Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)
1956-04-07 / 83. szám
ВжК1ШН» martát végeznek a szovjetek I Hajdú Sándor elvtársnak, a megyei tanács végrehajtó bizottsága elnökhelyettesének nyilatkozata kárpátukrajnai tapasztalatairól A héten szabolcs-szatmári küldöttség látogatott el Kárpát-Ukrajnába. A küldöttség tagja volt Hajdú Sándor elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese is. Megkértük, beszéljen az ottani szovjet szervek munkájáról, a szerzett tapasztalatokról, — Mi volt a legmaradandóbb élménye a szovjetek tevékenységével kapcsolatban? — Sajnos rövid ideig lehettünk Kárpát-Ukrajna vendégei s természetesen a rövid idő alatt nem ismerkedhettünk meg alaposan az ottani élettel, munkával, csak ízelítőt kaphattunk mindenből. Ami a szovjet szervek munkáját illeti': mindenekelőtt azt kell kiemelni tanulságként, hogy' Ők eleven, gyakorlatias munkát végeznek. Bizony ezen a téren is sokkal előbb vannak a mi tanácsainknál. Ott például a szovjetek vezetői, az apparátus dolgozói valóban a helyszínen segítik a kolhozokat. Hetenként kilátogatnak a területre, s ha szükséges, két-három napig is ott maradnak egy kolhozban. Mindaddig, amíg szükség van a gyakorlati segítségre. A szovjetek dolgozói gyakorlati szakemberek, nagy tapasztalatokkal rendelkeznek. Éppen ezért, mert eleven kapcsolatuk van az élettel. — Milyen szerepük van a szovjetek ülésszakának? — A demokrácia teljes érvényesülését jelenti, hogy a szovjetek ülésszaka a legfőbb fórum az adott területen. Az ülés egynapos, s napirendjén 1—2 pont szerepel. Nem úgy, mint nálunk, Uszkán, ahol legutóbb hat napirendi pontja volt a tanácsülésnek. A végrehajtó bizottság a szovjet ülése után tanácskozik, és a határozatok nyomán állapítja meg saját feladatait. A határozatok egyszerűek és rövidek. Nagy felelősség nyugszik a községi szovjetek vállán, hiszen például a minisztertanácsi határozatokból eredő feladataikat közvetlenül ők maguk szabják meg a kerület és a terület (járás, megye) kikerülésével, *— Hogyan dolgoznak a szovjetek küldöttei? — A szovjetek küldöttei — a tanácstagok — szintén rendszeresen, elevenen dolgoznak. Minden száz szovjet állampolgár választ egy küldöttet saját lakóterületéről. A küldötteket két évre választják. Minden egyes küldött tagja valamelyik állandó bizottságnak, s ezekben széleskörű társadalmi tevékenységet fejt ki. A tanácsülések határozatai nem dobszó. vagy írásos közlemény formájában jutnak el a dolgozókhoz, hanem a szovjetek küldöttei útján, akik pontosan, időben tájékoztatják mindenről választópolgáraikat, s ezek idejét — a végrehajtó bizottság vezetői fogadó óráinak idejét is — a tanácsülés határozza meg egy esztendőre előre. — Hogyan dolgozik a végrehajtó bizottság elnöke? — Jellemző, hogy a végrehajtó bizottság elnöke semmiféle papírmunkát, adminisztrációs tevékenységet nem végez. hanem kizárólag politikai és gazdasági szervező, irányító munkát. Ez lehetővé teszi, hogy állandóan a tömegek között legyen. — A szervezeti felépítésben van-e valami különbség? A Haladó TSZ új Úgy robogott be a tanácsházára, mintha isten tudja mi baj történt volna. Egyenesen a tanácselnök asztalához ment. Kiteregette a tervrajzokat. Megtörölte izzadt homlokát. — No... Jó, hogy itt talállak benneteket — örvendezett. — Legalább segíttek — fordult a tanácselnök és a földművesszövetkezeti ügyvezető felé. — Nem értem világosan ennek a keltetőgépnek a működését. Páll Gábor vb.-elnök és az ügyvezető közelebb húzódtak. Vizsgálódtak. Szemlélték a terveket, rajzokat. — Na nézzétek — szólalt meg a Haladó TSZ új elnöke. — Én így képzelem. S nagy hévvel magyarázott. Ujjai csakúgy szánkóztak a rajzolt gép vona— Van. Talán a legérdekesebb és legmegszívlelendőbb, hogy a járási szovjetek végrehajtó bizottságainak nincsen mezőgazdasági szakapparátusa, hanem a szakemberek a gépállomásokon dolgoznak. A gépállomásokon vannak például az állatorvosok is. A gépállomások végzik az építkezéseket. Egyszóval itt is érvényesül az elv: közelebb az élethez! Ennek a jelszónak másik gyakorlati megvalósulása az, hogy valóban alulról jövő tervezés van. A terveket a kolhozok készítik el, s e tervek kerületi (járási) tervbizottság elé, majd feljebb kerülnek, s így születik meg egy terület, vagy egy köztársaság terve. Természetesen ez azért lehetséges, mert ott már egységes szocialista népgazdaság van, Kárpát-Ukrajnában is befejeződött a falu szocialista átalakítása. Nálunk még tekintetbe kell venni a mezőgazdaság megosztottságát. Sok-sok hasznos tapasztalatra tettünk még szert, kiváló szovjet emberekkel ismerkedtünk meg, ukrán és magyar nemzetiségiekkel egyaránt. A legfontosabb tapasztalat azonban, mint ismétlem az volt, hogy közelebb kell kerülnünk nekünk is az élethez, sokkal gyakorlatiasabban kell végezni a munkánkat. lain, mutogatott. A többiek meg figyeltek. — Hiszen jobban érted, mint mi — robbant ki magából örvendezve a tanácselnök. Béres, az alacsany, pirosképű, értelmes tekintetű tsz.-elnök ránézett. Maga sem hitte, amit az imént Páll elvtárs mondott. — Segítsetek hát... kérlelte Béres a többieket. A három ember vitatkozott. Végre sikerült megfejteni a keltetőgép működési elvét. A Haladó TSZ elnöke mosolygott. A kis családra gondolt, akinek a meglepetést készíthette. Mást sem tesz, mióta Tiszadadára került. Mindig azon jár az esze, hogyan lendíthetné fel a téeszt. Valamin gondolkoЙ baMatórátházi járás pedagógusainak társad almi ffiflflliája A baktalórántházi járás pedagógusai vállalták, hogy a magyar-szovjet barátsági hónapban 200 kisgyűlést tartanak és a terméshozam 3 százalékos emeléséről, az élenjáró szoyjet mezőgazdasági módszerekről tájékoztatják a dolgozókat, A beérkező jelentések szerint 200-nál jóval több kisgyűlést tartottak. Különösen jó munkát végeztek az apagyiak, akik 32 helyen tartottak beszélgetést.- Őrben 7 kisgyűlésen 119-en szereztek tájékozódást, Nyírmadán 168, Öfehértón, Leveleken és más községekben ugyancsak szívügyüknek tekintették a vállalások lelkiismeretes teljesítését. Valamennyi iskolánkban a diákhéttel kapcsolatosan ismertették nevelőink az ifjúság előtt Zoja és más kivaló szovjet fiatalok életét. Ennek egyik szép eredményeként Apagyon 29 új taggal gyarapodott a DISZ- szervezet. Járásunk nevelői propagálják a faültetést is. Céljuk az, hogy a tavasz folyamán minél több facsemetét ültessenek el a községekben és iskolák udvarán. Itt a kezdeményező szerep a nyírtéti és a vajai iskoláé. Albert Antal járási oktatási osztályvezető, Baktalóránháza. elnöke lett. Majd hirtelen az ügyvezető felé fordult. — Te... Komám. Van-e még keltetőgéped? Az csodálkozott. Ez mind felvásárolja — futott át az agyán hirtelen. — Hát van még egy... —• Nagyszerű — örvendezett Béres. — Megvesszük. De előbb megbeszélem a tagokkal. S elsietett. Még azon melegében intézkedett. A többiek utána néztek. — Ez aztán az elnök — vélekedett az 'őszhajú Páll Gábor. Béres alacsony ember. Megnyerő külsejű. Jókedvű, szerény viselkedésű. Ért az emberek nyelvén. — S hogy micsoda szervező ... — vélekedett a tanácselnök. — Képzeljétek el — magyarázta nevetve —
