Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)

1956-03-13 / 62. szám

1!)56. március 13. kedd \ E P L 1 I* Péntek este a zsúfolásig megtelt Wagram-teremben- Jacques Duclos a párizsi körzet kommunistáinak gyű­lésén ismertette az SZKP XX. kongresszusának, ese­ményeit. A különböző országokban a szocializmusra való átté­rés formáiról szólva Jacques Duclos a kommunista és a szocialista pártok közötti viszőny kérdésével foglal­kozott. — Be kell bizonyíta­nunk a szocialista dol­gozóknak — mondotta, hogy akciöegységre van szükség az ország által kívánt politika megva­lósításához és a szocia­lizmus győzelmének elő­készítéséhez. Azt is meg kell magyaráz­nunk szocialista eivtár- sainknak, hogy az akció­egység segítségével parla­menti úton is kivívhatjuk ezt a győzelmet, de nem szabad úgy képzelni a dol­got, hogy ekkor a hatalom gyakorlása a buzsoázia ér­dekében történnék., ; A hatalmat fel kell használni arra, hogy a I termelőeszközök kapita­lista tulajdonának he­lyébe a termelőeszközök szocialista tulajdonát tegyük. Duclos rámutatott arra, hogy a Francia Kommu­nista Párt tagjainak beha­tóan tanulmányozniok keli a XX. pártkongresszus anyagait és lankadatlanul harcolniok kell a burzsoá ideológia ellen. Nagyjelentőségű határozat a mezőgazdasági artyelekröi — Rövidítés — A XX. kongresszus feb­ruár 2-1-én elfogadott ha­tározata a kolhozokkal, gépállomásokkal, szovho- zokkal kapcsolatban kimon- ja, hogy a párt és szovjet szerveknek „mindenfélekép­pen fel kell karolniok a tömegek kezdeményezéseit, íokozniok kell a mezőgaz­dasági dolgozók... anyagi érdekeltségét a mezőgazda­sági termelés növelésében”. A kolhozokról szóló vasár­nap megjelent határozat ezt az iránymutatást messze­menően valóra váltja. A kolhozparasztok tízmil­lióinak munkáját érintő nagy jelentőségű határozat számottevően hozzájárul a termelés fellendítéséhez, a kolhoztagok alkotó' munká­jának teljesebb kibontako­zásához, a. XX. kongresz- szus által a mezőgazdaság elé tűzött nagyszerű felada­tok megvalósításához. A MEZÖGAZDASÄGI AKTiXLEK, a kolhozok minta-alapszabályzatát a kolhozparasztok II. kong­resszusa több mint 20 esz­tendővel ezelőtt fogadta el. Azóta sok minden megvál­tozott a szovjet faluban. E változások közül is leglé­nyegesebb: megnövekeöett a kolhozparasztok politikai ön­tudata, a kolhozgazdálko­dásban szerzett jártasság. A párt és a kormány mó­dot ad arra, hogy a helyi adottságok figyelembevéte­léről minden kolhoz tagsá­ga maga egészítse ki. és maga módosítsa a kolhoz­élet alkotmányának, a me­zőgazdasági artyelek alap- szabályzatának egyes téte­leit. Egy a fontos: úgy mó­dosítsák az alapszabályt, hogy az hathatósán segítse a termelés növekedését. S a termelés növelésével egy időben a lehető legnagyobb mértékben csökkenjen az önköltség. Többet, olcsób­ban, gazdaságosabban; ez a feladat, mert ez segíti a jobb, a boldogabb, élet meg­teremtését. Ennek megfelelően nyo­matékosan felhívja a hatá­rozat a figyelmet a közös gazdaság továbberősítésére, s elítéli azokat a szórványos törekvéseket, amelyek a háztáji gazdaság mértékte­len felduzzasztására irányul­na!:. A háztáji gazdaság ki­egészítő gazdaság. Arra való, hogy kielégítse azokat a személyes szükségleteket, amelyeket a nagygazdaság még nem tud kielégíteni. S ha a közös fejlődik, nem­csak a jövedelem zömét adja. hanem a személyes igényeket is jobban szol­gálja. Amikor tehát a kol- höztagek arról határoznak, vajon kinek, mekkora ház­táji gazdaságot, milyen nagy háztáji állományt hagyjanak meg, akkor min­denekelőtt azt veszik fi­gyelembe: milyen sokré­tűen elégíti ki a . közös a tagok igényeit, s ennek megfelelően általában nem növelik, hanem csökkentik a háztáji gazdaság mére­teit. Hiszen a közös földön i csv hektár kevesebb mun- j kával nagyobb jövedelmet I ad, mint a háztáji gazda- ! ság. A közős gazdaság I gyors fejlődése, zz igények változatos, sokrétű kielégí­tése lehetővé teszi, hogy Az angol parlament véleménye megoszlik a kormány ciprusi politikája ügyében Londonban, amikor pén-1 teken értesültek Makariosz j ciprusi érsek deportálásé-1 ról, az Angol Munkáspárt és a liberális párt vezetői éles hangon ítélték el Eden kormányának ezt az ak­cióját. Gaiskcll, az ellenzék ve­zetője a deportálásról hozott határozatot „os­tobaságnak” nevezte, amely még jobban fel­! Pineau éa Nekm megbeszélései Pineau francia külügymi­' niszter, aki jelenleg Űj- j Delhiben tartózkodik, va- j sárnap hosszabb megfceszé- i lést folytatott Nehru indiai miniszterelnökkel és kül­ügyminiszterrel. Pineau — francia hír­források közlése szerint — I kijelentette a tárgyalások ! során, hogy | kormánya „pártolja a szorosabb kapcsolatokat a Szovjetunióval és a kommunista országok­kal.” i E kérdésben egyetértés mu- | tatkozott a két államférfi j között. Hasonlóképpen meg- j volt az egyetértés abban is, hogy „a világ békéjét in­i'ltább- gazdasági együttmű­ködés, mintsem több biz- itonsági egyezmény útján le­het legjobban biztosítani.” j A tanácskozáson megvi- | tatták az indokínai helyze­tet és az ‘ északafrikai kér­dést is. egyre csökkenjen a háztáji gazdaság területe, s mind nagyobb legyen a géppel művelt közös gazdaság. A kolhozparasztok már régóta nem nézték jószeni-, mel annak a néhány em­bernek a törekvését, maga­tartását, aki csak immel- ámmal dolgozik a kolhoz­földeken, aki nem válla! elég felelősséget a kolhoz munkájában, mégis élvezi a kolhoztagsággal járó elő­nyöket, NoSj most a kol­hozparasztság dönthet, ha­tározhat ezekben a kérdés sekben is. Kimondhatja: aki nem dolgozik a kolhoz-' ban, annak nem jár a kö­zösből háztáji gazdaság, az nem használhatja a kolhoz közös legelőjét. Az a csa­lád, amely kevésbé járul hozzá munkájával a közös gazdaság felvirágoztatásá­hoz, kisebb háztáji gazdasá­got érdemel. Aki nem tel­jesíti azt' a munkaegység­minimumot, amelyet a kol­hoz közgyűlése meghatároz, nem élvezheti a jól dol­gozókkal . egyenlő mérték­ben a kolhozíagsággal járó előnyöket. Az a tény, hogy a kol­hozok tagsága maga for­málhatja a kolhoz-alapsza­bály egyes tételeit a helyi viszonyoknak megfelelően, a kolhozdemokrácia hatha­tós kiterjesztése. A határo­zat kimondja: „A mezőgaz­dasági artyel az önként egyesült parasztok közö» gazdasága. S a kolhoztagok magul: rendelkeznek az artyel termékeivel és va­gyonával. Maguk irányítják az artyel tevékenységét — a szovjethatalom törvényei­nek, a párt és a kormány határozatainak megfelelően. az állam, a kolhozok és a kolhoztagok érdekeivei összhangban.” A kolhoz­demokrácia védelmében b rálja a határozat azokat a felsőbb szerveket, amelyek a kolhoztagság tudta nékül megváltoztatják a közgyű­lések határozatait. Ehelyett minden érdekelt párt- és állami szervnek az a leg­főbb teendője, hogy a gya­korlatban kézzelfoghatóan segítse a kolhozvezet leégek és tagol: munkáját. Száz­szor többet használ az a pártmunkás, állami vagy gazdasági vezető, aki jól is­merve egy-egy közösség életét, gondját, baját, a helyszínen mondja meg: ebben az esetben ezt meg ezt helyes tenni, így lehet előbbre jutni; mint az, aki jelentéseket, körleveleket gyárt. A HEGAUV EKEDET) ÖNÁLLÓSÁG bizonyára to­vább , serkenti majd a mun­kakedvet minden kolhoz­ban. Szítja a munkakedvet a havi előlegfizetésről és a munka jutalmazásáról, pre­mizálásáról szóló rendelke­zés is. A rendszeres hav i előlegfizetés, a premizálás új rendje növeli a kolhoz - tagok anyagi érdekeltségéi, még kitartóbb, még lelke­sebb munkára ösztönzi a kolhozok népét. A Szovjetunió kolhozai — a mi szövetkezeteink pél­daképei — az új lehetősé­gek birtokában még gyor­sabb felvirágzás előtt álla­nak. (Megjelent a ..Szabad I Nép”-ben.) Komoly nézeteltérések a nyugati hatalmak között / A United Press az Egyesült Államok !<özépkeleti politikájáról Mint a United Press washingtoni tudósítója je­lenti, Karacsiban a SEATO tanács ülésszakával egy idő­ben az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország külügyminisztere a Közel­és Közép-Keletről tárgyalt. A tárgyalásokon bőven foglalkoztak a bagdadi paktum megszilárdítását szolgáló intézkedésekkel. A legutóbbi közel- és közép- keleti egyezmények ugyan­is súlyos csapást mértek a bagdadi paktumra. E tárgyalásokon — matat rá a tudósitó — komoly nézeteltérések merültek fel az Egye­sült Államok, Anglia és Franciaország között. Sehvyn Lloyd angol kül­ügyminiszter például figyel­meztette Dullest, hegy az arab országok megpróbál­ják majd rávenni Jrakct, hogy lépjen ki ebből a paktumból-. A paktum fenn­Ajfugat-KemetOíszas nem hajlandó fedezni a nyugati csapatok államásezási költségeit Schaffer' nyugatnémet pénzügyminiszter a hét vé­gén ismét szembehelyezke­dett azzal a nyugati köve­teléssel, hogy a Német Szövetségi Köztársaság to­vábbra is fizesse meg a nyugati haderők áliocnáso- zási' költségeit. Rína hengerelt neélí szállít Egyiptomit uh ■Az Új Kína kínai hírügy­nökség . jelentése szerint a Pékingben aláirt kínai- egyiptomi megállapodás ér­teimében a Kínai Népköz­társaság 60.000 tonna hen­gerelt ■' acélt fog Egyiptom- i nak szállítani.’' r()e.tt dhjjhjbtn a dalai Lámánál V. /»«sssis: útijegyzeteiből Lhasszában megtekin­tettem a Kína és Tibet közti kapcsolatok történe­tére vonatkozó néhány anyagot. Egész sor ok­mány támasztja alá, hogy a kínaiaknak ősi történel­mi kapcsolataik voltak Tibetiéi. E dokumentumok teljesen megcáfolják a burzsoá teoretilrusoknak azt az állítását, miszerint Tibetnek sohasem volt semmi köze Kínához. 1950. OKTÓBERÉBEN a Mekong folyó felső fo­lyásánál megjelentek a hős népi felszabadító had­sereg zászlói. A hadsereg a zord felföldön és a ren­getegeken, a hegyipatako­kon és a behavazott ge­rinceken nyomult cAöfe Tibet belsejébe. A lakos­ság mindenütt boldogan fogadta Mnb Ce-tung had­seregének katonáit. Különféle társadalmi osztálybeli tibetiektől sok­szor hallottuk, hogy a Tibetben tartózkodó kínai testvérek iántoríthatatla- nul megvalósítják az or­szág békés felszabadításá­ra vonatkozó történelmi egyezmény 12 pontját. Ez a politika hozzájárult ah­hoz, hogy a tibeti nép fokozatosan felismerte: a Kínai Kommunista Párt és a Képi Felszabadító Hadsereg tiszteli a népet, a nép szokásait és hitét; azért jöttek Xibetbe, hogy segítsenek az ottaniaknak új, boldog élet építésében. Ugyanezt hallottuk a Kínai Országos Népi Gyű­lés Elnökségének alelnö- kétől, a tibeti közigazgatás és papság vezetőjétől, s a XIV. dalai lámától is, amikor Lhassza-kömyéki nyári rezidenciájában fo­gadott bennünltet. AZ ARANYKUPOLÁS JOTALA-PALOTA mö­gött, a „Sárkányfarok' hegyben vájt diadalív alatt elhaladva nyílegye­nes, széles útra léptünk. Átmentünk egy ki3 lombos erdőn, s utunk egy kapu­hoz vezetett, amelyre őr­ség vigyázott. Itt kezdő­dik Norbulink (lefordítva: ..értékes kertet“ jelent), a dalai láma rezidenciájá­nak hatalmas területe. Azt a házat, amelyben a dalai láma lakik, sűrű erdő rejti a szemek elől. A dalai láma bizalma­sai jönnek elénk hosszú, sarkig érő bíbor palást­ban. Karjukat felénk tár­ják, s nyelvük hegyét ki­dugják. Ez a legnagyobb tisztelet kifejezése. Ezután vörös oszlopok­kal ékes csarnokba vezet­nek bennünket, ahol a láma trónja áll, s mind­nyájunknak fehér selyem vállszalagot nyújtanak át. A tibetieknél ez a legna­gyobb ajándék. E szalago­kat kellett aztán átadnunk a dalai lámának. A DALAI LÁMA kész­ségesen felel kérdéseink-, re. — A kínai és tibeti nép kapcsolatai több mint ■ ezer esztendőre nyúlnak vissza. Az az elnyomó po­litika, amelyet a közel­múltban a Csing-dinasz- tia császárai és a reakciós kuomintangisták folytat­tak, nemzeti viszúlykodást szült. E viszálykodást a külföldi imperialisták is nagy igyekezettel szítot­ták, különféle rágalmakat terjesztve az új Kínáról. Mennél több idő tett el azonban az ' egyezmény aláírása óta — folytatja a dalai láma — apnál vilá­gosabban látták a tibe­tiek, hogy a. nemzeti meg­különböztetés és elnyomó; teljesen eltűnt, s helyébe a népek közötti egyen hő­ség és kölcsönös segítség­nyújtás lépett. Ekkor az­tán szertefoszlottak a ké­telyek és napról-napra erősödött ez összzforrett- ság. MEGKÉRDEZTÜK A DALAI LÁMÁT, hogyan értékeli Kína és India ba­ráti kapcsolatainak erősö­dését. így válaszolt: — Kína és India népei emberemlékezet óta fcc- rátságban élnek, szomszé­dok és jól megértik egy­mást. A több mint egy óra hosszat , tartó beszélgeté­sünk végén a. .dalai láma . még egy fontos kérdési érintett, mégpedig azt, milyen távlat olcat nyit meg Tibet előtt a Kína belső körzeteiben megin­dult gazdasági építés.-r- Az ország belső ke­rületeiben járva, többször találkoztam Mao elnökkel, akivel különböző kérdé­sekről beszélgettem. Arra a szilárd meggyőződésre .jutottam, hogy .azok a ra­gyogó távlatok, amelyek Kína minden népe előtt; megnyalnak; a mi tibeti népünk távlatai is, s hogy nekünk nincs más utunk azonkívül, amelyen most! egész országunk halad. A gazdasági építés az új Kí­nában gyors léptekkel halad előre. Tibet jelenleg még gazdasági, és kulturá­lis. téren elmaradott, de jól . tudjuk, . hogy a. köz­ponti kormány, a testvéri kínai nép minden segítsé­get megad számunkra. Süt mi több, Mao Ce-tung elnök hangsúlyozta, hogy Tibet jelenlegi elmara­dottsága ellenére 15—20 esztendő múlva jelentőse,: hozzájárulhat hazánk, gaz­dasági építéséhez, S ez szí iárd m eggyőzödéeün k. 1Biztosak vagyunk abban, hogy a tibeti nép erőfeszí­tései folytán, a központi kormány és a kínai nép segítségével az ország töb­bi népéhez hasonlóan mi is elérjük a boldog életei a szocialista, társadalom­ban. Bővül Kína és Ceylon árucserefcrgalmct * A Kínai Népköztársaság I Süti-ban 270.000 tonna rizsi szállít Cey ionba. Ceyjoj ; cselébe 50.003 tonna kauest)­tikot szállít a Kínai Népfcöe­Akcióegységre van szükség a kommunisták és szocialisták között Jacques Duclos besstímolója as SZKP XX. Uongresssusáról A ciprusi válság foglalkoz­tatja az amerikaiakat is. Knowland amerikai szenátor „megütközésé­nek adott” kifejezést s kijelentette, hogy Maka- riosz érsekkel kapcsolatos intézkedése „el fogja mér­gesíteni az angol-görög vi­szonyt és meg fogja zavarni I a NATO országok - képcső­l-ptM is ÍJ i éleszti majd a ciprusiak j ellenállását és meg mér­gezi az angol-görög kap­csolatokat. Davis, a liberálisok par­lamenti csoportjának a ve­zetője is hevesen támadta a kormányt. Ezzel szemben a konzer­vatívok közül sokan meg­elégedésüket fejezték ki Iamiatt, hogy a kormány, „erős kézzel” csapott le. tartasat egyedül az tesz: ‘ lehetővé — mondotta, —i hogy az Egyesült Államok ’ hivatalosan csatlakozik a I paktumhoz. j Washingtoni diplomaták szerint Pineau francia kül-:. ügymíniszternek más a vé-. leménye. Ezek a nézeteltérések, — vélik a diplomaták — meg­nehezítik azt, hogy a nyu­gati hatalmak közös közép­keleti politikát dolgozza­nak ki. ■ j ' I

Next

/
Oldalképek
Tartalom