Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-27 / 100. szám

NÉPLAP 15S6. április 27, péntek Irányelvek a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéhez- folytatás az 1. oldalról.) 7 Növekvő számban kell • a népgazdaság rendel­kezésére bocsátani kiválóan képzett szakmunkásokat és nagytudású szakembereket, akik képesek céltudatosan ■felhasználni a korszerű technikát és magasabb fok­ra emelni a munka szerve­zettségét. Lényegesen ki kell szélesíteni és eredmé­nyesebbé kell tenni a szak­mai oktatást és továbbkép­zést a népgazdaság minden területén. Meg kell terem­teni a feltételeket ahhoz, hogy a dolgozók széles tö­megei elsajátítsák az alap­vető műszaki és mezőgazda­sági ismereteket. 8 A termelőerőket, a • nemzetközi együttmű­ködésre támaszkodva, az or­szág adottságaival és szük­ségleteivel összhangban oly­módon kell fejleszteni, hogy megjavuljon a népgazdaság nyersanyagellátása, biztosít­va legyen az ország gazda­sági erőforrásainak, terme­lőberendezéseinek legelő­nyösebb felhasználása, meg­valósuljon a termelés ész­szerű szakosítása és mind több termelési ágban kor­szerű tömegtermelésre le­hessen rátérni. Ennek meg­felelően a nehézipar min­den ágának nagyarányú fej­lesztése helyett kiemelkedő, en kell fejleszteni a vegy­ipart, a kőolaj feldolgozást, a kohászaton belül a fino­mabb hengerelt, acélfajták termelését, a gépiparon be­lül a munkaigényes, vala­mint olyan egyéb ágazato­kat, melyekben országunk jelentős termelési tapaszta­latokkal rendelkezik, így a híradástechnikai ipart, a Diesel-motorok és Diesel­mozdonyok gyártását, a kombájn- és traktor-gyár­tást és másokat. Nagy fi­gyelmet kell fordítani vi­lágszerte ismert élelmiszer­ipari termékeink, gyógyszer­készítményeink gyártásának fejlesztésére. л A külkereskedelem- ' • nek a második ötéves terv időszakában biztosíta­ni kell az állandóan fejlődő népgazdaság növekvő kül­földi nyersanyag- és egyéb áruszükségletének kielégí­tését és a behozatal ellenté­telét képező, valamint az ország külföldi tartozásai­nak csökkentését szolgáló kiviteli cikkek elhelyezését. Ezért a külkereskedelmi forgalomnak 1960-ban 1955- höz képest mintegy 40 szá­zalékkal kell növekednie. A szocialista tábor országaival való kapcsolatok tervszerű bővítése mellett nagy gon­dot kell fordítani a más or­szágokkal folytatott keres­kedelem ápolására és széle­sítésére az egj’enjogúság és a kölcsönös előnyök alap­ján. Külön gondot kell for­dítani a függetlenségüket nemrég elnyert, illetve gaz­dasági fejlődésükben elma. radt országokkal való ke­reskedelmi kapcsolatok fej­lesztésére. A termelőerők fejlődé- se, az anyagi javak termelésének növekedése, a munka termelékenységének fokozása és az önköltség csökkentése révén a máso­dik ötéves terv időszakában a nemzeti jövedelem 42—43 százalékos emelkedését kell elérni. A nemzeti jövedelemből 1960-ban 20—22 százalékot kell felhalmozásra fordítani. Állami eszközökből 5 év alatt mintegy 78 milliárd forintot kell beruházni, 12 milliárd forinttal többet, az első ötéves terv folyamán megvalósított beruházások összegénél. Annak érdeké­ben, hogy a népgazdaság fejlődése előre nem látható nehézségek esetén is zavar­talan legyen, a felhalmozás megfelelő részét tartalékok képzésére kell felhasználni. 11 A nemzeti jövedelem ••• állandó növelésének alapján biztosítani kell, hogy a lakosság jóléte rend­szeresen növekedjék. A munkások és az alkalma­zottak egy keresőre jutó reálbérét a második ötéves terv időszakában átlagosan legalább 25 százalékkal kell emelni. Ugyanezen idő alatt a parasztság pénzbeli és ter­mészetbeni jövedelmének is mintegy 25 százalékkal kell növekednie. Biztosítani kell, hogy a lakosság összes fo­gyasztása öt év alatt 34—35 százalékkal emelkedjék. A második ötéves terv időszakában nagyarányú lakásépítkezést kell megva­lósítani, javítani kell az egészségügyi ellátást, fokoz­ni kell az anyákról és a kisgyermekekről való gon­doskodást, fejleszteni kell a munkavédelmet, kényelme­sebbé kell tenni a közleke­dést. Emelni kell a kultu­rális színvonalat, elsősor­ban az oktatás, valamint a színházak, mozik, rádió, te­levízió, a könyvtárhálózat és könyvkiadás fejlesztése révén. Legyen a második ötéves terv jelentős lépés előre a népgazdaság további fel­lendülésének, népünk fo­kozódó anyagi és kulturális felemelkedésének, a szo­cializmus megvalósításának útján. A közlemény a továbbiak­ban nyilvánosságra hozza azokat az irányelveket, ame­lyek szerint a népgazdaság egyes ágainak és területé­nek második ötéves tervét meg kell állapítani. Ж A második ötéves terv hatalmas lépést jelent elő­re országunk gazdasági erejének növelése útján. Magyarországon 1960-ban az egy lakosra jutó terme­lés 1938-hoz viszonyítva vil. lamosenergiából 5.6-szeresé- re, nyolcszáztíz kilowatt­órára, szénből 2.8-szeresére, 2900 kilogrammra, acélból háromszorosára, 217 kilo­grammra, alumíniumból 33- szorosára, 4.6 kilogrammra cementből több mint 5-szö- rösére, 180 kilogrammra emelkedik. A kulturális té­ren végbemenő előrehala­dást mutatja, hogy 1960-ban a középiskolát végzettek száma három és félszerese, a főiskolai hallgatók száma két és félszerese lesz a felszabadulás előttinek, ugyanakkor a mozilátoga­tók száma megkétszerező­dik. Mindez azt jelenti, hogy Magyarország a szo­cialista tábor többi orszá­gával együtt egyre sikere­sebben vesz részt a szocia­lista tábor országai és a fejlett tőkés országok kö­zötti békés gazdasági ver­senyben. A második ötéves terv­során a tudomány és tech­nika vívmányainak széles­körű alkalmazásával, a szo­cialista világrendszer or­szágai között egyre jobban fejlődő munkamegosztás se­gítségével és mindenekelőtt a dolgzó nép lelkes mun­kája nyomán országunkban a termelőerők gyorsütemű fejlődésével eeyid’iűleg fel­lendül a falu és város anyagi jóléte. kulturális színvonala, növekszik az ország védelmi ereje, to­vább szilárdul a munkás­osztály és a parasztság szö­vetsége, meggyorsul a szo­cializmus építése. Ahhoz, hogy a második ötéves tervet sikeresen megvalósítsuk, magasabb színvonalra kell emelni a népgazdaság tervszerű irá­nyítását. Tovább kell fej­leszteni a tervező munkát, hogy a tervek minél töké­letesebben hangolják ösz- sze a népgazdaság külön­böző ágainak fejlődését. A népgazdaság távlati fejlesz­tési ■ irányvonalának helyes meghatározására a Magyar- Tudományos Akadémia részvételével ki kell dolgozni a legfontosabb ágazatok és a főváros fej­lesztésének 10—15 éves tér * vét. Biztosítani kell, hogy as állami tervek a dolgozó tö­megek alkotó kezdeménye­zésére támaszkodjanak és ezáltal jobban felszínre hozzák a népgazdaságban rejlő tartalékokat. Ezért növeltni kell a vállalatok és a helyi tanácsok felelős­ségét a tervek kidolgozásá­ban. A mezőgazdasági ter­vezést a mezőgazdaság sajá­tosságainak megfelelően kell átalakítani és egysze­rűsíteni, hogy jobban ér­vényre jusson az állami gazdaságok és a termelő­szövetkezetek kezdeménye­zése a mezőgazdasági ter­melés fejlesztésében. Folytatni kell az állam­igazgatás és a vállalati igaz­gatás egyszerűsítését, töké­letesebbé és olcsóbbá téte­lét elsősorban a felesleges párhuzamos szervek meg­szüntetésével és az ügyvi­tel céltudatos ésszerűsíté­sével. Meg kell szüntetni az irányítás bürokratikus módszereit, a vezetés min­den szintjén fokozni kell az egyéni felelősséget. Lénye­gesen egyszerűsíteni kell az anyaggazdálkodást és a tar­talékok fokozásával, vala­Megjelent a Pártélet legújabb száma A Pártélet legújabb, ápri­lisi száma szerkesztőségi cikkben emlékezik meg V. I. Lenin születésének 86- Évfordulójáról. Segítséget ad a folyóirat az SZKP XX. kongresszusa anyagának ta­nulmányozásához Ripp Gé­za: A szocializmusba való átmenet formáiról című írá­sával. A cikk részletesen foglalkozik a szocializmusba való átmenet tartalmával és formáival, a parlamenti út felhasználásának lehető­ségeivel, megmutatja a marxizmus és a reformiz­mus közötti nagy ellentétet. Ugyancsak sokat segít — el­sősorban a politikai gazda­ságtan tanfolyam oktatói­nak és a hallgatóinak — Nagy Tamás: A gazdasági törvények értelmének és szerepének néhány kérdése című cikke, amely hozzá­szólás formájában Kádár István kandidátusi disszer­tációjának vitáján 'is el­hangzott. A megyei, járási, párt- és mezőgazdaságban dolgozó vezetők a többi kö­zött jól felhasználhatják Győrffy Béláné: Hogyan vizsgálják a pártszervek a termelőspövetkezetek gaz­dálkodását? című írását. A cikk részletesen foglalko­zik a jövedelmezőség érté­kelésének, a termelés szín­vonala értéke lésének helyes módszerével. Megjelent továbbá á fo­lyóiratban Palkó Lász’ó'; Kommunista helytállás, Balogh István—Lajtai End­re: A pártmunkás tömeg­szervező munkájáról, Félix Pál: Kína mezőgazdaságá­mint az üzemek közötti és az üzemeden belüli xoope- ráció jobb megszervezésé­vel biztosítani kell a folya­matos anyagellátást, az ütemes termelés legtöbb feltételét. A népgazdaság minden területén el kell érni, hogy a személyes anyagi érdekeltség össz­hangban legyen a népgaz­daság előtt álló legfonto­sabb feladatokkal és előse­gítse azok megvalósítását, A második ötéves terv nagy és lelkesítő feladato­kat állít népünk elé. Telje­sítésük feltételei népgazda­ságunkban megvannak. E feltételek tényleges biztosí­tása, és ezzel a terv való­Bosszantó látni a Dózsa György utcán, a Kossuth téren és a város más központi utcáján, te­rén kis szél erejétől sod­ródó szalmakupacokat. S az még bosszantóbb, hogy erre több esetben felhívta a Vasvagykereskedelmi és az Üvegértékesítő Vállala­tok figyelmét a városi ta­nács. De e vállalatok ve­zetői hajthatatlanok ma­radtak mindmáig. így vált évek óta gyakorlattá, hogy amikor új áru szállítmány érkezik üvegből, vagy vasáruból — a város, de különösen e két utca lakói szidják a makacs vállala­tokat, azok felelős mun­katársait. Javasoljuk, hogy mindkét vállalat a hátsó bejáratnál szállítsa be áruit, s hagyja ott a szal­mát és különböző szeme­tet. Egy másik javasla­tunk, hogy ha ez nem így történne, a városi tanács érvényesítse szavát: bün­tesse meg a tisztaság el­len vétőket! nak szocialista átalakulása című írása. „A pártélet napi kérdései“ rovatban közli a folyóirat Vértes Imre: A XX. pártkongresszus anya­gainak tanulmányozása a pártoktatásban, Török Noé­mi—Nagy László: A marxiz- mus-leninizmus oktatása egyetemeinken és főisko­láinkon, Bassa Endre: Hu­zavona egy újítás körül és Zárgó Zoltán: A kukorica­termesztés időszerű kérdé­sei című írását. A „Tapasztalatcsere“ ro­vatban jelent meg Gallé Tibor: Hogyan lehetne élőbb szervvé a budai járási tanács MDP csoportja? cí­mű cikke, ame’y a XX- kongresszus útmutatásai szerint vizsgálja a járási ta­nács MDP csoportjának munkáját és tanácsokkal segíti azt. Ugyancsak e ro­vatban kapott helyet Dit- rói József: A termelőszövet­kezetek fejlődésének ta­pasztalatai a zirci járásban, Bakó Ágnes: Az alapszervi vezetőségi ülésekről, Sárosi Jolán: A népíront-mozga- lom budapesti tapasztalatai­ból és Komócsi Mihály: Az értelmiségiek közötti poli­tikai munka Heves megyé­ben című cikke. A Pártélet ..Beszélgetés az olvasókkal“ rovatában érdekes kérdésekre válaszo 1 , és több olvasó levelét, vé­leményét közli cgy-egy fon­tosabb problémáról. A fo­lyóirat tartalmát Török László, Mocsár Gábor „Egy párttitkár feljegyzései“ cí­mű regényéről írt könyvis­mertetése egészíti ki. sággá változtatása azonban mindenek előtt dolgozó né­pünk szívós, mindennapi munkáján, helytállásán, a terv végrehajtásában való {evékeny, cselekvő részvé­telén múlik. Ezért a párt­szervezetek, az állami szer­vek, szakszervezetek, a DISZ-szervezetek, a Haza­fias Népfront központi fel­adata, hogy a dolgozók al­kotó lendületét a terv dön­tő célkitűzéseinek megvaló­sítására irányítsák, elősegít­sék a termelés tartalékai­nak kiaknázását, szilárdít­sák a munkafegyelmet, bát­ran karolják fel a dolgo­zók kezdeményezéseit, a korszerű technika alkalma­zására, a termelőberendezé­sek jobb kihasználására, a termelékenység növelésére, a takarékosság fokozására, a minőség javítására, és mindezzel segítsék elő a dolgozók szocialista ver­senymozgalmának jelentős fellendülését a második öt­éves terv teljesítése és túl­teljesítése érdekében. A második ötéves terv a népgazdaság további felvi­rágoztatásának, a jólét és a kultúra emelésének, a népi demokrácia további megszi­lárdításának terve: a mun­kásosztály, a dolgozó pa­rasztság, az értelmiség, az egész dolgozó nép, minden A szabad tej árának rendezése a nyári hónapokra Kormányzatunk figyelem­be vette a téli-nyári terme­lési viszonyoknak megfele­lően a tej termelésére for­dított szálas- és abrakta- karmányokat. Ennek alap­ján úgynevezett téli-nyári termelői árat léptetett életbe. A nyári tejár május 1-töl lép életbe. Ettől az időpont­tól a tej ára literenkint 2.30 forint. Ugyanis a termelők túlnyomó része a tejben beszállított tejzsír mennyi­sége szerint kéri az ellen­szolgáltatást. A beszállított szabadtej alapárán felül — ha a tej zsírtartalma a 3.4 száza­lékot meghaladja — zsír­felár, szerződés esetén pe­dig 20 fillér prémium jár. Ez azt jelenti, hogy nyári 1580 naposkacsa érkezeit a nyíregyházi Ságvári TermeloszövetkezelbE A nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezet tagjai elhatározták, hogy az idén nagyobb gondot fordítanak a baromfitenyésztésre. Két héttel ezelőtt 1000 darab csirkét kaptak, április 26-án pedig 1500 darab naposka­Elős&ör vess részt az Országos Mezőgazdasági Kiállításon a tiszaháti borzderes szarvasmarha л A vásárosnaményi szarvasmarha fajtakísér­leti és mesterséges meg­termékenyítő állomás ku­tatói eddig több mint 3000 olyan borzderes egyedet állítottak elő, amely a sze­szélyes klimájú Tiszahá- ton legjobban megállja helyét. Igénytelensége, be­tegségekkel szembeni el­lenállósága, gyors, növek­vő képessége, erős testál l:ata miatt a dolgozó pa­rasztok is megkedvelték, s különös gondját viselik. A legidősebb, hároméves egyed tulajdonosa a bereg- daróci Kossuth és a bereg- surányi Dózsa Termelő­magyar hazafi legközvetle­nebb ügye. A magyar dolgozók az * elmúlt évek során, hősies munkájukkal jelentős sike­reket értek el a szocializ­mus építésében, összponto­sítsák erőfeszítéseiket э második ötéves tervben kl- tűzött célok megvalósítá­sára, és ezzel vigyék győ­zelemre a szocializmus ügyét országunkban! Kultórcsoport alakult Császárszállásán 80 főből álló kultúrcso-- port alakult Császárszállá- son. — írja Jónay József. Tagjai között igen sok idő­sebb ember is van. így pél­dául Papp László és felesé­ge is. A népi együttes mel­lett sportkör is alakult, lab­darúgó és röplabda csapat­tal. Az együttesnek zeneka­ra és kórusa is van. Május­1. méltó megünneplésére készülnek. . . Könyvvásár les» A földmüvesszövetkezetek^ könyvvásárt rendeznek áp-\ rilis 29-től május 6-ig — ír-l ja levelében Endrész László. — ötven községben állíta­nak fel könyvsátrakat, és ebben az időben két község­ben irodalmi ankétot is ter­veznek. időben a tej összára, a, szabadpiaci árat is mégha-- ladhatja. Előnye az is * hogy a tej beszállítása kü-»" lönös időveszteséggel, vagy' fáradsággal nem jár. Tehát! ‘ azt az időt, amit a piacolás * sál'eltöltenének termelőink * hasznos termelömunkába-al' tölthetik. Törzskönyvezett teheneiéi esetében még nagyobb ked *- vezmény áll fent, mert aJ tejkezelővel kötött szerző * ' dés és annak pontos telje * sítése után korpajuttatás * ban részesül a termelő. —■<( Ezzel a nagyobb jövede-j lem mellett még a takar­mányozás gondja is keve.-l’ sebb lesz. , . r Rozsnyai György Szabóicsmegyei Tejiparit Vállalat. csa érkezett a szövetkezet­be, amit a tagok nagy öröm­mel fogadtak és nagy re­ményeket fűznek tenyésztő * séhez. A kis kacsák gondol zását Varga Erzsébet vál-' lalta el. szövetkezet. Néhány hét-“' tel ezelőtt tenyésztési ver-> senyre keltek egymással' ezek a tsz-ek, s ma már ’ lázas izgalommal várják az új tiszaháti borzderes első ellését. Mindketten­jelentkeztek az Országos Mezőgazdasági Kiállítás a, ahol eldől, ki lett a győz­tes,,ki nevelte jobban az első tiszaháti borzderes' tehenet és borját. A vásárosnaményi -кул. tatók már újabb 10 egye-’ det jelöltek ki az Országos Mezőgazdasági Kiállítás-, ra. a háromezer közül- amely nagy érdeklődésre tarthat számot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom