Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-22 / 45. szám

195ft. február 22, szerda.

NßPLAl'

A Szovjetunió lÁomimmista Pártjának XX. kwu;;i*esszusa

tartós n és következetesen kell neveJ’iiök a gyermekek ben, minden egyes fiatalban a szocialista erkölcsöt,

azaz a munka szeretet, a törvények és a szocialista együttélés szabályainak tiszteletét.

A Kommunisták és Koni- szomol tagok nem hunyhatnak szemet afelett, hogy egyes fiatalok helytelen életmódot folytatnak.

Az ifjúság helyes nevelé- . se — hangsúlyozta a szó- j nők — a kommunizmus épí- ; tésében kivívandó további ! sikereink záloga. (Hosszan- 1 tartó taps.)

Az SZKP XX. kongresszusának irányelvei a Szovjetunió 1956-1960-as népgazdaságlejlesztési hatodik ötéves tervéröl

N. Ä. Bulganyin ®lvtársnak. a Szovjetunió Mimszterlctxtáescs

elnökének beszámolója

Moszkva (TASZSZ) Feb-! már 21-én Moszkvában aj nagy Kreml palotában foly- i tatta munkáját a Szovjet-] unió Kommunista Pártja i XX. kongresszusa. A kon- j gresszus rátért a következő, napirendi pontra: .az SZKP j XX. kongresszusának a' Szovjetunió 1956—1960-as

..népgazdaságfejlesztési hatodik ötéves tervéről szóló, irányelvei“-re. Áz elnöklő 1. G. Kebin Bulgányinnak á Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének adta át á szót. A küldöttek és a. vendégek viharos tapssal fogadták Bulganyint.

A jelenlévők nagy figyelemmel hallgatták az egész délelőtti ülésen át tartó előadói beszédet, amelyet több ízben lelkes helyesléssel szakítottak meg.

Beszámolója elején N. A. Bulgany.in ismertette az ötödik ötéves terv teljesítésének eredményeit és ezzel kapcsolatban részletesen foglalkozott a gazdaságpolitika egyes elvi kérdéseivel. Rámutatott arra, hogy N: Sz. Hruscsov előadói beszédében élénk képet rajzolt arról az útról, amelyet a Szovjetunió a XIX. pártkongresszus óta eltelt időszak alatt megtett.

„Az előadói beszéd — mondotta N. A.. Bulganyin — a Szovjetunió nemzetközi és belső helyzetének, valamint pártunk tevékenységének mélyreható elemzésén kívül helyesen és idő-; szerűen felvetette, mélyre- j hatóan és sokoldalúan ki- i dolgozta a marxista-lénia- j ista elmélet igen fontos kér-1 déseit — a szocialista és a kapitalista világrendszer békés egymás, mellett élésének kérdését, azt a Kérdést, hogy a jelenlegi korszakban lehetséges a hábo-! rúk megakndálvozása. va-! lsmint a különféle országok; szocializmusba való átmenő- i te formáinak kérdését“.

N. A. Bulganyin ezután I így folytatta: •

„Lenin és a leninisták' számára a marxista-elmélet; soha sem .dogma, hanem j mindig a cselekvés vezérfonala volt.

A Központi Bizottság be- ! számolója a lenini követel- j menyek szempontjából cél-; dója a marxizmus-leni"1 iz- vtjUS ama aktuális kérdései hátér kidete' '-án'k -'•m’- lveknek a i '-'r>lep,i körül-j ménvek Mizö't mind nár- tunk. mind a testeért '-cy I tnunisia és vmmkás'mi-mk I szempontiálv 1 ’ v'-' f

ti és gvakorlati jelentősé-1 gük van.

A Központi Bizottság

beszámolója. pártunk

jövő munkájának olyan :

széleskörű programját

vázolta fel, amelyet mélyen és' szilárdan áthat az a meggyőződés, hogy- a hatalmas ügy, amelyért harcolunk, a ■ kommunizmus ügye diadalmaskodni fog.

. fís az, hogy a Központi Bizottság beszámolójának vitájában teljes egység, a Központi Bizottság politikai vonalának és gyakorlati munkájának, lelkes támogatása nyilvánult meg, e vonal helyességét, e munka termékenységét, pártunk gránitszilárd egységét és hatalmas erejét tanúsítja.

A Központi Bizottság munkája a legutóbbi években azért volt termékeny, mert a Központi Bizottság szüntelenül követte a pártunk, kollektív vezetéséről szóló lenini útmutatásokat.

A párt Központi Bizottsága és elnöksége élesen elítélve a marxizmus-leniniz- mus szellemével ellentétes, attól idegen személyi kultuszt, minden kérdés eldöntésében, akár a nemzetközi politikára, akár országunk belső helyzetére, akár a párt belső életére vonatkozott is az, tényleg megvalósította a kollektív vezetés elvét. Minden fontos határozatot sokoldalú és bíráló eszmecsere után hozott.

A kollektív vezetés lenini elveinek és a pártélet szabályainak további magatartása komoly hibáktól óvja meg a pártot és biztosítja számukra a kommunista építés új sikereit.

Pártunk a széles héptö- megékkel való megbonthatatlan , kapcsolatból meríti, erejét. A szovjet emberek! tudják, hogy a párt mindenekelőtt a nép javával, nagy hazánk felvirágzásával törődött és törődik. Ezért a szovjet nép határtalanul bízik szereteti pártjában és magabiztosan, követi a győzelmes kommunista építés útján.

A Szovjetunió Kommunista Pártja azt vallja, hegy tevékenységének nines nagyobb elismerése, mint a nagy néptömegeknek ez a határtalan bizalma és támogatású.

Le a nép bizalma sokra is kötelezi pártunkat. Nem' szabad megszédülnünk a si- . kerektől, nem szabad önelégültségbe és közönyös-*, ségbe esnünk, hanem még jobban kell dolgoznunk, a néphez még közelebb kell tennünk, ez a feladatunk.“’ N. A. Bulganyin; ezután rámutatott a népgazdaság

! valamennyi ágának. fejlődé- j seben elért nagy sikerek- j í re, amelyek a hős szovjet j ; nép önfeláldozó munkájú-' : nak és a kommunista párt: j hatalmas szervezőmunkája- * | nak eredményeként jöttek ■ .létre.

I „A párt XXX. kong- ; resszusán az ötödik öt- ! éves tervről elfogadott ] irányelveket sikeresen teljesítettük, és sok fontos mistatószám szerint túlteljesítettük.”

«A párt dicső munkás- j j osztályunk, .mérnökeink és | technikusaink, munkaakti- j vitására támaszkodva, az ötödik ötéves. tervben a ] szocialista ipar új hatalmas fellendülését valósította meg. Az ötéves tervben az ipari termelés növekedéséről előírt feladatot határidő előtt, négy év és négy hónap alatt teljesítettük. A népgazdaság fejlődése, akárcsak az előző ötéves t elmekben a legutóbbi ötéves tervben is a nehézipar elsődleges fejlődése alapján történt; a nehézipar termelése nagyobb mértékben 1 nőtt, mint amennyit az ötéves terv előírt. A közszükségleti cikkek termelésének ötéves tervét is túlteljesítettük.

A mezőgazdaság a legutóbbi ötéves ten,’ során lassabban fejlődött, mint ahogy azt a párt XIX. kongresszusának irányelvei előírták és , ezen a területen nem teljesítettük az ötéves terv feladatait.

. . i

A mezogazdasagi ter- I melés az SZKP Központi Bizottságának j ülésein hozott intézkedések megvalósítása ’ eredményeképpen 1955- ben előrehaladt.

Most szilárd meggyőződés- I sei mondhatjuk, hogy meg- ] vannak azok1 a feltételeink, I amelyek e fontos népgaz- j dasági ág gyors fellendí- I tésére szükségesek.”

„Az ’ elmúlt ötéves terv- I ben komoly eredményeket értünk el a kultúrális építés területén. Alapjában teljesítettük a XIX. párt- kongresszus irányelveit az általános középfokú oktatásra való áttéréssel kapcsolatban a köztársasági fővárosokban és -az ország nagyobb városaiban. Főiskoláink számos szakembert j képeztek ki, új jelentős eredményeket ért el a i szovjet tudomány, tovább növelte szerepét a gazdasági és kulturális építő- munkában. Megnövekedett ] tudományunk nemzetközi tekintélye, kibővültek és.

tyí * r*«?. n ár rl ni 1 uk a AZOV i e i;

tudósok kapcsolatai más országok tudósaival.”

N. A. Bulganyin rámutatott arra, hogy külkereskedelmi téren a Szovjetunió tovább folytatta azt a politikát, amelynek célja a gazdasági kapcsolatok kölcsönösen előnyös bővítése minden országgal.

1955-ben a Szovjetunió külkereskedelmi forgalma majdnem kétszer akkora volt, mint az 1950. évi. A népi demokratikus országokkal folytatott külkereskedelem 1955-ben elérte a tizenkilenc és félmilliárd rubet, az 1950. évi tíz egész hat tized milliárd rubellel szemben.

N. A. Bulganyin rámutatott arra, hogy egyes kapitalista országokkal a kereskedelem kedvezőtlen feltételek között folyt, mert „az Amerikai Egyesült Államok nyomására több nyugateurópai ország is megkülönböztető intézkedéseket fo- ganatostíott a Szovjetunióval való kereskedelem korlátozása, sőt beszüntetése céljából.“ Ennek ellenére mégis jelentős volt sok kapitalista ország érdeklődése saját áruinak a Szovjetunió számára való eladása és szovjet áruk vásárlása iránt* így ezekkel az országokkal a Szovjetunió kereskedelme nem csökkent, sőt lényegesen növekedett.

„Az ötödik ötéves terv eredményes megvalósulásával — mondotta N. A. Bulganyin — hazánk nagy lépést telt előre a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet útján. Jelentősen megnövekedőit a szovjet állam gazdasági és védelmi ereje, megszilárdult nemzetközi helyzete.

Az ötödik ötéves tervben a Szovjetunió nem- csupán a gazdasági és kulturális épitömunká- ban ért el kimagasló sikereket, hanem béke- szerető külpolitikája folytatásában, a nemzetközi feszültség enyhítéséért, az egész világ békéjéért vívott 1 taréban is.

(A beszedet holnapi szánunkban. folytot}V.k.)

A Szovjetunió Legfelső Tanácsának több fontos törvényhozási intézkedést kell tennie — jelentette lei Vo- rosiiov — s kiemelte az egész Szovjetunióra vonatkozó egységes, nyugdíjtörvény tervezetét, a munkások és alkalmazottak reálbérének emelését, a hétórás munkanapot, a dolgozók egyes kategóriái részéi e pe- öik a hatórás munkanap bevezetését, bércsökkentés! nélkül.

E nagy feladatok megöl-' dásánál — folytatta beszé-, dét Vorosilov — fel keik-' ne vetni a munkajog felül-j vizsgálásának és rendezésé-; nek kérdését.

Mostanában elkészítették ] az új büntetőjogi és a bün-i tető-eljárás jogi törvény- j könyv tervezetet. Ezek ha-' tálybaléptetésének fontos; szerepe lesz a szocialista jogrend megszilárdításában és i az állampolgári jogok megvédésének biztosításában.

A párt Központi Bízott- j sága — folytatta Vorosilov; — nagy figyelmet fordít aj szocialista törvényesség! megszilárdítására. Eddigi intézkedéseink eredménye- j képpen teljes egészében ] visszahelyezték jogaiba és megerősítették az ügyészi felügyeletet.

Az SZKP Központi Bizottsága útmutatásait követve, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége megerősítette a Szovjetunióban működő . ügyészi felügyeletről. szóló új rendelkezést. Ez a rendelkezés azt a feladatot tűzi e szervek elé, hogy legyenek elv- hűek és kérlelhetetlenek harcukban, amelyet azért vívnak, hogy minden intézmény, minden tisztségv.selő és a Szovjetunió minden polgára szigorúan eleget te- • gyenek a törvényességnek.

A szocialista törvényes-, ségért folyó harcban nagy szerep jut sajtónknak. Sajtónknak e téren sok a tennivalója és sokat is tehet.

Szükséges, hogy állami szerveink jobb munkát végezzenek az állampolgárok ; bejelentéseinek és pana- > szainak megvizsgálásában] Határozottan véget kell vetni annak, hogy a dolgo- ] zók bejelentéseit bürókrati- ; kusan kezeljék, jobb munkát kell végezni a bejelen- i tők jogos igényeinek meg- . vizsgálásában. és kielégítő- l sében. .

A dolgozók számos beje- i lentését és jogos panaszát ' szülő okok felszámolása végett, főfigyelmünket arra 1 kell összpontosítanunk, hogy megjavítsuk a szovjet ; intézmények, a vállalatok, ' a kolhozok és a társadalmi szervezetek munkáját, hogy ! a szovjet államapparátus In- 1 bátlanul működjék, a tör- ] vényre alapozza döntéseit 1 és hogy a szovjet funkció- ! náriüsok figyelmesen és 1 lelkiismeretesen, teljesítsék i kötelességüket, tekintetbe I vegyék munkájukban a doL , gőzök érdekeit és igényeit. 1 Pártunk és az állam — I folytatta a szónok — nagy ] ] és sokrétű munkát végez, j : hogy a kommunizmus öntu- ] ] datos építőivé nevelje a | 1 szovjet embereket.

■ i

Sokat leszünk a felnő- i

vekvő nemzedék neveléséért is. A szovjet j ' ifjúság mind testileg, 1 ' mind szellemileg egész- j ' ségesen fejlődik, határ- !

tálán odaadással visel- ' ! telik dicső hazája cs a 1

kommunista párt iránt.

Ugyanakkor arról is be- , szélt Vorosilov, hogy az elmúlt háború minden nehézsége rányomta bélyegét a szovjet ifjúságra.

A szovjet ember loclénye- f

(Folytatás a 2. oldalról.)

talmas pusztítást okoz s korszerű háború.

Tudják ezt azok a katonai vezetők is, akik a második világháborúban szövetségeseink voltak. Jó lenne, ha e felismerésből megfelelő következtetéseket vonnának le politikájukban. (Taps.)

Országunk hatalmas feladatai — folytatta Vorosilov — a szovjet állam további megszilárdítását és a szocialista törvényesség fokozását követelik meg az államapparátus valamennyi láncszemének tevékenységében.

A tanácsok a szovjet állam. fennállásának 38. esztendejében az igazi népha- talom szerveiként kifejlődtek, megedződtek és megszilárdultak, s a szovjet államrend megingathatatlan politikai alapját alkotják —- hangsúlyozta Vorosilov, majd így folytatta:

Ilyen körülmények között még kevésbé tűrhetjük a tanácsok munkájának fogyatékosságait.

Szem előtt kell tartani, elvtársak, hogy ahol a tanácsok ülésszakait nem hívják össze a megszabott időpontban, ott a tanácsok a nekik beszámolással tartozó és a végrehajtó szervek előtt elkerülhetetlenül elvesztik vezető szerepüket.

Jellemző, hogy éppen ott, ihol a tanácsok rendszertelenül hívják össze ülésszakaikat, ott ver gyökeret a betűrágó-hivatalnoki munkastílus, ott vesztik el a kapcsolatokat a tömegekkel, ott fejlődik ki a bürokrácia, lesz rossz a munka. Csakis a konkrét kérdé- felvetése a tanácsok ülésszakain, a küldöttek tevékeny részvétele a kérdé- *ek előkészítésében és megvitatásában, a fogyatékosságok szakszerű bírálata és az alkotó kezdeményezés buzdítása teremti meg annak alapját, hogy a tanács és végrehajtó bizottsága hatékony határozatokat hozzon, csalás ez biztosítja e határozatok sikeres valóváltását.

A tanácsok ereje a tömegekhez fűződő elszakíthatatlan kapcsolatukban van. A párt olyan helyzet megteremtésére kötelez bennünket, hogy a tanácsok tagjai állandó kapcsolatot tartsanak fenn a választókkal, rendszeresen beszámoljanak nekik, megmagyarázzák a okosságnak a tanács határozatait és tevékenyen részt vegyenek e határozatok végrehajtásában.

Nálunk nem mindig tesznek eleget annak az alkotmányos követelménynek, amely szerint vissza kell hívni azokat a küldötteket, akik nem igazolják a választók bizalmát. Ez bizonyos mértékig azzal magyarázható, hogy a küldöttek visszahívásának rendje nincs kidolgozva. Ami a Szovjetunió Legfelső Tanácsa tagjai visszahívásának rendjét illeti, a megfelelő törvénytervezet elkészült és a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elé terjesztik, hogy minden küldött jól az eszébe vésse. (Derültség, ■faps.)

A szövetséges és autonom köztársaságokban a legfelső tanácsoknak törvényt kell majd hozniok, a köztársaságok legfelső tanácsai tagjainak, valamint a helyi ta-i nácsok tagjainak visszahl-i vásáról.

Vorosilov ezután méltatta azt a javaslatot, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsa nemzetiségi tanácsú-' ban gazdasági .bizottságot: kelj létrehozni.

jeseob kötelessége, hogy hevülettel kell dolgoznia. Ezt lemcsak magyaráznunk sell, hanem állandóan és lozzáértően tanítanunk is leli rá ifjúságunkat.

A hatodik ötéves tervben az oktatásügy nálunk olyan színvonalat és lendületet ér el, amely ismeretlen még a legfejlettebb tőkés országokban is. Hazánkban alapjában véve megvalósult az általános középfokú oktatás.

De középiskolai oktatóiunknak van egy nagy. ío- jyatékossága. A középisko- ából olyan fiatalok kerüllek ki, akik nincsenek kellőképpen felkészülve a gyakorlati munkára.

Nekünk pedig egész ifjúságunkba bele kell oltanunk a készséget a gyakorlati munka, méghozzá nem az egyszerű munka, hanem a korszerű tudományon és technikán alapuló munka iránt.

Az OSZSZSZK és más í szövetséges köztársaságok j oktatásügyi minisztériumai- I nak minden intézkedést ; meg kell tenniük, hogy a ; közeljövőben váltsák valóra I a kommunista pártnak a j politechnikai oktatás beve- , kéteséről szóló irányelveit.

Sokmilliós lenini komszo- ! mólunk az ifjúság neveié- j i sének hatalmas lehetőségeit

rejti magaoan. A Komszo- mol nevelőmunkája az iskolában, a termelő üzemekben, az intézményekben manapság mégis gyakran formális jellegű. A teendő intézkedésekről készített végrehajthatatlan tervek mögött elvesz az .élő ügy.

A Komszomolnak változtatnia kell és a Komszomol változtatni is tud munkáján és teljes egészében biztosítania kell és biztosítani is -.dia ejtesz ifjúságunk igazi kommunista nevelését.

Az ifjúság nevelését — folytatta beszédét Vorosilov — a családban is komolyan meg kell javítani. A szülőknek ki-