Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)
1956-03-18 / 67. szám
1956. március 18, vasárnap X t P L A P Rövid külföldi hírek A saarbrückeni tartományi gyűlés pénteken hozott határozata kimondja, hogy a Saar-vidék lakosait Nyu- gat-Németország állampolgárainak kel] tekinteni. # Iréné Joliot-Curie asz- szony, Nobel-díjas tudós, a párizsi Curie-kórházban szombatra virradó éjjel elhunyt. * Hollandiába szovjet nőküldöttség érkezett, hogy részt vegyen a Holland Nő- mozgalom nevű haladó szervezet V. kongresszusán. * Március 16-án Rangunban ünnepélyes keretek között átadtak U Nu miniszterelnöknek két ZISZ—110 mintájú személygépkocsit, amit a szovjet kormány a bur- mai miniszterelnök Szovjet- unióbeli látogatása alkalmával ajándékozott neki, továbbá a miniszterelnök Szovjetunióban tett látogatásáról, valamint N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov burmai látogatásáról készült filmet. •ifíA Német Kommunista Párt vezetősége pénteken délben sajtóértekezletet tartott, amelyen közölték, hogy a Német Kommunista Párt vezetősége t- élben felhívást intézett .émet Szociáldemokrata Pari vezetőségéhez, a Német Szakszervezetek Szövetségének országos vezetőségénez, valamint a nyugatnémet ipari szakszervezetek vezetőségeihez, harcoljanak elszántan a Német Kommunista Pártnak a bonni kormány által tervezett betiltása ellen és védjék meg a Német Kommunista Párt ‘legalitását. *• A hivatalos statisztika szerint jelenleg Ausztriában a munkanélküliek száma meghaladja a negyedmilliót. Csupán februárban 25.000 ember vesztette el munkahelyét. A munkanélküliek száma nagyobb, mint az előző év hasonló időszakában. * Péter János, a magyar református egyház püspöke és J. Hromadka professzor, a prágai Komensky teológiai fakultás dékánja pénteken délután repülőgépen Pekingbe érkezett. A kél egyházvezető több előadást tart kínai teológiai fakultásokon. * Négy- napig tartózkodott Leningrádban Ragom' For- beck, az oslói székesegyház káplánja, a Béke-Világta- nács nemzetközi Sztáiin- békedíjas tagja. A neves norvég társadalmi személyiség megtekintette a város kulturális és népművelési intézményeit, aoszélgetést folytatott a pravoszláv egyház . vezetőivel és felkereste az úttörő palotát. H. C. Hansen, Dánia miniszterelnöke és külügyminisztere március 15-én a folketing külügyi bizottságában beszámolt a Szovjetunióban tett útjáról. H. C. Hansen pozitívan értékelte látogatásának eredményeit. # A Német Demokratikus Köztársaság dolgozó parasztsága évről-évre több sertés- és marhahúst szállít a népgazdaságnak. A sertéshústermelés például 1950-től 1955. végéig közel két és félszeresére növekedett, a szarvasmarhahústermelés pedig i6-szeresére. ' A tejtermelés az NDK ötéves terve idején közel kétszeresére fokozódott. Max Reimanu elrtárs beszámolója az SzlíP XX. kongresszusáról Az újkori olimpiák története Los Angeles, 1932. A Freies Volk közli Max Reimannak, a Német Kommunista Párt első titkárának beszámolóját, amelyet a párt titkárságának kibővített ülésén mondott el az SZKP XX. kongresszusáról és a nyugatnémetorszá- gi kommunisták feladatairól. Reimann hangsúlyozta, hogy a XX. pártkongresz- szuson elhangzott tételek, amelyek szerint lehetséges a különböző társadalmi és politikai rendszerű államok békés egymás mellett élése, megvan a lehetőség a mai körülmények között a háború megakadályozására, továbbá a különböző országok szocializmusra való áttérésének formáiról elhangzott tételek „választ adtak a néptömegeket manapság leginkább foglalkoztató életbevágó kérdésekre.” Max Reimann ebben az összefüggésben kifejtette a Német Kommunista Párt feladatait a német munkás- osztály megosztottságának megszüntetésére és a szociáldemokratákkal való együttműködés biztosítására, a német nép összes, a háború ellen, a békéért és a- demokráciáért küzdő erőinek egyesítésére vonatkozólag. Mi nem támasztunk semmiféle előzetes feltételt ezzel kapcsolatban — jelentette ki Reimann. Ellenkezőleg, készek vagyunk mindent kiküszöbölni, ami elválaszt bennünket. Ugyanakkor az összes jóakaratú erőkkel egy'ütt meg akarjuk keresni azt az utat, amelyen a mai körülmények között országunk eljuthat a békéhez és a nép szabadságához. — Hogy leküzdjük pártunk elmaradottságát, a pártnak mindenek előtt végeznie kell a szektáns szellemmel. Hajlékony, Nyugatnémetország viszonyainál! megfelelő politikát kell folytatnia és új formákat kel találnia munkájában, elsősorban a tömegek között végzett munkájában. Beszámolója végén Max Reimann hangsúlyozta, a német kommunistákat az az elhatározás tölti el, hogy a proletár internacionalizmus szellemében teljesítik kötelességüket a bekéért, a demokráciáért és a haladásért folyó harcban. Vincent Auriol, a Francia Köztársaság volt elnöke Csehszlovákiából való elutazása előtt válaszolt a CTK tudósítójának kérdéseire. Miért közeledik Egyiptom a Szovjetunióhoz? Vasszer egyiptomi miniszterelnök nyilatkozata amerikai mkámrók előtt Az AFP kairói tudósítójának jelentése szerint Ga- mál Abdel Nasszer miniszterelnök fogadta a közel- és középkelet országokban látogatóban lévő amerikai újságírók egy csoportját. Nasszer az amerikai újságírókkal folytatott beszélgetése során kifejtette Egyiptom külpolitikájának alapvető elveit és azokat az okokat, amelyek Egyiptomot a Szovjetunióhoz és a szocialista tábor országaihoz való közeledésre buzdítják. Nasszer megemlítette, hogy Egyiptomnak sohasem kellett szembekerülnie szovjet fenyegetésekkel, és hogy a Szovjetunió sohasem tartozott Egyiptom ellenségei közé. Elutazóit Budapestről a szovjet kulturális küldöttség A magyar-szovjet barát- ! kulturális küldöttség szomság hónapja alkalmából | baton délben elutazott Bukszánkba látogatott szovjet j dapestről. Vincent Anriol a Szovjetuniókul), tett útjáról Kérdés: Hogyan értékeli a különféle országok, állam- férfiainak kölcsönös látogatását a népek gazdasági és kulturális közeledése szempontjából.? Válasz: Elismerem, hogy az államférfiak közötti kapcsolatok jelentősek a véleménykülönbségek kiküszöbölése szempontjából, de azt javaslom, hogy elsősorban professzorok, diákok, szakemberek és turisták cseréjét valósítsuk meg. Kérdés: Milyen benyomásokat szerzett a Szovjetunióban tett látogatása során? Válasz: A Szoyjeíunióbeli tartózkodásom alatt nagy mértékben felkeltették .figyelmemet a gazdasági fejlődés és a lakosság kulturális színvonalának emelése céljából tett erőfeszítések. Kérdés: Az ön véleménye szerint melyek a leszerelés perspektívái, iigys- lembevéve, hogy az ENSZ leszerelési albizottsága ismét összeül? . Válasz: Hiszem, hogy a j különféle szempontok a le- I szerelés kérdésében köze- I lebb kerülhetnek. 28 év telt el az első amerikai földön, St. I.ouisban megrendezett sport-világtalálkozó óta, de most is kísértett az európai államok tartózkodó részvétele. Amíg Amsterdamban 3.015 olim- pai versenyző indult, addig Los Angelesben csak 1.393, ebből amerikai sportoló volt 431. Magyarországról 53 versenyző nevezett. A magyar sportolókat ezúttal is nagy bizakodás kísérte, főleg a június elején megtartott „Olimpiai nap” után, melyen versenyzőink számos kiváló eredményt fértek el. Ezúttal az olimpia igazolta is a várakozásokat, mert ; hat aranyérmet hoztak haza sportolóink messze földről és legjobb teljesítményeikkel zárták aí versenyt. Az első napold ugyan itt is hoztak néhány! kellemetlen meglepetést. —■; Ezek közé tartozott első-' sorban diszkoszvetőin.r; gyenge szereplése. Kemecz; hazai versenyeken többször, dobott 50 méteren félül és Los Angelesben döntőbe se; került, holott a világba i-j noksághoz 49 méteres do-' bas is elegendő lett volna Mélyen formája alatt szerepelt Bárány István is a' 100 méteres gyorsúszásban, ahol már a középfutamban kiesett. A tornászok és a kardvívók győzelmei A második világháború után — mondotta a továbbiakban a miniszterelnök — éreztük, hogy a Szovjetunió támogat bennünket. A Szovjetunió minden alkalommal mellénk állt, valahányszor az Egyesült Nemzetek Szervezetében szabadságunkra törtek. A közvélemény, amely irányítja országunkat. nem hisz Önöknek (az amerikai újságíróknak — a szerk.), amidőn Önök azt akarják vele elhitetni, hogy a Szovjetunió Egyiptom ellensége. Bármit mondjanak is, bármire is vállalkozzanak a Szovjetunió ellen irányuló propagandahadjáratukban, önöknek Egyiptomban nem adnak hitelt. , A kezdeti váratlan balsikereket azonban hamarosan ; megtörték versenyzőink. El- íső két aranyérmünket Pelie t István tornász, a fizikai sportokban első győzelmünket Keresztes László munkás sportolónk szerezte, aki a görög-római birkózás könnyűsúlyú mezőnyében fölön; es b:zton.-ágga. lert világbajnok. Töob bi. közénk értékes ->--.lyez'--;ekei szerzett, így Papp László, aki Kokkinen után második lett középsúiyban és Kárpáti Károly, aki a pehelysúlyban csak balszerencsés öntuss után szorult a negyedik helyre. Gyengén szereplő atlétáink becsületét végülis Szépé s Bála gerelyvetőnk mentette meg, aki a svéd Lund- quist mögött második lett 65.26 méteres dobásával. Az akkori magyar csúcsot mintegy 3 méterrel javította j meg. j Kardvívóink ezúttal is i kitettek magukért. A csa- j patverseny döntőjében ősi , riválisuk, az olaszok ellen I fényesen visszavágtak a j párizsi balsikerért és a I Glykais, Gombos, Pet- ! schauer és Terstyánszky j összeállításban küzdő ma- Igyar kardcsapat 9:7 arányiban győzte le az olasz j együttest. Különösen Pet- 1 schauer vívott ragyogóan, a döntőben valamennyi asz- szóját megnyerte. Az egyéniben már fáradt volt és 9:9 győzelemmel holtversenyben került össze Ters-- tyánszkyval. A nyugodtab- ban és frissebben vívó Terstyánszky 5:2 arányban a maga javára döntötte el a mérkőzést. (Petschauert, ezt az örökké vidám, tehetséges, kiváló sportembert egy évtized múlva a fasiszták halálra kínozták.) A vízisportban két ezüstérmet szereztek úszóink.' Bárány István egri úszó a 100 méteres gyorsúszásban az amerikai Johny Weissmüller, az egykori amerikai filmek Tarzanja mögött, 59.S másodperces európai rekordidővel lett második. A 4x200as váltóban a magyar staféta negyedik lett Ugyancsak negyedik helyezéstért el női tornászcsapatunk. Az 1928-as olimpián ismerte meg a világ először a magyar ökölvívást is. Kocsis Antal a légsúlyban első helyezett lett. Sajnos, világbajnokunk az akkori rendszerben még egyszerű, megélhetést sem talált Magyarországon és sportsikereit aprópénzre váltva, egy év múlva tengerentúlra vánJ dóról t. Kiss Csaba, X E n 2E E T KÖZI §%£ n L E A legutóbbi napok leg-1 jelentősebb politikai eseményeit, az olasz köztársa-1 sági elnök amerikai és ka-! nadai látogatását, Glubb pasa menesztését Jordániából, Guy Mollet francia miniszterelnök londoni tár-!, gyalásat, Makariosz ciprusi! érsek deportálását, vala- i mint az észak-afrikai Algé-; riában tapasztalható forron- j gást, vagyis ezeket az egv-j mástól olyannyira távoleső! történéseket közös szál fűzi i össze. Ezeknek az időben és' téren egymástól függetlent eseményeknek közös jellegzetességük van, és ez a közös jellegzetesség napjaink nemzetközi politikájának egyik legfontosabb eleme. Valamennyi felsorolt esemény az általános változási kifejezője. A nemzetközi erőviszonyok változására. az| ázsiai, középkeleti és afri-j kai népek történelmi mére-j teltben megnövekedett po- j litikai szerepére gondolunk. De nemcsak erre, hanem j az említett népek és a Szovjetunió kapcsolatainak ege-! re szorosabbá válására és1 ennek világpolitikai jelen-; tőségére, és végül, ami j mindezek együttes hatása-1 ként állott elő: a hivatalos! nyugati, atlanti politika j egymást követő kudarcaim, az egész politikai zavarára.; az atlanti koalíció belső feszültségének fokozódó-, sára. Zavar és sildniélek A zavar, az ellentétek megnövekedése szükségszerűen alakult így ki. Hiszen ma mér a nyugati v.zetö körök előtt sem titok, hogy az ázsiai és afrikéi népek öntudatra ébredése, az említett népek és a Szovjetunió egyenjogú kapcsolatainak kialakulása olyan új helyzetet teremtett, amelyben a hidegháborús politika folytatása katonai szövetségek, egyenlőtlen szerződé- ! sek tovább erőszakolása a I nyugati pozíciók veglsgesj j meggyengülésével jár. Ép-, j pen az az „aggasztó táv:at"! hogy sorra pattannak ki i burkaikból a nyugati koa- I lició eddig többé-ke. é3bé felszín alatt tartott, vagy felszín alá nyomott ellentétei. Csak természetes, hogy ezeknek az ellentéteknek, a hidegháborús politika kiúttalanságának legelőször az olyan államok kormánykörei adtak hangot, ame- I lyek eddig is a lcgfájdalmasabban érezték az ame- j rikai-angol hidegháborús ! vezetés súlyos terheit. Ez | a magyarázta Gronchi olasz| köztársasági elnök aneri- j kai és kanadai ismert nyi-, latkozatainak és nagyrészt ez az oka Pineau külügy-; miniszter azon kijelentésé-: nek, hogy „élesen helytele-; níti a Nyugat politikáját." j A gyarmatosító politika válsága a vezető kapitalista országok uralkodó köreiben is felszította az ellentéteket és elkerülhetetlenül megindította a kölcsönös vádaskodások özönét a nyugati világ két vezető hatalma, az Egyesült Államok és Anglia között is. Ami az előbbit illeti, erre a kormányon lévő angol konzervatív párt belső harca a legjellemzőbb. Az angol politika középkeleti kudarcai kisebbfajta zendülést iobbantottak lángra az rn- gol kormánypártban, lap pangó kormányválságot idéztek elő. Hz aügo!-omeríkai veiefe gyengesége Űj forrpontra jutottak napjainkban az angol-amerikai kapcsolatok is. A leg- filmszerűbben Ciprus kérdésében nyilvánultak meg az ellentétek, ahol az amerikai politika London nagy megrökönyödésére nyilvánosan az angolok ellen foglalt állást, persze nem a ciprusi önrendelkezés iránt érzett hevületében, hanem részben az „atlanti front“ gyengülésétől való félelmében, részben pedig azért, hogy a ciprusiak és a görögök jogos érzelmeit meg- nyergelve, új pozíciókat szerezzen az angolok rovására. Mindenesetre figyelemreméltó tünet, hogy az angol-amerikai ellentéteknek egy új vonásával is ta-! lálkozhatunk, mégpedig az-j zal az egyelőre még nagyon halk és óvatos kérdésbe! burkolt angol szemrehá-1 nyássál, vajon „nem okoz-e| több kárt, mint hasznot! Nyugat érdekeinek a minden áron való katonai paktumkötések politikája?“ Erre az egész angol-amerikai ellent ét-gomolyagnak az illusztrálására tanulságos idézetül szolgál a londoni Daily Mail newyorki tudósítójának egyik legutóbbi beszámolója. A tudósító bevezetőben hosszasan fejtegeti, hogy az amerikai közvélemény beleunt az angolamerikai vezetés gyengeségébe, majd így folytatja: „A legnagyobb példányszámú lapok kereken kimondják, hogy Dullesnek abba kellene hagyni világkörüli kalandos utazásait. Háromévi* 1 külügyminisztersége alatt; 250.000 mérföldet utazott; most további 27-000 méríöW des ázsiai körútját végzi, s; az Egyesült Államokon belül 50.000 mérföldet tett- meg. Azt akarják, ma ad-j jón otthon, foglalkozzék al külpolitikával, ahelyett,! hogy az egész világon ;de-| oda ugrál. A legteldntélye- sebb amerikai újságírókat: súlyosan aggasztja Anglia j és 'Amerika helyzetének ési tekintélyének süllyedése az egész világon. A New York! Times, az „új világ“ legte-; kintályesebb lapja nyíltan! bírálja az amerikai és an-; goi külügyminisztériumot.] Angliának különösen rossz] a sajtója Amerikában. A| Glubb elbocsátásáról írt! cikkekben leggyakrabban! használt szavak: vétkes ha-! nyagság, fejetlenség, kap-] kodás, gyengeség, ügyetlen-l ség. otrombaság, botlások.) baklövések stb. Általános a) felháborodás Dulles sáfárkodása és rendkívüli opri-j mizmusa miatt. Elbiz.iko-i dott önteltsége saját poiiti-1 kaját illetően valósággal elrémítette saját párthíveil éppúgy, mint a demokratákat. Az az érzés söpri végig' az országot, hogy új angol-! amerikai világpoliti Kára j van szükség a Szovjetunió széleskörű taktikájával szemben.“
