Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-21 / 44. szám
ű'd&Q. proletariat igyztülicUkr AZ MOP SZABOLCS-SZATMÁffflmil BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIII. évfolyam, 44. szám ÁRA 50 FILLÉR 1956. február 81, kedd á mai Mámban : A SZKP XX. kongresszusának anyaga (2. oldal) Pártunk életéből (3. oldal) Sport (4. oldal) A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa Február 17-i ülés Közöljük A. 1. Mikojan elvtárs beszédének második részét. Kínában évtizedeken át polgárháború dúlt. A proletariátus és Kommunista Pártja, miután vezető helyzetet vívott ki és az anti- íeudális, antiimperialista forradalomban fegyveres harccal győzött, biztosította a szocialista átalakulásokhoz vezető békés út lehetőségét. A leninizmus megmutatva a kínai népnek a szocializmushoz vezető igazi utat, kínai talajon is felvirágzott és a nagy kínai forradalom tapasztalataival gazdagodott. (Taps.) Sajátos volt a forradalom menetének képe Jugoszláviában. A fasizmus ellen vívott jugoszláv partizánháború egybeolvadt a Jugoszláviát eláruló burzsoá- jzia és a földesurak elleni 'polgárháborúval. Csehszlovákiában a háború után kialakult kedvező helyzet alapján itt a szocialista forradalom békés úton haladt, hatalomra jutottak a kommunisták, miután nemcsak a dolgozók hozzájuk közelálló pártjaival kötöttek szövetséget, hanem az általános nemzeti frontot támogató polgári pártokkal is. A magamódján, de szintén polgárháború nélkül jutott cl a szocialista forradalom győzelméhez BüL gária, Románia, Magyarország, Lengyelország és a többi népi demokratikus őri szag mukásosztálya. Ilyenformán a történelem mcgcáfolhatatlanul bebizonyította, hogy igazuk van a kommunizmus tanítóinak, akik előre látták, hogy a fegyveres felkelés útján kívül a forradalom békés úton is fejlődhet. Akadhatnak olyan politikailag bárdolatlan emberek, akik felteszik a kérdést: Mi a különbség a marxizmus és a reformizmus között, nem csúsztunk-e a revizionisták útjára? A reformisták és a revizionisták azelőtt is és most is mindig csak arra törekedtek és törekednek, hogy a munkásosztály harcát leszűkítsék az apró reformokért. Ismeretes, hogy egyes szocialista pártok megszerezték a parlamenti többséget, sőt több országban szocialista kormány volt és van ma is. Ámde itt is csak egyes kisebb engedményekre szorítkoznak, a munkások javára, és nem épül semmiféle szocializmus. Arra van szükség, hogy a társadalom áliami irányítása a munkás- osztály kezébe kerüljön, hogy a munkásosztály ne elégedjék meg a kapitalisták asztaláról lehulló morzsákkal, hanem a többség megszerzése után vegye kezébe a hatalmat és szüntesse meg a fő termelési eszközök magántulajdonát. A kapitalizmusból a szocializmusba vezető mindennemű átmenet a társadalmi viszonyokban végbemenő fordulat: többé vagy kevésbé éles forradalom, de forradalom, amelyen minden nép keresztül megy. A hatalom átvétele a nép által, a fordulat a termelési eszközök tulajdonában az áttérés, a magántulajdon Az új viszonyom között is érvényes az a lenini tétel, hogy amíg van imperializmus, megmarad a háború kitörésének gazdasági alapja is. A háború azonban nem végzetszerűen elkerülhetetlen. A kérdést bizonyos történelmi, a fejlődés jelenlegi szakaszában a világon kialakult erőviszonyokat jellemző feltételek határozzák meg. Ezek a feltételek a második világháború után keletkeztek és erősödtek meg. A béke erőit számbavéve Mikojan utalt a szocializmus országaira, a gyarmati elnyomás alól felszabadult ázsiai és afrikai országokra, sok európai ország például Franciaország, Olaszország fejlett munkásosztályaira, majd így folytatta: A többi ország munkásai, parasztjai, dolgozói értelmiségének javarésze, burzsoáziájának egy része nem kíván újabb háborút: ismerik a háború pusztító erejét. De vannak nagy imperialista monopóliumok, — például az • Egyesült Államokban — amelyektől a háború nem követelt áldozatokat, sőt ellenkezőleg, minden eddigit felülmúló nyereség-forrás volt számukra. Ezek nem ellenzik a háborús terveket, noha az amerikai nép ellene van a háborúnak. Még nem volt olyan háború, amikor idegen országok bombája vagy lövedéke amerikai földre, amerikai városokra és gyárakra hullott volna — most van erre reális lehetőség. Amerikai agresszió esetén viszonzásként hid- rogénbombák eshetnek amerikai városokra is és az amerikai imperialisták nem rejtőzhetnének el s gyáraikat sem tudnák elrejteni c bombák elől. Mi úgy véljük, ha valaki hidrogén, vagy atombombát próbál ledobni, akkor az emberiség legjobbjai nem hagyják elpusztulni a civilizációt, azonnal összefognak, kényszerzubbenyt húznak az agresszorokra és végetvetnek mindennemű háborúnak, de egyúttal a kapitalizmusnak is. (Hosz- szantartó taps.) formájáról a társadalmi tulajdon formájára — ez a legnagyobb történelmi fordulat. A forradalom — akár békés, akár nem békés — mindig forradalom lesz, a reformizmus pedig mindig meddő egyhelyben topogas. Ezért a munkásosztálynak, hogy győzhessen, lankadatlanul harcolnia kell a reformizmus és a soraiban keletkezett reformista ábrándok ellen. Minél erősebb a szocializmus tábora — annál nagyobbak az esélyek, hogy a világot átfogó békemozgalom győzedelmeskedik és az agresszorok nem mernek háborút kirobbantani. Ezért mondja a Központi Bizottság beszámolója, hogy a háború nem végzetszerűen elkerülhetetlen. A történelem olyan szakaszba lépett, , amikor Mikojan elöljáróban kijelentette, hogy az e:méleti munka nem kielégítő, majd így folytatta: sajnos az utóbbi, 15—29 esztendőben nálunk igen kevéssé fordultak a lenini eszmék kincsestárához, akár az ország belső életének, akár a nemzetközi helyzet jelenségeinek megértéséről és megmagyarázásáról volt szó. Ez természetesen nem azért történt így, mintha a lenini eszmék elavultak, vagy elégtelenek lennének a mai helyzet értelmezésére. A leninizinus, amely a marxizmus alkotó továbbfejlesztése az im- perializmns és proletár- forradalmak korszakára, megőrzi és továbbra is megtartja tudományos értékét, valamint politikai erejét és gyakorlati jelentőségét. A kapitalizmus jelen helyzetéről szólva Mikojan hangsúlyozta, hogy a mar- ximus-leninizmustól idegen a kapitalizmus abszolút pangásának elmélete. A mai tőkés gazdaság állapotát elemezve aligha segíthet és aligha he'yes Sztálinnak ,.A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban” cúnű művében az Egyesült Államokra, Angliára és Franciaországra vonatkozó és ar-. ról szóló ismert megúllaDÍ- tása. hogy miután a• világpiac kettészakadt. ..ezekben az országokban a termeié- mértéke csökkenni fog.” Ez az állítás nem magyarázza meg a mai kapitalizmus bonyolult és ellentmondó jelenségeit és több kapitalista ország termelésének növekedését a háború után. létrejöttek a feltételek és a lehetőség a háború kirobbantasának megakadályozására és nem csupán a tartós béke, hanem a szilárd béke biztosítására is, azzal a kötelező feltétellel, hogy a népek szakadatlanul harcolnak a békéért, a háborús veszély ellen, éberek az esetleges agresszióval szemben, A. I. Mikojan azzal az ellenséges híreszteléssel szemben, hogy a Szovjetunió háború segítségével az egész világra ki akarja terjeszteni a kommunizmust, leszögezte, hogy ez rágalmazás. A kommunizmus eszméi háború nélkül is győzedelmeskednek! A kommunista építés sikerének érdekei, szögesen ellentétesek a fegyverkezési verseny politikájával, mondotta. A béke biztosítja számunkra, hogy a legrövidebb időn belül felépítsük a kommunizmust országunkban és a győztes szocializmus országaiban. Lenin 1916-ban az imperializmusról írt müvében lángeszűén megvilágította az imperializmus törvény- szerűségét és rámutatott, hogy a kapitalizmus rothadása nem zárja ki a termelés rohamos növekedését, hogy egyes iparágait:, egyes Országok az imperializmus korszakában nagyobb vagy kisebb erővel ezen irányzatoknak hol az egyikét, hol a másikát mutatják. Egyébként feltétlenül meg kell jegyezni, hogy a „közgazdasági problémák” egyes más tételei is arra szorulnak, hogy közgazdászaink mélyrehatóan tanulmányozzák és bírálcan felülvizsgálják azokat a marxizmus-leninizmus fényében. A történelem menete arról tanúskodik, hogy a marxizmus-lininizmus ösz- szes elvi tételei változatlanul beigazolódnak az imperializmus fejlődésének adott szakaszában is. Ennek általános leszögezése azonban kevés. Kötelességünk konkréten tanulmányozni mikor, hol, milyen mértékben és miképpen történik ez. Komoly mértékben elmaradunk a kapitalizmus jelen szakaszának tanulmányozásában, nem foglalkozunk a tények és a számadatok mélyreható elemzé- cávcl., A Szovjetunió és a nép1 demokratikus országok gazdass gát tanúimé nyozó kíizpazdásza'p’c gyakran elsiklanak a felszínen, elkerülik az egyes országok fejlődési saíátosságainak megvilágítását. Mikojan elismerőleg szólt á Politikai Gazdaságtan tankönyv kibocsátásáról, de Elkerülheietlen-e a háború ? Emeljük magasabb színvonalra az elméleti munkát hozzáfűzte, hogy ez további tökéletesítésre szorul. A Központi Bizottság beszámolója — folytatta Mikojan — világosan beszél propagandamunkánk nem kielégítő állapotáról. Ennek az az egyik fő oka, hogy a marxizmus-leniniz- must nálunk rendszerint csak a párttörténet rövid tanfolyama alapján tanulmányozzák. A marxizmus- leninizmus eszmei gazdagságát nem lehet belehelyezni pártunk történetének korlátozott témakeretébe, még kevésbé a párttörténet rövid tanfolyamának témakeretébe. Kívánatos, hogy erre a célra különleges elméleti tankönyvek készüljenek a különböző felkészültségű elvtársak részére. A párttörténet rövid tanfolyama nem elégíthet ki bennünket már csak azért sem, mert az a rövid tanfolyam nem világítja meg pártéletünk legutóbbi csaknem húsz esztendejének eseményeit. Hangoztatta továbbá, hogy a leninizmus álláspontjáról jobban megvilágíthatnának több olyan tényt és eseményt is, amelyet a „rövid tanfolyam” kifejt. Mikojan ezután hangsúlyozta, hogy gigászi elméleti és politikai jelentősége lenne egy olyan tankönyvnek, amely minden oldaláról megvilágítaná a világ első nagy szocialista államának keletkezését és fejlődését. Mindezideig nem rendelkezünk igazi marxista művel a polgárháború időszakából sem. Több megjelent könyv tetemes hiányosságokkal küzd, nem képvisel tudományos értéket, néhány pedig még negatív szerepet is tölthet be. Mikojan ezután röviden foglalkozott a szovjet filozófusok munkájával, megbélyegezte az e téren mutatkozó dogmatizmust, majd a jogászokról szólott. Meg kell jegyezni, hogy a szovjet jogtudomány, a törvényhozás és a perrendtartás a szovjet hatalom első időszakában, Lenin életében és néhány évig halála után, gyosabban fejlődött a marxizmus—leninizmus eszméinek, a proletár szocialista törvényesség alapjainak megfelelően, amelyek helyesen tükröződtek pártunk programjában. Nem lehet ezt elmondani a későbbi időszakról. A párt szükségesnek tartotta, — mondotta —, hogy helyrehozza a dolgot abból kiindulva, hogy a maga teljességében meg kell szilárdítani a lenini szocialista törvényességet. Mikojan hangoztatta: reméljük, hogy a XX. párt- kongresszus komoly ösztönzést jelent majd az ideológiai front dolgozóinak és igazában hozzáfognak az alkotó tudományos munkához. A kollektív vezetésre é3 a kommunista párt egységére támaszkodva a Közponíi Bizottság bátran feltárta az elmúlt években felhalmozódott hibákat és hiányosságokat, határozottan rálépett ezek kijavításának és felszámolásának útjára a politikai tevékenység, a gazdasági és kulturális építés, a pártépítés minden területén. Ebben van központi bizottságunk munkájának .igazi lenini vonása. Túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy Lenin halála óta a XX. párt- kongresszus a legfontosabb kongresszus pártunk történetében — a lenini szellem és a leninizmus hatja át egész munkánkat és minden határozatunkat, mintha Lenin élne és közöttünk volna. (Viharos, hosszantartó taps.) Miként örülne Lenin, ha most, harminckettő esztendő múltán láthatná, menynyire megvan pártunk sorainak és vezetésének szervezeti és politikai egysége, mennyire ' virágzanak a. marxizmus-leninizmus esz(Folytatás a 2. oldalon.) 214 család 3H tagja lépett ax elmúlt héten megyénk termelőszövetkezeteibe Az elmúlt héten 107 termelőszövetkezet kapuján kopog látott 814 család 311 tagja. Bevitték 554 holdjukat, felszerelésüket, vetőmagjukat, állataikat a takarmánnyal együtt. Többet fog az hozni a közösben, mint eddig az egyéniben. Legjobb volt a belépés a vá,i,á* osnamény i já rásban, ahol 28 család 51 tagja 197 hold földdel nyert felvételt. \ Uüzcpparasziok száma ebben a járásban volt legtöbb. Hasonlóan jó volt a tsz-fejlesztés a nyíregyházi, a nyírbátori és a mátészalkai járásokban is. Mint a korábbi héten, úgy a műit Héten is két új termelőszövetkezet alakult megyénkben. A fehérgyarmati járásban a szatmárcsekei Kölcsey Ferenc TSZ 14 családdal, 19 taggal 53 hóid földön alakult meg. A na.gy- kállói járásban a balkányi Rákóczi TSZ 10 családdal. 15 taggal, 65 hold földön kezdte meg a közös gazdálkodást. Az új belépő dolgozó parasztok helyesen választottak. Ha a termelőszövetkezeti tagok, különösen a volt középparasztok jobban felvilágosítanák az egyénileg gazdálkodókat, bizonyár,*, még többen ismernék fel a helyesebb utat.
