Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)
1956-04-30 / 103. szám
1956, április 30. hétfő NÉPLAP A jólét és a felemelkedés terve „Az iparosítást olyan ütemben kell folytatni, hogy a szocialista ipar termelése 1955-höz képest 50—52 százalékkal növekedjék.. „A mezőgazdaság 1956— 60-ban összesen mintegy 27 százalékkal termeljen többet, mint az első ötéves terv időszakában ...” „A munkások és alkalmazottak egy keresőbe jutó reálbérét a második ötéves terv időszakában átlagosan legalább 25 százalékkal kell emelni. Ugyanezen idő alatt a parasztság pénzbem és természetbeni jövedelmének is mintegy 25 százalékkal kell növekednie .. „Az orvosok számát öt év alatt mintegy 2300 fővel kell emelni.!..” „A nappali tagozatra járó, elsőéves egyetemi és főiskolai hallgatók számát 1960-ra 1955-höz viszonyítva több, nünt húsz százalékkal, ezen belül a műszaki egyetemek hallgatóinak számát mintegy 40 százalékkal kell emelni., A második ötéves terv útján________ „Helyes és megvalósítható feladat a kukorica terméshozamának fokozása" Irta: fljtay Ödön, a Nyíregyházi HomokkísérJeti Gazdaság tudományos kutatója Második ötéves tervünk irányelvei szerint — az első ötéves tervben elért 29 millió mázsáról 41 millió mázsára kell emelnünk a kukorica össztermését. Ez azt jelenti, hogy majdnem 42 százalékkal kell megemelnünk a kukorica hozamát. Ez a célkitűzés igen helyes és szép, könnyűszerrel megvalósítható feladat. A megvalósítás eszközei. a kezünkben vannak. Az irányelvekben erre történik az utalás. Az egyik út a terület kiterjesztése, a másik a termésátlag növelése. Az irányelvek szerint a területet 16 százalékkal kell növelnünk. Nálunk nincsen szűzterület. Tehát ez a célkitűzés csak úgy valósítható meg, ha a növénytermesztés ágainak arányát megváltoztatjuk. Ez tervezési és szervezési kérdés — könnyen megvalósítható. A másik út a termésátlag növelése. Ez a fontosabb feladat. Az irányelvek szerint 30 százalékkal kell növelnünk a kukorica átlagtermését holdanként. Ez sem olyan lehetetlen feladat, mint ahogy első pillanatra látszik. A termésátlag növelésére sok út és mód kínálkozik. Röviden azt is lehetne mondani, hogy nem kell mást tenni, mint az élenjáró gazdaságok módszereit széles körben elterjeszteni. Ez azonban nagyon általánosan hangzik. Mit kell hát tenni konkrétan, hogy a célkitűzést megvalósítsuk? Az irányelvek a célkitűzés elérésére szolgáló eszközök java részét is megmutatják. Ezek között, mint egyik legfontosabbat a hibrid kukorica vetőmag alkalmazását írják elő az irányelvek. Ezzel teljes mértékben egyet lehet érteni. A fajta kérdés valóban a kiindulópontja a terméshozam fokozásának. Ezért törekednünk kell arra, hogy az eddig elismert és bevált hibrid kukorica fajtáknak a termesztését az ötéves terv végére a kukorica egész vetésterületének legalább 50 százalékán valósítsuk meg országosan. Az irányelveknek ez a célkitűzése helyes és reális. Azt jelenti, hogy a kukoricatermő vidékeken ennél nagyobb, a nem kukoricatermő vidékeken pedig ennél kisebb százalékban kell alkalmazni hibrid kukorica vetőmagot. Szerintem ez a célkitűzés túl- könnyen megvalósítható. Legalább 55 százalékot javasolok. Javaslatomat arra alapítom, hogy az ország különböző vidékein több olyan hibrid kukorica van, amelyet ugyan eddig államilag még nem ismertek el, de a gyakorlatban kiválóan teremnek már 5—6 esztendeje. Ilyenek például a Ká- tólyí Aranyözön és a Szabolcsi Bőtermő fajták, amelyek holdankint 50—60 mázsa átlagterméssel tűnnek ki. Meg kell ; jegyeznem, hogy ezek a hibrid kukoricák nem állnak olyan fokban irányító szerveink érdeklődésének központjában, amilyent fontosságuknál fogva megérdemelnének. A ‘ Kátolyi Aranyözönt például i már külföldre is szállítják, holott még az országban sem terjedt el. A Szabolcsi Bötermöt pedig sokszor takarmányozási célra használják, vagy pedig nem ügyelnek a tiszta törzs fenntartására s így az elfajtázik. Ezért javasolom, hogy kormányzatunk részesítse nagyobb védelemben a még el nem ismert új fajtákat is, másrészt pedig irányító szerveink gyorsabban tanulmányozzák ezeket a megadott jelzések hatására. A kukorica termésének fokozásában másik fődolog a helyesen alkalmazott agrotechnika. Szabolcsban főkövetelmény, hogy a szárazság okozta káros kihatásoktól védjük még a kukoricát. 10 évben 7 aszályos esztendő rontja legjobban termésátlagainkat. Pedig ezt köny- nyen ki lehet kerülni. A kukorica élelmes növény, mindemellett sok nitrogéntrágyát kíván. Istállótrágyával gazdaságunk összes nitrogénszükségletét fedezni nem tudjuk. (Az istállótrágya hiánya akadályozza legjobban az Egerszegi-féle altalaj trágyázás bevezetését is!) Ezért különös örömmel kell üdvözölnünk azt a célkitűzést, mely szerint nitro- gén-műtrágyaellátásunkat a második ötéves terv során hétszeresére emeljük. így 'lehetővé válik holdankint 150 kilogramm nitrogénműtrágya adagolása a kukorica alá. Ennek az lesz a következménye, hogy május-júniusban hihetetlen erővel fejleszti ki gyökérzetét a kukorica. Elegendő tápanyaghoz és nedvességhez tud jutni, így az aszályt ellensúlyozhatjuk. De még ennél is nagyobb jelentőségű a gépesítés kiterjesztése, amely szerint az univerzális traktorok számát 18 százalékról 43 százalékra emeljük. — Továbbá a drótvezérlésű négyzetbevető gépek és a silózó kombájnok, betakarító gépek számának növelése. Az élenjáró gazdaságaink példája szerint a nagy terméshozamok titka az, hogy a kukorica első két kapálását egészen fiatal korban kell megadni. Nem akkor kell kapálni, amikor már gazos a kukorica, hanem akkor, amikor a gyomok csak 2—3 levélkében éppen csakhogy mutatkoznak. Vagyis a kukoricasorok közé — amíg az 50—63 cm magasságot el nem éri a növény — állandóan laza, üde és tiszta legyen! Ebben a korban erősödik meg a kukorica egész szervezete és gyökérzete úgy hogy a szárazság ellenére is megállja a sarat. A kukoricatermesztés növelésé a nitrogéntrágyázás és a gépesítés fokozásával szükségszerű feladat a szocialista államokban. Az 1. főre eső termelés növelését, a termelékenység emelését, az. önköltség csökkentését csakis ezen az utón lehet fokozni, a kukoricatermesztéssel eddig 1 holdon elért 300—350 kiló zsírral szemben 4—500 kiló zsírt, húst, vagy több tejet termelni, a vágósúlyt növelni, az istállótrágya mennyiségét és minőségét javítani, a takarmányozás színvonalát korszerűsíteni. fi gazdaságosabb termelés megvalósításának útján Irta: Fii lőp János, a Nyírbogdányi Ásványolaj ipari Vállalat igazgatója A második ötéves terv irányelvei között szerepel a munka termelékenységének állandó emelése, a műszaki haladás meggyorsítása. Ez bizonyos munkafolyamatok gépesítése nélkül, az elavult módszerek megváltoztatása nélkül nem lehetséges. 'Üzemünkben fontos célkitűzésünk olyan berendezések megépítése, amelyek segítségével gazdaságosan állíthatunk elő gyógy- és i technikai vazelint, a belföldi és export szükséglet megfelelő kielégítésére. Általánosságban a gyártási veszteségek megszüntetésére, illetve minimumra csökkentésére törekszünk. Ehhez feltétlenül szükséges a meglévő anyagmozgató berendezéseink korszerűsítése, rekonstrukciója. Állandó üzemmenetünkben figyelemmel kísérjük a költségek alakulását, s új eljárásokat dolgozunk ki a költségek csökkentésére. Ilyen módon számolhatok be jelenlegi sikereinkről: a nyersolaj feldolgozásának kapacitását mintegy tíz százalékkal mái- is emeltük, mert sikerült a nyersolajból a víz nagyobb mennyiségét eltávolitanunk. Továbbá három olyan alapanyagot tudunk már magunk is előállítani, amelyeket eddig 400 kilométerről kellett szállítanunk. Az utóbbi eljárásunkkal kb. évi 250.C00 forintot tudunk megtakarítani. Laboratóriumunkban állandó kísérletek folynak, amelyeket kiegészítve az elavult módszerek megváltoztatásival, a régi munkagépek rekonstrukciójával és bizonyos gépesítéssel hozzájárulunk iparunk termelékenységének és a műszaki színvonal emelésének sikeréhez. Az ünnepi asztalra Valóban: ünnepi asztalra való hírrel jelentek meg a tegnapi magyar lapok. Első oldalukon közölték a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozatát a közszükségleti cikkek részleges árleszállításáról. Íme: néhány nappal ezelőtt ismerte meg dolgozó népünk a második ötéves terv nagy nemzeti programját, amely a lakosság jólétének további emelését szolgálja, s most, az első lépésként részleges árcsökkentés útján olcsóbban, többet tudnak vásárolni hazánk dolgozói! Az árleszállítás mintegy 6500 cikkre terjed ki és a lakosságnak évi 900 millió forint megtakarítást jelent. A megtakarítás hatvan százaléka a városi, negyven százaléka a falusi lakosság kiadásait csökkenti. Elsősorban a ruházati cikkeket érinti az árleszállítás, de ugyanakkor olcsóbbá teszi a háztartási kiadásokat is. Mi tette lehetővé az árleszállítást? A jó eredményes munka. Iparunk 1955-ben 8.2 százalékkal termelt többet, mint az előző évben s a munka termelékenysége is több, mint 6 százalékkal növekedett. Ez nyújt biztos alapot ahhoz, hogy az olcsóbbá lett áruk mindenkor kellő bőségben álljanak a vásárlók rendelkezésére. Az árcsökkentés nem bővülhetett általában a legfontosabb élelmiszerek körével. A tavalyi jó mezőgazdasági termés ellenére sem rendelkezünk megfelelő készlettel ahhoz, hogy az élelmiszer olcsóbbá tétele után számolni tudnánk a növekvő kereslettel. Pártunk és kormányunk reális politikát folytat: a mezőgazdasági termelés további növelésével, a falu szocialista átalakításának előrehaladásával nyílik mód arra, hogy biztos alapokon nyugvó élelmiszer árcsökkentést hajtsunk végre. Ünnepi asztal mellett beszélnek ma, holnap és holnapután a magyar családok pártunk és kormányunk legutóbbi intézkedéséről. — Számítgatásokat végeznek: mennyi is a megtakarítás. Am ezek a beszélgetések akkor lesznek teljesek, ha az ünnepnapok utáni munkás hétköznapokon új termelési győzelmeket szülnek! Rajtunk, dolgozókon múlik, hogy milyen ütemben, milyen mértékben javul tovább életszínvonalunk! „A második ötéves terv folyamán fokozatosan meg kell kezdeni és a harmadik ötéves terv'Során be kell fejezni az áttérést a 7 órás munkanapra, illetve a 42 órás munkahétre.”
