Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-02 / 28. szám
I N t j* i. a r 1956 február £- csütörtök SZABOLCS-SZATMÁRI IFJÚSÁG Oisz-F.rtl LEVELÉSimi A járási konferenciák tapasztalatai ti Orsi naplót készítünk Az címűit hetekben tartották meg a III. járási propagandista konferenciákat. A konferenciák lefolyása a hallgatók felkészülése és megjelenése arról tanúskodik, hogy a legutóbbi konferenciák nem töltötték be tökéletesen feladatukat. A járási DISZ-bizottságok nem kérték mindenütt a járási pártbizottságok segítségét, és sok helyen a járási pártbizottságok is elfelejtettek támogatást nyújtani a DISZ-szervezetnek. Ennek az lett az eredménye, hogy a nyíregyházi járásban megtartott konferencián 21 propagandista hiányzott. Hasonló volt a helyzet a kisvárdai járásban, ahol 44 propagandista közül 13 jelent meg a konferencián. A többi járásoknál átlagosan 3—4 hiányzó volt. Ezeken a konferenciákon a tartalmi színvonal, az előzőhöz viszonyítva jobb volt. Az előadások többé- kevésbé tartalmaztak helyi konkrétumokat, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének helyi eredményeit és feladatait. Ez a konferencia is bizonysága volt annak, hogy csak úgy lehet jó előadást és szemináriumot tartani, és egészséges vitát kibontakoztatni, ha erre a propagandisták alaposan felkészülnek és áttekinthető alapos vázlatot is készítenek. A mátészalkai járásban az első évfolyamnál az okozta a legnagyobb problémát a hallgatók részéröl, hogy meddig van szükség az államra. A propagandisták helyesen magyarázták meg, hogy az állam a társadalom fejlődésével, a kommunizmus győzelmével, j mint erőszakszerv szükség- ' szerűen megszűnik. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének kérdésénél propagandistáink helyes válaszokat adtak a termelőszövetkezetek számszerű növeléséről és minőségi erősítéséről szóló kérdésekre. A nagykállói járásban a főkérdések mellett több kisebb részletkérdést is tisztáztak. Hargitai Ferenc elvtárs például arra kért választ, mi a különbség a polgári forradalom és a polgári demokratikus forradalom között? Vagy a fel- szabadulás után közvetlenül miért nem döntötték meg a régi államgépezetet. A járásokban az elmúlt hetekben módszertani előadásokat is tartottak, melyeket tapasztalatcserék követtek, ahol a propagandisták kicserélték a politikai Iskola vezetésével szerzett tapasztalataikat. A kisvárdai járásban Dombrádon, még mindig azzal küzdenek, hogyan szervezzék meg a hallgatók kiválogatását a politikai oktatásra. A propagandisták azt várják, hogy mikor adja a hallgatók névsorát részükre a pártszervezetek vezetősége. Kívánatossá válik, hogy sürgősen segítséget nyújtson Dombrád községben a politikai oktatás megindulásához a kisvárdai járási pártbizottság. A tapasztalatcsere értekezleten jó módszerekkel ismertették meg egymást a pr opagandisták. Többek között elmondották, hogy a hallgatókat a felkészülés időszakában segítik, hogy helyesen jegyzeteljék ki a kötelező anyagot és időben 1 hozzá jussnnalt a javasolt I irodalomhoz. Voltak propagandisták, akik arról számoltak be, hogy DIA-fil- mek, képsorozatok, rajzók és szemelvények felhasználásával teszik érdekessé á hallgatók számára az anyagot. A DISZ megyei végrehajtó bizottság a propagandisták véleményét figvelembe- véve úgy látja, hogy a propagandisták egy kevés százaléka még mindig száraz eseményként tárgyalja az anyagot, s nem világítja meg marxista—leninista szemszögből az egyes fon- j tos kérdéseket. Pedig erre feltétlenül szükség van, hiszen a mi Petőfi iskoláinknak egyik célja az is, hogy fiataljainkat megtanítsa politizálni. Járási végrehajtóbizottságaink, DISZ-alap~ szervezeteink a pártszervezetek segítségével nagy gonddal ellenőrizzék a Pe- tőfi-iskolákban folyó, oktatás eszmei tartalmát, hogy a DISZ-oktatas lépést tudjon tartani a jelenlegi helyzet politikai követelményeivel. Józsi Irén. Nagyon megörültem pajtásaimmal együtt a megérkezett levélnek, s főleg annak, hogy az első levelemet közölték az újságban. Először is a tanulásunkról szeretnék írni. A téli szünidő után az első nap nagyon izgatottak voltunk. — Vajon hogyan sikerül ez első nap? Ki szerzi meg a? első jó jegyet? — kérdezgettük egymástól. Nagy érdeklődéssel és örömmé; kezdtünk hozzá a szünidő után az anyagok átismétléséhez. Az első ötöst az osztályban -Szilágyi. - Margit szerezte meg fizikából. Sajnos, voltak piyan tanulók is, akik nem vették elég komolyan .a tanulást s félévkor nem a legjobb jegyük lesz, de reméljük.. év vegére a jobb tanulók segítségével kijavítják gyen- ■;e osztályzataikat, , Le szeretném írni a mi osztályunkból a Báthory István őrs életét, Ez az őrs készíti most pályázatra az őrsnaplót, . melyben isko- ánlc múltját is felüólgoz- zuk. Szünetekben gyakran őrs röpgyülést hívunk ö*s- sze és ezen a kisgyűlésen beszéljük meg a következő összejövetelünk célját ,és u , hibákat, ami még a tanú- i lásban és a társadalmi műn -, kában előfordul. Örsünk elhatározta,, hogy , a Báthory István Múzeumban szolgálatot teljesít dél-i utáhonkint és látogatókat szervez. A múzeumi gyűj-: tésből kivesszük részünket. Készülődünk a farsangra is. Úttörő üdvözlettej: Batári Edit VII. o. t.. Nyírbátor Hefá lett a versenytárs? V olt nekünk egy versenytársunk ... D« hogy elölről kérdjük a dolgot, elmondom, hogy félreértés ne esnék. I7gy kezdődött, hogy a mi iskolánk — ake- mecsei általános — VII. osztályát versenyre hívta ki a vas gyűjtés hen a deme- eserl általános iskola VII. osztálya. Mi el is fogadtuk a versenyt, össze is gyűjtőt- i tünk sok vasat, fémet, szóval jól versenyeztünk. Decemberben 11 mázsa vasat szedtünk össze. Ez meg is lett volna. Kiküldöttük f* jelentést Deisieeserbe és váriak, hogy majd ök is ezt teszik, azért, hogy men tudjuk ki lesz a győztes a járásban. A jelentés azonban, Bem érkezett meg a mai j napig. Nem tudjuk mi ennek az oka. Vagy tatán ft demeeseriek visszamondták a versenyt«.? Mitévők le- , gyünk? Ilyen munkává! nem tudjuk elképzelni, hogy lehetnek elsők már két éve a vas gyűjtésben á deinecseriek...? Válaszoljanak erre nekünk! NÉMETH ANNA V'Il. a. osztály, Kemeese: Szabolcs-Szalmár megyében jól halad az iskolai taSzfinidő után rádiót vásárolt * VII. és Vili. osztály k sóstóhegy! iskolában A szünidő után a sóstóhegyi általános iskola VII. és VIII. osztályos tanulói rádiót vásároltak. Kellemesen érzik magukat a pajtások a tanulás szünetében, vagy a tanulás után, mindenkinek közös féltett kincse a rádió, amely szórakozást és tanulást nyújt a pajtásoknak. A rádióból érdekes előadásokat hallgatunk és mogikmerkedünk a nagy világ eseményeivel. A múltkor a Komszomolról hallottunk szép előadást, A VlII.-osok el is határozták, hogy közös rádióhallgatást szerveznek az ifjúsági rádió műsorából. Éipcsák Erzsébet. kai’ékossági mozgalom. December 31-ig több mint 645.000 forint értékű takarékbélyeget vásároltak az általános és ■ középiskolák diákjai. A ki3létszámú iskolák közül Szamosbecs- a legjobb, mert itt egy-égy pajtás 44.49 forint értékű takarákbéiye- get vásárolt. Szamoeújla- kon 32.23, Nyírszőlősön 25 forint, Rápoltón 22.22, Olcs- vaapátiban pedig 21.64 forint az egy főre cső átlag. A középnagyságú iskolák sorában első a fény esi itkei általános iskola, majd á sorrend a következő: Vasme- gyer, Penyige, Tyúkod és a Nyíregyházi 9. számú általános iskola. v. , A nagylétszámú iskolák, csoportja már kevesebbé eredménnyel dicsekedhet;' de ez érthető is, craértr 6-—700 fős iskolában .sokkal' többet kell megtakarítani a! pajtásoknak ahhoz, hogy az átlagbetét . magasabb le-; gyen. Ezért édemel dicséretet a vásárosnaményi is-'; kola, ahol egy-egy nővén- déknek 20 forinton felül van az átlagbetétje. A megye középiskolái közül a Nyíregyházi Tanító-, képző érte el a lenmag« sabb eredményt, Balogh Jolán Budapest; A másik faluszélev. közel a patakhoz szintén volt egy kis hajlott hátú öreg ház. A mestergerendája olyan alacsony volt, hogy bizony a gazda csak lehajtott fejjel, meggörnyedve lépkedhetett el alatta. Nevezzük Jánosnak, — mert így hívták a szegényembert. — Sokat örvendezett Jani fiának. A kis legény a család szemefénye, hej de sokat szerette volna megnézni a gerenda és a padlás közötti részt, mert ott sok kincs volt. Törött cseréppipa, háziszappan, zsályafű, székfű, bodzavirág, mind egy-egy zacskóba. A kis Jani gyerek, hogy el tudott volna játszani azokkal, déhát hiába, alacsony a mestergerenda, ő még nem. éri el. Ez volt a legnagyobb szívfájdalma, no meg az, ha az apja elment, s őt otthon felejtette, mert úgy szerette az erdőt járni, mintha már most favágó lenne. Annak készült, favágónak. Az apja — János — ősztől tavaszig az erdőre járt. Néha az utcabeliekkel, sokszor egyedül. Jani, ha nem volt messze apja, utána vitte az ebédet. S ott maradt estig. Kémlelte a fák tetejét, leste a madárfészkeket. Az öreg János egyik délután a. fákat oizsgálgatva betévedt az erdő mélyébe. Olyan helyeken iárt, ahova a napsugár is csak ritkán pillant be. Nézegette a fákat, kiválasztotta a legvastagabbat és a legmagasabbat. Már megemelte a fejszéiét, hogy kimondja a halálos ítéletet, amikor a hátamögött megszólalt egy hang: — Enyjc fiam. etiyje. Pont ezt szemelted ki? — a hang irányába fordult, előtte egy kis öreg ember állt. Nagy csomó gally volt a hátán. így még kim bőnek látszott. János favágó elmosolyodott, és megkérdezte. — Miért öreg apám? — Nem látod? három sármány fészek íz van a fa tetején. Nem sajnálod? — A favágó most nézte meg csak inazán a fát. Tényleg ott hajladoztak a gallyak a fészkekkel a fa hegyén. Az öreg látva, liog)j fános gondolkodóba esett, újra megszó- talt If. Sxnhit József s Maujiu'ét szép oittíij (MESE) — Mutatok én neked fát. Csak ezt ne bántsd. , — De ilyen legyen, öreg apám, — Ilyen lesz az fiam. — mondta az öreg s elindult még beljebb az erdőbe. A favágó látta, hogy görnyed a fa alatt, l ógta hát és fétkezzél leemelte hátáról « rozsét. Az öreg kiegyenesedett. Tekintetében melegség, köszönet féle bujkált, — Látod, látod, ilyen a jó ember, mint te vagy. Megkegyelmeztél a fának, most meg segítesz. Pedig nem tudtad még csak az igazi okot sem. De most elmondom '■'.eked. Az a fa -nagyapám kedvence voll. Ruááran kimagasodott egy fejjel a többi közül. Mikor még kisgyerek voltam, az alá vitt engem mindig játszani: 'Ezért olyan kedves. — Az öreg leült egy rönk- . re, a favágó is letette a rozsét és körültekintett. A rönk. mögött egy nagy fa állt, mikor ezt észrevette, elmosolyodott. — Erre gondolt öreg apám? — Erre fiam, erre. — Látta. milyen jó lenne, ha volna szekerem, lovam és nem kéne osztozni a Nagy utcai Zsigmondiig! a fuvarért, — Hát olyan szegény vagy? — Olyan én örégavám, akár g templom egere, — Az öreg hunyorított egyet és intett ö favágónak, hogy menjen utána. Az erdő közepén egy tisztin volt. itt már a tavasz lehelem uralkodott, Már bársonyos volt a fíf, s o tisztás közevén kél ló s cmj csikó legelészel. — Ha tudod a nevüket, utánad. mennek. S én látod .most, hogy megkegyelmeztél a legkedvesebb fémnek, megmondom néked a k.éi ló névé-’ Az egyik az a piros pej Csillag, a másik, az a, fékét’ Gyémánt. Szólj csak nekik. — Csillag! Gyémánt! — kiállfotia János, a két Jó felütötte a fejét, s elindult a favágó felé. — Hh mindig Ilyen leszel, ne féli. de. ha elfeledkezel, s olyanná lesz, mim a Nagy utcai Zsigmond, e lovak egerekké változnak, mondó a kis öreg, s mire felelni tudott volna a favágó, már el is tűni, még csak a köszönet is a torkán akadt Jánosnak. A csikót Janilca vette pártfogásba. í!t : is nevezte. Tündérnek. S olyan jó volt a kis jószággal együtt lenni, mintha legjobb barátja lenne. A játéka pedig oly gyönyörködtető volt, hogy Janika esek véle töltötte minden szabad idejét. A gyerek és a csikó együtt serdült. Mire legény vált a fiúból, a csikó szép fiatal hátas ló lett. Oly kecsesen lépkedett a nyereg alatt, mintha hátán néni is a szegény favágó fiát, hanem a királyfit vinné. A falubéli lányok megcsodálták a szén ■ lovát. De a legényt is. összesúgtak mögötte, ha valakinek szólt az még cl is dicsekedett vele. Hogyne, hiszen a. kis 'favágó olyan szépen tudóit beszélni, hogy szinte muzsikált a hangja. Így telt, múlt az idő. Míg a legényke a nősüléi sorába lépett. Lova még min- . dig .olyan büszke, szép volt, mintha nem szaladna az idő a feje fölött, S a legény 'cage is büszkélkedett. A. falurégi lányokéi észre sem vette. Csak a két nagy utcát járta, onnét, akart megának párt választani. Egyszer aztán el is határozta, hogy a Naayutcai Zsigmond lányát veszi feleségül. Hazament megmondta apának. Az, hogy két lova volt egy kicsit clkényelmesedet.i. Nem, járt már az erdőre olya* gyakran. De azért ha kértek, tőle szívességet, megtette. Ha kenyeret kértek, adott azt is. Szegény embernek született, tudta, mi a szegénység. Most mégis ráhagyta fiára az elhatározást. — Vedd. ha akarod. — Ez este történt. Reggel amikor a legény felébredt egyenest az isfáUőba szaladt. A Tündér helyén jóformán még a szalma is érintet lenül volt. Felverte az egesz házai Jani Azt hitte ellopták szép lovát. Apja is felkelt és kiment az istállóba. 0 vette észre, hogy egy kis egér clncog a jászol alatt, akitor jutott eszébe, az erdei ember szava. Elmondta fiának a titkot. Az fv.ínA kezdett az erdő felé. Három nap, és három éjjel barangolt és nem, akadt a’A-öreg'-' erdei ember nyomára. Leült egy ftí.rohk-'' re. S ott búsult két tenyerébe temeted arcát. Egyszer csak valaki megszólalt- mögötte. — Mi bánt téged, te legényke? — hang irányába fordult, ott állt előtte egy öreg- ember, ő mindjárt megismerte, s könyör- gőre fogta, a dolgot: ; -,M — Segíts rajtam kedves öregapám Egérré változott a lovam. Te tudod r varázsig ét, ad vissza nekem. — Látod, látod. Biztos tilosban jártál. —- mondta az öreg hunyorogva és csóválta a fejét. Szerette volna megbarackalni a legényt, de nem, árulhatta el, hogy tetszik neki a szép szó. ' — Csak a Nagy utcába, kedves öregapám. — Szóval fel akartál tiapaszkodni az ugorkafára, elfelejtetted, hogy a favágó fia vagy? • — Igaz. De nőst már tudom, hogy nem. való énhozzám a Nagy utcai Zsigmcmd lánya. De késő, oda a lovam. — Na gyere legény, — mondta az öreg. S o, tisztás felé vezette a fiút. Jani a tisztás közepén megpillantotta kedvenc lovát. Nagyot kiálltott. — Tündér! — A porivá felkapta fejéi, oda szaladt kis gazdájához.-«.Látod-rossz fiú. ez a ló jobban szeret téged, mint te őt. — mondta az öreg és hunyorított hozzá, A fiú odafordult ar öreghez, s megkérte: — Adj tanácsot öregapám. hogyan választhatnék magamnak feleséget, hoz* zám valót? — Járj többet a faluszélén. Egyszer majd kislovad megáll egy lány előtt, jól nézd meg azt, s ha megszeretted, azt veddel (Folyt, következik.) Ki less as első a takarékossági versenyben ?
