Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)

1956-03-10 / 60. szám

Világ. pFolelá^fai eg.ycjiiLielek f AZ MDP SZABOLCS-SZATMÁRMECYEi BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A mai számban : Fejlődik megyénk békemozgalma (2. old.) Tanács melléklet (3-J-4. oldal) Jugoszláviai élmények (5. oldal) Rádióműsor (6. oldal) Furcsa foglalkozások a régi Nyíregyházán (6. oldal) XIII. évfolyam, 60. szám AHA 50 MLLÉIt 1956. március 10, szombat Termelőszövetkezeteink további fejlesztéséért Az elmúlt esztendőben —• és már az idén is — je­lentősen gyarapodott termelőszövetkezeteink taglétszá­ma, növekedett földterülete és vagyona. A termelőszö­vetkezeti családok száma közel 18 ezer volt december­ben, a tagok száma pedig meghaladta a 25 ezret. A közös gazdálkodás fölénye minden téren megmu­tatkozik. A tsz-ek búzából holdanként 8.9 mázsát, az egyéniek 8.6 mázsát termeltek. Rozsból 8.9 mázsát, az egyéniek csak 7.3 mázsát. Ebből adódik, hogy például 55-ben a megye vetésterületének 16.5 százalékán a tsz-ek az össztermés 17.8 százalékát termelték meg. A tsz-ben a munka is könnyebb, egy hold föld felszántásánál a tag nem gyalogol körbe-körbe, de az egyéni igen, ara­táskor koránt sem izzad annyit, mint az egyéni gazda, mert géppel arat, géppel csépel. A gépi munka a köny- nyebbség mellett több időt is biztosít, tehát kulturál­tabb életet élhet a szövetkezeti tag: nagyobb lehetőségei vannak a művelődésre, a szórakozásra és méginkább több lesz a jövőben. Az embernek emberhez való viszo­nya is más. Az egyénieket a gazdasági egymásrautaltság, az egyéni érdekeken alapuló baráti viszony, a családi előnyökre épített rokonság kötelékei fűzi össze. Tehát a kisüzemi termelés bélyegét viseli magán az egymáshoz való viszony is. A termelőszövetkezetek tagjait a közös gazdaság közös termelési céljai, eredményei, közös mun­kában született barátság, és szocialista emberszeretet kapcsolja össze. Mindezek a kollektív gazdálkodás, az új életforma magasabbrendűségéről beszélnek. A felvilágosító, nevelő munkának ezeket tükröznie kell. Bizonyítania kell az élet minden területén az új élet fölényét, mert az a gya­korlatban is úgy van:a termelőszövetkezeti gazdálkodás az élet minden területén — gazdálkodásban, kultúráiban, gondoskodásban, emberi magatartásban — magasabb szintet biztosít a dolgozó parasztságnak. Tehát a meg­győzésnek azokat a formáit kell alkalmaznunk, amelyek — hogy úgy mondjuk — ablakot nyitnak a jövőbe a dől. gozó paraszt előtt, nemcsak a közös gazdálkodást, de a termelőszövetkezeti tagokat is közelebb viszik az egyé­niekhez. Legcélravezetőbb módja ennek az, ha maguk a tsz-tagek beszélnek közös gazdaságukról, új életükről, ha a kommunisták társadalmi üggyé teszik a falukban a dolgozó parasztok között a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének ügyét. Ez azt jelenti, hogy a kommunisták nem tűrhetnek meg semmiféle befeléfordulást, elzárkózást. Az egyéni dolgozó parasztságot a termelőszövetkezeti élet útjára kell vezetni. Nem lehet megengedni olyan magatartást, amit a gávai Dózsa TSZ tagjai tanúsítanak az egyéniek­kel szemben: csak azokat látják szívesen a belépők közt, akiknek 8—10 hold földje van. De olyat sem, amit a paposi Esze Tamás TSZ-ben tapasztaltunk: csak azokat akarják fölvenni, akinek nincsen földje, mondván így is sok a földünk és kevés hozzá a munkaerő. Erre pártunk Központi Vezetősége február 2-i ülé­sén hozott határozatában is felhívta a figyelmet, de fi­gyelmeztetett arra is, hogy a djunk az eddigieknél sokkal nagyobb segítséget az új termelőszövetkezeteknek. Se­gítséggel gyorsabban leküzdhetik az indulás, a kezdés nehézségeit. Ezért amennyire csak lehet, amennyire tő­lünk telik adjunk a munkaszervezésben, az állattenyész­tésben, a tervezésben, a gazdálkodásban jó szaktanácso­kat, biztosítsunk nekik elegendő épületet, tenyészálla­tot, vetőmagot és adjunk más gazdasági segítséget. Me­gyénkben kibontakozóban van a segítésnek a patronázs formája. Régebben alakult termelőszövetkezetek, állami gazdaságok vállalják a patronálást. Ennek mái látsza­nak az eredményei. A nagykállói Rákosi TSZ jól patro­nálja az új Rákóczi TSZ-t. Vannak azonban olyan pat­ronálok is, akik ahelyett, hogy konnyítenék az új tsz munkáját, hátráltatják. Az Üjfehértói Állami Gazdaság úgy „patronálja“ a Rákóczi TSZ-t. hogy ekét, boronát kér kölcsön és nem adja Vissza, állataival tönkretette nagyobb területen a termést. Főleg a pártszervezetek tehetnek sokat azért, hogy megyénkben megfelelő politikai hangulat alakuljon ki a községekben a szövetkezeti gazdálkodás ügye mellett.. Egy percre se felejtkezzünk meg arról, hogy a’ ter­melőszövetkezeti mozgalom fejlődése osztélyharc köze­pette folyik. A kulákok és más ellenséges elemek min­dent megpróbálnak, csakhogy akadályt gördítsenek utunkba. így tettek például a nagyhalászi kulákok, ^áda Miklóssal az élen. Kártyázás, esti beszélgetés címén a termelőszövetkezetek ellen beszéltek. Az ilyen támadások, ellenséges acsarkodások vis­szaverésének legeredményrevezetőbb módja, ha oapról- napra beszélünk pártunk politikájáról, a termelőszövei- kezeti mozgalomról, ha szavukon fogjuk és leleplezzük a termelőszövetkezeti mozgalom ellenségeit, ha fárad­ságot nem kímélve napról-napra sokszor beszélgetünk az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokkal és sokré­tűen, egyénhez szólóan megmutatjuk: dolgozó paraszt­ságunk felemelkedésének egyetlen helyes útja a termelő­szövetkezeti gazdálkodás. ___ A megyei termelőszövetkezeti tanácskozás nagy érdeklődéssel vitatta meg az időszerű feladatokat Március 9-én, tegnap a nyíregyházi Honvéd Tiszti- klub nagytermében a Ma­gyar Dolgozók Pártja Sza- bolcs-Szatmár megyei vég­rehajtó bizottsága és a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács végrehajtó bizottsá­ga termelőszövetkezeti ta­nácskozást tartott. Endrédi Endre el v társ, az MDP megyei VB. mező- gazdasági osztályának veze­tője üdvözölte a megjelente­ket és megnyitotta a ta­nácskozást. A beszámolót Hajdú Sán­dor elvtárs, a megyei ta­nács első elnökhelyettese tartotta meg. A tanácskozás iránti nagy érdeklődésre jellemző, hogy nemcsak a tanácskozásra érkezett több száz érdek­lődő, hanem a távolmara­dott tsz-tagok, gépállomési dolgozók és tanácstagok, sőt egyénileg dolgozó pa­rasztok is közel 100 távira­tot küldtek, amelyekben üdvözölték, a tanácskozá­son részvevőket és értékes felajánlásokat tettek a ta­nácskozás tiszteletére. A beszámolót nagyszámú hozzászólás követte. Utána Utazás Szabolcsban c. fil­met mutatták be a tanács­kozás részvevőinek. (A tudósítás ismertetésé­re visszatérünk.) K. M. Ssimonov látogatása Nyíregyházán K. M. Szimónöv a Szov­jet írók Szövetsége vezető­ségének titkára, a szovjet kulturális küldöttség veze­tője pénteken a késő esti órákban Nyíregyházára lá­togatott el. A város és a megye dolgozói nevében dr. Merényi Oszkár egyetemi magántanár az MSZT vá­rosi szervezetének elnöke köszöntötte a kedves ven­A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnöksége határozata a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlajának odaítéléséről A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Szak- szervezetek Országos Ta­nácsának Elnöksége a Mi­nisztertanács cs a SZOT Vörös Vándorzászlajával ju­talmazta az alábbi üzeme­ket, gazdaságokat megyénk­ben: Háromról nyolc és fél literre emelkedett a vencsellői Szabadság TSZ fejési átlaga Hogyan győzte le az új a inaradisúgot ? A vencsellői Szabadság TSZ legutóbbi zárszámadá­si közgyűlésen Fecskó Mi­hály elnök többek között azt mondta: szégyellt! való dolog, hogy 14 darab tehén után alig nyolc ezer forint az évi bevétel. „Ez nem mehet így tovább. Itt tenni kell valamit.“ A tagság egyrésze morog­ni, zsörtölődni kezdett: ugyan mit lehet tenni? Mindent a tehenekkel etes­senek fel? Ügy se ér az semmit. így is sokat fel­emésztenek s éppen, hegy van utánuk valami. Kár a tehenekre a szóvesztegetés. Minden maradt a régi­ben. Decemberben 3 liter volt a tsz. fejési átlaga. gálnak meg érte egyfor­mán. Az ellenőrző bizottság el­nöke, Mátyás György he­lyeselt ugyan, hanem szóvá tette a tagság részéről vár­ható ellenkezést. — Az meglehet, t- mond­ta a mezőgazdász. — De a jeget meg kell törnünk végre. Sürgősen fel kell mérnünk az abrak- és ta- karmánykészletet, hogy tud­juk: miből mennyi adago­lással érhetjük el veszély­telenül az új termést. Én és az elnök elvtérs perig ne rés teljünk minden etetés­nél. fejésnél jelen lenni el­lenőrzés végett. Várdai László, Bodnár Já­nos tehenészek, hogy így rá járnak a nyakukra? Mert mindég kitalálnak valamit és azt hiszik, hogy jobb, mint a régi. S ez utóbbia­kat éppen Smajda elvtárs brigádvezető kezdte meg­győzni arról, hogy nincs igazuk a kételkedéssel, bi­zalmatlansággal. Ha a szarvasmarha tenyésztést is jövedelmezőbbé akarják (Folytatás a 2. oldalon.) A közlekedés és posta­ügyi minisztérium terüle­tén: Záhony-csomópont. A Begyűjtési Miniszté­rium területén: Szabolcs­Szatmár Megyei Malom­ipari Egyesülés. Az Állami Gazdaságok Minisztériuma területén: Balkányi Állami Gazdaság. Horgonyt vetett a német úszó sziget A thüringial Dönges mel­letti Haut-tón egy úszó szi­get látható, ami Németor­szágban egyedülálló termé­szeti Jelenség. Az úszó szi­get fenyőinek és nyírfáinak gyökerei nemrégiben elér­ték a tó fenekét és erősen megkapaszkodtak a mély- vízi növényzetben. A meg­állapodott szigetet két von­tató és egy 400 méter hosz- szú drótkötél segítségével akarják a tófenéktől elsza­kítani és újra útnak indí­tani. Hazánk kedves vendége a moszkvai színpadon Két táborra oszlik a tagsén A vezetőség az abrak- és takarmánykészlet pontos felmérése után úgy határo­zott, hogy a tehenek egyen­kénti létfenntartása és napi 8 liter tej termelése a kö­vetkezőképp történjék: 8 kiló takarmány széna (lu­cerna é3 lóhere összetélel- b'Jh). 10 kiló takarmányré­pa, 10 kiló siló és 1 kéve kukoricaszár. Ez alapta­karmánnyal a napi 8 liter tejen felül termelő tehenek minden liter után fél kiló abrakot kapjanak. (Az abrak összetétele: 10 deka korpa, 1Ó deka olajpogácsa, 10 deka órpadara, 10 deka zabdara és 10 deka kuko­rica dara.) Miután az új etetési mód­szer bevezetésével egyidő- ben az elnök és a mezőgaz­dász felváltva ellenőrizni kezdték annak alkalmazá­sát és a íejést, a tagság hét különböző Véleményt valló táborra kezded oszlani. Az egyik helyeselte a vezető­ség intézkedését, míg a má­sik a bizalmatlanság Kér­dését kezdte feszegetni. Hogy: még már meg se bíz­nak az emberben. Hét ki­csoda tulajdonképpen Smajda András, az állatte­nyésztési brigádvezető, meg Az SZKP XX. kongresszusának tiszteletére a szov­jet főváros színliázl együttesei új darabokat mutattak be. A Nagy Színház A. Krejn szovjet zeneszerző ,.Lau- rcneia“ című balettjét mutatta be. A balett Lope de Vc- ga, a nagy spanyol drámaíró „Fuentc Ovejuna“ című színmüvéből meríti témáját. LaUíencla szerepét M. Pliszeckája, az OSZSZSZK- érdemes művésznője alakította, aki a magyar-szovjet barátság hónapja alkalmából hazánkba érkezett. A ké­pen: Jelenet a második felvonásból, középen M. Pliszec­kája, az OSZSZSZK érdemes művésznője. léget, majd a TT1T Besse- íyei klubjában a párt-, a anács-, a tömegszervezc- ek, üzemek vezetői és dol- ;ozói, a helyi írók munka- cözösségének tagjai köre­ién töltött néhány kelle­nes órát s ez Idő alatt neleghangú beszélgetést 'olytattak irodalmi kérdé­íP'krríl. lehetetlen, hogy tovább is így menjen ez — mondta Fecsko elvtars a vezetőségi ülésen. Bodrogi András mezőgaz dász, miután szorgalmasai: Számolgatott, kijelentette: — Persze, hogy lehetne De ahhoz a2 kell, hog) okosabban, újszerűbbet gazdálkodjunk az állatte­nyésztésben is. Egy hónap­ban 6 mázsa 30 kiló abrak van kiadva — nem sok eredménnyel. Én azt javas­lom, hogy hagyjuk . mej ugyan a jelenlegi alapta­karmány mennyiséget, de az abrakolást érdemsZerin' Vezessük be. Most minder egyes tehén másfél kiló abrakot kap és nem szol-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom