Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)

1956-03-24 / 72. szám

'I Vf fi tt vs-tii ifi egk ti fieso lat

Tanácsülés Nagyhalászon

7anácstagok fóruma

i Felkészülten megyek majd a nyíregyházi tanácsülésre

Március 21-én tárgyalta Nagyhalas/- kö/.ségi tanácsa az 1956. évi községfejlesz- tési tervet.

Véleményem szerint a hiányos előkészítésnek tudható be, hegy az 52 tanácstagból csak 29 jelent meg.

Ennek ellenére igen aktíva., tárgyalták meg a községi--)- lesztési tervet. A tervvel kapcsolatban igen sok. hozzászólás veit és a tanácstagok nagy többsége bírálta azokat a tanácstag ka , akik nem szervezték meg választókerület ükben megfelelően a társadalmi munkát. A b rálát alkalmával felhív.a.-, ezeknek a tanácsi?goknak a figyelmét arra, hegy pótló lag biztosítsák a iárs-.tla:m. munka megszel vésését. A ' tanácsülésen megjelent tanácstagok vállalták, hogy a társada’mi munkát miig r.ö- vélni fogják. Ez annál is inkább lényege- codnu.vac, számít, mert

a köz-égi végcélé' 11 b - znUság egyes tagja n;.k az volt a véleménye, hegy Nagyhalász U;i/.- ségben nem Mi cl társadalmi munkát sze, - \ inni.

s ezért a kö’tkcgv ;té ben felújításként szereplő Ri- kosi-út kövezéséhez nem is szerveztek tái>.:.dabni munkát.

A taeáe-ülése.i ie'eo- lévő taná.«tarok > i.szórt úgy döntöttek. ii orv a ISÍ2.ÖÖ0 forint küUvc - gél épülő Rákosi-iit Lő- vetóiénc! IcwaJ-W* —

30.000 forintot takarítanak meg. A kó kiszállítását és elteregetésct társadalmi munkával igyekszenek elvégezni. Ezzel kívánják lehetővé tenni, hogy a megtakarított összeget további rtőzségfejlesz tési feladatokra használhassák fel. Ez azt bizonyította, hogy ha a dolgozók megértik, miért szükséges a társadalmi munka szervezése, hogyan segíti ez a saját községük fejlődését, akk of vá Halják a társadalmi munkát is. A községi VB. vezetőit ez ina kell, hegy figyelmeztesse, hogy

bátrabban t ámíts1'kódjának a község dolgozóira, beszéljék meg a község dolgozóival a feladatokat, s akkor

;>-ok végrehajtása nagyobb eredményt fog biztosítani.

Bizonyította e/.1 még a? is, hagy a tanács egyhangúlag tanácsi rendelettel a köz- égfejlesztési hozzájárni ást 8 százalékban állapította meg és a tanácsi rendeletben kimondta, hogy ügy az elmúlt évi hátralékot, mint ez ez" évi kivetést, szeptember 1-ig mindenki kö'cles befizetni.

Dicséret illeti a Nagyhalász; Községi Tanács tagjait azért is, hogy biztosították a végrehajtó bizottságot arról: választókerületükben megszervezik v.z i,~- vízsujtoíta lakosság mea::c giíésére a gyűjtést.

Horváth Pere ?«'

Hogyan készülök a tanácsülésre? — ezt kérdezték

1 ^ tőlem váratlanul. Most megpróbálok röviden válaszolni.

26-án lesz a Nyíregyházi Városi Tanács ülése. Az

idei költségvetést és a községfejlésztési alap felha '.z- nálását vitatjuk meg. Alaposan áttanulmányozom először a tanácsülés anyagát, amelyet idejében kézhez kaptam.

Hogy jól képviseljem választóimat, a tanácsülés elé tárom mindazt a problémát, javaslatot, kezdeményezést, amelyeket a lakossággal való megbeszélések alkalmával tudtam meg.

Javaslom majd, hogy a Kisteleki utca, a Bánság utca és a Laktanya tér salakozását oldjuk meg, hiszen társadalmi munkát is válUl ak itt a dolgozók, akiknek megkeseríti életét az utcákban lévő nagy sár. Sok teherautó és Belsped-társzekér közlekedik itt, amelyek a nagy sár miatt a. járdára hajtanak, ahonnan tele- fröcskölik a házakat sáros vízzel.

A tanácsülésig megbeszélem a Bclsped-del is, nagy a salakot fuvarozzák ezekbe az utcákba, mivel nekik is érdekük ez.

Mint a népművelési állandó bizottság tagja, beszélek majd arról is, hogy állandóan és folyamatosan gondoskodjanak a szabadtéri színpad megvédéséről, mert a rongálás, az időjárás okozta károk minden érben sok ezer forintos kiadást jelentenek.

Támogatom a tervezett javaslatokat. Mint anya, különösen örülök, hogy sok gondot fordítanak a játszóterekre, s játszó utcát létesítenek.

Nagy érdeklődéssel tekintek a városi tanács .iláse elé, hiszen most dől el, hogyan rendezzük és szépítjük toi'ább Nyíregyházát.

BÁLINT ELEK.'. É, a városi tanács tagja.

()tíet Benő

..Szak igazgatás-*. „i.öz- igazgatáv — hallja az ember itt is, ott is. Én nem az elnevezés ellen1 vagyok, hanem az ellen, ahogy ezt sokan értelmezik. Egyesek úgy tartják, hogy az igazgatás nem más, mint n felülről kapott . körleveleknek — megspékelve helyi adottságokkal — tovább küldése. Mások Cy.cn túlmenően magul: is kezdeményeznek ilyen körlevelet. Megint mások adatgyűjtésnek és szolgáltatásnak tekintik és erre specializálják magukat. Megint mások íróasztal melletti munkának és ezért a kapott aktákat a fiókba rakják elintézés nélkül. ÍEz .-. lárási, községi tanácsnál, AMG-nél igen megszokott.) Vannak, akik igazgatás alatt értekezletet értenek

és az értekezletet az igazgatás éltető elemének tartják. Vannak, akik jelentéseket gyártó, akta készítő, — és tologató szervnek értelmezik. Vannak olyanok, akiknek ha mondják, hogy igazgatás, gondolkozás nélkül rámondjál,: bürokrácia. Ez

persze mind igaz. Ezekre viszont azt mondják, hogy ..rossz:ndulatú kinövések“.

A ió múltkoriban kintjártam és találkoztam az ogvik ilyen ..kinövés“ előidézőjével, Ötlet Benővel. Helykén ült az íróasztala mellett, jövőbe tekintő szeme fel-felragyogott egy-egy ötletre. Arca átszellemült, mintha az istenek valamelyike szállta volna meg. Ahogy beléptem. szikrázni véltem látni. a fejét az ötletek ciká- zásától. Asztala tele jelentéssel, a jelentések, meg problémákkal.

— Van munka, látod — mondja dicsekedve. — Nálam minden ember éjjelnappal dolgozik, gondoskodom munkáról. Csak kevesen vagyunk, kellene még vagy 4—ö ember, hogy nagyobb erővel tudnánk vinni a vízlevezetést. Látod ezeket a jelentéseket!? Pontosan meg van benne minden probléma. Ezeket most kigyüjtöm és leküldöm, hogy hajtsák végre és a végrehajtásról 5 napos jelentésben számoljanak be. Ha azok a jelentések is bejönnek, a bajokat újra közlik és mindig tájékozott vagyok az ügyek állásáról. Mindig újabb és újabb szempontokkal bővíthetem a helyzetnek megfelelően « jelentést.

— Most például az az ötletem támadt, hogy a tömegkapcsolat megjavítására jelentést kérek. Beszámoltatom őket arról, hogy hetente megtartják-e rendszeresen a tömegszervezetek vezetőivel az értekezletet. És nézd meg, 38 pontra kérek még jelentést. Ezzel kényszerítem rá őket, hogy dolgozzanak, hogy legyen mit jelenteni. Már tervbe vettem a verseny fellendítését. A jövő héten már jelentettem a tizes házcsoportok közötti versenyek számát és. hogy hányán vesznek részt a „ki takarít meg több fát? — mozgalomban,“ „kinek

Ä tanácselnök jól szervezte a munkát

« sáros gulácsi határban

Az elmúlt év október 3-i számunkban már hírt adtunk a máriapócsi dolgozók panaszáról. Negyven aláíró panaszos levelében arról volt szó, hogy a petri és Selyem-utca lakóinak nincs ivóvizük, — Van ugyan a környéken egy kút, de az többször rossz, mint jó. Kérték, hogy a közelükben lévő gémeskutat a tanács bocsátana rendelkezésükre. A cikkben mi is kértük a községi tanács vezetőit, hogy orvosolják a panaszt. Annál is inkább, mert nem -nagy dologról van szó, különösebb anyagi megterhelést sem jelent és viszont nagyon segítené az ott lakókat.

Azóta félév telt el és a máriapócsi községi tanács végrehajtó bizottsága figyelmen kívül hagyta a panaszosok levelét és a mi kérésünket is. Erről egy újabb panaszos értesített bennünket, aki személyesen kereste fel a megyei tanács illetékes csoportját, és elmondta: ők vállalnák társadalmi munkával e kút kitisztítását, de körül van kerítve és emiatt nem tudják használni. Csupán azt kérik a tanácstól, hogy a kerítést megbonthassák.

Nagyon szomorú, hogy a máriapócsi tanács vezetői ilyen kis dolgot még egy félév alatt sem tudnak elintézni, hagyják, hogy hó- . napokon keresztül foglalkoztassa az embereket.

A megye egyik legtávolabbi beregi községében március első napjaiban a belvíz elöntötte az újtelepet, amelyet az 1948-as árvíz alkalmával építettek fel újból. Ameddig szem ellátott, a falu alatt mindenütt belvíz borította a földeket. Nem először történik meg ez a gulácsi határban. De most nem nyugodtak bele a gulácsiak. Különösen nem nyugodott bele a községi tanács elnöke, Botos Elek, aki az olvadás első napjain megszervezte a munkát, a vízlevezető árkok tisztításá. val, kinyitásával biztosította a víz lefolyását, szivaty- tyút kért, hogy az újtelep 3—i egészen veszélyeztetett házáról leszívássá a vizet és a további veszélynek kitett, mintegy 10 házat pedig mentesítsen a vízkártól. Botos Elek nem csak a község belterületén szervezte meg a munkát, hanem a termelőszövetkezetek földjéről is levezettette a vizet, kis csatornákat húzott az őszi vetéseken és a magasabb fekvésű búzatáblákon mindenütt leszaladt a víz. Az első napokon keresztül éjjel- nappal talpon állt. Mindig személyesen győződött meg a munkák állásáról. így sikerült a gulácsi határban is a belterületnek legveszélyesebb pontját megmenteni a tavaszi belvíz pusztítástól.

Botos Elek egyszerű, falusi szegény parasztból lett tanácselnök, de a falu dolgozó népéhez való hűsége, helytállása és példamutatása mindenki számára szépen bizonyítja, hogy az a községi tanácselnök, aki megérti a párt és kormány rendeletéinek fontosságát, s annak végrehajtásában a tömegekre támaszkodik, még a legnagyobb nehézségeket is le tudja győzni.

A belvíz okozta gondok mellett jutott ideje jól megszervezni a községfejlésztési alap munkálatait is, nem hanyagolta el a tevvlebon- tás nagy munkáját a begyűjtésnél, megy az operatív tervek teljesítése is, és

Az alábbi tudósítást küldte be Czap Kálmán végrehajtó bizottsági titkár Újkenézről. Erről a községről ritkán hallunk:

„Kisközség megyénk határszélén, a Tisza balpartján. Sokan talán még nem is hallottak róla. Hogyan is ismerhetnék, hiszen a múlt rendszer valósággal sötétségben tartotta. Régen az esték csendjét legfeljebb egy-egy kutya ugatása zavarta. Az utcák kihaltak voltak, az emberek behúzódtak kis szobáikba, amelyekben, „petróleumlámpa“ világított. A tavaszi és őszi hónapokban a falu közepén valóságos tenger gyűlt össze és megbénította a közlekedést ;; ;

naponta foglalkozik a termelőszövetkezetek fejlesztésével.

Amikor a szivattyúkat szerelték le a község határában, a községi tanácselnök már azon gondolkozóit, hogy április 1-re feltétlen megnyíljon a bölcsőde* mert ezen a tavaszon meg nagyobb szükség lesz rá, mint az előző éveklien.

Ez a tanácselnök magabiztosan, nyugodtan készül a tavasz nagy munkájára, mert teljesítette kötelességét a téli munkák idején is,

Ma már más képe ven községünknek. A legtöbb lakásban villanyfény ivilágít esténként. Hetente kétszer van mozielőadás s bizony a vetítőterem már szűknek bizonyul. Az idén bővítjük az iskolatermet ist Megkezdtük a község csatornázását s ma már az olvadáskor nincsenek leküzd- hetetlen közlekedési akadd- lyok. s

Egyszóval fejlődik, szépül ez a kis községecske is. Az ujkenézi emberek egyre büszkébbek falujukra. S különösen nagy és rohamos lesz a fejlődés, amikor megalakul a termelőszövetkezet. Ez az idő nincs már messze...“

Híradás egy községből, amelyről ritkán hallunk Tudósítás Újkenézről

meg a bürokrácia

tisztább az udvara“, „hány egyéni hívta ki az ország valamennyi egyéni gazdáját“, „ki a legjobb fizető“, „ki a legjobb spóroló“. — mozgalmakban.

Sorolta volna még tovább, de megállítottam.

—r Várj már egy pillanatig. Nem fogja ez adminisztratívvá tenni az egész apparátust?

— Nem, nem! — tiltakozik. — Ez a garancia arra, hogy a hivatalos időt végig dolgozzák.

— A vízlevezetést szervezni kellene, nem csupán jelenteni a tényt. — próbálom meggyőzni a szervezés fontosságáról.

— Na látod, azért kellene növelni a létszámot,

hogy jusson az ilyen munkára is. Nekünk nem jut időnk erre, rengeteg a dolgunk.

— Nem volna jobb, ha megszüntetnéd a fölösleges jelentéseket és az írás helyett szerveznétek a munkát?

— Szó sem lehet róla! Ezek mind kellenek. Olvasd, mennyi jó dolog van pl. ebben a jelentésben.

— És te meggyőződtél a jelentésben írtak valódiságáról?

— Hát van nekem erre időm? Mire a jelentéseket elolvasom, a feltárt hibák kijavítására az utasítást kiadom, itt vannak az újabb jelentések!

Ami időm marad, azt meg értekezleten töltöm. Na meg jelentést kell nekem Is írnom a jelentésekből.

Hirtelen az órájára pillant, és jelentőségteljesen rám néz. Szedi az iratait és rakja a fiókba.

—- Sajnállak, de mennem kell, mert már igy is elkések a bürokrácia elleni harc ankétjáról.

Mivel erre az aukétra és is hivatalos voltam, együtt indultam el Benővel. Útközben kérdezte meg tőlem, hogy tavasz van-e már, vagy még tél és hogy hányadika van,

mert neki a sok munkától nincs ideje az idővel lépést tartani;

Az értekezleten 3 órás kimerítő előadásban ecsetelte az előadó a bürokrácia elleni harc fontosságát, majd hozzászólások következtek. Elsőnek Ötlet Benő szólalt fel és elmondotta:

— Elvtársak! A bürokrácia ellen tűzzel, vassal harcolni kell. Meg kell szüntetni a fölösleges jelentéseket és értekezleteket. Teljes erővel kell építeni a tömegkapc sola- tot. Helyben kell segíteni a termelést;;:

Vlnczr József.

vételbe a bemutatásra kerülő szovjet filmekre.

Kisvárdán több mint 10.000 forint értékű jegyei; vásároltak n dolgozók e’ő-