Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-17 / 41. szám
~ -ve Ft, AP 1936 február lí, péntek A mándi dolgozó parasztok, népnevelők arról beszéltek a nemrégiben megtartott értekezleten, hogy a 3 százalékos terméshozam növekedés elsősorban rajtuk áll. Ha nem sajnálják a földtől a háromszori, sőt ha úgy kívánja, a négyszeri kapálást, á fészektrágyázást és általában az új agrotechnikai elvek alapján művelik földjeiket, el lehet érni, sőt túl is 1c- hot szárnyalni ezt a célkitűzést. Farkas Pál egyéni dolgozó paraszt például arról beszélt, hogy 6 túlszárnyalja az előirányzott tervet, hiszen ennek alapján családjának is nagyobb darab kenyér jut, s több ruhára való. Viszont a gépállomástól elvárják azt, hogy a cséplést sokkal lelkiismeretesebben végezze, mint az elmúlt évben, amikor a megengedettnél nagyobb százalékú szemveszteséggel csépelt. A csabolciak kidolgozott tervvel kezdték meg a 3 százalékos mozgalmat A Csaholcon megtartott népnevelő értekezlet igen termékeny volt. Nem csak általánosságban beszéltek a terméshozam fokozásáról, hanem nagyon jó javaslatokat hoztak annak megvalósítása érdekében. Káder Mózes elvtárs például arról beszélt, hogy a hirtelen bekövetkezett fagy okozta károk ellensúlyozására az eddigieknél sokkal /éleset» körben kell alkalmazni a íajtrágyázást. Lizák Pál arról számolt be, hogy a talaj termékenyebbé tétele érdekében már megkezdték a mésziszapolási munkákat, ami nagyban megváltoztatja a terméshozamot. S elmondta, hogy a burgonyatermesztésben megfeszített' munkát kell kifejteniük, ha eleget akarnak tenni a S százalékos termésnövelési határozatnak. Éppen ezért kérik a felsőbb szerveket, hogy jó minőségű vetőbur- gonyát biztosítsanak a termelőszövetkezeteknek és egyénileg dolgozó parasztoknak. A tanácskozáson arról is szó esett, hogy a kapás növények terméshozamának növelése érdekében idejében elvégzik a - gyomirtást, boronálást és egyéb munkákat. A szakemberek is sokat segíthetnek A megyeszerte megtartott aktíva értekezletek eredményességét az is nagymértékig elősegítette, hogy a népnevelők, funkcionáriusok mellett a szakemberek is részt vettek a tanácskozáson és szaktudásukkal elősegítették a hamondta, hogy eddig, amikor a határt járták, csak a dohányt nézték, s ebben adtak a dolgozó parasztoknak szaktanácsokat. Ezután valamennyi termésféleséget figyelemmel kísérnek, és sokat segítenek jó tanácsokkal is a 3 százalékos többmegszervezésével, s gondosabb munkával érik el ezt a szép eredményt. Kóródiné elvtársnő a Lenin TSZ tagsága nevében el is fogadta a versenykihívást, s előre kidolgozták a tervet az őszi vetések ápolására. Iskolaavatás Vállalón Szalontai István vállaji levelezőnk arról ad hírt, hogy a községben a múlt héten avatták fel az iskolát. Az avató ünnepség a kultúrházban folyt le. Az ünnepség alkalmával többen hozzászóltak és örömüket fejezték ki a kormánynak és a pártnak az új iskoláért. Az új iskolát II. Rákóczi Ferencről nevezték el a község dolgozói. Juhász Mihály vb. elnök bemutatta a jelenlévőknek II. Rákóczi Ferencről készített faragványát, melyet mindenki megelégedéssel fogadott. A legbátrabbak sportja... Érdekes és az Ifjúságot érdeklő témáról írt leveret Kovács György nyíregyházi levelezőnk. Az ejtőernyősök életéről így ír:„AMÖHOSZ keretében több helyen működnek ejtőernyős körök. Ezekben a körökben elméleti oktatás alapján készülnek a fiataiok az ugrásokra. Az ugrásokat megelőző i torna edzetté, rugalmassá teszi a leendő ejtőernyősöket. Az a nap, amikor először bomlik ki az ugró felett az ernyő suhogó selyme, — feledhetetlen. Ehhez ámbátor és szép sporthoz meg van minden becsületesen dolgozó és tanuló fiatalnak a lehetősége. Az ejtőernyős körök kapui megnyitják az utat a mesterfokú ugrások, a 2—3000 méteres ugrások felé. Nyíregyházán, Kisvárdán, Nagykállóban működnek ejtőernyős körök. tározat végrehajtásához szükséges tervek kidolgozását. Jó példa erre a nyírbátori népnevelők tatermelés maradéktalan végrehajtásában. Az értekezleten versenykihívás is született. Hájcr elvtárs, aVöOvjuh a iij íregyháxi nácskozása, melyen részt vettek olyan szakemberek, mint Bodnár elvtárs, dohánytermelési felügyelő. — 110 ember jelenlétében elrös Csillag Termelőszövetkezet brigádvezetője vál- ’alia, hogy ők 5 százalékkal emelik a terméshozamot. Elsősorban a munka jó Amikor a naptár decembert jelez,, rendszeresen megjelennek a Városgazdálkodási Vállalat dolgozói a nyíregyházi Vénus szobornál és fatakaróba bújtatják. A járókelőknek ez méltán feltűnik, hiszen a többi szobor nem kap takarót, róluk elfeledkeznek. Vajon mért ez a külön Értekezlet a mezőgazdaság fejlesztésének ez évi feladatairól Koesánv Gyula eletárs zárszava Az értekezletet Kocsány Gyula elvtais, a megyei pártbizottság mésodtitkára értékelte zárszavában. — Az értekezlet elérte a célját — mondotta. — A Központi Vezetőség júniusi és novemberi határozatának végrehajtásához lendületet, erőt adott. E határozatok végrehajtásában végzett munkát értékelve feltárta az eredményeket, az elkövetett hibákat, mulasztásokat és megjelölte azok kiküszöbölésének az útját-módját. Ezután a feladatokat foglalta össze. Az őszibúza vetéstervét megyénk nem teljesítette. 1200 holddal Kevesebbet vetettek, mint amennyit a terv megszab. Amint az idó engedi, ezt a mulasztást jóvá kell tenni. Meg kell .legyeznünk, hogy ezzel a fontos kérdéssel sem az előadók, sem pedig a felszólalók nem foglalkoztak érdemben. Pedig a mező- gazdasági termelés 3 százalékos emeléséről sok szó esett, de ez elsikkadt. Ez tükröződése annak, amit a községi tanácsoknál ezzel a kérdéssel kapcsolatban tapasztalhatunk. Ugyancsak alig esett szó a meggyengült vetések téli és tavaszi ápolásáról. Megyénkben néhány járásban, községben fontosabb ez, mint első pillanatra gondolnánk. Például a csengeri, vásárosna- anényi és a fehérgyarmati járásban jelentős vetésterületet borít víz. A tanács ezekben a járásokban alig tett előkészületet a vizek levezetésére és a még íel- avítható vetések ápolására. — Igen fontos feladatunk az állattenyésztésünk megjavítása és hozamának emelése — mondotta Kocsány elvtárs, — Ebben az esztendőben 2.500 szarvasmarhával kell emelni szarvas- marhaállományunk létszámát. Ennek érdekében javítani kell a tenyésztőmunkát és a takarmányozást. A felszólalók közül többen számoltak be szép állattenyésztési tervekről. — Legjobb termelőszövetkezeteink általában már az új esztendei tervet úgy készítették, hogy a növénytermelés mellett az állattenyésztés is méltó helyet kapott. Legtöbb tsz-oen emelik a tehénlétszámot. A nyírtéti Üj Élet TSZ-nek most 8 fejőstehene van, de ebben az esztendőben ezt a számot 25-re emelik. Kellő mértékben kapott helyet az állattenyésztéssel foglalkozó felszólalásokbah aló: és tehénállományunk aránytalanságának kérdése is. Tótszegi Gyula elvtárs például elmondotta, hogy a nyíregyházi járás 42 termelőszövetkezetében 562 ló van. Ezek a lovak 552 hold kukorica termését, rengetek más takarmányt esznek meg és kevés jövedelmet biztosítanak a tsz-ek- nek. Változtatni kell tehát ezen: termelőszövetkezeteinknek elsősorban nagy hasznot hajtó szarvasmarha, illetve tehénállományt kell teremteni. Ezután Kocsány elvtárs a mezőgazdasági termelés 3 százalékos emelésének megyei feladataival foglalkozott. A mezőgazdasági termelés három százalékos emelése nem azt jelenti, hogy az előző évek termelési eredményeit 3 százalékkal mechanikusan emeljük. Azoknál a mezőgazda- sági termékeiméi, amelyeknél az elmúlt évben közepes vagy jó termés volt, reális a 3 százalékos emelés. Azoknál azonban, ahol az elmúlt évben alacsony hozamokat értünk el, 3 százalékos emelés kevés, hiszen még akkor is az át- ag alatt maradna a hozam. Ezért ezeknél nem három, hanem 5—10, vagy 20 százalékkal kell emelnünk. Ez a helyes és ez az indokolt. Ezután a temelöszövetke- zeti mozgalom legfontosabb kérdéseiről beszélt. Megszabta a feladatokat. Legfontosabb, hogy a népneveid és felvilágosító munkában elsősorban a helyi erőkre támaszkodjunk A helyi erőket kell segítenünk. Nagyon helyes módszer az, amit Mészáros Pálné elvtársnő, a fehér- gyarmati járási pártbizottság első titkára mondott eh hogyha a termelőszövetkel zetek volt középparaszt tagjai maguk látogatják meg az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat. Az ilyen tsz-tagok jól ismerik a középparasztok életét, termelési, gazdasági problémáit, de ismerik már a termelőszövetkezeti életet is. Helyes nyilvános beszélgetéseket, vitákat rendezni egyéni és tsz. parasztok között a termelőszövetkezeti élet, a belépés, az új út egv és más kérdésének tisztázására. Az értekezlet sok tanulságot, sok hasznos módszert adott a részvev üknek. Kocsány elvtárs azzal a reménnyel zárta bo az értekezletet, hogy a részvevők saját munkaterületükön felhasználják és gyümölcsözően hasznosítják a tanultakat. Tőttk&znafL&k flarminc évig voltam j cseléd Madarassy Árpád földbirtokosnál. 12 i gyermeket neveltünk fel. i A 14 főből álló családomnak ugyancsak be kellett osztani, hogy ha a ruha ; nem is, de a betevő falat : meglegyen. Ahogy csepe- i redtek a gyerekek, 8—10 éves korukban már mun- j kába kellett állniok. Hogy i milyen volt az életünk? ; Erről igen sókat lehetne i beszélni. De inkább a máról. Ma a saját házamban lakom. Tizenkét gyermekem Isözül tíz már családi fészket alapított magának. , A legkisebb fiam katona, , tizenegyen pedig velem , együtt a termelöszövetke- , zetben dolgoznál:, 1952-ben alakult meg Pátyodon a Vörös Nyíl ] Termelőszövet\ezei. ■ Tizen- , nyolc családdal kezdtük. Ma már 59 család 470 hold földön gazdálkodik. Én kocsis vagyok. Fiatalosan hajtom a két szürkét. Hat- ' vanöt év. Ennyi van már mögöttem. Igaz, öreg létemre is 1954-ben 486 ] munkaegységet kerestem. Forint értékre átszámítva 25.468 forintot kaptam. [ Csak búzából 54 mázsát vittem fel a saját padlásomra. A múlt évben kifizettük adósságainkat és még így is 21.364 forintot kaptam 513 munkaegység gém után. Azt mondják rólunk, parasztokról, hogy keményfejűek vagyunk, mert legszívesebben azt hisszük cl, amit látunk. Ami igaz, igaz. Már én is így vagyok vele valóban. Még arra is rájöttem, hogy jobban a szívemhez nőttek ezek a hétköznapok a sok bajukltal, eredményükkel, mint azok a dolgok, amiket gyerekkorunkban neveltek belénk. Ha elnézem unokáimat, eszembe jut, hogy kezdek öregedni. Ilyenkor látom azt is, hogy amit én 55 éves koromban kezdhettem el, ők már tudják folytatni, s nem kell nekik közel egy emberöltőt csak a mindennapi kenyérért végigküzdeni. Hanem ezért sajnálom, hogy eljárt felettem az idő és csak egy gyerekkornyi jót éltem. Elve zeit a felnőtt korom acélos ereje. Igaz, elgyönyörködöm felnőtt gyermekeim előrehaladásába^, Ami fontos, egy szívvel, egy lé'ekkel mind az én gyermekeim, (Elmondta: Virágh Mihály Pátyod.) ünnepi műszak a Nyíregyházi Zöldség és Gyümölcs finnfivnienpllátn S7ntfpliiP7Pt»»l Fodor László írja: „A XX. kongresszus tiszteletére dolgozóink ünnepi műszakot tartanak. Az I-es telepen, melynek Vránszki József a vezetője, a láda javításában már 3 napon át szobrokat gondoskodás? Méltán megharagudhatnának a „férfi" szobrok, Bessenyei, Benczúr. Ám félre a tréfát: valóban több figyelmet érdemelnek a nyíregyházi szobrok. A bronz Vénus- nak nem történne semmi baja, ha télen fedetlenül maradna, Benczúr szobra viszont köb51 van. Az eső, hó, a fagy erősen árt a kőszobornak. Ugyancsak több megbecsülést érdemelne Bessenyei szobrának kőcsipkéje. TBC-ből gyógyultam meg Örömmel olvastam, hogy pártunk és kormányműt milyen áldozatokat hoz ezután is a TBC leküzdésére. Én is tapasztaltam ezt a támogatást. 1954-ben 3 hónapig, 1955-ben pedig 4 hónapig voltam a kocsordi szanatóriumban. Fiam 25 éves, ő műtét útján szabadult meg a betegségtől, Debrecenben. Pedig róla már lemondtunk. Az orvosi kezelés azonban helyre hozta egészségét az enyémmel együtt. Páll Gyula Gergelyiugornya. A kongresszusi beszárro'óban a következőket mondotta Hruscsov elvtárs: „1960-ban az 1950. évinél csaknem háromszor több közszükségleti cikket gyártunk.” Ebből csak egy tényt ragadjunk ki. A szovjet cipőipar I960, évi termelése annyi lesz, hogy abból Magyarország minden lakosának 47 nár cipő Jutn*. Az SZKP XX. kongresszusának irányelveiből • eipíígydriásról népnevelők tanácskozása a mezőgazdaság terméshozamának 3 százaiékos emeléséről Megvalósítható a terv — mondják a mándi dolgozó parasztok PARI l IV h E LÉTÉBŐL-20 százalék helyett 171 izázalékót értek el. A II-et .elep dolgozói a biikkláda lavítása terén 169.5 száza- ékot teljesítettek.”