Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)
1956-03-04 / 55. szám
1056. március 4,. vasárnap NErii \ i* VITATKOZZUNK! Hozzászólás Westsik Yilmos március J-i Thu'1)í1 tjiiídetilen A kisvárdai járásban itt- ott olyan alartalan kijelentéseket lehet hallani, amelyek szerint a kései vetések és a hótakaró által nem védett vetések teljesen kifagytak. A hótakaró késön jött, jövőre nem lesz elég kenyér. Az ilyen alaptalan és minden szakszerűséget nélkülöző mendemondáknak nem szabad hitelt adni. Utalok Westsik Vilmos Kossuth-díjas kutató március elsejei nyilatkozatára, mely a Néplapban jelent meg. Westsik Vilmos világosan kifejtette, . hogy a februáreleji nagy hideg nem volt huzamos, jelentősebb kártételről eddig nem beszélhetünk. Nagyobb mérvű kifagyás az 1929-es esztendő példája alapján esetleg előállhat, de nagy hiba volna, ha nem vennők figyelembe a mostani enyhe időjárást, amely fokozatos átmenetre mutat. Ügy kell folytatnunk az előkészületet, mintha 1-2 hét múlva normálisan kitavaszodna az idő. így nem érhet meglepetés senkit sem! Laboratóriumunk tudományos módszerekkel dolgozik és mindenben alátámasztjuk, ezirányban végzett vizsgálataink alapján, Westsik Vilmos javaslatait, amelyeket az őszi vetések megerősítésére adott. A mélyfekvésű lapályokban és a széljárta homokterületeken — ha eddig erőteljesnek látszanak is a vetések, számolni lehet azzal, hogy a nagymérvű olvadás következtében víznyomás és szélnyomás gyengíti él ezeket. A széljárta homokdombokon a növények gyökérzete csupaszon marad, s a kiszáradás veszélyes lehet. Ezeknek a növényeknek is elsősorban nitrogén tápanyagra van szükségük. Tekintettel arra, hogy nyilatkozatához pétisó csali korlátolt jneny- nyiségben áll rendelkezésre — bár két műtrágyagyárunk jelentősen többet gjrártott a tavalyinál a népgazdaság megnövekedett szükségletei miatt — kénsavas ammoniákot pedig csak a meszes, lúgos talajokra célszerű kiszórni, mert erős a savanyító hatása — ezért kell más módszereket is számításba venni a nitrogén pótlására. Ilyen szempontból nagyje- lentőségűek a Westsik Vilmos által javasolt módszerek, mint szükségmegoldások. 20—30 mázsa porha- nyósra érett istállótrágya, földdé érett komposzttrá- gya és a Kreybig akadémikus által ajánlott salétromföld 100 kiló szuperfoszfáttal keverve, igen jó hatású különösen a humuszban szegény homokon és a savanyú tőzegen. Az érett istállótrágya a széljárta homokon táplálja és védi is a gyökeret. Ne felejtsük el azonban azt, amit Westsik elvtárs is hangsúlyozott egy értekezleten, hogy a porráérett istállótrágya és a komposzt gyomosít, sőt más nem kívánatos folyamatokat is elősegíthet. Ezért a gyomirtást, elsősorban a vegyszeres gyomirtást ajánlatos segítségül hívni. A fejtrágyázás időpontjának igen nagy a fontossága. Westsik Vilmos erről azt mondotta, hogy legkorábban a hó elolvadása után, és főleg a reggeli órákban fej trágyázzunk. Ez így helyes. Én azt is hangsúlyozom emellett, hogy későre se hagyjuk, mert akkor nem érvényesül kellően a hatása. Ugyanis a bokro- sodást és az érés idejét akarjuk közelebb hozni a fej trágyázással. A kiszóráskor arra is ügyeljünk, hogy a növényt ne perzselje meg a műtrágya. Ezt elkerülhetjük akkor, ha borús, szélmentes időben a sorok közé adagoljuk, amikor a növény leveleiről a nedvesség már felszáradt. Itt említem meg azt is, hogy mostanában többször hoztak be műtrágyát a laboratóriumba vizsgálatra azzal az indokkal, hogy tavaly nem volt minden területen kellő hatása. Az elemzés szerint a műtrágya hatóanyagával nincsen baj. Tehát csak ott lehet hiba, hogy nem helyesen alkalmazzák. Pedig nem mindegy az, hogy melyik növény alá, milyen talajra, melyik műtrágyából mennyit adnak és mikor. Laboratóriumunk minden esetben választ ad ilyen problémákra. Akár termelőszövetkezetek, akár egyénileg dolgozó parasztok forduljanak hozzánk bizalommal. A 3 százalékos terméstöbblet elérésében ugyanis többek között a helyes műtrágyázásnak és szerves- trágyázásnak is nagy szerepe van. BÉRES JÓZSEF, a Kisvárdai Gépállomás laboratórium-vezető agronómusa. A lócakon, székeken ülő és sorukra várakozó vendégek beszélgetnek, hiimmög- nek, nevetnek, aztán megint csak beszélnek. INincs az az ember, aki mindazt szálra bírná fűzni, amit egymás hegyire-hátára hánynak itt egy-egy szombati napon. Szőke Sándor most éppen annak elbeszélését fejezte be, hogy karácsony hetének egyik estéjén hogyan riasztotta félhalálra a bátorságával egyébként mindig hetvenkedő Kocska j Kerekes Andrist. Utolsó I szava azonban még a fé-! nyes tükörig sem jut el, j amikor Fekete Károly veszi ki szájából a pipát és mosolyra nyíló arccal néz a mellette ülő Kapitány Gergelyre: Hát a te ásásod hogy volt az őszön múlt esztendeje, Gergely? Kapitány a fejéi csóválja, ami azt jelenti: mit nem hoztok még ide? Esztelensé- get fitogtatni. No persze, ha Fekete Károly melegíti a vasat, hadd tegye. Annyiban joga van hozzá, hogy az hamarabb vette elő a jobbik eszét... Látta, hogy küszködött akkor... De most nagyon másképpen van: azóta a Jobb Elet Útja Termelőszövetkezet kapuján ő is belül áll. EnnélfogMásodszor nyerte el az éliizem címet és országos első lett a mátészalkai áruelosztó raktár A SZÖVOSZ igazgatósága és a KPDSZ elnöksége az 1955. IV. negyedévben végzett kimagasló tervteljesítésért a mátészalkai szövetkezeti áruraktárt élüzem címmel tüntette ki. Az áruraktár dolgozóinak eredményes munkáját dicséri még az is, hogy az országos versenyben a megtisztelő első helyezést érte el. A kétszeres élüzem eredményei: Tervteljesítés 111.3 százalék. Költségszínt fel- használás 2.04 százalék. A forgási sebesség 21 nap. Az egy főre eső forgalom' 282 ezer forint. Az élüzem oklevelet, valamint a vele járó 5.000 foi’int pénzjutalmat ünnepség keretében adták át az áruraktár dolgozóinak. Dorogi Mihály tudósító. va ránt egyet a vállán é$ maga is nevet: — Meg akartam forgatni azt a hold földet. — Melyiket? — hajol előrébb Nagy Gábor, akinek nemcsak a neve nagy, hanem rozsdaszín bajusza is. — A kerektagit. Az öreg Szemes Mihálynak még több ránc vésődik homloka böribe; — Hisz“ csak nem bolondultál meg? — Akkor igen. A beszédhalom mind jobban nő, magasodik. — Tényleg ástad? — Mit tagadjam, ha egyszer úgy volt. — Miért nem szántottad? — Tulajdonképpen azt akartam. Hanem az asszony a tejért rimánkodott, hogy elapasszák a tehenek a sok hajtástól. — Enyje te! Ott lett volna a traktor. Azután nem sír az asszony — így az öreg Szemes és valósággal belefényesedik kimondott igazságába. — Számításba vettem én — bólogat Kapitány Gergely. — De amiért jött volna, azt sajnáltam adni. Valahogy úgy spekuláltam: ha megcsinálták a gépállomást, legyen meg magától. — Inkább ásóval mentél olyan darab földnek. — Gondoltam: magam forgatom meg télire. A többi három holdat megküszködtem valahogy ■... — Fel bírtad ásni? — Bírta a teremtő! Nevetés csattan. A mesternek, Sarka Lajosnak jó érzékkel kell megállítani a borotva útját, mert a keze alatt ülő Leveles Péternek igen hirtelen rándul meg az ádámcsutkája. Mialatt zsong, verődve hullámzik a kedély lármája, Fekete Károly a térde állását is megcseréli: most a jobbot veti át a balon. Szemlátomást azon igyekszik, hogy megint övé legyen a következő kérdés: — Meddig jártál bele? — Tizennyolc napig. — Egyedül csináltad? — A lányom, Juliska azt mondta: megölhetem, de ói nem jön. A Sanyi is ma-, gamra hagyott. Leszerződött! az állami gazdaságba. Rés-! telték, hogy én mibe fog-i lám bele. — Láttam, nagyon nyom-j tad a gombot — hunyorít a többiekre Fekete Károly. — Azt igen. — sóhajt fel a visszaemlékezéstől Kapitány Gergely. — Folyton ástam, hogy majd odaestem. A megjött fagy hagyatta abba velem. De tavasszal megint nekimentem, hogy végezzek vele. — Akkor csak felástad?] — lobbantja ki Nagy GáborJ A többiek nemigen tud- : ják, csupán sejteni vélik, j hogy nem akármi teszi oly hirtelen Kapitány Gergely- I re a nagy és mély komolyai súgót, amiben azt feleli: — Felásni felástam ép-, pen, méghozzá nem is akármilyen áron.;.; — fc'i. — J0 másfél vékásnyi maradt tavaszra. Míg kínlódtam benne, az idő alaposan lehagyott. Egész évben nem. tudtam utolérni- Me-késtem a vetegetéssel, kapálással nemcsak a kerektagban, hanem máshol is. Ez pedig megapasztotta mindenütt a termésemet. Dupláját vesztettem annak,' amit a gépállomásnak adni. kellett volna. Ennélfogva a tej dolga sem rendeződött valami jóra. A kevés termés miatt szűkösebbre kellett fognom az abrakolást. — Te bizony jól megcsináltad. — Meg. De senki szavára nem tudnék még egyszer olyan esztelen lenni. — Tessék a következő! —• fordítja meg a kerek szék kerek párnáját Sarka Lajos mester. ASZTALOS BÁLINT. Bugyi János kulák, a nyírbélieki Szabadság TSZ megkárosítója A szocializmus építése, falun a szövetkezeti mozgalom fokozottabb fejlődése nyomón napjainkban az osztályharc mind bonyolultabb. mind élesebb formákat ölt. A megváltozott viszonyok közepette ma már a kulókok nem állnak ki nyíltan, — hogy a szocializmus építésével szemben ta- núsitott ellenállásukat kifejtsék, — hanem mindinkább igyekeznek burkoltan, meglel /esztő módon ellenállást tanúsítani. Ahol nem eléggé éberek a párt- és tanácsszerveink, ahol nem folyik megfelelő leleplező agitációs munka, ott a kulákoknak gyakran sikerül félrevezetniök a becsületes dolgozó parasztokat — sőt a termelőszövetkezetbe is befurakodnak. Megyénkben, eléggé elterjedt ez a kuíók jelszó: „Én is olyan dolgozó vagyok vagyok mint te, nekem sincs már több földem mint neked, miért bántsuk egymást?“ Ilyen és ehhez hasonló kijelentések gyakran hangzanak el boros és pálinkás poharak mellett, ahol nyilván ..könnyebb“ félrevezetni a dolgozókat, sőt befolyás alatt tartani egyes vezetőket. így történt ez Nyíl-beitek községben is. Kulákiga Nyírbéltek a felszabadulás óta sokat fejlődött, megváltozott a község arculata. A kommunisták a haladó gondolkodású dolgozó parasztok' 1 karöltve megalakították Szabadság Termelőszövetkezetet. A tsz kezdetben sok nehézséggel küzdött, jövedelme sem volt kielégítő. De az évek során, a szorgos munka, a szövetkezeti vagyon növ.-.Lce mind jobban fokozta a tagság jövedelmét. Látva ezt a kulá- kok — a párt és a tsz vezetőségének ébertelenségét kihasználva — beléptek a termelőszövetkezetbe. így vették fel a tagság sorába Bugyi János kulákot is. Bugyi János kuláknak a múltban egy garnitúra cséplőgépe. olajütője, darálója és taxija volt. Mindezek jövedelme magától érthetően gondtalan életet biztosított számára. Állandó cselédei és napszámosai voltak. Ezekkel az emberekkel úgy bánt, mint az állatokkal. Szőlője is volt. Épnek megmunkálására saját műhelyében olyan kapót szerkesztett, amely nem állati, hanem embervontatású volt. Amikor eljött a szőlőkapálás ideje — az elkészített kapát- Német Ferenccel és Jóbi Istvánnal úgy huzatta, mint az állatokkal- Kulákiga volt ez a szó legszorosabb értelmében. „Ne bántsuk egymást...” A felszabadulás után még egy ideig folytatta kizsákmányoló tevékenységét, s amikor már látta, hogy ez így nem mehet sokáig — változtatott magatartásán. Még az egyszerű dolgozó parasztoknak is feltűnt, hogy a kulák a saját termésű borából gyakran megvendégeli az embereket. A borospoharak mellett pedig ilyesmiket beszélt: „Itt nőttem fel közietek, én is úgy dolgozom mint ti, hát miért ne dolgozhatnánk a jövőben is együtt? ...“ A file borospoharaknak, a megtévesztő szólamoknak hatása lett. 1952-ben felvették a Szabadság Termelőszövetkezetbe. De Bugyi kulák nem azért ment a tsz-be, hogy ott becsületes munkát végezzen. Dehogyis! A darálója továbbra is az ő kezében maradt. Nem is töltött el ő egyetlen napot sem becsületes szövetkezeti munkával. A tartalék-bor mindig segített... Két éves ..munkájára“ felfigyelt a járási pártbizottság, s 1954-ben sikerült kizárni a termelőszövetkezetből. A nyírbálteki tsz-ta- gok és a becsületes dolgozó parasztok megelégedéssel fogadták az eseményeket. — Végre sikerült a kulák szarvát letörni — mondogatták egymásnak. Látszólag sikerült, de az igazi kulákfurfang még csak ezután következett... Munkaegység és vámkeresmény — munkátlanságért Bugyi. kulák sehogyan sem tudott belenyugodni a történtekbe. Hogyan is tudott volna, amikor tsz-tag korában nem dolgozott, és mégis úgy részesült a jövedelemből, mint a becsületesen dolgozó tsz tagok. Egy ideig látszólag meglapult, de annál jobban működés- i be hozta beszélőtehetségéti és nem utolsó sorban régi j „jó módszerét“, a borospo-, harakat. Kiss Ferenc tsz- elnökkel és az intézőbizottság tagjaival megállapodott abban, — hogy a kizárás ellenére — továbbra is a tsz-ben fog dolgozni munkaegységre. A dolog valóban így történt. A Szabadság TSZ az államtól benzinmotort kapott a daráló meghajtásához. A kulák addig beszélt a tsz vezetőinek, míg azok beleegyeztek abba, hogy a motort elviszik a kulák darálójához és az az ő kezelése alatt fog működni. Csak az volt a bökkenő, hogy a darálásért ki szedje a vámot — mivel az egyénileg dolgozó parasztoknak is daráltak. Az egy kicsit feltűnő lett volna, ha Bugyi egyszerűen kamráiéba viszi a vámkeresményt. — Sebaj — mondotta a kulák — erre is találunk megoldást. És talált. 1952-ben, amikor a tsz-be belépett, egy konyhaszekrényt is bevitt magával és e szekrény órának ürügye alatt a szedett vámot fizetésképpen könyvelte el. A hivatalos bejegyzés alapján 227 kg. vámdara valóban le is van könyvelve — de a többi vám valahogy a ..mellékcsatornán“ elfolyt. Vajon hová? Nyilván a kulák 350 kg-os sertése nem a levegőből hízott meg. És a többi vám? Azt csak a tsz elnöke és a kulák tudja. Most azt gondolnánk, hogy a kulák ennyivel megelégedett. Nem. A „jószívű“ tsz-vezetőség jóvoltából a vámon felül — munka- gy- séget is írtak a javára!! Sót még háztájit is akartak adni, de a kulák ezt már túl feltűnőnek tartotta. Zárszámadáskor 100 feljegyzett munkaegység sorakozott a kulák neve mellett — pedig nem is veit szövetkezeti tag. A munkaegységre a következő juttatásokat kapta: 504 kg. búzát, 426 kg. rozsot, 263 kg. árpát, 167 kg. kukoricát. 210 kg. burgonyát. 5 q szalmát és még sok mást. Azt hiszem, mindenki jogosan tenné fel a kérdést: mi jogon kapta a kulák ezt a terménymennyi- séget, amikor nem is szövetkezeti tag és nem is dolgozott meg érte? Joggal háborodott fel a tsz tagságának jórésze, amikor látták, hogy a kulák is úgj' részesül a jövedelemből, mint ők akik egész évben becsületesen dolgoztak. Ha megkárosítva érzik magukat, iga| zuk van. Az illetékeseknek 1 módot kell találni arra, hogy 1 visszakapják a kulák által I jogtalanul eltulajdonított I terményeket. A pártvezetőség újjáválasztása Hogyan történhetett meg. : hogy a kulák szemtelensége 1 eddig fajuljon? Elsősorban ■ a kuláknak sikerült befo- I lyásolni a tsz vezetőségét, i sőt Vislóczki elvtársat, a I tsz pártszervezetének titká- j rát is. A bor, a különböző | utón szerzett jogtalan jöve- j delmek révén a kulák a kezében tudta tartani a vezetőséget. És amikor eljött a párt- vezetőség újjáválasztása. a kulák és támogatói mindent elkövettek, hogy saját embereiket helyezzék előtérbe. Ez érthető is volt. Nagyon jól tudták, hogy ha nem az ő emberei kerülnek a vezetőségbe, akkor menthetetlenül leleplezik bűnös tevékenységüket. Ez a tervük azonban már nem sikerült. A kommunisták, a becsületesen dolgozók, akiket azelőtt megfélemlítettek. leleplezték a kulákot és bűntársait. A pártvezetőségbe olyan becsületes kommunistákat választottak, akik szívvel-lélek- kel harcolnak a szövetkezet felvirágoztatásáért, éberen őrzik a tsz-t a kulákok fur- fangjával, romboló munkájával szemben. Bálint Lajos.
