Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-18 / 42. szám
195b február IS, auxnbat N £PLAf „Nagy feladatok megvalósítására serkentenek tanunkét a SZKP XX. kongresszusán elmondott eredmények" Hegsélgetéa Ónodi György elv társsal, u nyíregyházi járási pártbizottság másodtitkárával Ónodi elv társ alig három hónapja dolgozik a nyíregyházi járási pártbizottságon. Azelőtt budapesti pártmunkás volt. A párt hívó szavára vidékre kérte magát. — Mikor határozta el magát -arra, hogy vidékre jelentkezzék? — Az SZKP Központi Bizottságának felhívása után. A szűz földek termővé tétele érdekében munkába szólították a kommunistákat, a-fiatalokat, a szovjet embereket. Nagy elismeréssel gondoltam ezekre az emberekre. A júniusi határozat célkitűzéseit áttanulmányozva egyre többet gondoltam arra, hogy én is vidékre kérem magam. Jelenkeztem. A kéthónapos szaktanfolyamon — melyen részt vettem — Rákosi elvtárs arról beszélt, hogy szervezettséget, fegyelmet kell vinni a munkába. Ezzel az elhatározással indultam Nyíregyházára... — Véleménye szerint az SZKP XX. kongresszusán elhangzottak milyen feladatokat rónak a mi pártmun- Izásainkra? — Ez a kongresszus egy olyan pártnak az eredményeit, célkitűzéseit ismertette meg velem, amely megvalósította a szocializmust, és a kommunizmus felépítéséért harcol. Hruscsov elvtárs beszámolója nagy erkölcsi hatást gyakorolt rám. Nagyon megerősítették hitemet azok az eredmények, amelyeket a beszámolóból ■megismertem. Őszintén mondom, én nem képzeltem ilyen nagyméretűnek azt az előrehaladást, amelyet a Szovjetunió megtett. Az ipar termelékenysége, a mezőgazdaság jövedelmének óriási növekedése megerősítette j jövőbevetett hitemet. Elgondolkoztam azon, milyen; nagyjelentőségű dolog a 7 órás munkanap, s mit jelent 1 az az egy óra! Mennyit művelődhet, kultúrálódhat a szov- ! jet ember... — Nagy feladatok megvalósítására serkentenek.! bennünket a kongresszuson elmondott eredmények. Nálunk nincsenek szűz földek. De nem mondhatjuk azt, i hogy a művelés alatt álló földeket úgy kihasználtuk, ahogy csak tőlünk telik. Éppen ezért a mezőgazdasági' terméshozamok 3 százalékos emelését végre kell haj- ; tanunk. Beszéljünk csak a mi járásunkról. Búzából pél- j dául 11.1 mázsás átlagtermést értünk el. Vannak azonban tsz-ek, amelyek alatta vannak az átlagnak. Pe-1 dig a járás területén megvannak az azonos feltételek. S ezt meg kell értetni elsősorban a kommunistákkal, de a dolgozók egészévelMegvalósítható e határozat, csupán mozgósítani kell a mezőgazdasági szakembereket, a gépállomásokat. A mélyszántás sok helyen való elmulasztása ugyan kihatással lesz a terméseredményre, de a növényápolásban solcat pótolhatunk. Az állami gazdaságokra is nagy feladat vár. Jó vetőmagot kell biztosítaniok... Mi korántsem számíthatunk olyan óriási eredményekre, mint a Szovjetunió, de sokkal kitartóbb munkára serkentenek bennünket a kommunizrrius építőinek a világot bámulatba ejtő alkotásai. \ nyíregyházi járás aktívaértekezleten vitatta meg a mezőgazdaság fejlesztésének ez évi feladatait Február 16-án a nyíregyházi járási tanács nagytermében értekezletre gyűltek össze a járás kommunista vezetői és szakemberei mintegy százan. Mankovlcs József elvtárs, a járási tanács vb-elnölie a Központi Vezetőség június: és novemberi határozatainak tükrében értékelte a járás mezőgazdaságának eredményeit és a jelenleg meglévő hibákat, majd' megjelölte azokat a feladatokat, amelyeket meg kell valósítani ebben az esztendőben a termelőszövetkezeti mozgalom és a mezőgazdasági termelés fejlesztése terén. Ezután Fodor András elvtárs, a járási párt-végrehajtóbi- zottság mez5gazdasági titkára tartott előadást a pártpolitikai munka feladatairól. A két előadás elhangzása után vita következett, amelynek során számosán szólaltak fel. A felszólalók ismertették a munkaterületükön elért eredményeket és azokat az intézkedéseket, amelyeket a 3 százalékos terméstöbblet eléréséért, túlteljesítéséért, valamint a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztéséért tesznek. Az aktívaértekezleten sok részletkérdést megbeszéltek és tisztáztak; amelyek feltétlenül hozzájárulnak a küszöbönálló feladatok jobb megvalósításához. Érdemes néhány ilyen kérdéssel lapunkban is foglalkozni, hiszen ezek valamennyi járásunkban felmerülnek így, vagy úgy. Éppen ezért hasznos lehet megismerni a nyíregyházi járási aktíva állásfoglalását ezekben a kérdésekben. ,.Tartsuk be a lenimi ssovethexeti elveket Mind a két beszámoló, de több hozzászóló is foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a középparasztok még csak „szállingóznak” a termelőszövetkezetekbe, de nem lépnek be olyan arányban, amilyen arányt a termelő- szövetkezetek többségének felvirágzása és egész mező- gazadságunk fejlődése indokol. Ennek egyik legfőbb okát a nem megfelelő agi- tációs munkában kell keresni. Fodor elvtárs beszámolójában például rámutatott arra a káros gyakorlatra, amely szerint egyes népnevelők túlzottan hangoztatják az önkéntesség elvét, holott ezt nem hangoztatni, hanem betartani kell Egyes tsz-tagok nem mennek agitálni, mondván: „Minket se hívott senki a téeszbe.” Az önkéntesség elve nem azt jelenti, hogy hagyjuk magára a dolgozó parasztot, hanem csak azt, hogy ne erőszakkal és ne hamis ígérgetéssel csalogassuk a belépésre. hanem meggyőzés alapján, saját elhatározásából lépjen be. Azonban hogyan szerezzenek meggyőződést, ha nem világosítjuk fel őket? Eddigi eredményeink sem masuktól születtek a tsz-íejíesztésben. Helyes felvilágosító és meggyőző munka, valamint az ellenséges némtek elleni szüntelen harc Irán értük el azokat. — Xocsány Gyula elvtárs, a negyei párt-végrehajtóbizottság másodtitkára felszólalásában rámutatott arra, hogy egyes falvakban ilyen hangok is hallatszanak a közópparasztok között: „Amíg tudok létezni, addig nem lépek be. Van még idő 1960-ig.” Az ilyen mondások arra vallanak, hogy nem helyesen foglalkoznak a dolgozó parasztokkal. — Ugyanis nem elszegényedésük útján akarjuk őket bevonni a közös gazdálkodásba. Államunk a dolgozó parasztságot is támogat ja nem egy kedvezménnyel. Ez azt jelenti, hogy a kisgazdaságokat is, azok terméseredményed is kívánja pártunk és államunk növelni — amennyire a kísparcella szűk korlátái ezt lehetővé teszik. De éppen azt kell bebizonyítani nekik, hogy a termelőszövetkezetnek nincsenek ilyen korlátái. ismertessük meg a középparasztokkal is a termslőszö vetkeze tej: fölényét és miután ezt felismerték, meggyőződésből lépjenek be. Többen rámutattak a másik lenini szövetkezeti elv körül tapasztalható hiányosságokra is. A fokozatosság elvét nem tartják mindenütt szem előtt. Lipták és Sinka elvtársak Paszafcról például hiányolták, hogy egyik beszámoló sem említette meg a fóld- művesszövetkezeti szakcsoportokat, pedig azok a termelőszövetkezetek előísko- lái. Ezekben a szakcsoportokban is olyan nevelpmun- kát kell végezni, amelynek eredményeként egyes dolgozók fejlődjenek magasabb fokra "és legyenek termelőszövetkezeti tagok. E téren már vannak eredmények a járásban, de nem kielégí- tőek. A most megalakuló MDP-csoportok révén e téren is változás várható. Elhangzott olyan felszólalás is, amely arra hívta fel a figyelmet, hogy —bár tsz-fejlesztésnél főcél it mezőgazdasági termel őszövetkezetek fejlesztése és új téeszek létrehozása, még sem helyes az alacsonyabb típus teljes elhallgatása. — Hadd ismerjék meg a dolgozó parasztok ezt ’ is és amennyiben akarnak ilyet alakítani, azt segítsük elő. De az a fontot-, hogy feltétlenül az alapszabály szerint gazdálkodjanak! Az I-es típusú termelő- csoportok gazdálkodásának megjavításával többet kell a községi tanácsoknak és községi pártszervezeteknek foglalkozni. A nyírteleki Előre, az or ősi Petőfi és még néhány alapszabály szerint gazdálkodnak. Azonban hibák vannak az ibrá- nyi J-cs típusú csoportoknál. Tekintve, hogy nem tartják be a mintaalapszabályi, jogtalanul veszik igénybe az állam segítségét és kedvezményeit. Ilyen I. típusú csoportra nincsen szükség! Az ibrányi Kossuthban például 30 kommunista van. Elsősorban ők tegyék magukévá pártunk irányvonalát az I. típusú csoporttal kapcsolatban. Előbb mutassanak példát az alapszabályszerinti gazdálkodásban, majd pedig neveljék erre a pártonkívülieket is. Tartsuk be tehát a lenini szövetkezeti elveket, mert csakis így fejlődhet egészségesen szövetkezeti mozgalmunk. Mennyibe kerülnek a lovak ? Az állattenyésztés fejlesztésével kapcsolatban el őke. rült a „lókérdés” is, amelyről ma szerte a megyében nagyon sokat lehet hallani. Közismert jelenség, hogy sók helyen kevés a tehenek létszáma, de a lovaké az aztán nem. A bedőbo- kori Szabad Nép TSZ 600 holdján 30 lovat tartanak, tehén közel sincs eny- nyi. — Kiderült, hogy jó szénát, abrakot, répát kapnak hivatalosan és ezen kívül a fogatosok „csakliznak” számukra. Ezt azonban nem számították he, valamint azt sem, amit hordáskor megesznek. — 21.900 forintot fordítanak egy évben 1 lóra. Ebben a takarmány és a ráfordított munkaegység éiv tőke van benne, egy munkaegységet 40 • forintjával számolva, A 30 ló ^közel 750.000 forintba kerül a Szabad Nép TSZ-nek. Must már az a kérdés, hogy megdolgoznak-e ezért a szép summáért? Bura Mihály elvtárs elmondta, hogy igen sok munkát gépesítettek már a múlt évben is. A talajmunkát nagyreszt, növényápolást, szállítási munkák zö- j mét géppel végzik. A 14 fo- | gatnak (2 csikó) csak a fele van kihasználva a téesz részére. A többi mennyasz- szonyt szállít esküvőre, asz- szenyokat piacra, beteget orvoshoz, természetbeni járandóságot a tagok lakására hordoz, akik igaz, általában elég messzire laknak. Denát azért nagy fényűzés ez a lovakkal! Jól tennék a termelőszövetkezetek, ha ceruzával a kezükben kiszámolnák: hány darab li kell okvetlenül a gazdaságban a jövő évi fokozottabb gépesítést figyelembe véve? A felesleget célszerű eladni ás az árából tehenet beállítani s- a jobb takarmányt a teheneknek adni. Több hasónlo érdekes i probléma megvitatása után | Tószegi elvtárs, a járási | párt-végrehajtóbizottság el- í ső titkára foglalta össze a tanulságokat és válaszolt a ’feltett kérdésekre. Ismét élüzem lett <► a Nyírségi Állami Erdőgazdaság Öt évvel ezelőtt, igen szerény körülmények között lett életrehíva Nyíregyháza egy félreeső kis utcájában. a Nyírségi Állami Erdőgazdaság. Terhes örökségül egy csomó rontott erdőt és nagyon sok erdősítésre váró ter- méktelen homokot kapott. Gépek, szerszámok és egyéb termelőeszközök teljes hiányával, a nagybirtokrendszer által visz- szahagyott képesítés nélküli személyzettel kellett az évről-évre tornyosuló feladatokat ellátni. A kezdeti nehézségek felszámolása után, az erdőgazdaság termelési tevékenysége állandóan javult A munka termelékenységének emelése céljából először is jó minőségű szerszámot adtak a dolgozók kezébe. A faanyagszállítás gyors teljesítése érdekében felemeltük a fogatlétszámot. Egymásután érkeztek a talajművelő nehéz lánctalpas traktorok és a növényápolást végző könnyű vontatók. A fagyártmány és félkésztermékek termelésének meggyorsítására szalagfűrészek lettek beállítva s ma már ott tartunk, hogy 2 benzin- motoros meghajtású és 1 saját áramfejlesztő teleppel rendelkező villanyfűrész könnyíti meg a fakitermelés és darabolás eddig kézzel végzett, igen nehéz munkáiét. Ez a három láncfűrész mintegy 120—150 ember munkáját végzi el könnj-edén. Lendülettel indult meg a szakmai, — s vele párhuzamosan a politikai. — oktatás. Egymást érték a különböző szakmunkás- képző tanfolyamok, erdészképző levelező oktatások. Ezen a téren nincs megállás. Ma is fontos tevékenységnek tartjuk a szaktudás állandó emelését. Ügy az erdészeteknél, mint a központban, előre beütemezett tanterv szerint komoly tanulás folyik. A szakmai irányítás nagy hányadát tizenkét erdőmérnök végzi, akik gyakorlati elfoglaltságuk mellett tudományos munkán is dolgoznak és eleven kapcsolatban állanak az Erdészeti Tudományos Intézettel. Akad közöttük olyan is, akinek tudományos munkáját a Magyar Tudományos Akadémia jutalmazta. Első esetben 1953-ban kapott az erdőgazdaság élüzem kitüntetést. Az elmúlt év I. és III. évnegyedében szintén élüzem. Most pedig az 1955. IV. évnegyedének tervteljcsí- téséért, az ország 35 erdő- gazdasága közül nyerte el a büszke élüzem címet. Nincsenek ebben az erdőgazdaságban magasan kiugró teljesítési mutatószámok. Az erdősítés és erdőtelepítés 99 százalékra. a fakitermelés 101 százalékra, az értékesítés 106 százalékra, az erdőtisztítás 103 százalékra lett teljesítve. E kiragadott néhány szám azt bizonyítja, hogy gondos tervezőmunkára épített pontos végrehajtás következett. Vagyis amit ígértünk a gyárnak, bányáknak, üzemeknek, s dolgozó népünknek, azt évnegyedről-évnegyedre pontosan teljesítettük. Debreczeni Imre, a Nyírségi Állami Erdőg igazgatója. Uj termelőszövetkezet alakult Zsarol vasiban Zsarolyaii a, begyűjtési tervek teljesítésében a harmadik a járásban. A politikai és agitációs munka eredményeképpen Rákóczi néven új termelőszövetkezet alakult. Szervezésében Tóth Gyula part titkár, Bessenyei Gáspár vb, tag és ifjú Veress László 15 holdas középparaszt tűnt ki. Angyal István. 4 megyei tejtermelési verseny értékelése A megyei tanács mezőgazdasági igazgatósága a napokban harmadszor értékelte a megyei tejtermelési versenyt. Az értékelés szerint a következő eredmények születtek: A 15 létszámon felüli tehenészetekben: 1 tehénre jutó A fe.i6 neve A tsz. neve havi hozam zsírt!, Gávai Dózsa 791 lit. 3.8 Jeles Mihály, Veres Mária Császárszállás Üj Alkotmány 635 lit. 4.0 Császári J„ Szürke J.. Nyírbéltek Hidasi Gy. Szabad Nép 594 lit. 3.8 Valkó P., Kakuk P., Kakuk I. A 15 darabon aluli létszámú tehenészetekben: Piricse, Kossuth 367 lit. 3.5 Demecser, Remény 340 lit. 4.0 Se rí lek t Ferenc Dögé, Zalka M. 792 iit. 3.8 A megye legjobb fejői közti versenyben: Első Veress Mária Gáva, Dózsa TSZ; második B. Nagy Sándor, az encsencsi Ifjúság TSZ; harmadik Jakab C. László, a kocsordi Üj Élet TSZ fejője. „A megye legjobb tehene” cím elnyeréséért folyó versenyben a gávai Dózsa TSZ 7 Fátyol, gávai Dózsa TSZ 9 Zsófi, az encsencsi Ifjúság TSZ 8 Szálas nevű tehene érte el a legjobb eredményt. Az értékelés megmutatta, hogy születtek eredmények. A tehenészetek közti versenyben a demecseri Remény TSZ a negyedik helyről u második helyre került, megelőzte a dögéi Zalka Máté TSZ tehenészetét és a nagygéci Úttörő TSZT-t. Még nagyobb. eredmények is elérhetők, ha a goi dozók a takarmányozást, a gondozást lényegesen meg javítják. ő
