Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-22 / 45. szám

XIII évfolyam, 45. szám Áli\ 5© FILLÉR 1956. február 22, szerda Warm**z4<ümMüiuiAT AZ M D P SZABOLCS -SZATMÁRMECYE1 BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A mai számban : Asszonyoknak — Lányoknak (4. oldal) „Mától kezdve iéesz-tagok vagyunk" (3. old;;' Hírek. Sport (6. oldal) A jó munkaszervezés a nagy sikerek előfeltétele VINCZE JÓZSEF, a megyei tanács mezőgazdasági igazgatósága igazgatója. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa G. M. Malenkov elvtárs felszólalása Termelőszövetkezeteink az elmúlt gazdasági évben szép eredményeket értek el. A nagyüzem majdnem minden termelési ágban győzedelmeskedett a kisüzem fölött. Van azonban még néhány olyan tsz., amely gyengén fejlődik. Nem kielégítő a vezetés, a munkák megszervezése és ezért a terméshozamok is alacsonyak. A munka megszervezése körül van bőven tennivaló még az élenjáró tsz-eknél is. Hisz az elért eredmények még messze alatta vannak a nagyüzem adta lehetősé­geknek. Hruscsov elvtárs a XX. kongresszus beszámo­lójában erre a fontos kérdésre hívja fel a figyelmün­ket, amikor az egyes funkcionáriusokat bírálja. ........nem gondoskodnak külön-külön minden gazdaság ■fejlődésének megszervezéséről, még mindig gyengén végzik az emberek megszervezésének munkáját.“ Ez intő figyelmeztetés számunkra is, mert elég' sok az általános szervezés, főképpen az új termelőszövetkeze­tekben. Ha helyesen akarunk eljárni, minden tsz-t kü­lön-külön kell tanulmányozni. Alapos ismeret birto­kában kell kialakítanunk a gazdaság fejlődésének irá­nyát. A gazdaság szervezésénél a központokat, gazda­sági épületeket, csatornákat stb. úgy kell építeni, hogy az a fejlődés során se váljon feleslegessé, illetve ne le­gyen „láb" alatt. A gazdasági épületek építése az, új tsz-ek közös tevékenységének kialakítása szempontjából egyik leg­fontosabb feladat. Ezzel vetjük meg a nagyüzemi állattenyésztésünk alapját. Az építkezéseknél a legol­csóbb megoldásokat kell választani. Pl. a községekben fellelhető romos épületek bontásából származó anyag, nád — szükség esetén belsőségben fakitermelés — vá­lyog, vertfal stb. A cél nem a díszes kivitelezés, hanem az egészséges körülmény megteremtése legyen. Az új tsz-eknél, de a régieknél is a föld szétszórt­sága okoz gondot a termelés szervezésénél. Ezzel min­den évben számolni kell, amíg tagosítással ki nem alakulnak az összefüggő táblák. Átmenetileg azonban meg kell oldani a szétszórt földeken is a termelést. Azoknál a tsz-eknél, ahol már volt tagosítás, a szét­szórt területeket dűlőnként kell csoportosítani; A ki­alakított vetésforgó szakaszaihoz például vetésforgó 400 holdra van kialakítva. Ha a szétszórt terület 240 hold és a vetésforgó 8 szakaszos, akkor minden egyes szakaszhoz 30 hold szétszórt földet sorolunk. A szaka­szokhoz sorolt parcellákon ugyanazt a növényt termel­jük, amit a vetésforgó szakaszában vetünk. A besoro­lásnál mindenesetre a talaj azonosságát figyelembe kell venni. Üj tsz-eknél is hasonlóképpen kell növényfajtán­ként csoportosítani a parcellákat. Ha lehetséges az egy dűlőben lévő földekbe azonos növény kerüljön. A parcellákat az egyes növények részére lehetőséghez ké­pest azonos minőségű földekből jelöljük ki. A bökönyi „Üj Élet“ tsz-nek 350 hold parcellákból összetevődő gazdasága van. A Sulymos dűlőben 50, a Páskomban SO hold stb. Ha a Sulymos dűiő 50 holdja kukoricának kiválóan alkalmas, a kukoricát ebben a dűlőben lévő parcellákon kell elvetni. Az így csoportosított növé­nyek további ápolása és a betakarítása könnyebbé vá­lik. A muvfka szervezése egyszerűsödik, könnyebbé vá­lik a vezetés. Sok felesleges jövés-menést megszüntet­tünk. A gépek üres járata csökken. Nagyobb tsz-ekben a brigádok, kisebb tsz-ekben a munkacsapatok terüle­téhez kell a parcellákat kiosztani. Az új tsz-ekben a nö­vényfajtánként csoportosított parcellákra kell megszer­vezni a brigádot, kisebb tsz-ek esetében a munkacsapa­tokat. A jó munkaszervezés alapja a verseny fejlesztésé­nek is. Nagy jelentősége van a párosversenynek. Eb­ből kiindulva a tagok, a munkacsapatok, a brigádok és a tsz-ek közötti párosversenyt kell szervezni. A termelési tervek a tsz-ekben elkészültek. A ter­vekben kitűzött cél nagy erőfeszítést követel a tsv va­lamennyi tagjától. Annál könnyebb lesz a cél elérése, minél jobban, szervezik meg a munkájukat és kihasz­nálnak minden alkalmas időt. A tél ugyan dühöng, a tavasz azonban már közeledik és mire bekövetkezik a tavasz, minden tsz-nek készen kell lenni az év nagy 'ermclési csatájának megvívására. ■»—gW-lJg. . ... ±i 'Mi i ■ ■ Moszkva, (TASZSZ). Az egész párt óriási megelé­gedéssel fogadta azokat a Központi Bizottság által elfogadott fontos intézke­déseket, amelyek arra irá­nyultak, hogy biztosítsák a pártvezetés és a pártélet szabályai Lenin által ki­dolgozott elveinek pontos érvényesítését, szigorúan betartsák a pártvezetés legfőbb elvét: a vezetés kollektivitásának elvét. Ma­lenkov utalt az előadói be­szédnek a személyi kul­tuszra vonatkozó részére és aláhúzta, hogy a személyi kultusz az egyszemélyi ha­tározatok megfellebbezhe- teílenségéhez, önkényhez vezetett. Csakis a kollek­tív politikai tapasztalat — mondotta — a marxi-lenini elmélet tudományos alap­jaira támaszkodó központi bizottság kollektív bölcses­sége biztosítja a kommu­nizmus országunkban való építésének helyes irányítá­sát, teszi megingathatat- lanná a párt sorainak egy­ségét. Pártunk számára a nép érdekei a legfontossab- bak. Minden mást azok­nak kell alárendelni. A Központi Bizottság ér­deme, hogy a lenini el­veket szem előtt tartva, közös ügyünk javára feltárja a hibákat, akárki követie is el azokat. Malenkov elvtárs a to- ábbiakban arról szólt, ogy a szocialista és a ka­pitalista tábor békés egy­más mellett élése, a két társadalmi világrendszer gazdasági versenye: e ver­senyben a szocializmus győ­zelmének gazdasági alapja az, hogy biztosítani tudja a munka termelékenységé­nek, a kapitalizmusénál magasabb színvonalát. A Szovjetunióban a munka termelékenysége ma nyolcszorosán túl­szárnyalja az 1913. évi színvonalat. Ugyanezen idő alatt az Amerikai Egyesült Államokban a munka termelékenysége 2.2-szeresérc, Angliá­ban 1.4-szeresérc, Fran­ciaországban 1.75-szoro- sóra emelkedett, Lenin azt tanítja, hogy a villamosítás a kommuniz­mus anyagi, technikai bá­zisa megteremtésének alap­ja. Az egész ország villa­mosítása népgazdaságunk valamennyi ágának a leg­modernebb technika alap­ján való átalakítását is je­lenti. A párt feladatul tűzte ki az energiatermelő kapacitás olyan arányú további növe­lését, hogy az energiaterme­lés megelőzze a többi iparág fejlődését. A hatodik öt­éves terv irányelveinek a központi bizottság által a XX. pártkongresszus elé terjesztett tervezete sze­rint 5 év leforgása alatt 150 milliárd kilowattórával növekszik a villamosener- giatermelés. Az energiater­melés fejlesztésének ez az üteme lehetővé teszi a népgazdaság valamennyi ága villamosításának foko­zását, továbbá annak biz­tosítását, hogy a hozzáve­tőleg 50 százalékos munka­termelékenység emelési elő­irányzat mellett az iparban a munka áramellátottsága 65 százalékkal növekedjék. Malenkov elvtárs rámu­tatott arra, hogy az or­szág energiaforrásokkal való ellátottságát illetően, olyan energiaforrásokból, mint a szilárd fűtőanyag, kőolaj, természetes gáz- és vízenergia — a Szovjet­unióban a készletek egyez­ményes fűtőanyagban szá­mítva, 1590 milliárd tonnát tesznek ki, míg az Egye­sült Államokban 1530 mil­liárd tonnát. A Szovjetunió előny­ben van abban a tekin­tetben, hogy lcgna- ; gyobb hatásfokú vízi­erőforrásai, amelyek a keleti országrészekben találhatók, gyakorlati­lag még érintetlenek. Ugyanez áll a fűtő- anyagkészletekre is. A népgazdasági forgalomba nagymértékben be kell vonni Szibéria óriási ter­mészeti kincseit. Szibéria gazdasági fejlesztésének legfontosabb eleme az Angara—Jeniszej vidék és a Kuznyeci-medence villa- moserőműveit és ipari góc­pontjait magában foglaló hatalmas szibériai energe­tikai rendszer kiépítése. Az összesen több mint 50 mil­lió kilowatt teljesítőképes­ségű energetikai rendszer világviszonylatban egye­dülálló magas hatásfokú energiaforrás hatalmas té­nyezője az ország ipari fej­lődésének és a népgazda­ságban a munkatermelé­kenység jelentő® emelésé­nek. Széles távlatokat ígért az, hogy tudósaink és mérnökeink újabb hihetet­lenül gazdag energiafor­rást vettek birtokba: a nukleáris energiát, mely to­vábbi nagy lehetőségeket nyújt az energetikai kapa­citások növelésére. Malenkov elvtárs ezután arról beszélt, hogy ko­runkban páratlan világos­sággal mutatkozik meg a marxizmus-leninizmus kap­csolata a kor gyakorlati feladataival. A tudományos szocializ­mus elméletétől, amely a szovjet népet vezérli, me­rőben idegen az olyan tö­rekvés, hogy ráerőszakol­ják más népekre a társa­dalmi élet ilyen, vagy amolyan formáját. A marxizmus-leninizmus azt tanítja, hogy gyökeres tár­sadalmi átalakulás csak altkor lehetséges, amikor ehhez megértek a szüksé­ges objektív és szubjektív feltételek, amikor az adott ország népié meggyőződött a társadalmi átalakulások szükségességéről és küzd az átalakulásokért. A szovjet államot változatlanul a marxista-leninista tudo­mány e tételei vezérlik. A szovjet ország egész történelme folyamán mindig szigorúan tar­totta magát a békés egymás mellett élés po­litikájához. A szocializ­must nem lehet fegyve­rek erejével a népekre ráerőszakolni, mint aho­gyan nem lehet sokáig fegyverek erejével meg­védeni és fenntartani a régi, idejétmúlt társa­dalmi rendet, A békés versengésben a szocializmus győz, ez meg­győződésünk — mondotta Malenkov elvtárs — azzal, hogy a munka társadalmi megszervezésének a kapita­lizmusénál magasabbrendű típusát képviseli. Hogy mi­kor és hogyan következik ez be, milyenek lesznek a szocializmusba való átme­net formái, e kérdések el­(Folytatás a 2. oldalon.) BOLDOCZKI JÁNOS, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere. * Táviratváltás a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió külügyminisztere között a magyar-szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének nyolcadik évfordulója alkalmából V. M. MOLOTOV elv társnak, a Szovjetunió külügyminiszterének Moszkva Engedje meg külügyminiszter elvtárs, hogy a magyar-szovjet barátsági, együtt­működési cs kölcsönös segélynyújtási szer­ződés megkötésének nyolcadik évfordu­lója alkalmából a magyar nép, a Magyar Népköztársaság kormánya és a magam nevében szívből jövő legjobb kívánsá­gaimat tolmácsoljam a testvéri szovjet népnek, a Szovjetunió kormányának és személy szerint Önnek. A nyolc esztendővel ezelőtt megkö­tött szerződés, amely új tartalommal töl­tötte meg a magyar és a szovjet nép kapcsolatait, rendkívüli jelentőség­gel bír a magyar nép számára. Népeink testvéri szövetsége, — amely a szerződés megkötése óta egyre szorosabbá, gyü­mölcsözőbbé válik és amely a magyar nép szabadságának s függetlenségének biztosítéka, szocializmust építő munkájá­nak fontos feltétele — lehetővé tette, hogy a Magyar Népköztársaság tagjává váljék a demokrácia és a szocializmus kilencszázmilliós táborának, amelynek szüntelen fejlődését rokonszenwel nézik az egész világ békeszerető népei. A magyar dolgozó nép, amely a szocializmus építéséhez újabb erőt, ösz­tönzést nyer a Szovjetunió Kommunista Pártja, történelmi jelentőségű XX, kong* resszusának munkájából, hazafias fel­adatának tekinti, hogy híven, a magyar­szovjet barátsági szerződéshez, szüntele­nül erősítse népeink testvéri barátságát és fokozza erőfeszítéseit a nemzetközi feszültség további enyhítése, a tartós béke biztosítása érdekében. BOLDOCZKI JÁNOS clvtarsnak. a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének Budapest Fogadja miniszter civtáns, szívből jövő köszönetemet az országaink közötti baráti viszony fejlődését és megszilárdu­lását elősegítő barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének nyolcadik évfordulója al­kalmából küldött jókívánságaiért. A szovjet nép örül a szocialista tár­sadalmat építő és a népek közötti béke megszilárdulásához jelentősen hozzájá­ruló testvéri magyar nép sikereinek. Kifejezem azt a kívánságomat, hogy az országaink közötti testvéri barátság a jövőben is állandóan fejlődjék és erősöd­jék a szovjet és a magyar nép javára, az általános béke érdekében. Ä v. aflotoapoak

Next

/
Oldalképek
Tartalom