nem kielégítő a versenymozga­lom. Csak 15 község lépett eddig páros versenyre egy­Csatorna a sivatagban A .Szovjetunió déli részén terül el a iiuxm.-vii SZSZK, — a napsütötte tájak, a termékeny oázisok és a hatalmas száraz pusztaságok vidéke. A köztársaság csapadékos vidékein igen gazdag termést takarítanak be. Az öntözhető terület azonban igen kicsiny. A köz­társaság területének nagy részét a Kara-Kum homok­sivatagja foglalja el. Turkméniában a földnek csak egyszázad részét művelik meg. A szovjet kormány elhatározta, hogy hatalmas öntözőrendszert épít Turkméniában. Ha elkészül a Kara-Kum csatorna, virágzó kertek nőnek ki a ma még kopár sivatagban. E csatornán keresztül eljut a köztársaság száraz vidékeire az Amu-Darjának, Közép- ázsia leghatalmasabb folyójának vize. A képen: az épülő csatorna egyik szakasza. (Foto G. Zelma) A IV. kerületi pártszervezet népnevelői jó példát mutatnak a sajtóteriesztésben A nyíregyházi IV. kerü­leti párt-alapszervezet nép­nevelői értekezleten foglal­koztak azzal, hogy munká­jukhoz milyen segítséget ad a rendszeres újságolvasás. Többen felajánlást tettek a párt megyei lapjának ter­jesztésére. Fazekas Dániel- né öt Néplap előfizetőt, Rácz Istvánná pártonkívüli négy előfizetőt, Gál Mihály- mással. Pedig a múlt évek bizonyítják, hogy ahol ver­senyeztek, mint például Nábrádon, Szamosújlakon, Gyügyén stb. — ott igen jő eredmények születtek. Tu- nyogmatolcson már hagyo­mányos a párosverseny. — Most is 226 dolgozó paraszt áll egymással versengés­ben. Szahnárcsekén és Bot­paládon is bizonyára sokat segítene a helyesen szerve­zett verseny. Seres Zsigmond járási főagronómus. Fehérgyarmat. Begyűjtési napok a balkányi tanyákon Községünkhöz nem keve­sebb, mint 32 tanya tarto­zik és ezek közül nem egy 20, sőt még ettől is több kilométernyi távolságban van. S hogy községünk be­adási tervét pontosan tel­jesítse, minden hét csütör­tökén külön tanyai begyűj­tési napokat tartunk, mikor is a beadásba szánt tojás- és baromfimennyiség a helyszínen kerül átvételre. Az ilyen begyűjtési napok­ra a fogatot a földműves­szövetkezet biztosítja. Ez új módszernek meg van az eredménye: az egyik Csehszlovák vendég látogatja meg megyénk községeit Tegnap délután egy óra­kor megyénkbe érkezett a csehszlovák kulturális kül­döttségének tagja, Josef Jetmár elvtárs, a Népműve­lési Minisztérium képvise­lőjének kíséretében, hogy megyénk kulturális életét tanulmányozza. Nyíregyhá­zán a Bessenyei Klub helyi­ségében meleg fogadtatás után baráti hangú tapasz­né, Péter Károly és Adami Istvánná néhány nap alatt 23 Néplap-előfizetőt szer­veztek. A kerület dolgozói között tovább folytatják a politikai felvilágosító mun­kát, hogy minél többen já­rassák és olvassák a Nép­lapot. Vekker István titkár. Egy napi keresetüket adták az árvíz­károsultaknak A kisvárdai péküzem I, számú sütödéjének dolgozói egy teljes napi keresetüket ajánlották fel az árvízkáro­sultaknak. Krokó Péter bri­gádvezető, Makkai Kálmán, Bödöcz Gyula és Tirpák Ti­bor versenyre hívták a sü­tőipari vállalat többi bri-i gádjait is. Az eddig általuk befizetett összeg egyenként 60—60 forint. Hován József tudósító. ilyen csütörtökön például 4200 darab tojás és 76 kiló baromfi gyűlt be. De van olyan eset is, amikor e két cikkféleségből együtt 5 má­zsa is átvételre kerül. A tanyai termelők he­lyesnek tartják ezt. a mód­szert. Az átvételi napokra már előre elkészítik mind tojásból, mind baromfiból a beadás teljesítésére szánt mennyiséget. így aztán a tanyák dolgozó parasztjai időkiesés nélkül végezhetik termelő munkájukat. Nagy Zsigmond vb. elnök h. talatcserét folytatott. E ta­lálkozón megyénk kul­turális szerveinek, intéz­ményeinek vezetői és tagjai vettek részt. Josef Jetmár elvtárs több napig fog me­gyénkben tartózkodni, s többek között Nyírlugosra, 1 Nagycserkeszre, Turricsére látogat el, hogy a kultűr- csoportok munkáját tanul-] mányozza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom