Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-17 / 41. szám

ÖíM# fiFolelaßfeil éQpéiülteUk NÉPLAP AZ MDP SZABOLCS-SZATMÁRMECYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIII. évfolyam, 41. szám ÁRA 50 FILLER 1956 február 17. péntek A mai számban : Pártunk életéből (2. oldal) SZKP XX. kongresszusának anyaga (3. oldal) Sport (4. oldal) Gondos gazda tanácsai (4. oldal) A Szovjetunió Kommunista Pártjának > Február 15-i esti ülés XX. konsrresszusa az eszmeitlenség és a politi­kamentesség ellen, a bur- zsoá ideológia minden meg­nyilvánulása ellen. Ideoló­giai munkánknak valóban alkotónak kell lennie. L. I. Brezsnyev olcsó nyersanyagként fel­használják a műtrágyagyár­táshoz. Erről a területről Moszkva és több más város fog gázt kapni. Nagy munkát végzett a határterület pártszervezete a mezőgazdaság továbbfej­lesztése terén. Bojcov beszá­molt a hatalmas, sokágaza- tú gazdaságok sikereiről, az állattenyésztés fejlesztésé­ről, egyebek között a juh­tenyésztésről, amely fontos szerepet játszik a sztavro- poli határterület gazdasági életében. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság-tudo­mány eredményeinek és az élenjárók tapasztalatainak meghonosítása lehetővé tet­te az állatállomány hoza­mának lényeges fokozását, öt év leforgása alatt a ha­tárterület gyapjútermelése 1955-höz képest majdnem megkétszereződik. A következő felszólaló (Kazahsztán pártszervezete) felszólalásában megjegyez­te,, hogy a XIX. kongresz- szus óta eltelt több mint há­rom esztendőt nagyarányú építőmunka és hatalmas világtörténelmi jelentőségű események jellemezték. A Központi Bizottság magasra emelte a leninizmus zászla­ját és még szorosabban tö­mörítetté köré pártunk és népünk sorait — mondotta. Az SZKP Központi Bizott­sága gigászi intézkedéseket dolgozott ki az ipar és a mezőgazdaság területén és biztosította az ország* előtt álló feladatok sikeres meg­oldását. A felszólaló köztársasága népgazdaságának fejlődé­sét jellemezve elsősorban az egyik legjelentősebb me­zőgazdasági intézkedéssel foglalkozott, a szűz- .és par­lagföldek megmunkálásá­val, amely általános helyes­léssel találkozott és az egész nép ügyévé vált. Kazahsztán­ban 18 millió hektár szűz­földet tettek megművelhe- tővé. A vetésterület ennek eredményeképpen az 4 idén 27 millió hektár, vagyis majdnem háromszorannyi, mint 1953-ban volt. A sze- mestermény-termelés ebben az évben eléri az 1400 mil­lió púdot, a beadott gabona­mennyiség pedig a 600 mil­lió púdot, Brezsnyev a továbbiak­ban rámutatott arra, hogy Kazahsztánban az állatte­nyésztés fejlesztése terén még mindig nem kielégítő a helyzet. A köztársaság párt- szervezete most a szilárd takarmánybázis megterem­tésén dolgozik, mivel a ta­karmányhiány az állatte­nyésztés fejlődését gátló egyik legfőbb tényező. Nö­vekszik a mezei takarmány­termesztés, mind nagyobb A. M. Skolnyikov (Voronyezsi pártszervezet) felszólalásában a terület mezőgazdaságának fejlesz­tésével foglalkozott. Tavaly márciusban — mondotta — a párt központi bizottságá­nak határozatára a közpon­ti feketeföld-övezet mező­gazdasági dolgozóit Voro- nyezsben tanácskozásra hív­ták össze, amelyen részt vett Nyikita Szergejevics (Folytatása a 3. oldalon) Dolgozók beszélnek a nagy kongresszusról D. T. Sepilov Volt. A Központi Bizottság­nak a XX. kongresszusa elé terjesztett beszámolója — mondotta — mélyreható, sokoldalú marxista-lenin'sta elemzést ad a jelenlegi nem­zetközi helyzetről. A beszá­moló nagy erővel és meg­győzően jellemzi a két, egy­mással ellentétes rendszer, a szocialista és a kapitalista rendszer törvényszerűségeit. A történelmi fejlődés egész menete megcáfolhatatlanul igazolta a nagy Leninnek azt a tételét, hogy a jelen­legi korszak a kapitalista rendszer felbomlásának és pusztulásának, az új, szo­cialista rendszer feltörésé­nek és rohamos virágzásá­nak korszaka. A szocializ­mus terebélyesedő és erő­södő világrendszerré vált. Sepilov leleplezte azokat a burzsoá ideo’ógusoljat, akik a tények ellenére meg­próbálják cáfolni a mai ka­pitalizmus rothadó és ha­lódó jelleeéről adott tudo­mányos értékelést és meg­kísérlik egészségesnek és virágzónak ábrázolni a mai kapitalizmust. A szónok adatokat közölt arról hogy a kapitalizmusnak csak a fegyverkezési hajsza foko­zásával és a gazdasági élet militarizálásával sikerült, ideiglenesen felduzzasztani a gazdasági konjunktúrát. Megemlékezett a gyarmati országok népeinek nehéz életéről, e népek harcának kibontakozásáról, amelyet szabadságukért és függet­lenségükért vívnak. — A történelmi fejlődés egész menete bizonyítja a szocialista társadalmi rend­szer vitathatatlan fölényét a kapitalista renddel szem­ben — mondotta Sepilov. — Ezek az előnyök kifejezésre jutnak az ipari terme'és fej­lődésének gyorsabb ütemé­ben, a termelőerők rohamos fejlődésében, a kizsákmá­nyolás és az élősdi módon történő fogyasztás felszámo­lásában, valamint abban, hogy megszűntek a gazda­sági válságok, véget ért a társadalmi vagyon elpocsé- kolása. A szocialista rend­szer olyan rendszer, amely­ben a társadalmi termelés célja az ember a maga igé­nyeivel, valamint a nép jóléte. Sepilov beszélt arról, mi­lyen nagy vonzóereje van a szocializmus eszméjének Nyugat és Kelet száz- és százmillió emberének köré­ben. A világ egyszerű em­berei a szocializmus eszmé­jével kapcsolatba hozzák a jobb élethez fűzött remé­nyeiket. A szocializmus a béke és valamennyi kis és nagy nép barátságának zászlóvivője. Beszéde befejező részé­ben Sepilov az ideoló­giai munkával foglalko­zott. Az ideológia terü­letén az dolgozik méltókép­pen, aki űj sikerekre tö­rekszik a gazdasági és a kulturális építésben, fokoz­za a szovjet emberek szo­cialista öntudatát. Ezzel kapcsolatban a szónok kü­lönösen hangsúlyozta, hogy új módon, az állam érdekei­nek megfelelően kell meg­szervezni az élenjáró mód­szerek propagandáját és el­terjesztését. Pártunk — mondotta be­fejezésül Sepilov — mind­azoktól, akik ideológiai te­rületen dolgoznak, azt kö­veteli, hogy még nagyobb szenvedélyességgel és kér. lelhetetlenséggel harcolja­nak a burzsoá világnézet. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kong­resszusa iránt nagy az érdeklődés nemcsak a Szov­jetunióban, hanem mindenütt a világon. Nálunk is. Erről beszélnek ezekben a napokban a dolgozók. Budai Ferenc eív társ, az Ltfenntarló Vállalat főmérnöke hogy kongresszusi műsza­kot indítanak. A röpgyű- lésen számos felajánlás történt. Bezerédi Lászlóné vállalta, hogy eddigi 105 százalékos teljesítményét a kongresszusi műszak ideje alatt 110 százalékra emeli. Versenyre hívta Tompa Piroska elvtársnőt. Sipkái Zsuzsanna eddigi teljesítményét, a 130 szá­zalékos átlagot 155-re nö­veli. is érdeklődéssel olvasta a lapokat, amelyek a Szov­jetunió Kommunista Párt­ja XX. kongresszusának első napi eseményeiről számolnak be. S a követ­kezőket mondotta: — Hruscsov elvtárs, a Központi Bizottság első titkára előadói beszédé­ben az elért eredmények mellett nagyon szépen megmutatta a jövőt. Gon­dolom az egész világon feltűnést kelt Hruscsov elvtárs beszédének az a része is, amikor a szov­jet emberek anyagi jólé­tének emelkedéséről be­szél. Az a tény, hogy a szovjet emberek reálbére a hatodik ötéves terv vé­géig 30, illetve 40 száza­lékkal emelkedik, mutat­ja a szovjet ipar és me­zőgazdaság hatalmas fej­lődését. v — Számolgattam, hogy mit is jelent a 30 száza­lékos reálbér emelés, amit a munkások és alkalma­zottak számára írtak elő. Forintban számoltam. Aki most 1500 forintot keres és ennyit is költ havonta, az a Szovjetunióban a hatodik ötéves terv vé­gén valójában 450 fo­rint értékű áruval vásá­rolhat többet havonta. Ez egy év alatt mintegy 5500 forintot jelent. Ebből pedig sok mindent lehet vásárolni. A Szovjetunió­ban még egy motorkerék­párt is. —• Mindezt pedig csök­kentett munkaidő alatt. Mert arról is beszélt Hruscsov elvtórs, hogy a hatodik ötéves terv során minden munkás és alkal­mazott áttér a hétórás munkanapra. Tehát keve­sebb munkaidő alatt több a kereset. A szovjet mun­kásoknak több idejük jut szórakozásra, tanulásra, a családdal való együttlótre. — Hogy ilyen terve­ket készíthet és valósít­hat meg a szovjet nép, az az ipari technika fejleszté­sének, a mezőgazdaság gé­pesítésének köszönhető. Ezen az úton kell nekünk is haladni s akkor ered­ményeink is hasonlóak lesznek a Szovjetunió ered­ményeihez. Dr. Sár vaj Tibor, kórházi főorvos A Szovjetunió Kommu­nista Pártja XX. kong­resszusán Furceva elv­társnő hozzászólásában el­mondotta, hogy a Szovjet­unióban a hatodik ötéves tervben csak Moszkvában összesen 17 ezer ágy el­helyezésére alkalmas kór­házakat építenek. Hogy mit jelent ez, arra Dr. Sarvay Tivadar kórházi belgyógyász főorvos ad választ. Ez a szám önmagában véve is sokat mond, de még jobban a következő összehasonlítással tudjuk érzékeltetni. A nyíregy­házi megyei kórházban 865 ágy áll a betegek rendelkezésére. Ez azt je­lenti, hogy Moszkvában a hatodik ötéves tervben közel húszszor annyival bővül a már meglévő kór­házi ágyak száma, mint a nyíregyházi kórház jelen­legi befogadóképessége. Mindebből azt a követ­keztetést vonhatjuk le, hogy a Szovjetunióban az embert valóban a legfőbb értéknek tartják és a kórházi ágyak számának ilyen nagyarányú növelé­sével is nagy gondot for­dítanak a dolgozók egész­ségvédelmére. Abos János főmérnök Röpgyűlés a nyíregyházi dohánygyárban A nyíregyházi dohány­gyár dolgozói röpgy ülést tartottak — írja levelé­ben Suska Ferenc elvtárs. — A röpgyűlésen több, mint 400-an vettek részt! Valu József elvtárs, a pártszervezet vezetőségé­nek tagja tartott rövid be­szédet. Ismertette a XX. kongresszus jelentőségét és a kongresszus tisztele­tére tett szovjetunióbeh munkafelajánlásokat. — Valu elvtárs hivatkozott azokra a célkitűzésekre, amelyek a hatodik ötéves terv folyamán a szovjet dolgozók életkörülményei­nek további javulását eredményezik. A dohányfermentáló dolgozói a Szovjetunió példamutatása és útmuta­tása nyomán végzik mun­kájukat. Üzemünk a Krasznodori Dohánygyár mintájára épült. Elhatá­rozták hát a göngyszer- raktár cs műhely dolgo­zói, a mechanikai üzem­ben a Jeszenszki műszak dolgozói, valamint a Po- koraczki műszak dolgozói, A Szovjetunió hatodik ötéves tervében Moszkvá­ban 9 millió négyzetmé­ter lakóterületet szándé­koznak építeni — olvas­hatjuk a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának felszóla­lásaiból. Ez a szám olyan tekintélyes, hogy Abos János, a 6. sz. Mélyépítő Vállalat főmérnöke is a logarléchez folyamodik. — Igen, azt szeretném kiszámolni, hogy mit je­lentene ez például nyír­egyházi viszonylatban? — S' mit mondanak a számok? — Egy pillanat... 9 mil­lió négyzetméter osztva 345 ezer négyzetméterrel, — mert ennyi a város je­lenlegi lakóterülete— ez... több mint... 26-szor annyi. — Tehát 1960-ig Moszk­vában 26-szor annyi új lakás épül majd, mint amennyi jelenleg Nyíregy­házán van. De vajon hány családnak ad ez Moszkvában új otthont? — Ezt sem nehéz kiszá­mítani. Egy-két szobás la­kásokat véve alapul... — mondjuk 50 négyzetmé­tert •— ezzel elosztjuk a 9 milliót... az... 130 ezer. Tehát öt év alatt Moszk­vában körülbelül 180 ezer család költözik új la­kásba. Bennünket építő­ket különösen érdekelnek ezek a számok. Bizonyít­ják, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja meny­nyire szívén viseli a dol­gozók jobb lakásviszonyá­nak megteremtését. A ma­gyar építőipar Is sok új épületet adott már át a lakosságnak, de a Szov­jetunió példája még in­kább arra kötelez ben­nünket, hogy mi építő­munkások — mérnökök és fizikai dolgozók — min­den lehetőt tegyünk meg a mi második ötéves ter­vünk első évében elő­irányzott, közel 10 ezer lakás jó és gyors felépí­tése érdekében* arányokban silóznak; Nagy- jelentőségű lesz az árasztá­sos /öntözés, valamint a ha-, talrhas nyári és téli legelők hasznosítása. Brezsnyev bírálta a szö­vetségi kohászati és színes fémkohászati minisztériu­mot, mivel nem teszi meg a szükséges intézkedéseket abban az irányban, hogy a köztársaságban gyors ütem­ben fejlődjenek az értékes fémeket tartalmazó érceket kitermelő vállalatok. Moszkva, (TASZSZ). Az SZKP XX. kongresz- szusának február 15-i esti ülésén, amelyen N. A. Mu- hitdinov elnökölt, folytató­dott az SZKP Központi Bi zottsága beszámolójának é: az SZKP Központi Revízió; Bizottsága jelentésénél megvitatása. I. P. Boicov (Sztavropoli partszerve­zet) felszólalásában megje­gyezte, hogy az SZKP Köz­ponti Bizottságának beszá­molója minden oldalról megvilágítja azt a sokrétű munkát, amelyet a szovjet nép a párt vezetésével a XIX. kongresszul óta vég­zett, a hatodik ötéves terv nagyszerű feladatainak si­keres megoldására lelkesíti a Szovjetunió dolgozóit. Bojcov annak a meggyőző­désének adott kifejezést, hogy a XX. kongresszus maradéktalanul helyesli a központi bizottság tevékeny­ségét mind a belpolitika, mind a külpolitika terüle­tén. Felszólalásának jelentős részében a Sztavropol-vidék gazdasági kérdéseivel fog­lalkozott. Ezen a határterü­leten új iparágak fejlőd­nek, egyebek között ásvány­olaj- és gázipar. A földgázt

Next

/
Oldalképek
Tartalom