Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-07 / 32. szám

1936. február 7, tedd .\at’LáP N. A. Buiganyin elvtárs, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöke válaszainak kivonata az United Press of Pakistan hírügynökség kérdéseire Kutubuddin Aziz, az Uni­ted Press of Pakistan hír- ügynökség szerkesztőbe a Szovjetunió karacsi nagy- követségén keresztül felke­reste N. A. Bulganyint, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökét, válaszoljon a szovjet-pakisztáni viszony­ra vonatkozó kérdésekre. N. A. Buiganyin a Szov­jetunió és Pakisztán viszo­nyának megjavulását ilie- t en többek között azt mon­dotta, hogy a Szovje unió más országokkal fenr tartott kapcsolataiban mindig ab­ból indul ki, lehetséges is, szükséges is, hogy a külön­böző társadalmi rendszerű államok békésen éljenek egymás mellett és kölcsönö­sen előnyös, barátságos együttműködést folytassa­nak. A szovjet politika eVen- zi más állámok bel- iigyeibe való bárminő beavatkozást. Ez vonat­kozik Pakisztánra is. ■— A Szovjetunió rendü­letlenül folytatia békepoli­tikáját — mondotta N. A. Buiganyin a továbbiakban — természetesen nem néz­heti közömbösen azt, hogy egyes, vele szomszédos álla­mok idegen érdekekért, a Szovjetunió biztonságát fe­nyegető agresszív katonai, politikai csoportosulásokba lépnek be. Ellenzi az olyan fajta agresszív katonai, po­litikai csoportosulásokat, mint a SEAT'D és a bagdadi paktum Ezekben Pakisztán is részt vesz. A további kérdésekre N. A. Bulganvin kifejtette, a Szovjetunió amellett van, hoqy a legszélesebb Icapcsolatok létesülje­nek és fejlőd lenek min­den országgal. Kétségte’en, hogy a Szov­jetül* és Pakisztán sikere­sen fejlesztheti együttmű­ködését gazd-’sá-ü. műszaki, kulturális téren és más te­■fnlo+oVqn le^p­tőség van a kölcsönösen elő­nyös gazdasági együttműkö­désre. Természetesen úgy, ha mindkét oldalról meg­nyilvánul a törekvés. A Szovjetunió sok országnak nyújtott és nyújt műszaki segítséget, mind az Egye­sült Nemzetek Szervezetén keresztül, mind pedig két­oldalú megállapodások'alap­ján. Közismert, hogy a nyu­gati hatalmaktól eltérően soha nem tette függővé va­lamely ország szuverénitá- sát érintő politikai, katonai vagy egyéb követelésektől. Ez vonatkozik Pakisztánra is. Reális lehetőségek van­nak a kereskedelmi kapcsolatok kiterjeszté­sére. Pozitív jelentőségű lenne, ha a Szovjetunió és Pakisz­tán kereskedelmi egyez­ményt kötne. A Szovjetunió Pakisz­tánnal az atomerő bé­kés felhasználásában szerzett műszaki isme­reteit is megosztaná — mondotta N. A. Buiganyin. A szovjet kormány jegyzéke a török kormányhoz A. A. Gromiko, a Szovjet­unió külügyminisz'erének első helyettese február 4-én fogadta K. N. Kavar urat, Törökország moszkvai rend­kívüli és meghatalmazott nagykövetét és átnyújtotta neki a Szovjetunió kormá­nyának jegyzékét. A jegy­zék többek között így hmg- zik: Illetékes szovjet szervek közlése szerint az utóbbi időben a szovjet-török hatá­ron át Nahicsevany és Jere. ván városok közötti térség­ben a Szovjetunió területé­re és légterébe Törökország­ból több nagy léggömb ha­tolt be. A léggömbök átmé­rője eléri a 15 métert és 300 kilogramm súlyú olyan fel­szerelést hordoznak, amely a terepről fényképeket ké­szít, továbbá automatikusan működő rádióadókat es rá­dióvevőket és más rakomá­nyokat A Szovjetunió terü­letén észlelt és elfogott lég­gömbök vizsgálata azt mu­tatta, hogy mind a léggön b, mind a rájuk függesztett berendezés az Egyesült Ál­lamokban készült. Az ille­tékes szovjet szervek ren­delkezésére álló adatok s e- rint az említett léggömbö­ket Törökország területéről engedik fel. Az említett léggömbök a Szovjetunió légiterébe való bebocsátása sérti a Szovjet­unió területi épségét és szu- verénitását és durván meg­szegi az ENSZ alapokmá­nyában leszögezett általá­nosan elismert nemzetközi jogi elveket. Törökország területének e célra va;ó fel­használása a török kor­mányra ezekért a törvénj té­lén cselekményekért feltét­lenül felelősséget ró. A Szovjetunió kormánya a török kormánytól elvárja, hogy intézkedéseket tesz annak megszüntetése cél á- ból, hogy a Szovjetunió lé­giterébe küldendő léggöm­bök felengedésére török te­rületet használjanak fai. A Külügyminisztérium közleménye Az Amerikai Egyesült Ál­lamok külügyminisztériuma 1956. február 3-án a Ma­gyar Népköztársaság wash­ingtoni követségének minő­síthetetlen hangú jegyzéket nyújtott át, amelyben tilta­kozik a nemrégiben idegen hatalomnak végzett kémke­désért elítélt magyar állam­rólgárok ügyében. A jegyzéket — rágalmazó, a magyar népet és kormány t mélyen sértő hangja, a ma­gyar belügyekbe való durva beavatkozása miatt — a Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma a kor­mányhoz nem továbbította, hanem az Amerikai Egye­sült Államok budapesti kö­vetségének visszakü’dte. Rövid külföldi hírek Guy Molle t francia mi­niszterelnök hétfőn délelőtt elutazott Algírba. Megérke­zését korán délután jelen­tették. Moszkvában á Szow'et- únió Állami Lenin-Könyv­tárában február 4-én, az (ró halálának 75. évforduló­ja alkalmából megnyílt a „Dosztojevszkij élete és művészete" kiállítás. * A csehszlovák hírügynök­ség közli: Csehszlovákia cukomádfinomitót épít a Kínai Népköztársaság szá­mára. A finomító 24 óra alatt 2000 tonna nádcukrot állít majd elő. # ‘ Berlinben a lipcsei vásár vezetőségének képviselője sajtóértekezleten számolt be az 1956-os tavaszi lipcsei vá­sárról, amelyen 39 ország mutatja be árucikkeit. Szí­ria, Finnország, Jugoszlávia-, Paraguay, Szudán ér Bel^a- Kongó elsőízben vesz részt a vásáron. Macmillan elmondotta el­ső beszédét pénzügyminisz­teri minőségében. Hangsú­lyozta, hogy a legfontosabb és legsürgősebb feladat az infláció megfékezése. A pénzügyminiszter szerint Nagy-Britanma alapvető baja az, hogy sokkal többet költ, mint amennyit termel. * ; Mint a Reuter Iroda je­lenti, Közép- és Dál-Olasz- ország hegyei között éhező farltasok kóborolnak és élel­met keresnek, a hó és jég között. Számtalan elszige­telt városkában és hegyi fa­luban az emberek eltorla­szolták házuk ajtaját és ab­lakait, nehogy a farkasok rájuk törhessenek, * A Szovjetun'ó és Hollan­dia kormánya között meg­egyezés jött létre arra vo­natkozólag, hogy egy szov­jet hadihajóraj látogatást tesz Rotterdamban és ugyanakkor egy holland hadihajóraj Leningrádban látogat. Tudósok, szakemberek tanácskozása a helyes talajerőgazdalkodásróí A SZÖVOSZ, a Micsurin Agrártudományi Egyesület és a megyei tanács szerve­zésében talajerőgazdálkodá­si tapasztalatcsere értekez­letet tartottak Nyíregyházán a megyei tanács épö’eté’*en. Az értekezleten részt vett Kreybig Lajos kétszer s Kossuth-díjas kutató, dr. Fekete Zoltán egyetemi ta­nár, dr. Láng Géza eg- ete­tni docens, Egerszegi Sán­dor, a tala,1erő°azdálkodás tudományos kutatója. Megjelentek a pá t és ál­lami szervek képviselői Hajdú és Borsod megyéből, Szabolcs élenjáró mezőgaz­dászai, termelőszövetkezeti elnökök, és több egyenl eg dolgozó paraszt. Minden eszközt ragadjunk meg tulaiaink megiavításóre• Az értekezleten Kreybig Lajos kétszeri Kossuth-dí­jas kutató mondett beszé­det Ismertette talajaink tápanyag?Tátottságát, a ta­laj-termékenység leromlá­sának okait. Ma'd áttért a Iegfo -tosabb feladatok e ed­zésére. — A párt- és kormányha­tározat felhívja a figyel-| műnket arra, hogy minden; eszközt ragadjunk meg tala-j jaitfk termékenyséeénel: helyreállítására és fokozá­sára. Talajaink t rmőképes- ségének fokozása, termés- eredményeink emelése a humuszgardélkodáson mú­lik. Igen gyenge a ryf ségi talajok humusz, vagy tele- <cny .ellátottsága. Az álla-! tok takarmányozása, az al- mozás, a frisstrágya keze é- se. kihordása, alászántís°, különféle nö vény m arc dvá- nyok értékesítése mind a talaj szervesenyaeát gya a- píthatja jól, vagy ro'szul. Elmondotta azt is, h gy a lucerna, ’óhere gyükérr a- rrdványa 200 mázsa istálló­trágyának, a ka’ász sok ma’udvénva 60- 80 mázsá­nak felel meg. Ebből is megál’apítható, hogy mepfe’elo növény-sor­rend esetén a talaj hu- mu-ztartalmának jelen­tős részét bieto ítkat'uk. Jó humuszgazdálktoású talajnak tokozott a vízt'roló képessége, dús a baktérin - flórája, a nitrogén, foszfor,! káli műtrágyák ki tudják fejteni hatásukat. Ilyen ta­lajon jó agrotechnika alka’- rrazása esetén méltán szá­míthatunk ezyre magasabb terméseredményekre. Dr. Fekete Zoltán .felszólalása Ezután dr. Fekete Zoltán egyetemi tanár szólalt fel. A nyírségi homok fontos Ezután Egerszegi Sándor tudományos kutató szó’alt fel. — Felvetődik az a kér­dés, — mondetta — hogy az egyszerű istállóin" gyá- zássrl, műtrágya hozzár dú­cával mego’dhatjuk-e a ho­mokon a tartós humusz-fel­halmozást? Vile-to’-ycm szerint a mostani adottsá­gok mellett ez nem haji­ható végre. Hogy csak a legszükséeesebb mennyiség­ben bizms-’tsuk a !iu~uszt, ahhoz h’rom évenként kel" istá’lítr.ág'ázni a hóm kon. Jelenlen öt éven!-ént jó, ha ‘ud'ák a trágyázást b'z osí- tani. A húrom éves trágya­— Legfontosabb feladat a növénytermelés terén a ke­nyérgabona, a takarmány­gabona — ezenbelül á ku­korica — terméshozamának e;yre magasabb szintre való emelése. Elmondotta, hogy országo­san többé-kevésbé jól' kezelt istállótrágyából 1 hold föld­re öt évenként jut 100 má­zsa Szabolcs-s atmári vi­szonyok között még rosz- I szabb az arány. tartós megjavítása feladat I forgót az állatállomány nagyfokú nevelésével érhetjük el. Ehhez hes -abb idő szük-é- ges. Addig is meg kell ta­lálni a módját homoktala­jaink megjavításának. Olyan állapotban és for­mában adjuk homoktala­jainknak a szervesanyanot — ha »súlyozta, — hogy ha­tása 10—15 évig tartson és ez többirányú legyen. Ezt a fetodatot pedig altalrj trá­gyázással hajtj”k végre. A gyümölcs- és szőlőtermesz­tésnél szintén ez a helyzet — mondotta Egyoldalú mű­trágyázással mm é-hetünk iel magas erméseredménye- kct. Az aljtrágyázásban, ré­— mondotta Westsik Vilmos Kossuth-díjas kutató. —- Az istá’lótrágya, a zöldtrágyái;, s egyéb talajba kerülő szer­ves anyagok adják meg az alapját a talajerő gazdálko­dásnak. „A liszthez élesztő is kell, hogy kalács legyen belőle, ugyanígy a nagy termés- eredmények eléréséhez is biztosítanunk kell a ko­vászt-“ A trágya erjedését, érését a talajban szintén a ko­vászhoz hasonlította. „Ha hidegen hagyjuk, a kovász nem tudja a tésztát meg­keleszteni, Ugyanígy a kérő ősszel trágyázott talajban is igen gyenge a talajbakté- riurnok élete, és a. trágya nem érik össze a talajjal“ Javasolta az értekezleten 'p'eniévőknek, hogy ha lehet, csak nyáron, vagy koraős-zel végezzék el az istállótrágyázást. „Kukorica alá ped'g inkább, áprilisban, mint november­ben, decemberben trágyáz­zunk.“ Ezek után beszélt a zöld- trágyázás fóntosségá-ól, a zö’dtokarmánynövények ér­tékéről. Ismertette az ál­lam által nyújtott kedvez­ményeket azok részére, akik fpnövényként vetnek csil­lagfürtöt zöldtrágyának, Nánási Pál, a. Tisza vas vári Állami Gaz­daság főmezőgazdásza a kö­vetkezőket mondotta: — Ha mérésekkel ellen­őriznénk a trágya nitrogén, foszfor, káli és egyéb ser­kentőanyag veszteségét, ak­kor rájönnénk, hogy sok­szor meghaladja a 80 száza­lékot. Talajaink összetételét, 'áp'á’ósó tartalmának menv- nyiségét, az egyes műtrá­gyák hatásfokát sem ismer­jük kellőképpen. Hiba az is, hogy sok eset­ben réti agyagon alkalmaz­zák a szuperfoszfátot. Ilyen hideg réti agyagon folyta­tott kísérleteimnél a szuper­foszfát nem hozott termés- töhblstet. Az értekezletet Molnár Jenő, a megyei tanács vb- elnökhelyettese zárta be. Záróbeszédében annak a re­ményének adott kifejezést, hogy az értekezlet tanul'á- gainak hasznosításával könnyebben elérjük céljain­kat. A párt- és kormányha­tározat szerint: 3 százalék­kal emeljük mezőgazdasági' 1 erméshozamainkat. 2» Előadás a népnevelő kollektívák és a termelési bizottságok részére A megyei pártbizottság a népnevelő kollektívák és a termelési bizottságok re z - előadást taft ,Megye k pártszervezeteinek feladatai; mezőgazdasági termésho­zamok 3 százalékos növe’ts'vtel kapcsolatban“ cím­mel. Az előadások este 6 irakor kendődnek. Megyei előadókat az alábbi helyekr: és időpontban küldünk: Mátészalkai járás: február 9. Nagyecsed Gulyás Emilné Mérk Nemes Imre Vállaj Krakonperger Károly Öpályi Fábián Lajos Fábiánháza Béke Albert Nyírcsaholy Gacsó László Nagy káliói járás: február 9. Bököny Jakab Ferenc Kállósemjén Palkó Sándor Balkány . . Kocsány Gyula Nyírbátori járás: február 9. Penészlek Szabó Miklós Nyírmihálydi Bálint Lajos Máriapócs Gönczi Balázs Pócspetri Tgnácz Béla Nyírbátor . Kállai Sándor Nyírpilis Sipos Béla Tiiszalöki járás: február 9. Tiszalök Gombás Lajos Tiszavasvárí Endrédi Endre Tiszadob Gere Ferenc Baktai járás: február 9. Öfehértó Kovács Sándor Vaja Kovács István Nyírmada Samu András Rohod Szécsén István Kisvárául járás: február 9. TIszabezdéd Orosz Mihály Tomyospálca Gyarmati Géza Tuzsér Orosz Ferenc Anarcs Kósa Ferenc Nyírtass Lakatos László Pátroha Valent Sándor. Vásárosnaményi járás: február 9. Tiszsadony Vári Lajos Tiszakerecseny Rá ez Lónya Murczkó Káról; Fehérgyarmati járás: február 9. Fehérgya.mnt Tóth György Kisar Antal Pál Nagyar Licsák Mária Mánd Szabó János Csaholc Balogh Bertalan Turricse Baráth István Csengeri járás: február 9. Szamosbecs Szokolai Sándor Szamosangyalos Zajtai Antal Pátyod Szatmári Gábor Rozsály Szaniszló János Tisztaberek Tóth János Nyíregyházi járás: február 8. Gáva Koncz Károly Vencsellő Papp Júlia Nagyhalász Fazekas István Nyírtelek Bán György Kótaj Vipcze József Üjfehértó Feleszi István Demecser Nagy Turcsik György iRiimiiiniiimitninmuniinmimiiniiNiinitNmiitnitiNiimmnimniinititimtniin Az istállótrágya a talaj „kovásza** szesült területen telepített j nagyobb, életereje szintén gyümölcsös életkora sokkal1 meghatványozódik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom