Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)
1956-04-10 / 85. szám
NÉPLAP 1956. április 10. kedd Az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának felhívása a szovjet mezőgazdaság dolgozóihoz az egyesülés után Jobban megy a gazdálkodóé „ОКсщцшъ szép huiatás..? Moszkva, (TASZSZ) A Szovjetunió Kommunista Vártjának Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa felhívással fordult a kolbozparasztok- hoz, a szovhozok munkásaihoz, a szovjet mezőgazdaság minden dolgozójához és szakemberéhez. A felhívás rámutat arra, hogy a múlt évben a mezőgazdasági dolgozók jó munkát végeztek és így a sok területen fellépett erős aszály ellenére az ország az előző évihez képest jelentősen több gabonát, tejet, húst, zöldségfélét, ipari növényt kapott. Sok kolhoz, szovhoz, gépállomás, egész körzetek területe és köztársasagok az egyes termények termelési színvonalát tekintve, megközelítették az SZKP Központi Bizottságának januári teljes ülésén UKiO-ra kitűzött feladatokat. A mezőgazdasági termelés növekedése lehetővé tette az 1954. évinél nagyobbmennyiségu mezőgazdasági termény begyűjtését, a tervek sikeres teljesítését. A felhívás a továbbiakban rámutat arra, hogy az egész zovjet nép nagy lelkesedéssel törekszik azoknak a grandiózus feladatoknak a megoldására, amelyeket az SZKP XX. kongresszusa tűzött az ország elé. Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa felhívással fordul a mezőgazdaság minden dolgozójához, hogy sikeresen végezzék el az idén 1. metőgazdasági munkálatokat, mert elérkezett a döntő pillanat annak biztosítására, hogy valóban teljesüljenek a XX. pártkongresszuson a mezőgazdasági termelésre vonatkozólag hozott határozatok, nemcsak a hatodik ötéves -rvben előírt mennyiségés Tivadaron 1950-ben alakult a Vörös Hadsereg TSZ, s nemsokára a Béke. Egyik tsz. sem volt nagy. Azi adottságokat külön-külön 1 nem tudtuk kihasználni. A' nehézségek, rinnt minden' tsz-ben, nálunk is megvol-l tak, s csak 195ü-ben sike-i rüit a két termelőszövetke-■ zetnek nendbehozni a gaz-, daságát. A Vörös Hadsereg; TSZ-bert még ekkor is sok baj volt a munkaszervezés-; sei, a fegyelemmel, az aránytalanságokkal. Végül■ a két tsz. vezetősége úgy i határozott, hogy egyesíteni; fogják a két szövetkezetei.i Az alakuló gyűlésen az Üj. Élet nevet adtuk az egyesi- ■ tett tsz-nek, A vezetőségbe' a két tsz. legjobbjai kerül-} tok, s így egyesített erővel i kezdtük az 1956-os észtén-i dót. í Jobban megy a gazdáiké-' dás az egyesülés után. Az állattenyésztésben már ed-; dig szép eredményeket értünk el. A tehenészetben a' fejési átlagot kétszeresére! emeltük. 4 darab fejőstehe-í net vásároltunk. A tavaszi jó előkészületek után elhatároztuk, hogy 6 százalékkal növeljük a terméshozamot, s ennek eléréséért versenyre hívtuk a tarpai Bajcsy-Zsilinszky TSZ-t. A növénytermesztő brigád a! 100 mázsás burgonya, a 200: mázsás cukorrépatermés eléréséért harcol. A DISZ állattenyésztési brigádja az állati terméshozamok növelése érdekében áll párosversenyben a Bajcsy-Zsilinszky állattenyésztőivel. Elhatároztuk, hogy csökkentjük a lóállományt és még négy tehenet vásárolunk a lovak eladása után. Szlepák József levelező. határidő szempontjából, hanem határidő előtt és sokkal nagyobb mennyiségben. A felhívás rámutat, az a feladat, hogy a pártszervek, a szovjet és mezőgazdasági szervek vezetői, a kolhozok, a gépállomások és a szovhozok vezetői megértsék I arra kell törekedni, hogy a mezőgazdasági termelési tervek a rendelkezésre álló lehetőségek maximális kihasználásából induljanak ki és ennek alapján növekedjék minden földművelési és állattenyésztési termékfajta termelése. Ez a fő. ez az alapvető dolog, — mondja a felhívás — mert nem elégedhetünk meg ч m'Mmumma.1 e termékek termelésében. El: kell jutnunk ahhoz, hogy j teljesen biztosítsuk orszá-, gunk szükségleteinek kielé- i gítését. A párt központi bizotteá- j ga és a Szovjetunió Minisz-I tertanácsa úgy vélekedik,; hogy a mezőgazdasági ter-í méhek termelésének erőtel- } ies növelésének tervei a ha- ' födik ötéves terv első évében sikeresen megoldhatók, mert megvan minden szükséges feltétel ahhoz, hogy minden növényfajtában i magas terméshozamot ér- j ifink el és kellő mennyiség- i ben lássuk el az országot' szemesterményekkel, hús»’! tejjel, burgonyával, zöld- ’ ségfé’ékkel, gyümölcsökkel i és más mezőgazdasági tér- . •"ékekkel. A párt és a kormány so- i kát tett a mezőgazdaság; gyors fellendüléséért — l mondja befejezésül a felhí- j vás, — most azon fordul! meg a dolog, hogy minden mezőgazdasági dolgozó még komolyabban fogja fel munkáját és önfeláldozóin munkálkodjék a XX. pártkongresszus határozatainak végrehajtásáért. yen, akiről a riport] Szinte minden mondat, szól, pontosan egy amely a helyhatározó tar-.uórát töltött a. jövőben. Furcsa meghatározásnak hangzik, de valóban így történt. Tóth Margit a nyíregyházi Tanítónőképző IV.-es növendéke a héten egy teljes órát kalandozott a jövőben, a saját jövőjében. Talán nem is kalandozás volt ez, hanem igen komoly, megfontolt és végül érdekes lépés. Egy lépés azon az úton, amelyért még küzdenie kell, de amely megérdemli a fáradtságot, a tanulást. Ez az első lépés úgy kezdődött, hogy Margitka, aki eddig ugyanúgy az iskola padjaiban ült, mint azok a kispajtások, akik most előtte ültek — egy órára tanítónéni lett. Teljesen ott felejtette az iskola padjai között és a kollégium tanulószobájában az iskolás magatartást. Megfontolt, vidám tekintetű tanító néniként lépett a katedrára, hogy bejelentse az általános iskola negyedikes pajtásainak: „a mai nyelvtanórán a. helyhatározókról lesz szó.“ Tókedvet keltő nyelvia- '' ni mondat díszelgett a fekete iskolatáblán. Varga Zsófia, aki arról nevezetes a pajtások között, hogy ö szerezte nyelvtanból a legtöbb ötöst, fennhangon olvasta: „Itt a tavasz. A pajtás család tagjai kirándulnak. az erdőbe, a tisztáson lerakták csomagjaikat. Marikánál a táskában szép piros labda volt. A lányok egy lombos fa alatt sétállak ..." A piros kordbársonyka- bátos tanítónő-jelölt szavait, s mozdulatait figyelemmel kísérték az osztály tanulói. Ott voltak a másik, asztalnál a versenytanítás bírái is, az iskola igazgató helyettese, a szaktanárok, az óra hivatalos vezetője, és a többi növendékek, akik jegyzetük fölé hajolva írták észrevételeiket az óra vezetésről. Egy óra a jövőben lázával összefüggött a tavaszról, a zöldellő határról, I az új élet születéséről szólt.' Margit — a fiatal tanítónő- j jelölt — olyan elmélyiilten, magabiztosan járkált a sorok között, magyarázott, kérdéseket adott fel, 1 kisegi-. tette a gyengébbeket, aztán' összefoglalta a tanultakat,'. i — mintha nem is növendék lenne, hanem már egy kész\ tanítónő egy szépen bérén-, dezett iskolában, egy ked-] vés vidéken. Л z első lépés a jövőben■ már megtörtént. Az\ íze és csalogató kedvessége ■ inár a szivébe lopakodott. A I versenytanítás „az iskola legjobb tanító növendéke“ címért az ő javára billentette a mérleget. Emlékezetes, sokáig feledhetetlen élmény marad számára, az első oktatási óra. Azt sem felejti el, amikor az ünnepi verseny után megkapta „az iskola legjobb tanító növendéke" című oklevelet és a hozzája tartozó 100 forintot. Minden olyan szép és elragadó volt ezen a napon. A nyelve is nagyon megoldódott, szívesen beszélt életéről, tervevői, a jövőről. — Most nagyon sokat tanulunk — sütötte le szemét — minden tantárgyból úgy készülök, mintha az érettségin abból az anyagból kellene felelni. — Vajon hányas tanuló az iskolában? — Csak jeles — mondja szinte, alig hallhatóan — azelőtt kitűnő tanuló voltam, az idén csak jeles. Azonban az év végére újra szeretném elérni a kiváló eredményt. — Ilyen szorgalom-mai valószínű ötösre változnak a négyes osztályzatok. — Remélem én is. Persze ez még nem minden. Nemcsak ötösre akarom megtanulni az anyagokat, hanem úgy szeretném elsajátítani, hogy a gyakorlati tanítási órákon, — melyek ezután következnek — a legjobban elő tudjam adni. — Milyen tervei vannak a jövőre nézve? — Különösebbek nincsenek. Az idén az első az érettségi, s utána a pihenés, s utána az igazi nagy munka, a. tanítás ... — Hol szeretne tanítani a. gyakorló idő alatt? — Mindenesetre lehetőleg falun, ha erre lehetőség lenne, Tiszadobon, ahol édesanyám él, vagy pedig a környéken. Jj^ddig tartott a beszélU getés. Ment szakköri foglalkozásra. Hiszen drága, az idő... Karonfogta legkedvesebb barátnőjét, Len-, gyei Máriát és elbúcsúzott. — Viszontlátásra az érett * ségi után. P. C. üj búterszaküzlet Április 6-án megnyílt Nyírbátorban az ízlésesen berendezett új bútorszak-. üzlet, melyből a járás dolgozói megvásárolhatják bútorszükségletüket. A megérkezett modern és jó ízlésű. szoba és kombinált bútorok, rökamiék, fotelek nagy részét a dolgozók meg isi vásárolták. Zswkk Miklós Nyírbátor. BARÁTOK KÖZÖTT A szél motoros állattenyésztési farmon A kárpát-ukrajnai Iszkra; kolhoz, amely három falucska 350 családját egyesíti, mintegy negyedszáz kilométerre van a magyar határtól, mint Nagyhalász Nyíregyházától S mennyire más életkörülmények, menynyire más munka! A kolhoz Galocs nevű faluját ismertük meg jobban. Ősrégi település, mégis új község. Az elmúlt évben például 37 új lakóház épült. Ez így megy közel egy évtizede és folytatódik. Nem kényszerű szükségből, hanem egyszerűen azért, mert a kolhozisták jobb és kényelmesebb körülmények között akarnak lakni, mint apáik. Megvannak még a régi házak is — olyanok, mint a tarpai faragott tornácos épületek — de már sorra készülnek mellettük az új, modern, nemesvakolatú, nagyablakú, kényelmes lakások. Hogy nem lakáshiány miatt építkeznek, azt az is bizonyítja, hogy csak akkor költöznek át, amikor már megszáradt a belső festés, amikor készen áll az új kerítés, kút s minden melléképület. A falunak iskolája, napközi otthona, művelődési háza és 15 ágyas kórháza van! Az egyik magyar küldött így sóhajtott fel: — Mikor lesz ilyen a mi falunk? Meghallotta valamelyik kolhoztag és ' kérdéssel válaszolt: — Mikor lesz nálatok minden paraszt a, termelőszövetkezet tagja? Világos és érthető Volt ez a válasz. A kárpátukrajnai Olcsó építkezés — Azt hiszem, a küldöttség „agjainak különösképpen a kolhoz állattenyésztési formája tetszett meg. Már külső képre is. A falu szélét elhagyva, azonnal szembetűntek a szabályos négyszögben egymás mellett felépített hófehérfalu, cseréptetejű istállók, hodályok, ólak, amelyek közül merészen nyúlt ki a szélmotor nagy lapátos kereke és a víztorony csúcsa. És ahogy sorra látogattuk az istállókat, ólakat, megláthattuk, hogy itt nem egyszerűen állattartás folyik, mint nálunk némely termelőszövetkezetben, hanem jövedelmező állattenyésztés. j Hogyan és miként? Ol- I csó, okos gazdálkodással. falvak óriási fejlődése, amely évtizedek átugrását jelentette, akkor kezdődött, amikor teljessé vált a kolhozrendszer. A magyar küldöttek paraszttagjai két szemükkel láthatták, hogy nem szólam, hanem igazság, a falu felemelkedésének egyetlen útja van. Ez a mezőgazdaság szccialista átszervezése! okos gazdálkodás Nem építenek például kö- és téglapalotákat az állatoknak. Az istállók helybeli vályogból készülnek, csak a sarkot erősítik téglák. Egy emeletes magtáruk fából van ácsolva. Erre azt mondhatná valaki: hiszen ott van bőven fa. Persze, s éppen ez a lényeg a dologban: a helyi lehetőségeket használják ki a legmaximáli- sabban! • A . másik jellemzője a gazdálkodásnak, hogy a kolhoz vezetősége, tagsága nem íél az újtól, a moderntől. — Szükség van vízvezetékre, hogy önitatós istállók legyenek és gőzzel lehessen tűzni a moslékot? Sűrű szelek járnak azon a vidéken, állítsunk hát fel egy nagy- kerekes szélmotort! És a kolhoz felállította, egyetlen kopejkába sem kerül az „üzemanyag”, a szél. Vidáman csordul a víz a jászolok melletti itatócsészékbe, ha az állat megszomjazik és ugyanakkor gőzfejlesztő kazánokból süvít át a gaza nagy kondérokba, ahol az állatok számára főzik a moslékot. Mert például, a tehenek számára is megfőzik a répát. Az ilyen moslék — mint elmondták a kolhoztagok — jobb, mint Tisztaság, kulturált munka Rend és tisztaság van az állattenyésztési farmon, kívül, belül egyaránt. Ennek jelentősége van: vidámabban folyik a munka a tiszta és rendes munkahelyen — másrészt a tisztaság közepette gyorsabban, jobban fejlődnek az állatok, kevésbé vannak kitéve fertőző, ragályos betegségnek. Az istállóba érve, először a fertőtlenítő ládács- kába kell lépni s csak aztán lehet továbbhaladni. Az állatok alatt állandóan tiszta alom van, a trágyát mennyezeti síneken haladó csillék hordják ki a trá- gyatelepre. (A csillékről beszélgetve mondták el a kolhoztagok, hogy szeretnék a Grillezéssel járó zajt is megszüntetni, hogy ne a szeszgyári moslék. És olcsóbb is. Főve kevesebb répára van szükség, mint nyersen. A takarmányozásra egyébként nagy gondot fordítanak, hiszen ezen múlik elsősorban az állattenyésztés jövedelmezősége. Változatos és jó silókat készítenek, nem sajnálják az állatoktól. Nagyszerű takarmány például a tengeri viaszérésben besilózva és í külön a szár besilózva... idegesitse a fejősteheneket. Egy magyar küldött javaslatának nagyon megörültek. A küldött azt Javasolta, hegy a síneken ne vaskerekeken, hanem gumikerekeken szalajtsák a csilléket.) ..MUNKAREND Munka neme Istálló tisztítás Reggeli fejes Abrakolás” . A farmrészlegek vezetői, a kolhozvezetőség tagjai rendszeresen ellenőrzik a munkarend percnyi betartását, mert nagymértékben ettől függ az állattenyésztés jövedelmezősége, az állatok fejlődése. Éppen csak vázolni lehetett e néhány sorban az Iszkra kolhoz állátenyészté- sének helyzetét, ’ az ott 1 ölA tisztaságra jellemző, hogy a fejőnők fehér kö- penyben dolgoznak az istállókban és még az ablakokon is csipkézett papír- függönyöcskék gyönyörködtetik a szemet. A kultúrált munkához hozzátartozik a szervezettség is,— mindenkinek tudnia kell pontosan: mikor mit kell tenni. Minden is-' tállóban és ólban munJsa- rend van, amelyet a kolhoz vezetősége állapít meg á. tagsággal egyetemben, Ez személyekre részletezi a feladatokat percnyi beosz1 tással. A tehénistállőban pél-, dául így néz ki a munkarend eleje: kezdete tartama vége 3.30 0.30 4.00 . és így t&vább. ‘tölt félnap tapasztalatait. S e gazdasági tényezőket nagyszerűen kiegészíti az eleven és gyakorlatias ag> tációs éí propaganda munka, amely a .kolhozokban folyik a termelés növelése, a XX. pártkongresszus határozatának végrehajtása érdekében. Erről a legközelebbi folytatásban lesz szó. Soltész István.
