Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)
1956-03-13 / 62. szám
1!)56. március 13. kedd \ E P L 1 I* Péntek este a zsúfolásig megtelt Wagram-teremben- Jacques Duclos a párizsi körzet kommunistáinak gyűlésén ismertette az SZKP XX. kongresszusának, eseményeit. A különböző országokban a szocializmusra való áttérés formáiról szólva Jacques Duclos a kommunista és a szocialista pártok közötti viszőny kérdésével foglalkozott. — Be kell bizonyítanunk a szocialista dolgozóknak — mondotta, hogy akciöegységre van szükség az ország által kívánt politika megvalósításához és a szocializmus győzelmének előkészítéséhez. Azt is meg kell magyaráznunk szocialista eivtár- sainknak, hogy az akcióegység segítségével parlamenti úton is kivívhatjuk ezt a győzelmet, de nem szabad úgy képzelni a dolgot, hogy ekkor a hatalom gyakorlása a buzsoázia érdekében történnék., ; A hatalmat fel kell használni arra, hogy a I termelőeszközök kapitalista tulajdonának helyébe a termelőeszközök szocialista tulajdonát tegyük. Duclos rámutatott arra, hogy a Francia Kommunista Párt tagjainak behatóan tanulmányozniok keli a XX. pártkongresszus anyagait és lankadatlanul harcolniok kell a burzsoá ideológia ellen. Nagyjelentőségű határozat a mezőgazdasági artyelekröi — Rövidítés — A XX. kongresszus február 2-1-én elfogadott határozata a kolhozokkal, gépállomásokkal, szovho- zokkal kapcsolatban kimon- ja, hogy a párt és szovjet szerveknek „mindenféleképpen fel kell karolniok a tömegek kezdeményezéseit, íokozniok kell a mezőgazdasági dolgozók... anyagi érdekeltségét a mezőgazdasági termelés növelésében”. A kolhozokról szóló vasárnap megjelent határozat ezt az iránymutatást messzemenően valóra váltja. A kolhozparasztok tízmillióinak munkáját érintő nagy jelentőségű határozat számottevően hozzájárul a termelés fellendítéséhez, a kolhoztagok alkotó' munkájának teljesebb kibontakozásához, a. XX. kongresz- szus által a mezőgazdaság elé tűzött nagyszerű feladatok megvalósításához. A MEZÖGAZDASÄGI AKTiXLEK, a kolhozok minta-alapszabályzatát a kolhozparasztok II. kongresszusa több mint 20 esztendővel ezelőtt fogadta el. Azóta sok minden megváltozott a szovjet faluban. E változások közül is leglényegesebb: megnövekeöett a kolhozparasztok politikai öntudata, a kolhozgazdálkodásban szerzett jártasság. A párt és a kormány módot ad arra, hogy a helyi adottságok figyelembevételéről minden kolhoz tagsága maga egészítse ki. és maga módosítsa a kolhozélet alkotmányának, a mezőgazdasági artyelek alap- szabályzatának egyes tételeit. Egy a fontos: úgy módosítsák az alapszabályt, hogy az hathatósán segítse a termelés növekedését. S a termelés növelésével egy időben a lehető legnagyobb mértékben csökkenjen az önköltség. Többet, olcsóbban, gazdaságosabban; ez a feladat, mert ez segíti a jobb, a boldogabb, élet megteremtését. Ennek megfelelően nyomatékosan felhívja a határozat a figyelmet a közös gazdaság továbberősítésére, s elítéli azokat a szórványos törekvéseket, amelyek a háztáji gazdaság mértéktelen felduzzasztására irányulna!:. A háztáji gazdaság kiegészítő gazdaság. Arra való, hogy kielégítse azokat a személyes szükségleteket, amelyeket a nagygazdaság még nem tud kielégíteni. S ha a közös fejlődik, nemcsak a jövedelem zömét adja. hanem a személyes igényeket is jobban szolgálja. Amikor tehát a kol- höztagek arról határoznak, vajon kinek, mekkora háztáji gazdaságot, milyen nagy háztáji állományt hagyjanak meg, akkor mindenekelőtt azt veszik figyelembe: milyen sokrétűen elégíti ki a . közös a tagok igényeit, s ennek megfelelően általában nem növelik, hanem csökkentik a háztáji gazdaság méreteit. Hiszen a közös földön i csv hektár kevesebb mun- j kával nagyobb jövedelmet I ad, mint a háztáji gazda- ! ság. A közős gazdaság I gyors fejlődése, zz igények változatos, sokrétű kielégítése lehetővé teszi, hogy Az angol parlament véleménye megoszlik a kormány ciprusi politikája ügyében Londonban, amikor pén-1 teken értesültek Makariosz j ciprusi érsek deportálásé-1 ról, az Angol Munkáspárt és a liberális párt vezetői éles hangon ítélték el Eden kormányának ezt az akcióját. Gaiskcll, az ellenzék vezetője a deportálásról hozott határozatot „ostobaságnak” nevezte, amely még jobban fel! Pineau éa Nekm megbeszélései Pineau francia külügymi' niszter, aki jelenleg Űj- j Delhiben tartózkodik, va- j sárnap hosszabb megfceszé- i lést folytatott Nehru indiai miniszterelnökkel és külügyminiszterrel. Pineau — francia hírforrások közlése szerint — I kijelentette a tárgyalások ! során, hogy | kormánya „pártolja a szorosabb kapcsolatokat a Szovjetunióval és a kommunista országokkal.” i E kérdésben egyetértés mu- | tatkozott a két államférfi j között. Hasonlóképpen meg- j volt az egyetértés abban is, hogy „a világ békéjét ini'ltább- gazdasági együttműködés, mintsem több biz- itonsági egyezmény útján lehet legjobban biztosítani.” j A tanácskozáson megvi- | tatták az indokínai helyzetet és az ‘ északafrikai kérdést is. egyre csökkenjen a háztáji gazdaság területe, s mind nagyobb legyen a géppel művelt közös gazdaság. A kolhozparasztok már régóta nem nézték jószeni-, mel annak a néhány embernek a törekvését, magatartását, aki csak immel- ámmal dolgozik a kolhozföldeken, aki nem válla! elég felelősséget a kolhoz munkájában, mégis élvezi a kolhoztagsággal járó előnyöket, NoSj most a kolhozparasztság dönthet, határozhat ezekben a kérdés sekben is. Kimondhatja: aki nem dolgozik a kolhoz-' ban, annak nem jár a közösből háztáji gazdaság, az nem használhatja a kolhoz közös legelőjét. Az a család, amely kevésbé járul hozzá munkájával a közös gazdaság felvirágoztatásához, kisebb háztáji gazdaságot érdemel. Aki nem teljesíti azt' a munkaegységminimumot, amelyet a kolhoz közgyűlése meghatároz, nem élvezheti a jól dolgozókkal . egyenlő mértékben a kolhozíagsággal járó előnyöket. Az a tény, hogy a kolhozok tagsága maga formálhatja a kolhoz-alapszabály egyes tételeit a helyi viszonyoknak megfelelően, a kolhozdemokrácia hathatós kiterjesztése. A határozat kimondja: „A mezőgazdasági artyel az önként egyesült parasztok közö» gazdasága. S a kolhoztagok magul: rendelkeznek az artyel termékeivel és vagyonával. Maguk irányítják az artyel tevékenységét — a szovjethatalom törvényeinek, a párt és a kormány határozatainak megfelelően. az állam, a kolhozok és a kolhoztagok érdekeivei összhangban.” A kolhozdemokrácia védelmében b rálja a határozat azokat a felsőbb szerveket, amelyek a kolhoztagság tudta nékül megváltoztatják a közgyűlések határozatait. Ehelyett minden érdekelt párt- és állami szervnek az a legfőbb teendője, hogy a gyakorlatban kézzelfoghatóan segítse a kolhozvezet leégek és tagol: munkáját. Százszor többet használ az a pártmunkás, állami vagy gazdasági vezető, aki jól ismerve egy-egy közösség életét, gondját, baját, a helyszínen mondja meg: ebben az esetben ezt meg ezt helyes tenni, így lehet előbbre jutni; mint az, aki jelentéseket, körleveleket gyárt. A HEGAUV EKEDET) ÖNÁLLÓSÁG bizonyára tovább , serkenti majd a munkakedvet minden kolhozban. Szítja a munkakedvet a havi előlegfizetésről és a munka jutalmazásáról, premizálásáról szóló rendelkezés is. A rendszeres hav i előlegfizetés, a premizálás új rendje növeli a kolhoz - tagok anyagi érdekeltségéi, még kitartóbb, még lelkesebb munkára ösztönzi a kolhozok népét. A Szovjetunió kolhozai — a mi szövetkezeteink példaképei — az új lehetőségek birtokában még gyorsabb felvirágzás előtt állanak. (Megjelent a ..Szabad I Nép”-ben.) Komoly nézeteltérések a nyugati hatalmak között / A United Press az Egyesült Államok !<özépkeleti politikájáról Mint a United Press washingtoni tudósítója jelenti, Karacsiban a SEATO tanács ülésszakával egy időben az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország külügyminisztere a Közelés Közép-Keletről tárgyalt. A tárgyalásokon bőven foglalkoztak a bagdadi paktum megszilárdítását szolgáló intézkedésekkel. A legutóbbi közel- és közép- keleti egyezmények ugyanis súlyos csapást mértek a bagdadi paktumra. E tárgyalásokon — matat rá a tudósitó — komoly nézeteltérések merültek fel az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország között. Sehvyn Lloyd angol külügyminiszter például figyelmeztette Dullest, hegy az arab országok megpróbálják majd rávenni Jrakct, hogy lépjen ki ebből a paktumból-. A paktum fennAjfugat-KemetOíszas nem hajlandó fedezni a nyugati csapatok államásezási költségeit Schaffer' nyugatnémet pénzügyminiszter a hét végén ismét szembehelyezkedett azzal a nyugati követeléssel, hogy a Német Szövetségi Köztársaság továbbra is fizesse meg a nyugati haderők áliocnáso- zási' költségeit. Rína hengerelt neélí szállít Egyiptomit uh ■Az Új Kína kínai hírügynökség . jelentése szerint a Pékingben aláirt kínai- egyiptomi megállapodás érteimében a Kínai Népköztársaság 60.000 tonna hengerelt ■' acélt fog Egyiptom- i nak szállítani.’' r()e.tt dhjjhjbtn a dalai Lámánál V. /»«sssis: útijegyzeteiből Lhasszában megtekintettem a Kína és Tibet közti kapcsolatok történetére vonatkozó néhány anyagot. Egész sor okmány támasztja alá, hogy a kínaiaknak ősi történelmi kapcsolataik voltak Tibetiéi. E dokumentumok teljesen megcáfolják a burzsoá teoretilrusoknak azt az állítását, miszerint Tibetnek sohasem volt semmi köze Kínához. 1950. OKTÓBERÉBEN a Mekong folyó felső folyásánál megjelentek a hős népi felszabadító hadsereg zászlói. A hadsereg a zord felföldön és a rengetegeken, a hegyipatakokon és a behavazott gerinceken nyomult cAöfe Tibet belsejébe. A lakosság mindenütt boldogan fogadta Mnb Ce-tung hadseregének katonáit. Különféle társadalmi osztálybeli tibetiektől sokszor hallottuk, hogy a Tibetben tartózkodó kínai testvérek iántoríthatatla- nul megvalósítják az ország békés felszabadítására vonatkozó történelmi egyezmény 12 pontját. Ez a politika hozzájárult ahhoz, hogy a tibeti nép fokozatosan felismerte: a Kínai Kommunista Párt és a Képi Felszabadító Hadsereg tiszteli a népet, a nép szokásait és hitét; azért jöttek Xibetbe, hogy segítsenek az ottaniaknak új, boldog élet építésében. Ugyanezt hallottuk a Kínai Országos Népi Gyűlés Elnökségének alelnö- kétől, a tibeti közigazgatás és papság vezetőjétől, s a XIV. dalai lámától is, amikor Lhassza-kömyéki nyári rezidenciájában fogadott bennünltet. AZ ARANYKUPOLÁS JOTALA-PALOTA mögött, a „Sárkányfarok' hegyben vájt diadalív alatt elhaladva nyílegyenes, széles útra léptünk. Átmentünk egy ki3 lombos erdőn, s utunk egy kapuhoz vezetett, amelyre őrség vigyázott. Itt kezdődik Norbulink (lefordítva: ..értékes kertet“ jelent), a dalai láma rezidenciájának hatalmas területe. Azt a házat, amelyben a dalai láma lakik, sűrű erdő rejti a szemek elől. A dalai láma bizalmasai jönnek elénk hosszú, sarkig érő bíbor palástban. Karjukat felénk tárják, s nyelvük hegyét kidugják. Ez a legnagyobb tisztelet kifejezése. Ezután vörös oszlopokkal ékes csarnokba vezetnek bennünket, ahol a láma trónja áll, s mindnyájunknak fehér selyem vállszalagot nyújtanak át. A tibetieknél ez a legnagyobb ajándék. E szalagokat kellett aztán átadnunk a dalai lámának. A DALAI LÁMA készségesen felel kérdéseink-, re. — A kínai és tibeti nép kapcsolatai több mint ■ ezer esztendőre nyúlnak vissza. Az az elnyomó politika, amelyet a közelmúltban a Csing-dinasz- tia császárai és a reakciós kuomintangisták folytattak, nemzeti viszúlykodást szült. E viszálykodást a külföldi imperialisták is nagy igyekezettel szították, különféle rágalmakat terjesztve az új Kínáról. Mennél több idő tett el azonban az ' egyezmény aláírása óta — folytatja a dalai láma — apnál világosabban látták a tibetiek, hogy a. nemzeti megkülönböztetés és elnyomó; teljesen eltűnt, s helyébe a népek közötti egyen hőség és kölcsönös segítségnyújtás lépett. Ekkor aztán szertefoszlottak a kételyek és napról-napra erősödött ez összzforrett- ság. MEGKÉRDEZTÜK A DALAI LÁMÁT, hogyan értékeli Kína és India baráti kapcsolatainak erősödését. így válaszolt: — Kína és India népei emberemlékezet óta fcc- rátságban élnek, szomszédok és jól megértik egymást. A több mint egy óra hosszat , tartó beszélgetésünk végén a. .dalai láma . még egy fontos kérdési érintett, mégpedig azt, milyen távlat olcat nyit meg Tibet előtt a Kína belső körzeteiben megindult gazdasági építés.-r- Az ország belső kerületeiben járva, többször találkoztam Mao elnökkel, akivel különböző kérdésekről beszélgettem. Arra a szilárd meggyőződésre .jutottam, hogy .azok a ragyogó távlatok, amelyek Kína minden népe előtt; megnyalnak; a mi tibeti népünk távlatai is, s hogy nekünk nincs más utunk azonkívül, amelyen most! egész országunk halad. A gazdasági építés az új Kínában gyors léptekkel halad előre. Tibet jelenleg még gazdasági, és kulturális. téren elmaradott, de jól . tudjuk, . hogy a. központi kormány, a testvéri kínai nép minden segítséget megad számunkra. Süt mi több, Mao Ce-tung elnök hangsúlyozta, hogy Tibet jelenlegi elmaradottsága ellenére 15—20 esztendő múlva jelentőse,: hozzájárulhat hazánk, gazdasági építéséhez, S ez szí iárd m eggyőzödéeün k. 1Biztosak vagyunk abban, hogy a tibeti nép erőfeszítései folytán, a központi kormány és a kínai nép segítségével az ország többi népéhez hasonlóan mi is elérjük a boldog életei a szocialista, társadalomban. Bővül Kína és Ceylon árucserefcrgalmct * A Kínai Népköztársaság I Süti-ban 270.000 tonna rizsi szállít Cey ionba. Ceyjoj ; cselébe 50.003 tonna kauest)tikot szállít a Kínai NépfcöeAkcióegységre van szükség a kommunisták és szocialisták között Jacques Duclos besstímolója as SZKP XX. Uongresssusáról A ciprusi válság foglalkoztatja az amerikaiakat is. Knowland amerikai szenátor „megütközésének adott” kifejezést s kijelentette, hogy Maka- riosz érsekkel kapcsolatos intézkedése „el fogja mérgesíteni az angol-görög viszonyt és meg fogja zavarni I a NATO országok - képcsől-ptM is ÍJ i éleszti majd a ciprusiak j ellenállását és meg mérgezi az angol-görög kapcsolatokat. Davis, a liberálisok parlamenti csoportjának a vezetője is hevesen támadta a kormányt. Ezzel szemben a konzervatívok közül sokan megelégedésüket fejezték ki Iamiatt, hogy a kormány, „erős kézzel” csapott le. tartasat egyedül az tesz: ‘ lehetővé — mondotta, —i hogy az Egyesült Államok ’ hivatalosan csatlakozik a I paktumhoz. j Washingtoni diplomaták szerint Pineau francia kül-:. ügymíniszternek más a vé-. leménye. Ezek a nézeteltérések, — vélik a diplomaták — megnehezítik azt, hogy a nyugati hatalmak közös középkeleti politikát dolgozzanak ki. ■ j ' I
