Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-28 / 50. szám

*> N 11* I, a r 1956 február 28, kedd A városi pártbizottság union értekezletre hívta issze a városi, párt-alap- zervezetek gazdasági fele­lőseit. Kovács Lajos eiv- lárs, a pártbizottság ügy­intézője tartott beszámolót arról, hogy a vezetőségen belül milyen feladatok hé- ;ulnak a gazdasági felelős­re. Beszélt a párt-levelezés­ről és ügykezelésről, fel­hívta a figyelmet a propa­gandaanyag tartozások fen- dezésére, és nagy figyelmet szentelt a tagdíj-fizetés je­lentőségének. A tagdíjfizetés szorgal­mazása fontos politikai fel­adat — mondotta Kovács elvtárs, —*• a tagság párt­hoz való visszonyának. a párthoz való tartozásnak kér­dése, amit nem tudatosí­tottunk eléggé párttagjaink és tagjelöltjeink között, A párt alapszervezetek gáz- dasági felelősei sem értet­ték meg . eléggé, hogy a tagdíjfizetés szorosan ösz- szefügg a párt belső életé­vel. A pontos és példás tagdíjfizetés a gazdasági felelősök munkájának mé­rője is. Megyénk hátul kul­log a tagdíjfizetésben, s ebben felelős a városi pártbizottság is, mert nem adott megfelelő segítséget az alapszervezeteknek eb­ben a munkában — mon­dotta Kovács elvtárs. — Az alapszervezetek cgyré- sze nem tette meg a szük­séges intézkedést a tagdíj­fizetési munka megjavítá­sára. Kovács elvtárs megma­gyarázta, hogy hogyan vé­gezhetik jól fontos felada­tukat a gazdasági felelős eivtársak. El kell érni, hogy a pártbiz almiak lel­kes nevelő munkát végez­zenek a pontos tagdijfize- té« érdekében és hogy ki­vétel nélkül , rendszeresen fizessék a progresszív tag­díjat. Kovács elvtárs java­solta, hogy a következő párttaggyűlésen a titkár elvtársak folalkozzanak a tagdíjfizetés kérdésével és tájékoztassák a párttagsá­got, arról, hogy hogyan áll ii. pártalapszervezetnél ez a kérdés. Az értekezleten több olyan elvtárs számolt be tapasztalatairól, aki régeb­ben is gazdasági felelős volt. Segítséget adtak az új gazdasági felelős elvtár­saknak. A sok jó tanácsot felhasználva példásan vé­gezhetik a gazdasági fele­lősök fontos párt-megbíza­tásukat. Pedig volna lehetőség Hisz a propagandaták párt­tagok. akiket kötelez a szer­vezeti szabályzat. Az a baj hogy a hanyag propaea-- distákat nem vonták fele­lősségre eddig. Ebből aztán az követke­zik, hogy az alapszerveze­tekben még inkább májára vannak hagyatva az SZKP történet konferenciák. A fehérgyarmati gépállomá­son mindössze egy alkalom­mal tartották meg a fog­lalkozást. S ezt a község5 pártbizottság is tétlenü’ nézte. Nem beszélve arról, hog' a legtöbb helyen a felké­szüléssel is van baj. Fő'" azr-k-a a pror>ar,ancli=+"b jellemző ez. ak'k a járás' konferenciára úgv menne' el, hogy nem tanulmányoz­zák a klasszikusokat. Csa' a száraz tényekre, a törté­nelmi felsorolásra támas­zodnak 3>y igyekeznek k; térni az elvi kérdések elő' A h'bák súlyosak Arra van szükség, hogy a járás pártbizottságok ágit. pro- osztályai süreős^- vizrgá’ 'k meg az SZ1'’*? történői íánfolyameinak he’yz~tét és méa időben javítsanak r munkán úgy. hogy a proo- gendíst-k és a ba1 laktól alanosan készüljenek a SZKP XX. kongresszm 1 anyagának feldől gozns’r- Arra van szükség, -hogy pártmunkásaink. akik ■;■■■ élesedő osztályharc $ora; ban küzdenek, m-g 'óbba- '’^rneriák SZKP t?:’ '"netét s egyre fokozoftábí értékben alkalmazzák sp 'át munkaterületükön an o.k tapasztalaiéit. GÖNCZI BALÁZS. a megyei pártbizotts.' PTO instruktora. £z(írtiy.aj segítőtársak A repülőgépekkel végzett vegyszeres védekezés évről évre nagyobb méreteket ölt a mezőgazdaságban. Csupán az 1955-ös évben 24 száza­Ujabb segítség a sajátházépítőknek A sajátházépítés elősegí­tésére az Építésügyi Minisz­térium az elmúlt években elkészítette számos külön­böző laKóház típusterveit és azokat a tanácsok segítsé­lítható, az eddigieknél köny- nyebb súlyú vasbeton ge­rendákat és egyszerű ele­mekből öszeállítható vas­beton gerendákat gyárt. — Ezek a' szerkezetek már az gítséget nyújt a sajátház- épít üknek azzal, hogy a megyei, állami építőipari vállalatok a vasbeton íö- démgerendákat és tetőszer­kezeteket saját telepükön az építők rendelkezésére bo- j csátják és vállalják ezek­nek — a lakosság körében még nem eléggé ismert — i szerkezeteknek a hejyszín- ! re szállítását és szakszerű I elhelyezését is. lékkai növekedett a perme- \ tezett terület a megelőző ; évihez képest. Az olyan mttnkákban mint például a mezőgazda sági növények fejtrágyázú sa, továbbá vegyszeres per metezése, a repülőgép telj - ütőképessége a lóvontatás:' gépeket több mint liúszszo rcsan. a traktorvontatású ( gépeket pedig több min' tízszeresen múlja felül. A' ..ÁN-2“ típusú repülőgép ( óránként 100 hektár vetést permetez be vegyszerrel c rovarkártevők ellen, avagy ugyanennyi idő alatt 7 C hektáron pusztítja cl vegy­szerekkel a gyomnövénye- \ két, porzás esetében pedig óránként ISO hektáron ve zi el a védelmi munkákat. (Szelsz. Iiozjajsztvo.) 'i I. P. Pavlov halálának 20. évfordulójára 1956. február 27-én volt 20 esztendeje, hogy meghalt Ivan Petrovics Pavlov, akinek nevéhez egész korszak fűződik a természettudományban. Pavlov 1849. szeptember 26-án született Rjazanyba... Gyermekkorát és ifjúságát az Oka folyó me :ti csendes térségeken, az ősi rjazanyi Kreml falai tövében töltötte. Apja egy szegény városi parókia lelkésze volt. Pavlov már gyermekkorában vonzódott a könyvekhez. Amikor apja beadta őt a papi szemináriumba, Pavlov mohón folytatta a könyvek olvasását. Olykor olyan könyveket olvasott, amelyek igen távol álltak mindattól, amire a szemináriumban tanították. Az ifjú szeminarisla éj-i szakánként Csemisevszkij, Piszarjev, Szecsenov köny­veit olvasta. Befolyásuk alatt élhatárezta, hogy otthagy­ja a szemináriumot és szülei tiltakozása eile éré beirat­kozik a pétervári egyetemre. Így tehát az élenjáró orosz Hlozófia, s a tudományos gonlolat határozta meg Paslov jövőjét, aki elhatározta, hegy egész életét a tudomány­nak szenteli. 1870-ben Ivan Pavlov a peterburgi egyetem termé­szettudományi fakultásának hallga’ója lett. 1875-ben ki­váló eredménnyel elvégezte az egyetemet és beirairc.o- -olt az orvostani és sebészeti akadémia o. Itt azon mun­kálkodott, hogy a fiziológiai tudományt ö sz kapcsolja a gyógyászati gyakorlattal az orvostudomány próblémüi- "al. Négy esztendő múlván kiváló eredménnyel elvé­gezte az akadémiát és a hírneves oro:z belgyógyász, Sz. P. Botkin klinikája mellett működő kísérleti fizioló­giai laboratórium vezetője lelt. Botkin klinikáján Pavlov elkészíti disszertációját a szívműködést szabályozó idegekről és jelentős eredmé­nyeket ér el a vérkeringés fiziológiájának tanulmányo­zásában 1883-ban ragyogóan megvédi doktori disszertá­cióját. 1890-ben az orvostani és sebészeti akadémia pro­fesszorává választják, a következő évben pedig az újjá­szervezett kísérleti gyógyászati intézet fiziológiai asz­ályának vezetője lesz. Pavlov hamarosan visszatér az emésztési szervek ‘iziolóffíá,jártak tanulmányozá-áhez, amelyet már az egyetemen megkezdett. A fiatal tudós ezen a téren is iemelkedő sikereket ér el. Felfedezi az emésztési miri- yek tevékenységének törvényeit, amely ma is helyet ap a világ összes orvosainak és fizioló u ainak „fegy­vertárában Az emésztés fiziológiája terén végzett ku­tatásairól „felolvasások a fő emésztési mir gyek műkö­déséről“ című ismert muvőiájában számolt be. Pavlov ■lmutatta az idegrendszer vezető szer pét az egész mésztési folyamat működésének szabályozásában: E iemelkedő tudományos munkájáért 1904-ben e nyerte a nemzetközi Nobel-díjat. Az oroszországi Tudományos Akadémia, valamint több más ország tudományos aka­démiájának és int 'zményének tagjává választották. A szovjet hatalom megteremtése után Pavlov újult erővel látott neki az állatok és emberek magasabb ideg- tevékenységének tanulmányozásához. A szovjet kor­mány minden feltételt biztosító't Pavlov és munkatar­ai tudományos kutatásaihoz. Üj fiziológiai intézetet terveztek, amelynek élére Paslovot ve ezték 1 i. A Leningrad melletti koltusi (ma Pavlövo) frluban a maga nemében egyedülálló speciális tudományos telepet léte­sítettek. Létrehozták a feltételes reflexek kutatásával oglalkozó különleges laboratóriumot. E’zel msgvaló- ult Pavlov régi álma, hogy szervés kapcsolatot teremt 7- elmélet és gyakorlat kötött: intézete mellett két kli­nika létesült az ideg- és clmebetegedések vizsgálatára s kutatására. Pavlov, aki a cári rendszerben mindig azon töp- -engett, hogyan teremtse elő a tudományos munkához szükséges anyagi eszközöket, a szovjet hatalom éveiben rről a kérdésről így nyilatkozott: „Mi, a tudományos mézetek vezetői — mondotta 1935-ben a Kremlben ren­dezett fogadáson — állandóan amiatt aggódunk, vajon 'gazolni tudjuk-e, hogy nem voltak hiábavalónk azok i juttatások, amelyeket az államtól kaptunk.“ Pavlov, a kiemelkedő teoretikus és gondolkozó min­iig úgy tekintette a tudományt, mint a betegségek éU eni harc hatalmas eszközét. Ez volt a jelszava: „A tu­domány nem a tudományért, hanem az életért van“. Ivan Petrovics Pavlov éleiének 87. esztendejében iúnyt el. Pavlov nincs többé, de fennmaradtak tudomá- :yos gondolatai s élnek tanítványai, akik tovább fej- zsztik és folytatják alkotó munkáját. A Keletmagyarországi Faipari tfállaiai élüzemünnepségéről gével az építők rendelke­zésére uocsájto.tta. A sajátházépitők eryik legnagyobb nehézsége a födémek és tetőszerkezetek faanyagának pótlása. En­nek a nehézségnek a le­küzdésére az Építésügyi Minisztérium könnven szál­eimúlt években is — a TÜZÉP telepeken — a sa­játházépítők rendelkezésére álltak. A könnyen össze­állítható vasbeton tetőszer- kezet cserép, vagy palafe­désre használható. 1956-ban az Építésügyi Minisztérium további se­Szcmbaton este újra ün­neplőkkel telt meg a Kelet- magyarországi Faipari Vál­lalat szépen feldíszített kultúrterme. A jel dolgozó j famunkások hozzátartozóik- j kai együtt ünnepelték jó munkájuk sikerét, és azt, 'hogy 1955. negyedik ne- ; gyedevi tervük 9.7 száza- . lékos túlteljesítésével nyol- I cadszór is elnyerték a j büszke clüzem címet. Ez j alkalommal a Könnyűipari j Minisztérium, valamint a Helyi Ipari és Városgaz­dálkodási Minisztérium vándorzászlaját is elnyer­ték. , Az ünnepségen beszédet mondottak: Májer Ferenc elvtárs, a Könnyűipari Mi­nisztérium kiküldötte, Sep- rényi Sándor elvtárs, a Heiyiipari és Városgazdál­kodási Szakszervezet Or­szágos Elnöke, Kuhár And­rás elvtárs, a megyei ta­nács ipari osztály vezetője és Kovács Gyula elvtárs, a HVDSZ területi bizottság elnöke. Az ünneplők lelkes tapsa között dobszóval vo­nultak be a helyiségbe a IV. sz. iskola úttörői és köszöntötték a vállalat dol­gozóit. A vállalat vezetősége ne­vében a vállalat „őszhajú édesapja’’ Oláh László igaz­gató elvtárs és Kiebercz Károly kiváló dolgozó vet­te át a vándorzászlót az Építőányagipari Vállalat dolgozóitól. Megígérték, hogy a zászlót megtartják és 1956. I. negyedévi mun­kasikerükkel a Miniszter- tanács vándorzászlaját is elnyerik. Az élüzem ünnepségen négy újabb dolgozó kapta meg a kiváló dolgozó jel­vényt, többen oklevelet kap- ta'- s mintegy 25 dolgozót pénzjutalomban részesítet­tek. Az ünnepség után az összmunkás dalkör vendég­szerepeit-majd vacsora és hajnalig tartó tánc követ­kezett. Együtt ropta a lán­cot öreg, fiatal, egyszerű dolgozó, és • kitüntetett él­munkás. Olyan volt a han­gulat, mint ; a lakodalom­ban. Éjfélkor tetőpontjára jutott a mulatság, a dolgo­zók a vendégekkel együtt összefogózva körbe járták a táncot. Az idősebb embe­rek is, mint például Már­ton István, frissen, ropogó­sán táncoltak. Ünnepeltek a vállalat dolgozói, s ez az ünneplés is újabb erőt, lelkesedést is adott nekik újabb . munkasikerek elére-1 séhez. : F. E. PÄRTEPITES Nagyobb felelősséggel irányítsak part bizottságaink az SZKP történetének tanul ni ány ozását Ha partunk tagjai, a párt- bizottságok és a pártszerve­zetek vezetői az eddigiek olyamán nagy jelentőséget tulajdonítottak legnagyobb estvérpártunk, az SZKP örténetének tanulmányo­zására, az SZKP XX. kong- esszusának következtében innék fontossága megnőtt. Mikoján elvtárs az SZKP 'ÍX. kongresszusán mondott jeszédében különösen fel- íívja a figyelmet arra, hogy ízen a téren a propaganda nunka nem kielégítő. Arra ran szükség, hogy az SZKP örténet rövid tanfolyama j tanulmányozása mellett egy. re inkább foglalkozni kell a klasszikusokkal. Lenin taní­tásaival. Csak így végezhet­nek jó munkát a propagan­disták. [ Ezek a megállapítások a j mi megyénk SZKP történe­tének oktatására is vonat- j koznak. Az SZKP lörténe- ! lével foglalkozó propagan- {diaiaknak komoly kutató- j munkát kell végezniük j azért, hogy a „Rövid, tanfo­lyamban“ megjelölt egyes | tételeket jobban megvilá­gítsák a hallgatók előtt. Sajnos, ezen a téren nem a . legjobban állunk. Bár van jónéhány olyan , propa­gandistánk, mint Bácskái József, a 6. számú Mélyépí­tő Vállalat propagandist;’ja. aki már három éve vezet ilyen tanfolyamot eredmé­nyesen. vagy Gyurján And­rás, Nagy Iíárolyné, akik alkotó • módon tanítják a párttörténetet, azonban ők sem kapnak elég segítséget munkájukhoz. A pártbizottságok az utóbbi időben magára hagy­ták ezeket a tanfolyamokat, a propagandistákkal együtt. Még súlyosabb hiba, hogy járási pártbizottságaink ve­zető funkcionáriusai kö?üi alig egy-két elvtárs vezetett SZKP történetéből tanfolya­mot. Nem megengedhető az, hogy a járási pártbizottságok felelőtlenül szervezik a já­rási konferenciákat. A tisza- löki járási pártbizoí'ság még csak egy esetben hív­ta össze az SZKP történetét tanító propagandistákat konferenciára. A mátészal­kai járási pártbizottságon a legutóbbi konferencián ' 8 propagandáiéból csak ka'tő jelent meg. Ezek mutatják azt, hogy sürgős változásra van szük­ség. A járási pártbizottsá­gok ágit. prop. osztályainak nagyobb felelősséggel kell irányítaniok ' ezt a munkát. Sajnos, azonban egyes he­lyeken még maguk a járási pártbizottságok ágit. proo. osztályának vezetői is tétle­nül nézik a hibákat. Mutat- ia .ezt Filep elvtársnak, a tiszalöki járási pártbizott­ság ágit. prop. osztályveze­tőjének a véleménye is, a!r úgy nyilatkozott, hogy' „Nem tudunk mit tenni s propagandistákkal, ha nem jönnék össze konferenciá­ra.“ A tagdíjfizetés szorgalmazása fontos Doiiiikai feladat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom