Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-22 / 45. szám

1956. február SS, stmla NI5PLAP 5 Ötödször élüzem a Szabofes-Szatmór c/t Qlíplap Megyei Nyomdaipari Vállalat levelesládá j ál»ól Kun Béla születésének 70. évfordulója A Szabolcs-Szatmár Me­gyei Nyomdaipari Vállalat ötödször nyerte el az él­üzem címet azzal, hogy az 1955. év negyedik negyed­évi tervet 111.5 százalékra teljesítette. Ez a szép eredmény a dol­gozók szorgos igyekezeté­nek, a jó vezetésnek és a pártszervezet kommunistái példaadó munkájának kö­szönhető. * . II nyírgyulaji Béke TSZ tervei A nyírgyulaji Béke TSZ- ben a múlt évben egy mun­kaegység 50 forintot ért. Az .1956. évi tervek készíté­sekor a tagság úgy határo­zott, hogy az egy munka­egységre eső jövedelmet eb­ben az évben legalább 15 forinttal emelni fogja. Ter­veiket úgy valósítják meg, hogy idejében elvégzik az iftállótrágyázást és a mű­trágyát is kellő időben és mennyiségben adagolják. Ezáltal emelkedni fog a ter­mények holdankénti termés­átlaga. Fejlesztik a szarvasmarha és baromfiállományt is. To­vábbá 75 sertést hizlalnak átlagosan 140 kilósra. Az évi tejtermelést 288 hektoli­terre tervezik. Ebből 40 hektoliter a beadás, a töb­bit saját tejfeldolgozó üze­mükben dolgozzák fel. Kovács Endre Nyírbátor Ahol érik a dohánv Pásztor Gábor, a dohányfermentáló kondicionáló mestere azt vizsgálja, hogy megfelelő' hőmérsékletű-c a dohány? Mert nem elég az, hogy a termelők beszál­lítják dohányukat a fermentálóba — sok munka van meg t ele addig, amíg a dohány cigaretta, szivar, vagy pipadohány formájában a fogyasztóhoz kerül. A kon­dicionálóban érlelik nagy gonddal, hogy a bálákba kö­tött dohány hőmérséklete ne haladja meg a 23—26 tokot és relatív nedvességtartalma se legyen több t>0—70 százaléknál. A Néplap irodalmi a következő elvtársak része­sültek jutalomban: Hankó László Tiszalök, 1 darab asztali lámpa órával, Jánosi Juliánná Nyháza, I darab villany vasaló; Scholtz Miklós Nyháza, He­rendi szobor. Könyv jut alom bau része­sültek: Kuki Lajos, Dani István, rejtvény-pályázatán Borók István Nyíregyháza, Bartha Zoltán, Bartha Sán­dor Nagykálló, Horsai Ede Jánd, Petróczi Ferenc Má- riapócs és Dely Béla Ti­szaiük. A jutalomtárgyakat át­vehetik délelőtt a Néplap kiadóhivatalában (Nyháza, Zf.dánov-utca 1.) A könyve­ket postán küldjük el. „A debreceni Kossuth La­jos tudományegyetem kül­döttei meglátogatták a má­tészalkai gimnáziumot — írja levelében Gödény End­re elvtárs. — Varga elv­társnő, az orosz intézet hall­gatója, elbeszélgetett az egyetemre jelentkezőkkel. Segített abban, hogy az is­kola negyedikes diákjai he­lyesen válasszák meg élet­pályájukat.“ sV Menyhárt Sándor gyula­tanyai levelezőnk leveléből idézünk: „Csípős reggeli szél van. az embereket csak itt ott lehet látni a szabad­ban. Bozár elvtáís, a gyula­tanyai kísérleti gazdaság sertésgondozója fel se veszi a hideget. Szorgalmasan dolgozik. Jó munkája hoz­zásegítette a gazdaságot ah­hoz, hogy sulygyarapodási tervét 55 deka helyett ja­nuárban 70 dekára ieljesit- í hette.“ •ir Varga István vásárosna- ményl levelezőnk arról írt levelében, hogy sikerrel folynak a járásban a DISZ- tagkönvvkicsztó taggyűlé­sek. 20 alapszeryezetben mór megtörtént az össze­írás. ..Eddig 30 alapszerve­zetnél osztottunk új tag- könyvet. Május 1-re járá­sunk DlSZ-taglétszámát 3000-re akarjuk emelni." •ír ..A nyírbátori általános íiú iskola Táncsics Mihály úttörő csapata csapattanács összejövetelen beszélte meg a II. félév feladatait, és út­törő-rendezvényeit. — írja levelében Gazda László nyírbátori levelezőnk. — A rajtátok bírálták a csapat­tanács munkáját. Több tan- íárgvi rajösszejövetelt sze­retnének tartani. A VIII-os DISZ-alapszervezet titkára I beszámolt eddipí műnkéiti1-- ! ról, s arról is, hogv a DISZ í aíaoszervezet az úttörőcsa- i vattai közösen benevezett a Számúéiig Tibor kuli ár­versenybe. A Pál utcai fiúk — című színművet akarják bemutatni. Gyulatanyai Kísérleti Gazdaság február 2ü-án, 5 nappal a határidő előtt be­fejezte a téli gépjavítást. Hetven évvel ezelőtt, 1886 február 20-án született Kun Béla elvtárs, az 1919- es magyar proletárforra­dalom egyik vezetője, a ma­gyar és a nemzetközi mun­kásmozgalom kiváló harco­sa. Már kora ifjúságától résztvett a munkásmoz­galomban és a szociálde­mokrata párt balszámj’án küzdött a jobboldali veze­tők reformista, opportunis­ta politikája ellen. Az első világháborúban hadifogságba esett. Ótt is­merkedett meg Lenin taní­tásaival és került kapcso­latba azokkal a magyar élv- társakkal, akikkel együtt kezdeményezte a Kommu­nisták Magyarországi Párt­jának megalakítását. 1917. nyarán tagja lett a bolsevik pártnak, Rákosi Mátyással és más elvtársakkal együtt kezdeményezője és legki­magaslóbb szervezője volt a magyar hadifoglyok forra­dalmi mozgalmának. 1918- ban Lenin meghívására Kun Béla Moszkvába utazott s közvetlen kapcsolatba ke­rült a Bolsevik Párt nagy vezérével. Kun Béla irányításával készült akkor az első ma­gyar kommunista újság, a Szamúelly Tibor által szer­kesztett Szocialista Forra­dalom. Több nyelven jelent meg. „Mit akarnak a kom­munisták?'1 című bvossúrája. A monarchia összeomlása után Kun Béla elvtárs ha­zatért Magyarországra, égjük j alapítója és kimagasló , ve- i zetője lett a Kommunisták Magyarországi Pártjának. A párt növekvő befolyása, kö­vetkeztében megerősödött a forradalmi hullámot a bur­zsoázia 1919. februárjában terrorral akarta megfékez­ni. Kun Bélát és á kommu­nista párt több más vezető tagját börtönbe vetették. A forradalom győzelmét a kommunisták üldözésével nem lehetett megállítani. A burzsoáziának át kellett ad­nia az államhatalmat a munkásosztálynak. A forra­dalmi események kénysze­rítő hatása alatt 1919. már­cius 21-én a szociáldemok­rata párt vezetői a börtön­be keresték fel Kun Bélát és a kommunista párt többi vezetőjét. Itt a börtönben megállapodás jött létre ar­ról, hogy a két munkáspárt egyesül. Magyarország Ta­nácsköztársaság lesz és szö­vetséget köt az orosz ta­nácsköztársasággal. A Magyar Tanácsköztár­saság üdvözlő táviratára már másnap, március 22-én megérkezett Lenin válasza. Március 23-án szikratáv­iratban figyelmeztette Lenin Kun Bélát, arra, hogy a ma­gyar forradalom sajátos fel­tételei között hibás lehne az orosz taktika minden részle­tében való puszta utánzása, ugyanakkor megkérdezte, milyen tényleges biztosíté­kok vannak arra, hogy a Magyar Tanácskormány va­lóban kommunista kormány lesz. A két munkáspárt egye­sülése oly módon történt, hogy a gyakorlatban á jobboldali szociáldemokrata vezetőknek nagy volt a be­folyásuk a tanácsköztársa­ság-vezető szerveiben. Ez, továbbá az Egyesült párt helytelen agrár politikája, a földreform elmulasztása hozzájárultak ahhoz, hogy a nemzetközi reakció nyo­mása és az antant csapatok katonai beavatkozása követ­keztében az első Magyar Tanácsköztársaság elbukott és megkezdődött az ellenfor­radalom, a fehérterror ural­ma. Kun Béla elvtárs a, forra­dalom bukása után is. a központi bizottság élén irá­nyította a Kommunisták Ma­gyarországi Pártjának hő-* si harcát a magyar nép sza­badságáért. Kun Béla elv­társ. aki egész életében — hibái ellenére is kimagasló szerepet játszott a magyar munkásmozgalomban, 1929- ben a magyar proletárforra­dalom tanulságairól helye­sen állapította meg többek között a következőket: „A magyarországi prolctárfor-: radalom nemcsak hibái miatt jellegzetes, de eré­nyeivel, jó oldalaival is tün- döklik... A magyarországi proletárforradalom nemcsak, tehermentesítette az orosz proletárforradalmat, de ma­gára vonta a nemzetközi ellenforradalom erőit akkor, amikor az Oroszországi Ta­nácsköztársaság nemzetközt és belső helyzete a legnehe­zebb volt...“ A magyar kommunisták, kiknek vezetése alatt né­pünk kivívta szabadságát és, építi boldog szocialista jö­vőjét, a nagy forradalmár; vezetőt illető megbecsülés-! sei emlékeznek meg Kuni Béla elvt-nyőr --sietésénekj 70 évfordulóján. (A Szabadi Nép 1956. február 21 -i szá­mában megjelent cikk alap­ján.) Új munkafclajánlások a füiőhásban a kongresszus tiszteletére A nyíregyházi fütőház dolgozói táviratban üdvö­zölték a Szovjetunió Kom­munista Pártjának XX. kongresszusát és sok sikert kívántak munkájához. Meg­írták a fűtőháziak, hogy röpgyűléseken beszélik meg a kongresszuson történte­ket és újságból tanulmá­nyozzák a beszámolókat. A kongresszus a magyar dolgozók munkáját is segíti — ezért határozták el a fü­tő háziak, hogy új munkt- Sikerekkel teszik emléke­zetessé a XX. kongresszust. A teherkocsikat javító brigád tagjai vállalták, hogy terven felül egy teher­kocsi részleg vizsgáját vég­zik el. Oláh János kazánko­vács brigádvezető a vissza­térő javítások megszünteté­sét és a felhasználandó anyagok 5 százalékának megtakarítását vállalta. A baktalórántházi járásban lelkesen készülnek a barátsági hónapra A barátsági hónap előké­szítéséről tárgyalt az MSZT járási vezetősége. A bakta- íórántházi járásban is nagy programmal készülnek a barátsági hónapra. Kiállítá­sokat rendeznek, köny v- es filmhetet rendeznek, könyv­ismertetőket tartanak, a legkiválóbb szovjet írók1 műveiből — közli Albert Antal tudósítónk. ji'urcsa helyzetbe került az elmúlt év tavaszán Bégány Miklósrlé. S e furcsa helyzetében nem annyira férje makacskodása bosszantotta, mint inkább az, hogy nem látta tisztán annak okát. Ac pedig tűrhetetlen egy asszony számá­ra. ha nem ismeri embere szándékát. — Aztán mit akarsz azzal a nagy sie­téssel? — kérdezte csípős hangon Bé­gány. — így akarsz első lenni Nyírcsá­száriban?. A gazda nem felelt mindjárt. Gondo­lataiban vizsgálódott. Mert ez bizony mind több lett az ő fejében s méghozza szokatlanul nagyok és súlyosak. — Azt akarom, hogy mindennel rend­be legyünk. Ha pediglen nem viszed el a beadásba való tyúkokat, meg a tojást, majd elviszem én. Hadd nevessenek raj­tad a szomszédasszonyok, hogy a férfi teszi nálunk az ilyesmit. Bégányinét mégjobban bosszantotta ez a felelet, amitől nem lett okosabb, s méghozzá szégyenbehozással fenyegette a férje. — Mégis, mit akarsz tulajdonképpen? Bégányi nyugodtan felelte: — Bemegyünk a tsz-be. Az asszonynak erre nagyot csattant a hangja: — Nahát, vedd tudomásul, hogy oda aztán nem! Te mehetsz, de én nem! Az én részem nem viszed sehova. Ugyan hol az eszed te, hogy így nekibolondultál tizennégy holdas léttedre! Tfégányi a házibékesség kedvéért J szót sem szólt többet. Mély hall­gatásba merülve ült a vacsora után. Az utóbbi időben többször is könnyíteni akarta életük folyását, de felesége mind­annyiszor megállította a szándék telje­sülését. Maradt tehát most is minden a régiben, ,Mától kezdve mi is téesz-tagok vagyunk“ Az idő persze nem maradt, mert az mindég tovább megy. A tavasz a nyárt csalogatta, az pedig úgy érkezett, hogy ös ősznek készítsen helyet. De míg ide lehet érni, addig Bégányi Miklóséknak sokat kell menni, izzadni, fáradozni. Ist­ván fiuk tizenkilenc éves korában meg­halt. Lányukra sem számíthatnak: csa­ládja van annak. A felébe kiadott földdel nem lett volna ugyan sok a baj, hanem az lelt a rossz, hogy onnan a termésnek csak a felét vihették haza. Bégányi Miklós ha szántót, vetett, ka­pált, vagy kaszált, mindegy volt az: a gondolat szüntelen a nyomában járt. Hogy nem kellett volna tavasszal megint az asszonyra hallgatni, hanem megtenni amit akart. Majd megjött volna annak is idővel a jobbik esze. Ha arra bízza a dolgot, az mindég csak egyet hajt, mim a pereces: így a tizennégy hold, úgy a tizennégy hold. Legalább ne irigykedne, sopánkodna folyton.azon, hogy a isz-beli- eknek így van, úgy van. Könnyű azok­nak. Ha pedig tátja, fig%ieH a dolgokat, minek veti úgy meg mag . P-s olyan hosszú a gondolatokra'' sora, hogy őszre sincs vége. Sói: akkor szélese­dett meg csal: igazán. A Haladás Termelőszövetkezel min- - denből többét termelt, mint Bé­gány i Miklósék. Búzából három, rozsból négy. kukoricából öt és fél, burgonyából harminc mázsával lett ott magasabb a holdankénti termés. S ahol ebből van több, ott a nagyobb haszon. A tsz köziéi kétszázezer forint korábbi hitelét rendez­te. eleget tett minden soronkövetkező kö­telességének és mindezek után harminc­két forint lelt az értéke a megszerzett munkaegységeknek. A szövetkezetiek cséplés után viszik, hordják a sok része­sedést, ősszel pedig a többi egyebeket. Es persze, az ilyen házaknál terebélyesedik az öröm, a gondtalanság. S mindezt látni és tudni kell Bégányi Miklósnak. Pedig ő is igyekszik. Megy. csinálja, hajtja a dolgok véghetétlen folyamatát. S mégis? Lemaradt. Es ez a nehéz, ezt észre venni. Bezzeg Dranyiczár György, aki még tőle is idősebb, meg Bodzás György. Azoknak könnyebb. Gondozzák, vigyázzák azt a sok szép, értékes tehe­net. (Esztendő alatt hetvenötezer forint jövedelme lett a tsz-nek 20 darab tehene után.) Vason sajnálják bevitt földjüket? Nincs miért. Az élet végtelen pontqsság- tgal állítja fel a mérleget. Csalhatatlanul... Neki pedig mi a jószága? Csak éppen, hogy van. Tejüket kiszívja a járom, a szüntelen hajiás. Pedig ő mindég azt szerette: a gyönyörű., fénylőszőrű tiszta jószágot, az értékeseket. Amire úgy néz­het az ember, mint egy másik a dv.skalá- szú nagy búzatáblára, egy harmadik rin­gó ágú gyümölcsös erdőre... Kinck-ki- vek mi a kedvesebbre. Neki a sok jószág lenne az, a tiszta, jól ápolt, sok tejet. Veines borjúkat adó tehenek. Régi ez a vágya. Még legény volt akkor, amikor erre gondolt. Dekát ' azótc sokáig nem válhatott ez valóra s a módját se ismer­te. Most lehetne, de a felesége, az lán­colja le. Ittelesége?’ Nem akar előrébb lépni. 1 Csak a száját jártat ja, hogy: „Te­temtőm, mi mindenük van ezeknek'a Zsindelyes szomszédiknak. Sose volt eny- nyijiik. Termény, jószág minden ... Ha elmegy a szomszédasszonyba, botiba, ne add isten, hogy kitudják elégíteni. Én nem tudom utána csinálni tizennégy hold mellett." Az utóbbi időben mindennek ellenére egyszerre azt veszi észre Bégá­nyi Miklós, hogy felesége egyáltalán hallgat az ilyesmiről. így jöttek át ebbe az évbe, amikor február harmadikén este, vacsora után vendégek köszöntöttek rájuk. Takács Já­nos tanácselnök és Végső Sárika tanítónő voltak a látogatók. Bégányiné szokatlan szíveskedéssel. kedveskedve kínálta székkel az érkező­ket. Az elindult beszéd bizony sok felé el­csavarodott. Hiszen megannyi szála van annak és mit lehet félóra alatt összegom­bolyítani belőle? Mindenesetre a fonto­sabbakat igen. Mint például azt is, hogy a Haladás Termelőszövetkezet eredmé­nyei nem reklám és nem propaganda, hiszen láthatják azokat mind Bégányiék is. Hát még az összehasonlítás, mert az aztán az igazi bizonyító erő. — ... Eszerint tehát lemaradtak maguk a tizennégy holddal. Bégányi bátyám. A házigazda bólintott s inkább csak ‘ 1 úgy magának mondta: — Én már a múlt tavasszal készültem belépni... — Készültél, készültél — sietett a be­széddel a felesége és a vendégekre mo­solygott. — Akkor miért nem mentél? Mindennel énrám vársz. Van belépési cr dulá az elnök elvtársnál? — hangzott a hirtelen kérdés. — Van! Hordok magamnál mindég egy párat. Bégányi Miklós feljebb tartotta a fejét s érthetetlenül nézte a feleségét. Az még mindég mosoly got és úgy bólintott rá: — írd csak alá az egyiket Miklós. Hogy mától kezdve mi is tsz tagok vagyunk. ASZTALOS BÁLINT. Lapzártakor jelentenék

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom