Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)
1956-03-06 / 56. szám
Világ, proletariat kggerülieUkT NÉPLAP AZ MDP SZABOLCS-SZATMÁRMECYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIII. évfolyam, 56. szám ARA 50 FILLER 1956. március 6. kedd A mai számban : Vegyszeres gyomirtást szervez a kállósemjéni növényvédő állomás (2. oldal) Két újítás a dohányfcrmcn álóban (2. oldal) Sport (4. oldal) A panaszok intézéséről A dolgozók hazájának mély demokratizmusa tükröződik azokban a levelekben, amelyek szerkesztőségünkbe érkeznek nap-nap után. A levelek írói bátran megírják gondjukat, bajukat, panaszukat, észrevételeiket. Feltárják a még sok helyen meglévő hiányosságokat és (bürokratikus intézkedéseket. Tudják a dolgozók, hogy bejelentésükkel törődni íognak, panaszukat meghallgatják és orvosolják is, ha az jogos. 1954. évi I, törvényünk a panaszok lelkiismeretes, alapos kivizsgálásáról és intézéséről szól. Hivatalos szervek orvosolják a panaszokat. Valamennyi községi, járási és városi tanácson meghallgatják a panaszt és kötelesek intézkedni a panasz orvoslása ügyében. A dolgozók előtt nyitva állnak a megyei tanács és a B M. panaszirodájának kapui. Véleményüket, észrevételüket azon a helyen, ahol a hiányosságokat tapasztalták, beírhatják a panaszkönyvbe. Panaszukkal öa Állami Ellenőrzés Minisztériumához, aa Állami Kereskedelmi Felügyelőséghez és a Néplaphoz is fordulhatnak. A Néplap szerkesztőségéhez februárban küldött 920 levél tekintélyes része panasz. A Néplap tanácsadó irodájában (Zsdánov utca 1.) is sok dolgozó mondja el panaszát. Levelüket okiratnak, panaszukat közügynek tekintjük. Minden kis és nagy panasz elintézése, orvoslása körültekintést és lelkiismeretességet követel. A laphoz küldött levelek arról ■ tanúskodnak, hogy a dolgozók bíznak a megyei pártbizottság lapjának segítségében. A Néplap el is intézi a jogos panaszokat. Az újságban is foglalkoztunk például a tunyogmatolcsi kulá- kok visszaéléseivel, s azóta már azt is megírtuk, hogy az ügyészség milyen intézkedést tett az ügyben. A „Néplap elintézte” rovat közleményei is tanúskodnak a panaszok elintézéséről. Karácsony Tibor gyürei lakosnak például nemrég elintéztük, hogy megkapta a beadott szerződött magkender után járó prémiumot. A csengeri vasútállomás dolgozói a hideg vasutas-szállóra panaszkodtak. — s közbenjárásunkra már orvosolták panaszukat. így sorolhatnánk tovább a panaszokat, amelyek jelentőségüket tekintve, közügyben íródtak. Bérpanaszok, segélyezési ügyek, visszaélések, bürokratikus intézkedések sajnos még elég gyakran előfordulnak. A panaszok azt is megmutatják, hogy igen sok még a tennivaló a dolgozókkal való törődés, a bürokrácia kiküszöbölése és a munkahelyek munkájának megjavítása területén. Előfordulnak azonban olyan kérelmek és panaszok is, melyeket nem mindig lehet a panaszos kedve szerint elintézni. Az utóbbi időben például türelmetlen hangú leveleket kapunk, melyek követelik, hogy „hozzájuk” is vezessék be a villanyt, mert már más községben, vagy éppen a szomszédjukban villany világít. Egyet lehet érteni az ilyen igényekkel, de azzal már nem, hogy egyik hétről, vagy egyik hónapról a másikra teljesítsék ezt a kérésüket. A villamosítási munka is terv szerint történik. Anyagra, munkára és tervhitelre van hozzá szükség, s ennek előteremtése nem megy máról holnapra. Egy másik, szinte min- denapos panasz tárgya az autóbusz. Falvainkból túlzsúfolt autóbuszokról, az autóbuszok befogadóképességének elégtelenségéről írnak. A Mátészalka feié közlekedő busz utasai például még egy busz beállítását kérik, az orosiak pedig azt szeretnék, hogy necsak Világos tanyáig, hanem Őrösig közlekedjék a városi busz. Az orosiak nem gondolnak arra, hogy jó vasúti közlekedésük van, és az autóbusz más községekben, vagy akár Nyíregyházán a város és a megyei rendelőintézet közötti közlekedés megjavítására sokkal fontosabb lenne. Hétnyolc éve 3—4 fedett gépkocsi közlekedett a megyében, most pedig 33 autóbusz. Idén és jövőre még több lesz, s akkor bizonyára az ilyenirányú panaszok is csökkenni fognak. Az elmúlt héten értekezlet volt a Néplap szerkesztőségében a panaszok intézéséről és az elintézés meggyorsításáról. Az értekezleten azok a vállalatok, hivatalok és intézetek panasz-ügyintézői vettek részt, akikkel a Néplapnak gyakran van dolga a panaszok intézése során. A közös tapasztalatok kicserélése sok segítséget jelent ebben a munkában. Meglepődéssel hallottuk, hogy egyes panaszos levélírók „sokszorosított” levelet küldenek egyszerre 8—10 szervhez, talán azért, mert biztos sikert akarnak elérni. Arra nem gondolnak, hogy a panaszok kivizsgálása, elintézése munkába és pénzbe kerül államunknak. Az ilyen panaszosoktól több belátást és sokkal több bizalmat várunk! Kihez küldjék panaszos levelüket a dolgozók? Lehetőleg mindig a helyszínen próbáljanak elintézést, orvoslást találni. Az illetékes vállalat, a hivatal vagy a helyi tanács elsősorban segíthet a panaszok ügyében, és helyben sokkal hamarabb elintézést nyer az ügy. Nemrég például Vajáról panaszkodtak, hogy az utcán egy helyen kiégett a villanyégő. Ezt a panaszt biztosan a mi közbenjárásunk nélkül is el tudta volna intézni a községi tanács végrehajtó bizottsága. Az öntudatos dolgozók és elsősorban a vezetők szívesen veszik, hogy a hibára felhívják a figyelmüket és kitüntetés-' nek tekintik, hogy a panaszt elintézhetik. Aki pedig semmibe veszi a panaszt, vagy elhanyagolja a panasz intézését, az megérdemli, hogy felsőbb szervhez forduljon a panaszos. Ilyen ügyekben bátran forduljanak a dolgozók a Néplaphoz. A megyei pártbizottság lapja ezután is hű társuk lesz a bürokrácia, a közöny, a nemtörődömség felszámolásában. Az elmúlt héten 487 új' taggal erősödtek megyénk termelőszövetkezetei Az elmúlt héten megyénkben 148 termelőszövetkezet vett fel új tagokat. 324 család 481 tagja választotta a könnyebb és jobb élet Htját. A közös szántó 836 és fél holddal növekedett. Jó eredményt ért el az elmúlt héten a termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlesztése terén a mátészalkai járás, ahol 63 család 74 tagját vették fel. A nyírbátori és a nagykállói járásban a bevitt földterület aránya alakult kedvezően. Ugyanis az előbbiben 46 család 184, az utóbbiban 37 család 166 cs fél holddal növelte a közös földterületet. Ahol alapos és tervszerű a felvilágosító munka, ott megvan az eredmény. Például az utóbbi hat nap alatt a nagykallói járásban többek között 14 középparaszt család is felvételt nyert. Mi a teendő? Az, hogy valamennyi járásban a pártszervezetek, a népnevelők. de nem utolsó sorban maguk a tsz-tagok tegyék alaposabbá, tervszerűbbé felvilágosító, meggyőző tevékenységüket, hogy a következőkben minél több középparasztot segítsenek hozzá a biztonságosabb és szüntelenül felfelé ívelő paraszti élet útjának mielőbbi megtalálásához. Mit láttak a csengeri járás dolgozó parasztjai a tiszaszalkai Búzakalász TSZ-ben? Március 4-én, vasárnap Csengerből külön autóbusz indult Tiszaszalkára. Ütközően Csengerújfaluban, Csengersimán, Nagygé- cen és Csegöldön állt meg néhány percre, hogy felvegye azokat az új termelőszövetkezeti tagokat és egyénileg dolgozó parasztokat, akik jó tapasztalatokért indultak a messzi útra 35-en. A látogatók érdeklődését az keltette fel, hogy a két vidéken nagyjá ból hasonló viszonyok közt kell gazdálkodni. A Búza- kalász jó eredményeit évek óta számontartják. Nem számított a latyakos, sáros időjárás, a tiszaszalkaiak meghívásénak szíves-örömest tettek eleget, A Búzakalász rövid története Az érkező vendégeket a Búzakalász tagjainak élén Gulyás Lajos tsz-elnúk üdvözölte. Majd a látogatók kívánságára beszélt a Euza- kalász alakulásáról és fejlődéséről. Elmondotta, hogy alakuláskor, 1952-ben az a törekvés vezette az alapító tápokat, hogy minél nagyobb legyen a közös vagyon, mert ez a tsz- tagok egyéni jóléténél: forrása. Már akkor 20 tehenet, 10 meddő jószágot, igásjószá- got felszereléssel együtt adtak a közösbe. Azóta minden esztendőben sokat fejlődtek. A jobboldali nézetek kárt okoztak, de azt már jóvátették. Á gazdálkodásban és a termelőszövetkezet fejlesztésében nagy eredményeket értek el. 1954-ben 42.10 forint, 1955-ben pedig 54.53 forintot ért egy munka* egység. A termésátlagokban és természetesen jövedelemben is jóval felülmúlják az egyénileg dolgozó parasztokat. Amíg az egyéniek termésátlaga búzából 5—6 mázsa, a Búzakalásznak 11—13 mázsa. A község dolgozó parasztságának zöme nemcsak elismeri a termelőszövetkezet fölényét, hanem követi is ezt az utat. Tiszaszallta már szövetkezeti község, mindössze 20 körüli az egyénileg gazdálkodó családok száma. Eddig 3 tsz- volt a faluban: a Búzakalász, a Bajcsy-Zsilinszky és a Dózsa TSZ. Néhány héttel ezelőtt az első kettő egyesült Búzakalász néven. Gazdag állatállomány A két téesz egyesülése folytán több, mint 1000 holdas, erős állatállománnyal rendelkező termelőszövetkezet jött létre. A tsz-nek jelenleg 79 szarvasmarhája (ebből 37 tehén), 279 sertése, 609 juha, 28 lova, nagy csapat pulykája, méhese van, s az állatállomány ezután is növekedni fog számban és minőségben egyaránt. A Búzakalász az egyesülés előtt is híres volt állattenyésztéséről. Ez tette lehetővé — természetesen kapcsolatban a növénytermesztéssel, több melléküzemével (tehergépkocsi, daráló, betoncserépgyártó, hizlalda, gyümölcstermesztés stb.) együtt —, hogy rendszeresen osztottak előleget és évente nagy arányokban növelhették a közös vagyont. „Szétnéztünk a lakásokban is“ A tájékoztatás után csoportokra oszolva tekintették meg a látnivalókat: hoszszasan elidőztek a vendégek a tehénistállóban, a juhhodályokban, a sertésólakban. Megtekintették a takarmánykészletet, a hatalmas betonsilókat, a trágyatelepet, a fűrésztelepet, magtárt, A szemle után a községi tanács nagytermében gyűltek össze a részvevők, hogy értékeljék a látottakat. Tóth László csengerújfalusi középparaszt és három másik látogató elmondotta: megtekintették néhány tsz-tag háztáját is. A könyvelés tanulmányozása alkalmával kiírtak maguknak néhány nevet s ezekhez a családokhoz vezettették el magukat, „Jó a szövetkezet“ — Nem tagadjuk —• mondta Tóth László — mi, egyéni parasztok bizonytalankodunk odahaza: A mai napon azonban jobban meggyőződtünk a látottak alapján. Én magamat legalább is meggyőztem. Majd a többi társamat is igyekszem felvilágosítani, ha hazamegyek. Jó a szövetkezet, ha jól irányítják, ha alkalmazkodnak az alapszabályhoz, ha a tagság szorgalmas munkájával, fegyelmével támogatja a szakszerű és szilárd vezetést. Díszelőadások a magyar-szovjet barátság hónapjának megnyitása alkalmából A nyíregyházi tiszti klubban rendezték meg a magyar-szovjet barátsági hónapot megnyitó megyei ünnepséget. A szépen feldíszített nagyteremben vasárnap este fél 7 órakor kezdődött az ünnepély. Az elnöki asztalnál helyet foglalt a Magyar Dolgozók Pártja Sza- bolcs-Szatmár megyei Bizottságának első titkára, a megyei tanács végrehajtó bizottságának eln"ke, az MSZT megyei titkára, a párt-, állami és tömegszervezetek több vezetője. Ba- ráth István elvtárs megyei MSZT titkár megnyitó szavai után Fekszi István elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke mondott ünnepi beszédet. Beszéde első részében arról az újtípusú barátságról beszélt, amely egymáshoz köti a magyar és a szovjet népet. Kitért arra, hogy , megyénkben már több szovjet küldöttség járt, és személyesen is segített abban, hogy minél gyorsabban haladhassunk a szocializmus felépítésének útján. — A mi népünkben mély és őszinte érdeklődés nyilvánul meg a szovjet élet minden jelenségével kapcsolatban — folytatta beszédét — s különösen nagy ez az érdeklődés most, amikor' a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa zajlott le a szovjet országban. — Majd beszélő számok egész sorát vonultatta, fel Fekszi elvtárs a hallgatóság előtt. Ezek a számok a Szovjetunió hatodik ötéves tervének irányelveiből valók, amely lenyűgöző adataival sejtetni engedi a mi jövőnket is. Fekszi elvtárs beszéde végén éltette a magyar és szovjet nép szívbéli örök barátságét* Az ünnepi beszédet kultúrműsor követte, a zeneiskola növendékei s tanárai mellett táncosok és szavalok tették még színesebbé a műsort. Szombaton és vasárnap este, megyeszerte minden járási székhelyen és soksok községben, szervezetben, üzemben, termelő- szövetkezetben és Iskolában is megtartották a magyar-szovjet barátság megnyitó ünnepélyét. Csenger- ben például a határőrség kultúrcsoportja adott műsort, Fehérgyarmaton az ünnepség után a „Baráti becsület” című filmet vetítették, Tunyogmatolcson képkiállítást nyitottak meg. Mátészalkán a „Zalka Máté“ kultúrházban megtartott járási ünnepségen Jobbágy Bertalan általános iskola igazgató mondott ünnepi beszédet. A kultúr- csoportok csaknem mindenütt új ünnepi műsorral készülitek erre a napraj
