Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)
1956-03-07 / 57. szám
Világ, pröíetárfai cggcsütietek mi MDP SZABOL'CS-SZATMÁ&MCGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A mai számban : Képek, számok a népnevelők szolgálatában (2. oldal) Mit látunk a szovjet film ünnepén? (2. oldal) A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének levele a magyar nőkhöz (3. oldal) Nyíregyházára látogat Konsztantyin Szimonov szovjet író (3. oldal) Asszonyoknak — lányoknak (4. oldal) XIII. évfolyam, 57. szám ARA 50 FILLER 1956. március 7, szerda Gépállomásaink gondosan készüljenek a tavaszra A március 1-én megtartott megyei nagy- aktíva-értekezlet világosan vázolta gépállomásaink soronlévő feladatait. Ezek a feladatok a központi vezetőség júniusi, novemberi, decemberi és februári határozataiból fakadnak. Gépállomásainknak úgy kell készülniük a tavaszi munkákra, hogy azok egyben a termelőszövetkezetek további megszilárdítását, számszerű növekedését és a mezőgazdasági össztermelés 3 százalékos emelését szolgálják. Ez a sokrétű feladat nagy gond elé állítja gépállomásaink vezetőit, pártszervezeteit, szakszervezeteit, DlSZ-szerveze- teit és valamennyi dolgozóját. A szokatlanul kemény február után gyors ütemben folyó kitavaszodás sürgeti a gépi munka megindulását, az előkészületek alapos, körültekintő megszervezését. Az ősz folyamán részben a betakarítási munkák elhúzódása, részben a hiányos munkaszervezés miatt az ősziek egy részét későbben, és nem megfelelően előkészített talajba vetettük. A februáreleji hónélküli erős fagyok még a jól fejlődésnek indult vetéseink egy részét is erősen megsanyargatták. Helyes tehát, ha gépállomásaink dolgozói — a kommunistákkal az élen — felhívják a termelőszövetkezeti tagok figyelmét az ősziek tavaszi ápolásának szükségességére, amint ezt a nagykállói, a nyírteleki, a nagyhalászi, a kisvárdai és több más gépállomás kihelyezett agronómusai teszik. Igen helyesen, felolvassák Westsik Vilmos március 1-i nyilatkozatát és ismertetik a gépállomási laboratóriumok tudományos vizsgálataira alapozott szaktanácsait. Követésre méltó a kisvárdai laboratórium vezetőjének, Béres elvtársnak a példája, aki maga is felkeresi a termelőszövetkezeteket és a helyszínen nyújt segítséget a gyenge vetések fejtrágyázásában. Szakembereink útmutatása szerint elsőrendű fontossága van a gyenge vetések megerősítésében a porhanyóssá érett istállótrágyának, amelyet régi trágyatelepek környékén, legelők delelőhelyein, kifutók környékén, melegágyak helyén, stb. gyűjthetünk össze. Egy katasztrális holdra 25—30 mázsa érett, apró istállótrágya, komposzttrágya, vagy salétromföld és 100 kiló szuperfoszfát keveréke jó hatásúnak bizonyul. Ezt számos termelő- szövetkezetünk az elmúlt esztendőkben már kipróbálta. DlSZ-fiataljaink is sokat tehetnek a baromfitrágya és fahamu ösz- szegyűjtése és felhasználása érdekében. Westsik Vilmos tudományos kutató, és a gépállomási laboratóriumok azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy az istállótrágya elősegíti a gyomosodást. Tekintve, hogy a szervestrágyák többoldalú hatásáról és szerepéről nem mondhatunk le, igen nagy szerepe van a vegyszeres gyomirtás alkalmazásának. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a szocializmust építő országok egyik legnagyobb vívmánya a vegyszeres gyomirtás. E módszer segítségével őszi kalászosaink termését esetenként 2—2.5 mázsával is növelhetjük, nem beszélve olcsóságáról és arról, hogy tetemes kézimunkáerőt szabadít fel. Élünk-e vajon megyénkben ezzel a nagy lehetőségekkel? 60.000 holdra elegendő vegyszer, gép és szakember áll rendelkezésünkre. Március 1-ig a kálló- semjéni növényvédő állomás körzetében 1.300 hold vegyszeres gyomirtásra kértek előjegyzést termelőszövetkezeteink. Ez nem mondható gyenge érdeklődésnek, de lehetőségeink koránt sincsenek e téren kihasználva. Gépállomásaink dolgozóinak, különösen kihelyezett agronómusainak erre is célszerű felhívni a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok figyelmét. A terméshozamok emelésének egyik döntő előfeltétele a talajerő állandó visz- szapótlása. A tél folyamán összegyűlt istállótrágya kihordása tsz-eink udvaráról nagyrészt gépállomásaink feladata. A Tyukodi Gépállomás február közepéig 19.000 mázsa istállótrágyát szállított ki a határba, a hasonló adottságokkal rendelkező Fehérgyarmati Gépállomás viszont csak ennek a felét. A Nyírmadai Gépállomás pedig a télen egyetlen mázsát sem szállított ki a földekre. Az ilyen magatartás semmi esetre sem jelenti a központi vezetőség határozatainak végrehajtását. A tavaszi vetésekhez jóminőségű, tisztított és csávázott vetőmag kell. Gépállomásainkra, kihelyezett agronómu- sainkra nagy felelősség hárul e tekintetben is. A szelektorozás, a csíráztatási próba, a csávázás, stb. mind olyan élőké-, szüleiek, amelveknek élhanvagolása esetén nem lehet beszélni többtermelésről. Egyes gépállomásaink példaszerűen végzik ezt a munkát is. Például a Nagyhalászi Gépállomás február közepéig 3.000 mázsa vetőmagot szelektált. Ugyanakkor a Kisvárdai Gépállomás eddig az időpontig csak 960 mázsát tisztított meg. A Tiszaszalkai Gépállomáson is van e tekintetben még bőven tennivaló. Például a legjobban gépesített helyi Búzakalász Termelőszövetkezetbe még csak most vitték oda a szelektort. A napokban lezárult gépiavítási szemlék tanúsága szerint gépállomásaink a múlt évihez viszonyítva hamarabb és jobb minőségben fejezték be a téli gépjavítást. örvendetesen javult az erogjpek, cséplők, kombájnok kijavítása. De egyes kijavított munkagépek ellen komoly kifogások merültek fel. Pedig ezek között nem egy olyan munkagép is szerepel, amelynek munkába állítása esetleg napok kérdése csupán. A talajelőkészítésnek, a simítózás, hengerezés, tárcsázás, kultivátorozás — ha elérkezik az ideje — nem várathat magára. A gépállomásaink tavaszi feladatai közül kiragadott néhány példa arra int, hogy csakis nagyobb szervezettséggel, nagyobb gondossággal előkészülve várhatunk sikereket az időszerű feladatok megvalósítása terén. Gépállomásaink pártszervezetei és gazdasági vezetői tegyenek intézkedéseket az elmaradt munkák pótlására. Kössék meg mihamarabb a hiányzó szerződéseket, készítsék el a tavaszi munkák programját. Szervezzenek párosversenyeket a brigádok, a traktorosok, az agronómusok között, gépállomás versenyezzen gépállomással. A jó termés betakarítása valamennyi gépállomási dolgozónak éppúf*'r 'osilet- ügye, mint minden igaz hazafinak. Ne kíméljük hát erőnket a népünk jólétének emeléséért végzendő, legközelebbi tavaszi munkákban!^ A kocsordiak megőrzik jó hírnevüket Kocsord az elmúlt évben a begyűjtés terén országos viszonylatban is azok között a községek között volt, akik erősen beleszóltak a begyűjtési terv maradéktalan teljesítésébe. Az 1956-os év első havi begyűjtési tervét nem tudta a község egészében teljesíteni. A hiba az volt, hogy nem volt jó a tervfelbontás. A begyűjtési szervek a párt- szervezet segítségével agi- tációs és felvilágosítómunkát végeznek, amelynek eredménye máris mutatkozik. Több dolgozó teljesítette negyedévi és egész évi sertés- és >más cikk beadását. A kocsordiak most sem fogják elveszteni jó hírnevüket. Jakab Károly Kocsord, ÉLÜZEM LETT a Demecseri Burgonyakeményítőgyár A vállalat dolgozói az elmúlt év első és második negyedéve után már nem remélték, hogy ebben az esztendőben elnyerhetik ezt a kitüntető címet. Tervüket nem teljesítették, sőt, sokezer forinttal maradtak adósak államunknak. Az év második felében azonban nemcsak az esedékes terveket teljesítették, hanem további adósságukat is sikerült törleszteni. Negyedik negyedéves tervüket 121.6 százalékra, termelékenységi tervüket pedig 127.4 százalékra teljesítették. Az önköltségcsökkentésben is jelentős eredményt értek el. A tervezett 1.5 százalékkal szemben 11.7 százalékkal csökkentették önköltségüket. Exporttervükkel sem maradtak adósak, mivel 18 vagonnal több exportárut készítettek, mint amennyit tervük előírt. A gyár dolgozói mindent megtettek, hogy az első félév után mutatkozó tervelmaradást pótolják. Dicséret illeti ezért a kazánház dolgozóit, Illés János fűtőt brigádjával, akik nagy mennyiségű fűtőanyagot takarítottak meg az utolsó negyedévben. A keményítő- gyáriak minden hónapban túlteljesítették tervüket. Legjobb munkát itt a Ba- ráz-brigád végzett. A keményítő-szárítóban Labancz Gábor és Jenei András szárító brigádjait illeti dicséret. A szörpgyáriak közül B. Hajnal János és munkatársai váltak ki jó munkájukkal és terven felül nagy mennyiségű árut adtak át értékesítésre. Meg kell dicsérni a karbantartókat is, akik erejüket és fárdságukat nem kímélve dolgoztak azon, hogy elhárítsák az üzemzavarokat. Az elmúlt év sikeres zárása után sem hagytak fel a jó munkával a keményítőgyár dolgozói. Januári tervüket 123.2 százalékra teljesítették. Jól kezdték tehát a harcot a hazánk felszabadulása évfordulójának tiszteletére rendezett versenyszakaszban. A nagyhalászi Petőfi TSZ-ről beszélnek a számok Mostanában nagyon gyakran hallunk jó termelőszövetkezetekről, ahol a tagok igen szép jövedelmet érnek el. Nagyhalász községben is sok dolgozó paraszt határozta el magát arra, hogy a nagyüzemi gazdálkodás útjára lép. A Petőfi TSZ-be a zárszámadás óta negyven új dolgozó paraszt kérte felvételét. A Petőfi TSZ-ben munkaegységenként 54.60 forintot fizettek az elmúlt gazdasági évben a tagoknak. Bozó Antal 680 munkaegysége arányában több mint 37.000 forintot keresett az elmúlt évben. Nagy András családjával együtt 50.000 forintot keresett. Nem kell hozzá különösebb kommentár, hogy számukra a nagyüzemi gazdálkodás sokkal előnyösebb, mint a nadrágszíj parcellákon való gazdálkodás volt. Ezek kiemelkedő eredmények, de például a fogatosok átlagrészesedése is meghaladja a 25.000 forintot. Ha ehhez még hozzávesszük a háztáji gazdaság jövedelmét, a szalmát, a kukorica és napraforgókórót, a fát, amit minden tsz-tag megkapott, akkor nyugodtan állíthatjuk, hogy a számok igenis beszélnek, minden egyéb érv helyett megmutatják dolgozó parasztságunknak az egyedül járható utat. A nagyüzemi gazdálkodás magasabbrendűségét bizonyítják a Petőfi termeseredményei is. Búzából az elmúlt évben 17.5 mázsás átlagot értek el, az egyéniek 10—11 mázsás átlagával szemben. Árpából 20.1 mázsa volt az átlagtermés, az egyéniek átlaga pedig 15 mázsás. Vagy vegyük a kapásokat: cukorrépából 233.4 mázsa volt az egy holdra eső termés, burgonyából 110 mázsa. Kérésemre Lábas Miidós párttitkár elvtárs és Le- possa elvtárs, agronómus megmutatták a tsz. állatállományát. összes állataik jó kondícióban vannak. A fejési átlag tehenenként 10.6 liter. A sertések szállásán nagy zsivaj fogadott bennünket. A süldők követelték a „vacsorát”. Ezekből 15 százalékkal növekedik a munkaegység értéke — mondta Lábas elvtárs. De nemcsak az állatállomány fokozza a jövedelmet. A magtermeltetö vállalattal szerződést kötöttek 88 hold aprómag termelésére. A sertéshizlalásból 255.000 forint a tervezett bevétel. Tenyészbikák és húsbikák értékesítéséből 100.000 forintot várnak. A tejhozam értékesítésével 120.000 forintos jövedelemre tesznek szert. Már ebben az évben munkaegységenként 20 forint előleget osztottak ki a tagoknak. Ezek a beszélő számok mutatják, hogy a nagyhalászi dolgozó parasztság is megérti, hol van a helye és azt is, hogy miért szaporodott a Petőfi tagsága a zárszámadás' óta 40 taggal. Ezek a beszélő számok azok, amelyek arra késztették a „Külvég” dolgozó parasztjait, hogy egy új tsz. előkészítő bizottságát megalakítsák Nagyhalász-i ban. — sky — Forgácsból — 150 000 forint A fűrész éles acélfoga harsogva szeli a hatalmas rönköket. Cser-, tölgy-, bükk- és nem ritkán gyertyánfa törzseit szabdalja a gép a Keletmagyarországi Faipari Vállalatnál. Természetesen a törzseket nem vonalzó után növeli a természet és így gyakran előfordul, hogy 2—3 centiméteres darabok kerülnek hulladékba, selejt- be. Mit tehettek ezzel mást, mint átadták a Tü- zépnek, hogy adja el tüzelőnek. Volt olyan hónap, amikor 30.000 forintnál is nagyobb értékű hulladékot adtak el, de a 30.000 majd minden hónapban megvolt. Amikor a központi vezetőség novemberi határozata felhívta a gazdasági vezetők figyelmét a fokozottabb takarékosságra, az új gyártmányok öntevékeny bevezetésére, a faipari vállalatnál is gondolkozni kezdtek, hogy mit tehetnének a hulladékba kerülő anyaggal, így határozták el, hogy olyan közszükségleti cikkeket készítenek, amelyek gyártása könnyűszerrel megoldható, új beruházások nélkül is. Először seprűnyelet és kis szállító címkéket csináltak a hulladékból. Már ez magában is nagy hasznot jelentett a vállalatnak. Az igaz, hogy mostmár nem adtak el a Tüzépnek egyetlen gramm fahulladékot sem, sőt, az eladási ár 4—5-szörössét is í a seprűnyelek, címke-táblák után. Az ilyen arányú takarékosságot még értékesebbé teszi az, hogy az üzemben készítették el a feldolgozáshoz szükséges gépet is; Ennek elkészülte Oszonics Lajos géplakatos munkáját dicséri, aki a vállalat műszaki vezetőinek segítségével olyan speciólgépet készített, ami sokezer forintba került volna, ha vásárolni kell. Ma már ott tartanak a faipari vállalat vezetői, hogy eladás helyett összevásárolják az egész megyéd bői a fahulladékot. Építőiparunkat segítik azzal, hogy rátértek a mennyezet deszkapótlórács készítésére.
