Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)

1956-03-27 / 74. szám

\ f Pt, A P 1556. március 27, kedd A Néplap pályásain Vasárnapi számunkban közöltük a párt megyei v égrehajtóbizottságának beszámolóját, amelyet Varga Sándor elvtárs első titkár mondott el. Ezután Fekszi István elvtárs, a végrehajtóbizottság tagja, a megyei tanács vb. elnöke lelolvasta a párt Központi Vezető­ségének levelét. A beszámol) jban felvetett kérdésekhez igen sokan hozzászóltak. f*ár tsserv eseteink emel/ék magas színvonalra a kollektív vezetés elvét A kollektív vezetés elvé­nek megszegése — kezdte telszólalását Bagoly Janos elv társ, a gégényi MDP- vezetöség titkára — nálunk is súlyos hibákra vezetett. A község vezetői, s a ter­melőszövetkezet elnöke sok­szor önkényeskedtek, nem hallgatták meg a dolgozók véleményét. Ennek kára abban mutatkozott meg, hogy sok dolgozó paraszt hátat fordított a termelőszövet­kezetnek. Mi ebből tanul­unk. Változtattunk a veze­tés módszerén. Türelmesen foglalko­zunk a dolgozók problé­máival, meghallgatjuk az egyénileg dolgozó parasztok véleményét is, s szívesen látjuk őket tv rmelószö vetkezet iink­•>en. A jó munka ered­ménye az lett, hogy az utóbbi időben 23 tag­gal erősödött a terme­lőszövetkezetünk. — Igen fontos — mon­dotta, — hogy a tsz. és a község élén olyan emberek álljanak, akiket szeretnek a dolgozók és alti szereti az embereket. Ezt most látják a község dolgozói, azért for­dulnak bizalommal a köz­ség vezetőihez. Bagoly elvtárs ezután bí­rálta a volt kemecsei járási pártbizottság munkáját, mert nem kapott tőle kellő segítséget. — Sokszor az instruktorok is felületesen végzik munkájukat, ha ki­jönnek. Beülnek a tanács­házára, beszélgetnek, aztán alig várják az estét, hogy vonatra üljenek és ezzel el- intézettnek vélik munká­jukat. Az ilyen segítséggel mi községi titkárok nem sokra megyünk. Az SZKP XX. kongresz- szus világraszóló eseményt jelent nemcsak a népi de­mokráciák, de a kapitalista és a gyarmati népek törté­netében is — kezdte fel­szólalását Mészáros Pálnc elvtársnő, a fehérgyarmati járási pártbizottság első tit­kára. Majd így folytatta: Egyik legfontosabb felada­tunk az, hogy a személyi kultusz ellen harcoljunk. Ez nem lesz könnyű, hisz az idealizmus világnézete el­len kell felvennünk a har­cot, s komoly munkát igé­nyel, hogy a kollektív ve­zetés elvét megértve és al­kalmazva szívós harcot folytassunk a személyi kul­tusz minden megnyilvánu­lása ellen. — Igen fontos — hang­súlyozta a továbbiakban Mészáros elvtársnő, — hogy pártmunkánkat a gya­korlatiasság hassa át. A párt- és a gazdasági munkák egységéért folyta­tott harcban komoly felada­taink vannak. Sajnos, ta­pasztalható, hogy a mi pártfunkcionáriusaink nem érdeklődnek megfelelően a tudományok iránt. így pe­dig nem lehet alaposan dol­gozni. Elsősorban gondolok itt az agrártudományokra. A továbbiakban felhívta a megyei pártbizottság fi­gyelmét arra. hogy míg nem késő, vizsgálja meg, ho­gyan javították ki a gépál­lomások a gépeket, mert a jelek arra mutatnak, hogy ezen a téren sincs minden rendben. — Arra is fi­gyelmeztetett, hogy a ter­melőszövetkezetek tervezé­sét vizsgálják meg, mert véleménye szerint nem elég ösztönző az árutermelésre. Majd bírálatot gyakorolt a párt megyei sajtójával kap­csolatban, mert adatai nem mindig pontosak. Felhívta a megyei és a járási pártbi­zottságok titkárainak és munkatársainak figyelmét, hogy többet írjanak a Nép­lapba.. (Folytatjuk.) A nyírlugosi Rákcsi TSZ- nek 1953-ban súlyos nehéz­ségekkel kellett megküz­denie. Igen szívós munkára volt szükség, hogy az ötven- hármas évet átvészeljük. 1954- ben 36, 1955-ben 38 fo­rint jutott egy munkaegy­ségre. Zárszámadási ered­ményeinket nem rejtettük véka alá. Ennek eredmé­nyeként taglétszámunk az 1955— 56-os évben 22-ről 110-re, területünk pedig 404 holdról 780-ra emelkedett. Én 29 dolgozó parasztot győztem meg a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. Ter­melőszövetkezetünk erősö­dik, szép eredményeink van­nak. Hogy minden erőmmel segíthessem a nemrégen megalakult Alkotmány TSZ-t a gazdasági meg­erősödésében is, elhatároz­tam, hogy a Rákosi TSZ- ből átmegyek a fiatal tsz-be.- Az a véleményem, hogy egy tsz-nek sem lehet csak egyéni boldogulásával meg­elégednie, hanem az a fel­ad -k, hogy kölcsönösen segítsük egymást. Ezt a se­gítséget úgy láttam leghaté­konyabbnak, ha magam megyek hozzájuk, s közö­sen harcolunk a jobb ered­ményekért. Orosz Irén: Ssülők szépítik a nagykállói iskolát Szabados József, a nagy­kállói I. sz. általános iskola tanára a szülői munkakö­zösség tevékenységéről ír. A téli idő múlásával a szü­lők az I. sz. általános is­kolában takarítják a ter­meket, meszelik a falakat és otthonossá teszik az is­kolát. A nagykállói iparís-: kola asztalos tanulói virág-1 állványokkal, a szülők tö­rülközővel, virágokkal ési sokan pénzadományokkal; segítik az iskolát. A tanu­lók rövidesen elkészítik a' tantermekben az egészség-! ügyi sarkokat is. Lelkes Ferenc me^azda^odá§a i párthatárosatok végrehajtása: kötelessé^ Micsoda serénység!? Min­denki mozog, dolgozik: A traktor zajt csinál, a szecs­kavágó pedig nagy port ka­— Talán ideje sincs en­nek. Vagy hogy mondjam: aki látva él, észreveszi, ha jobban lehet valami. Most Szabó József elvtárs, a petneházi MDP vezetőség titkára felszólalásában arról beszélt, hogy náluk is sú­lyos hibákat okozott az, hogy nem tartották be a kollektív, vezetés elvét. El­hanyagolták a tömegszer­vezetekkel való foglalko­zást is. Ezen most igye­keznek változtatni. A továbbiakban azt hang­súlyozta, hogy a termelő­szövetkezeti mozgalom erő­sítéséért és számszerű fej­lesztéséért folyó harcban a kommunistáknak kell pél­dát mutatni. — Előfordult sajnos .— mondotta, hogy sokszor olyan kommunisták agitál­nak a termelőszövetkezet mellett, akik maguk nem tsz-tagok. Ezeknek aztán jo. gosan mondják az egyéni­leg dolgozó parasztok: „Ne küldjél engem a 1 ermelőszövet kezeibe, hanem hívjál." (Derült-' ség a teremben.) Igen,elvtársak. Az ilyen kommunistáknak nem sok szavuk van az egyénileg dolgozó parasztok előtt, hisz olyanról akarja őt meggyőzni, amihez maga sem mutat példát. A továbbiakban azt hang­súlyozta, hogy minden ter­melőszövetkezetben a leg­következetesebben tartsák be az alapszabályt, különö­sen vonatkozik ez a háztáji területekre. var és kacagnak a leányok ahogy falatoztatják az éles késeket. Idős Lelkes Ferencnél poros a sapkája, ruhája, de a szeme . fénye az tiszta mint a tavaszi nap csorgása —'Hova álljunk félre égj kicsit ebbőL a nagy zajból': — kérdem tőle. — Nagyon fontos? Meri ha lehet, nem szeretnem itthagyni a munkát. — Arra nincs szükség. Csak úgy kellene, hog;. kiabálás nélkül is megért­sük egymást. Körülnéz s én is azt te­szem. A megyeszékhely szélső házai alig hajítás- nyira ide és lám, a termő­föld. itt már úgy szalad szét, mint a gondolat: hol felemelkedve, hol hajlatba csúszva... — Mennyünk át talán az istálló másik oldalára — javasolja idős Lelkes Fe­renc. S már is indulunk. Az ízikhalomból megfog egy kévét, s oldalra fekteti. Erre ülünk le. — Hallottam, — kezdem —. hogy maga alig másfél hete lepett be, ide a Ság- váriba ... Kezét térdére teszi és las­san bólint. — Meddig tartott az az idő, míg megszületett ez első gondolat a szövetk z:t- be való lépésre? Kicsit hallgat. Keresi azt. ami már elmúlt, amin túl­jutott. »-ve iwi Üli ÍÍÍCQIILV LctlY egy közgyűlésre. Én ott azt mondtam, hogy „nektek sincs jobban, mint nekem". — Ezzel maradt minden a régiben? — A fiú hajtogatta min­dig, hogy ne bajlódjunk magunkban. Mert van egy' tizenhat éves fiam, az is Ferenc. De úgy ara*, úgy kaszál már, mint éti. A lá­nyom, a Jolánka, az még is­kolába jár. Hetedikes. — A feleségének nem voitj ellenvetése? — Ö mindig azzal sóhaj-: tott, hogy a gyermekeink­nek ne kelljen annyit fá­radni, mint nekünk kebelt. Ide célozgatott — mutat kö­rül magán a Szövetkezeti birtokon. — Sok volt eddig a fá­radság? — Jutott belőle elég. Ti­zennégy hold megköveteli a magáét. Hej, be sókat éj szakáztam én, és nappá! s< állhattam meg. Most rterszi könnyebb. Ügy is lföny rjyebb, mivel a dolgoz ) em bér senkinek nem láb; kapcája többet... Hogy a előbbire visszatérjek: be léptem volna én már azci a közgyűlésen is, csak let volna legalább valami p> konfélém. Például a Mészá ros Józsi sógor. De az A! kotmánybó] hfem jött ál Azt mondta: jól érzi magái nem vándorolgat. 2 Mit teszünk pártunk novemberi határozatának végrehajtásáért Gyakorlati munkánkban kell megmutatnunk, bogy mennyire tettük magunkévá a kongresszus útmutatásai! Liest tartott a megye kommunistáinak nagyaktívája Idős Lelkes Ferenc, felesége és Jolúnka nevű VII. oszt. általános iskolás leánya. mondta meg Lelkes elviars a belépés okát. Felémíordulva kérdően ráncolja össze a homlokát: — Mondtam én, csal: az elvtárs nem értette el. Hegy nem vagyunk lábakapca. Ez pedig azt jelenti, hogy magunk csináljuk a ma­gunk jövőjét. Látja az elv­társ ott, az istálló túlsó vé­gén azt a kéményt? Füstöl az. Gép kelti itt a csirkét is. A másik oldalon traktor. Mindenütt gép, ahol lehet. Ez így van- Ds mi les« jö­vőre, meg azután?! Ki tud­ja ezzel felvenni a versenyt magában? Ahogy ismernek, soha nem bújtam én el a dolog elől, de tavaly észre kellett vennem, hogv lefele maradok ezektől. Érti igy az elvtárs? Még nem írtam le az utolsó szavát, ezért csak a fejemmel intek. Mert ezt aztán valóban érteni lehet. — Mi lett a jószággal, a gazdasági felszereléssel? — Hozzáértő emberek be­csülték meg értékét. A két lovat — hét évesek, az egyik kanca, a másik he-: mielőtt mérlegelhetném,- kiszaladt' róla: — Talán arra gondol, hogy egyet-mást nem vTt—; tem be? Egyek-mások mondtak ilyeneket. De egy, becsülete ván az embernek.-; Ha azt elveszti, semmije se marad. Itt megemelkedik a hang-., ja: — Nem lett volna sze­mem semmi nélkül ide állí­tani, mint valami kupéé. Nem egy-két napra jöttem; én. Magamat csapjam be? Máshova adjam azt, ami ott is kell, ahol én vagyok? Ha semmi nélkül jövök, akkor kérni kellett volna köl­csönt, vagy előleget. Ez pe­dig olyan, hogy a kölcsön- kenyér visszajár. így meg otthon is van jószágom,, ami ide került, azért pedig meg­kapom, ami jár. Magam­nak is jót tettem, bennem sem csalatkoztak. — A munkahely milyen, ahova került? — Én csak a kapát, meg a kaszát szeretem. A mézei munkát. A határt. — Mi lett az első munka?; — Pétisóztuk a vetéseket.1 Én a hét keddjén jöttem: először. A Feri, az eljött! még hétfőn. Nem várt to­vább. Kocsis lett. Hogy mi-j lyen hegyesen tud az ülni aj szekéren?! Az a mindene.] A lovak. — Lelkes elvtárs szerint] mi az, ami alapjában vál­toztatta meg az életét? A tavasz napja szőke arcába ontja a fényét, s ő mosolyog, mint maga a ki­nyílt idő. Jobb kezét a vái-! lamra teszi. — Minden helyett, ami eddig volt nekem, most sok­kal többem van. Jószágom földem, épületem, hitem,, erőm... — Tisztán érzem,; hogy keze megsúlyosod'k; a vállamon. — Szóval, elv-j társ, mindenképpen gazda-; gabb lettem, mint voltam.! A legnagyobb pedig, mond-! hatom az, hogy nem sóhaj­tozik a feleségem a gyér-' mekeink miatt. Asztalos Bálim: Az udvaron. Nézi /-yfimölcs- fáit: nem ártott-e neki a fagy. rélt, — hétezerre, a szeke­ret kétezerre. Ezután há­rom nap múlva szóltak, hogy felvehstem az első részletet 1686 forintot. Ott­honi maradt egy jó fejős­tehenem, hasas kocám, két jó süldőm. A boronát is adni akartam, de arra azt mondták, jobbak vannak itt. Nehéznek találom a nyel­vemre hello kórripcf He A kommunisták példamutatásáról Végh elvtárs, a párt me­gyei végrehajtó bizottságá­nak tagja, a párt- és tö­megszervezetek osztályának vezetője felszólalásában hangsúlyozta: Pártszerveze­teinknek a szoros egységet kell biztosítaniojk párt által kitűzött magasztos cé­lok megvalósítása érdeké­ben. Ügy dolgozzanak párt- szervezeteink, mint azt az SZKP XX. kongresszusa mutatta. Ne válasszák szét a gazdasági munkát a pártmunkától, mert ez csak bajokra vezethet. A kollektív vezetés elvét magas színvonalra kell emelni, mert csak így biz­tosítható, hogy a hibákat a legminimálisabbra csök­kentsük. Pártszervezeteink és a pártbizottságok egy- egy fontos kérdésben kér­jék ki a kommunisták vé­leményét és csak meghall­gatásuk után döntsenek. — Nagy gondot fordítsanak pártszervezeteink arra, hogy a taggyűléseket jól szer­vezzék, hisz a taggyűlés egyik legfontosabb biztosí­téka annak, hogy a párt­életben valóban magas fo­kon érvényesüljön a párt­vezetés lenini elve, a kol­lektív vezetés. Milyen gátló akadályok ( vannak ezen a téren? — tét- j te fel a kérdést Végh elv- j f árc 1 Szavakban ugyan nem mondanak ellent a kollek­tív vezetésnek egyes veze­tők. A tartalomban ellen­ben nagy hiba van. Ezt mu­tatja a párthatározatokért folyó nem kielégíts harc. Minden kommunista — vezető és egyszerű párt­tag — mutasson példát a párthatározatok vég- * rehujtásában, hisz ez kötelessége. Komoly hiba, hogy a köz­ségi MDP-vezetőségeli nem hívják össze rendszeresen a község kommunistáit ta­nácskozásra. Pedig csak úgy lehet igazán vezetni, ha a község helyi viszo­nyait, a problémákat ala­posan ismerik. Végh elvtárs ezután ar­ról beszélt, hogy egyes já­rási bizottságok — mini például a kisvárdui, — nem adnak megfelelő segítségei a községi pártbizottságok, nak, pártszervezeteknek. — Előfordul, hogy a pártmeg- bizatást kapott elvtársak a megbízatásokat továbbad­ják beosztott munkatársuk­nak.'Tanuljunk az SZKF tapasztalataiból. A járás: pártbizottságok instruktora: és munkatársai ne azl jelentsék, hogy ilyen vágj olyan probléma van, hanem azt, hogy sikeresen megol­dották a feladatokat. E^ jelenti a kommunista se­

Next

/
Oldalképek
Tartalom