Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)
1956-03-03 / 54. szám
\e. .LAp 1956. március 3, szombat Erős pártszervezeteket as új termelőszövetkezetekbe! (Folytatás az l. oldalról.) Ezekre idejekorán figyelmeztessék a tsz. vezetőit. Ezen, a téren is van'bőven tennivaló. Az új termelőszövetkezetek vezetői, elnökei nem elég járatosak még az üzemszervezés kérdéseiben, sokan nem látják tisztán a munkaszervezet helyes kialakítását. Problémái vannak ezen a téren a balsai Vörös Csillag TSZ elnökének, Vigvári Gábor elvtársnak is. Ezekre fel kell figyelni a pártszervezet vezetőinek. Kommunista türelmetlenséget tanúsítsanak az ilyen dolgokkal kapcsolatban az új tsz-ek párttitkárai s ne szégyeljék javasolni, hogy mint idősebb testvérekhez, úgy forduljanak a többéves tapasztalattal rendelkező termelőszövetkezetekhez. Cselekedjenek úgy, mint az ópályiak, akik — ha ilyen problémájuk van — szívesen felkeresik a mátészalkai Zalka Máté TSZ vezetőit segítségért. Az új termelőszövetkezetek pártszervezeteinek vezetői, a kommunisták, úgy vigyázzanak a tsz. mintaalapszabályzatának betartására, mint a szemük világára. Ne engedjék meg ennek a legkisebb megsértését sem. Hisz ez a tsz-demokráciának a szimbóluma. Törvény, mely minden termelőszövetkezeti tagra egyformán kötelező. A pártszervezet vezetői ne tűrjék azt, hogy a tsz. vezetői liberálisan kezeljék a mintaalap- szabályzetot, A kommunisták akadályozták meg a ro- hodi Üj Élet TSZ-ben is, hogy egyes tagok több ház- | táji területet kapjanak, mint amennyit az alapszabály előír. A pártszervezet vezetőinek, a kommunistáknak igen fontos feladata, hogy a termelőszövetkezet tagjait az alapszabály megtartásának szellemében neveljék. Ennek elengedhetetlen feltétele az, hogy minden új termelőszövetkezeti tag megismerje a termelőszövetkezet alkotmányát. A kommunisták felelősek azért a Tiszamenti Hajnal TSZ-ben is, hogy a tsz-tagok nem ismerik a mintaalapszabályzatot. Az új termelőszövetkezetek csak úgy fejlődhetnek j népes, sok földdel, fejlett állattenyésztéssel rendel- j kező virágzó nagyüzemekké, ha elsősorban a kommunisták segítik. Az új termelőszövetkezetek kommunista tagjainak nincs nemesebb hivatásuk, mint az, hogy agitáljanak a termelőszövetkezeti gazdálkodás, a virágzó, ooldog paraszti élet mellett. Olyan pártvezetőségi tagok nőnek fel ebben az új életért küzdő mozgalomban, mint Tarr Béla elvtárs, az ópályi Üj Élet TSZ pártvezetőségének tagja, aki kilométereket gyalogol, hogy felkeresse, beszélgessen az új életről, a közös gazdálkodás előnyéről az egyénileg dolgozó parasztokkal. Munkája sikeres, mert igazságot mond, jót akar. Ezt egyre többen megértik, s azért is lépnek be a termelőszövetkezetbe. A rohodi Űj Élet TSZ 14 családról 60 családra gyarapodott. Ez annak köszönhető, hogy a kommunisták, a termelőszövetkezeti tagok azt tűzték ki célul, hogy erőssé, virágzóvá teszik termelőszövetkezetüket. Ehhez a munkához örömmel fogadták a belépni szándékozó dolgozó parasztokat. A kommunistáknak, akiír a | dolgozó ember életszínvonalának emeléséért harcolnak, kötelességük minden olyanirányú helytelen nézet ellen harcolni, amely akadályozza a termelőszövetkezet további fejlődését. Több új termelőszövetkezetben már is kezdenek mutatkozni olyan nézetek, hogy: „elegen vagyunk”. Nem folyik rendszeres agitációs munka az egyénileg dolgozó parasztok, de különösen a középparasztok megnyeréséért. Ez tapasztalható Öpályiban is. Az új tsz-pártszervezetek vezetői küzdjenek azért, hogy az agitációs munka rendszeres legyen, hogy mennél több középparaszt lépjen az új élet útjára. Közeledik a tavasz. Erre a pártszervezeteknek is alaposan fel kell készülniük. Legjobban úgy készülhetnek. ha körülnéznek saját portájukon, megnézik, hogy a fejlődő új termelőszövetkezetnek mire van a legnagyobb szüksége. Mi azt hisszük, az erőgyűjtésre! Arra, hogy még a tavaszi munkák megkezdése előtt mennél több egyénileg dolgozó paraszt válassza a nagyüzemi gazdálkodást, hogy ezáltal az új tsz-ek számban j és földterületben tovább gyarapodva kezdjék meg az ! első gazdasági évet, mely akkor lesz igazán gyümöl- j csöző, ha a kommunisták mindenütt ott harcolnak az ! első sorokban, s buzdítják a tsz. pártonkívüli tagjait j is a boldog életüket biztosító termelőszövetkezet meg- , erősítésében. Elmondja a vetőmag.., > 'Furcsa úgy-e, hogy én, az egyszerű búzavetőmag szóra nyitom a számat. Nem tudom azonban megállni, hogy egy kicsit el ne dicsekedjem a következőkkel: A minap a macskától hallottam, aki itt egeré- szett a zsákunk mellett, hogy kint a határban még nagylegény a tél. Mi mégis türelmetlenek vagyunk. Unalmas egy egész éven keresztül a sötét zsákban lenni. Nemcsak unalmas, hanem fárasztó is. Szeretnénk már végre a jó meleg, trágyázott, porhanyós magágyban megpihenni. A gazdánk Dományi István, — még megboldogult anyámtól hallottam, —j sokat törődik a mi nemzetségünkkel, a tavaszbúzával. Csak úgy fél füllel hallottam tegnap, hogy a magágyunkat elsőrendűen elkészítette. Frissen trágyázott földbe lser ülünk. Saját szememmel láttam, amint leskelődtem ki a zsák egy nyílásán, hogy gazdánk másfél mázsa A futóhomok Megyénk területén hét-! ezer katasztrális holdra te- j hető a majdnem terméketlen íutóhomok területe,: s további 46 ezer katasztrá-; lis hold csökkent termőké- ] pességű homok is van. Ez j összesen megyénk szántó- i területének 8 százalékát teszi ki. Ennek a területnek a megjavítása, termővététele elsőrendű feladatunk. Minden új és régi agrotechnikai eljárást fel kell használni, ami a homokjavítás érdekében történik, és a mi viszonyaink között számításba jöhet. Ilyen eljárás a szakiroda- lomból már jól ismert, -s egynéhány helyen a megyénkben is alkalmazott Egerszegi-féle altalajtrágyázás. Megyénk homoktál Sjai- nál, mint tudjuk, a terméketlenség íő oka az igen rossz Tízgazdálkodás, ennek következtében a tápanyagszegénység, főleg a növények által felvehető állapotban lévő tápsók hiánya. A futóhomoknál nem kisebb jelentőségű feladat annak megkötése is. A sikeres és végleges javítás három éven keresztül három részletben történik. Minden évben egy-egy isszuper foszfátot is lüviit abba a inásfél hold földbe, ahová minket fog el-, vetni. Bár már vetnének! Persze nem igy, ahogy most vagyunk. Én a magam részéről, aki majd kicsattanok az egészségtől, nem\ szívesen fekszem egy mag-', ágyba a kiaszott, véznái magvakkal. Ha azok is a i földbe kerülnek, csak a mi] nemzetségünknek fog ártani. tállótrágya réteget helye, zünk el kb. 70, 50, 30 cm. mélységben. Ezáltal elérjük, hogy a talajunk jó víztároló képességű lesz, a tar- j tós humusz mennyisége emelkedik. Ezzel a bloló-1 giai, kémiai és szerkezeti! változással, valamint a ve-! tésforgó kialakításával meg- I kötjük és jó termőkópessé- j gűvé tesszük a homokot, j Az altalajtrágyázás nagy! Igaz, — majd elfelejtettem, — a macska még azt is elmondta, hogy mihelyt a trágyát kihordja a gazdánk, minket is szelektorba önt és csak a legszebbi magvakat fogja elvetni. | Bár már ezen is túl len-', nénk! Türelmetlenül vá-\ rom a tavaszt, a csávázó fürdőt, mert az unalmas, hosszú télből már elegem van. Tavaszra elvetnek minket, IHbújunk *a földből, egész nap a széllel játszunk és a meleg napsugárban fürdőnk, s fölöt-! tünk a pacsirták zengnek! majd gyönyörű éneket,] gazdánk pedig mosolyogva) néz majd szét gyönyörű j nemzetségünkön. KATA JÁNOS. I és széleskörű megindítása érdekében kormányzatunk rendelettel biztosította 10— 1656. F. M. (Mg. Ért. 6.) termelőszövetkezeteink részére 12 éves hosszúlejáratú hitel igénybevételével, valamint vissza nem térítendő állami támogatással a munkálatok elvégzését, illetve elvégeztetését a Debreceni Talajjavító Vállalattal. A munka elvégzése különböző változatokban a kő-: vetkező hitelmennyiségek j igénybevételével valósítható í meg. Ha műiden munkát a ta- S lajjavhó vállalat végez vá- ■ sároJt trágyával, kézi erőt pedig a termeló3zöretkea.et ; «ajavítása aitalajtrágyázással forgatás 420.— Ft/kh trágyaszállitás 1200.— Ft/kh trágya értéke (300 q) 1320.— Ft/kh összesen: 2940.— Ft/kh Ha minden munkát a:kézi erőt pedig a termelővállalat végez, a trágyát, a i szövetkezet adja: forgatás 420.— Ft. kh trágyaszállítás 1200.— Ft'kh Összesen: 1620.— Ft/kh Ha a szállítást a termeld- ! trágyával, s kézi erőt is a szövetkezet végzi vásárolt1 termelőszövetkezet ad: forgatás 420.—• Ft'kh trágya értéke (300 q) 1320.— Ft/kh 1740.— Ft vissza nem térítendő állami támogatás 0.50 ft/q 150.— Ft/kh összesen: 1590.— Ft/kh Ha a szállítást a termelő- kézi erőt Is ő ad: szövetkezet végzi, s trágyát,! forgatás 420.— Ft/kh vissza nem térítend 3 állami támogatás 0.50 ft/q 150.— Ft/kh Összesen: 270.— Ft/kh Termelőszövetkezeteink a földművelésügyi miniszter fenti utasításainak áttanulmánvfivásíi után ícrárívpílrpt. Mjrugat-Xéineiország egyre jobban eladésadik A bonni pénzügyminisztérium közlése szerint a Német Szövetségi Köztársaság adóssága 1955 végén 19.40 milliárd márka volt —- vagyis 300 millióval több, mint október végén. Megvalósul a Szovjetunió villamosítási terve Az új ötéves tervben előirányozták a hőerőművek turbináinak mintegy 2.2-szeresére, a vízierőművek turbinái kapacitásának 2.7-szeresérc való tokozását. Új vízierőműveket építenek cs befejezik a már megkezdett erőművek építését. Ezek köze sorolhatjuk a Szlr-Darjáit épülő -kajrakkumi vízierőmüvet. A képen: A k aj rak kuni vízierőmű építése. A háttérben tusnato. bor fogják elzárni a Szir-Darja medrét. (Foto I. Kurgan) Száz szónak is tau a utat NYIRKÉRCSEN a lakos-] ság közölt nagy az izgalom.j De ugyanilyen a községi fa-i nácsnál is, cs ha lehet. a\ Győzelem Termelőszövetke-\ zclben még nagyobb. Több-] szőr 'üli meg az érdeklődők fülét: „megtört a jég!" Arról beszélgetnek ugyanis, hogy a termelőszövetkezeti taggyűlésen ketten beléptek a Győzelem tagjai közé. Aztán új hírek érkeznek: Hallottátok mát? Borúk Pista bácsi a. feleségével együtt ma reggel aláírta a belépési nyilatkozatot. A most megcsináltatott szekeret is beviszik a termelőszövetkezetbe. * A DOLOG ÜGY KEZDŐDÖTT, hogy Szőke Béla kihelyezett agronúmus náluk szállásolta cl magát. Ez még a múlt év őszén történt. A hosszú teli esteken igen sok minden szobaizerv.lt. Kicsit össze is szöktek. Különösen a gyerekek szerették meg „Béla bácsit". Szőke Béla! 28 éves fiatal házasember, ■ de Mariska néninek is csoki a „bácsi" botlott a nyelvére i mindig, mikor szóltak egy-] máshoz. Volt miről beszél-! getni bőven. Meghányták-' vetették a világ folyását, i Üjra meg újra elmondot-] ták egymásnál:, hogy s mini volt a háború alatt. A’é'roj előhozódott a termelő sző-1 vetkezet is. Mariska néni ilyenkor be-, lelzezdett a megszokott nótába: — Menjen már Béla bá-j esi, hisz látom én, amit Zá-Í tok. Milyen is lehet ez aj közösltödés? Egyiknek így\ tetszik, a másiknak amúgy.] Nem lehet- ott ■megértés. ESTÉK HOSSZÚ SORÁN folytak ezek a csatározások. Közben a Győzelemben i3j haladt az élet. Oj elnöke lett a termelőszöw.tkezet- nek. Megkezdték ez idei terJ. vek készítését. Szőlce Bála sokszor leült] Pista bácsival esténként, s; •most már a termelésről be- j is&lgettek. összeliazonUtot-: ták terveiket. Vitatkoznak.] — Látja Pista bácsi — mondotta. Szőke elvtárj —, ] hogy a gyarapodó álla'álló-\ mányinak takarmányt b'z-} tosíUun!:, a 12 ho'd lucerna mellé még 20 holdat telepi-] lünk a felült)etéssel. Zöld-1, trágyázunk is. Beosztjuk a! területet, hogy jusson ke- j nyernek való, de fussa a< pénzrészesedésre is. Hát Pista bácsi mit tervez az idén? — Mit! — avatkozik a beszélgetésbe Mariska néni.] — Béla bácsi mindig űyes- i mit hoz elő. Könnyű annak, 1 akinek nem nehéz, Pista bácsi, mini aki min-j den szól megrág, host tan] gcndolkodi!s úgy mondja:1 — Meglesz az a kis kenyérnek való hái om, három , és fél holdon. Tavaly is any. j nyl volt. Termett 17 mázna.! Édes csillagfürt a marha- j r.ak, kevés tengeri a disznó- ■ vak, meg krumpli. — De miből fog pénzelni Pista bácsi? — Igaz is, — von egyet a\ vállán. — Tavaly egy félj holdon dohányt termeltem, de nem sikerült. Abból jutott volna egy klj költőpénzre. Eh, — legyint — majdcsak lesz valahogy. Sokat töprengett Borókj bácsi ezeken a kérdéseken] akkor, amikor egyedül volt. I Sokszor meghányta-ve tette,] de nem tudott dönteni. Ma-, risha néni még tegnap sem! akart, hallani a dolgokról. ! Este a csoporlériekezlet hosszúra nyúlt. Bele az éjfélbe. Mikor Szőke elvtárs hazament, a Bor ók-család már aludt. Nem zavarta őket, maga is lefeküdt. Reggel azzal a gondolattal nyi- j tott be a családhoz, hogy] elmondja az újságot: a Izé táji tag belépését. De hozzá sémi kezdhetett, mert Borók nénij megelőzte. — Béla bácsi, adjon nekünk egy belépési nyilatkozatot. Szőke elvtárs azt sem tudta, mit szóljon, mire gondoljon, Keze önkéntelenül nyúlt a. táskájába, s átnyújtotta a belépési ívet, Mariska néni élvezte egy pillanatig a fiatalember zavarát, aztán rászólt a férjére: — Gyere, Pista, te vagy a férfi a húznál, írj alá — én rneg majd utánad. * A TÖRTÉNET UTÁN igen furdalt a kíváncsiság és meglátogattam a Borók- családot. Otthon találtam őket. Pista bácsi éppen felaprított akáctuskót hozott be. az ölében. Mariska néni pedig a gyalog guzsalyon kenderszöszből fonalat font, s így munkaközben mondotta el, amire kíváncsi voltam. Ha civakodtam is Béla bocsival — mondja mosolyogva — azért nyitva volt a szemem. Láttam én, hogy változott az utóbbi időben a termelőszövetkezet vezetése. De tudja, az emberbe belebújik az ördög. Gondoltain, várjatok, nem engedem hogy nektek legyen igazatok, hogy lepipáljatok. — Gondolkodik egy kicsit: majd nevetve ennyit mond: Az éjjel rosszul aludtam, sokat törtem a fejemet, s reggel amikor felkeltünk, mondtam az embernek: gye- ra apjuk, jobb előbb, mint később, (S. A.) la járási tanács vb. mező- gazdasági osztályának jelentsék be.
