Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-11 / 36. szám

Egy-egy járási tanács vég­rehajtó bizottságának, így a mienknek is a járás társa­dalmi, gazdasági és kultu­rális életének irányításá­ban, vezetésében nagy fel- adatai vannak. Különösen ki kell emelni a járási vég­rehajtó bizottságok szere­pét a Központi Vezetőség határozatának megfelelően a mezőgazdasági termésho­zam növelését, valamint a mezőgazdaság ^szocialista át­szervezését illetően. Ha járásunk gazdasági, kulturális eredményeit és általában az állami felada­tok végrehajtását, az ezzel kapcsolatos tervek teljesí­tését nézzük, a ki tor az a nézet alakul ki úgy ná­lunk, mint felettes szer­veinknél, hogy a jobb járá­sok közé tartozunk. Olyan tények igazolják ezt, hogy pl. valamennyi termelőszö­vetkezetünkben szilárdult a fegyelem, nőtt a jövedelem. .1 érásunk termel ószövetke­zeti parasztsága elérte a középparaszti életszínvona­lat. Járásunkban egy mun­kaegységre átlag 44-— fo­rint jutott. Termelési ter­vünket túlteljesítettük úgy növénytermelési, mint ál­lattenyésztési vonalon. Be­gyűjtésben az. elmúlt évben, de ezt megelőzően is az el­sők között voltunk. Eredményeink azonban lehetnének jobbak és főieg tartalmasabbak, erősebb politikai alapokon nyugvók is. Éppen ezért meg kell nézni cgy-két kérdést. Szép eredménnyel zártak tennelőszövetkezeVi nlt. —■ Javult és szilán’ a szö­vetkezeti demekr a, a fe­gyelem, stb.. Mégsem nö­vekszik ezzel arányban a számszerű fejlesztés. Vagy állami terveinket: begyűj­tés. adó stb. állandóan tel­jesítjük. sőt túlteljesítjük, de őzzel szemben arányta­lanul sok a kényszerintéz­kedés. Vagy termelési ter­veink kiemelkedóek. szépek, dolgozó parasztságunk és általában járásunk dolgozói követik pártunk és kor­mányunk politikáját, a tö­més.okkel való kaocsolat méesem kielégítő, sőt egvos területeken egészen hiá­nyos. Ez a pár tény is arra kö­telez bennünket, hogy meg­vizsgál iuk munka módsze­rünk >f. Egy-két példa. Ügy ál­lamhatalmi, mint állam- igazgatási ténykedésünkben nem kellőképocn támaszko­dunk az állandó bizottsá­gokra. a dolgozókra. Alig alrad eset úgy .járási, mint községi vonatkozásban, hogy egv-egy tanács, vagy vég- rehajtóbizottsági ülés napi­rendi pontjainak összeállí­tásánál, határozati javasla­tainak kidolgozásnál ott szerepelne az állandó bi­zottságok, az érintett szer­vek vagy tömegszervek vé­leménye. Ezt követően a hozott határozatok végre­hajtáséit a községekben kisgyűléscken nem vitatják meg. Rendkívül hiányos az ellenőrző munkánk is. Egyik legfőbb hiányosság, hogy nem adunk olyan se­gítséget a községeknek, ahogy azt a körülmények megkívánnák. A községi tanács- és végrehajtóbizott­sági ülésekre nem küldünk képzett elvtársakat, és nem is oktatjuk ki őket úgy, ahogy kellene. Olyan ese­tek is vannak, hogy az osz­tály és csoportvezető elv­társak egyáltalán nem, vagy csalt ritka esetben vesznek részt községi ta­nács- és vb-üléseken. Ha beosztást kapnak, igyekez­nek maguk helyett beosz­tottaikat küldeni. Vagy pl. sokszor napokat töltünk el egy-egy jó terv összeállításával, s ezek a tervek mégsem kerülnek elő rendszeresen, a fiókban porosodnak. Mindig új dol­gon törjük a fejünket. Ezekből kiindulva vala­mennyiünknek, de különö­sen a végrehajtó bizottság vezetőinek, el. kell gondol­koznunk és gyökeresen vál­toztatni kell eddigi mód­szereinken. Elsősorban a járási ta­nács vb. hivatali apparátu­sánál teremtünk „rendet”. Elsősorban a végrehajtó bizottság vezetői, az osz­tály- és csoportvezetők, ezenkívül a legjobb, legkép­zettebb dolgozók fogják közvetíteni a felsőbb szer­vek intézkedéseit, valamint a mi saját határozatainkat. Bevezetjük az egy, vágj’ több napos ellenőrző mun­kát. Ezen a téren mi a vb. vezetői kívánunk pél­dái mutatni. F5 kérdésnek és döntő­nek tartjuk, hogy az osz- tá'y és csoportvezetőket ne­veljük, formáljuk. Éppen ezért a felügyeletet gya­korló vb-tagok kiszállásaik­ra mindig visznek maguk­kal egy-egy hozzájuk tar­tozó osztály-, vagy csoport­vezetőt. Emellett a községi vb-elnököknek és titkárok­nak kívánunk hathatós se­gítséget adni. Itt különösen a pártunt és kormányunk politikája mellett velő har­cos kiállásra, a politikai és szakmai képzésre kíván mit gondot fordítani. Gombás Sándor, a mátészalkai járási tanács VB titkára. H pénzügyi »Hand* bizottság ülése Kegycserkeszeit Az elmúlt héten tartotta meg községünkben a pénz­ügyi állandó bizottság első ülését, melyre meghívta nemcsak az állandó bizott­ság tagjait, hanem aktivis­táit is. Ezen az ülésen többek kö­zött az első negyedévi pénz­ügyi terv teljesítéséről volt szó, majd Andrikovics Jó­zsef állandó bizottsági tag javasolta: a végrehajtó bi­zottság az állami biztosító járási felügyelőségével in­tézkedjen az irányban, hogy vizsgálják felül több dolgo­zónak biztosítási díját, mert nagyon soknak többet álla pítotak meg, mint amennyit kellett volna. Poltareezki András állandóbizottság’ tag kérte a pénzügyi állandó bi- zotság elnökét, ho«y az ál­landóbizottsági aktívákkal és tagjaival ismerte-s'k meg a szociális kedvezmény megadásának lehetősé izeit, mert ezzel kapcsolatban töb­ben felkeresik őket és fel­világosításokat kérnek. Megyei lnnáéMagok I« ►‘»««tóórái Február 12: Die=*3 Aladár Eper.}főikén; IxJdi Júzsef Nap- koron d. u. 5 órakor. Február 13: Koraié? László a mecryci tanácsnál: P. Márta Sándor TornyosoáJcán. Február 14: Dr. Itsik Károly Kán torján ősi ban*. Király Emma Porosalmán d. c. 10 órakor: Milcó Mihály Uj feli értón. Február 15: Vincze József a megryei tanácsnál, dr. Jcsztre* bónyi Ernő Orceou a nyírje* iskolában: Szarvsa Ernő Tina- teLeken; Buda Anna Nagyhalá­szon; Kiss István Turistván- diban; Kovács Sándor Balkáni­ban. Február 16: Orcsz Miháiv a megyei tanácson; Bányai Ti­bor Tiezalöhön; — dr. Mos- kovice Károly Osászlón: Barátit Irtván Baktalórántházán: Ozitr ler Elek Pusztadobcwn: Duda Ján03 Besenyődön; H. Józsi Irén özaboicübúkáji. S-sőko Ei­rene Itukamnzon. Február 17: Fábián Lajoo a megyei tanácsnál: Mikita Já­nos" Jókén: Szabó László Ko­csonton: Majoros András Na-xy* kallóban. Február 18: Gulyás Bmilné a megyei tanácsnál: Sussta Sándor Felfiőeimán: Baloarh Jo- zpcf N ag^rszekercpen; Gazda-c I>ajo3 Tií*z&vasváriban: B. NOítv Janó.-» Nyírtasson: Polc7. Ja­nóé Szabolcson. Megyei tauáestagok beszámolói Február 12: Király Géza Ló- nyán; ifj. Karászi József Nyír- vasváriban. Február 15: Vízi Péter a bor- bányai iskolában. Február 16: Dr. Moekovic­Károlv Ct»á«dóu; if.i. Pék *Tó zsrf Vaján. Február 18: Ko\á<« Béla Szó bolyban; Sárközi István Bn- esencsfD. Osztályfőnöki őr áh A Nyíregyházi Járási Ta­nács Végrehajtó Bizottsága január 8-1 ülésén az okta­tási munkákkal kapcsolat­ban olyan határozatot ho­zott, hogy gondoskodjon az oktatási osztályvezető arról, hogy az osztályfőnöki órák jobb tartalmi levezetéséhez az osztályfőnöki munkakö­zösségek munkaterveinek felülvizsgálatán túl a leg­több osztályfőnökök óraváz­latainak közrebocsájtásával nyújtson segítségei, í Városi ta]iá<‘«itagok fo^atlóórái Február n: Kalocsai István a, városi tanácsnál; Torna. Pé­ter He^yi út 4. sz.: Tanvik Já­nos a vajdabokori tauácsbá- záu. Február 12: Jenei György Szélsobokor 33. £z.: Kosa. Kál­mán a vajdabokori tanáo?há- zán; Humik József Tulipán u. 1. bz. ; Kován András Iioz3rét €zőlő 57.; Gyutros József TJjte- leki fzőIő ; Kántor Mihálv Béke u. 11.; Sirakó János Antal bo. kor 18.; Gerliczki András Róka bokor 8. Február 13: Szabolcsi István- né Galamb u. 6.: Recaka Sán­dor Sá érvári TS -j. Februar 14: Mészáros Imréné Arany János u. 46.: Hajnal La­íoű Puskin u. iskola.: Sarkad! Elemér Moreó u. 11. Február 15: Pohl Károiyné Körte u. 7.; Dán János Sárvári TSZ.: Bányász József né Kiste­leki u. 14.: Czuczor József Fel­sőn tolt 541.; Gutyán Pál IT. kér. MDP szerv : dr. Biró Be la Malinovszkij u. 13. Február 16: Vitovszki István Felsősima 7.; Kleuács Józ&zt örökösföld II. sz 12.: Iván Mi­hály örökößföld IV. 135. sz.; Draeony János felsősimái ta- náceháza. Február 17: Fába Katalin Közép u. • 16.: Bacsinőzki Er­zsébet ókisteleki özőlő 36. Február 18: Kubányi József Szentmihályi u. ló.: Lova» JO nosné Örökös föld III sz. 23. AZ ELMARADT LÉPÉS tiniről megfeledkeztek uz ópályi Uj Elet TSZ-ben Az elmúlt év őszén Úpá- lyiban életképes gyökeret eresztett a paraszti életet megkönnyebbítő és jobbá tevő szövetkezés gondolata. Október 16-án 12 család 27 hold földdel megalakí­totta az Új Elet Termelő- szövetkezetei. A megalaku­láskor úgy határoztak, h .gy minden család maga taka­rítja le területét, de az ősziek vetését már közösen végzik. Igen ám, de töb­bekben ott ágaskodott a kérdés: miképpen végzik a szántást, vetést, műtrágya­szórást, amikor a tsz-nek nincs fogata és azzal az égy szekérrel, ekével, boro­nával, amit jámbor István bevitt, bizony nem sokra haladhatnak. Idejében érkezett a segítség A közös gazdálkodás út­jára lépő dolgozó parasztok legerőseoo támasza a gépál­lomás. Ebben itt sem tör­tént hiba. A vetés idején a Mátészalkai Gépállomás azonnal elküldte a szüksé­ges gépe kot, Traktorokat, az agtunwinusl az uj ter­melőszövetkezet segítségére. A bevetésre szánt területen mind gyo-sabban haladt a munka. A termés növelése érdekében a 31 hold őszi vetésű kalászos alá 30 má­zsa szuperfoszr'átot munkál­tak bele a talajba. A sek eső következtében a nehéz gépek számára el­ázott a föld. Éltkor a tan­gazdaság — mint a tsz. pat- ronázsa ■— könnyű vető- géppel és fogattal segítette a szövetkezetét. Végülis 16 hold őszibúza. 8 hold rozs. 2 hold ősziárpa vetőmagja a legjobb megmunkálással került a taljba. Mi lett volna a következő lépés? Az való igaz, hogy álta­lában kevésföldű dolgozó parasztok laknák itt életre a termelőszövetkezetet, s ebből néni született na­gyobb jószagállománv, de a tagok áiiandó téli foglal- krrttatásárő' sem tudtak időben gondoskodni. Az köve titezík-e ebből, hogy hónapokon át nem kellett kialakítani a tsz. munka- szervezetét? Nem. Éppen ennek Kellett volna lenni a kövpikező lépésnek. Időközben a tsz. mind számbelileg, mind földterü­lettel növekedett. Ma mér 27 család 30 tagja mondja, magáénak az Új Életet és 106 hold föld van a tulajdo­nában. Mindmáig azonoan sem brigádokat, sem mun­kacsapatokat nem alakítot­tak. A rendelkezésre álló munkaerő figyelembe véte­lével a termelőszövetkezet munkaszervezetének kiala­kítása elsősorban a kihelye­zett mezőgazdász. Kolozs­vári Mihály elvtársnak a feladata lett volna. De hibát követett el ma­ga a szövetkezeti tag-, ág is, ncgy e következő lépést mindezidáig elhanyagolta, nem kérte és nem sürgette a munkaszervezés kialakítá­sát. Ugyanis a termelés szö­vetkezeti jellege, a terv­szerű gazdálkodás feltétle­nül szükségessé teszi, hogy a termelőszövetkezet a nö­vénytermelésben és az ál­lattenyésztésben egyaránt, minél előbb kialakítsa az állandó munkaszervezetet. A békevédelmi a zerxődések elősegítik u tanácsok munka jót Az elmúlt évben az Or­szágos Béketanács béke- védelmi szerződéseket jut­tatott a járási békebizott­ság útján a községi béke­bizottságokhoz. Vaja bi­zottsága negyven békevé­delmi szerződést kapott. A szerződések me-kötése nagyban elősegítette a köz­ségi tanács munkáját úgy a begyűjtés, mint az adó­fizetés terén. Tamási Elek egyénileg gazdálkodó paraszt szin- téji szerződést kötött, s megfogadta: mindenkor eleget tesz kötelezettségé­nek. Szavának helytállt, s az elmúlt évben maradék« íalanul eleget tett állam­polgári kötelezettségeinek- Idős Sólyom Miklós szin­tén szerződést kötött: már tavaly októberben teljesí-, tette kötelezettségét, s az idén is példamutató akar lenni: Hasonlóképpen cse­lekedett ifjú Sólyom Gyu­la, Kiss András, Takács JA'ÜP, Tlji'i nein, gfW.VCm András, összesen negyven vajai dolgozó paraszt. Sajnos, nem minden községben törődnek a bé­lre védelmi szerződésekkel: Nyíribronyban a községi tanácsháza égj ik Íróaszta­lában porosodnak e ver- ződések. Nem jobb a hely­zet Magyon, Leve, eken. Rohodon és Nyírk ívesen sem. SZIKSZAY PETEK, a Baktalórántházi Járási Tanács Végrehajtó Bizott­ságának elnökhelyettese: Ezüstkalászos íanie yani tiyír'ákón K ona üona községi ta­nácsdolgozó úja, hogy a községükben eredményesen folyik az ezüsc<caias-os i.-.a- xolyam. Az elején igen hul­lámzó volt a megjelenés, de különösen mióta a tanfo­lyamokat diafüm vet. lé­sekkel kötik össze, az ered­mény megjavult. Rendszere­sen 50—60 dolgozó vess részt esténként ezeken a tanfolyamokon. Az előadó gyakorlati foglalkozással köti össze az ezüstkalászos tanfolyamot. Legutóbb a gyümölcsfa helyes metszé­sét mutatta be. Legszorgal­masabbak a hallgatók kö­zül Tisza József, idős Jakab József, ifj. Szabó József dol­gozó parasztok, akik ma­guk is segítettek a szerve­zés munkájában. Biztatóak a termelőszövetkezet terve: Működésének első esz­tendejére is igen biztató tervei vannak az Új Élet TSZ-nek. A tavaszi szán­tást, vetést általában a gépállomással végeztetik. — Szerződést kötöttek a kapá­lás nagyobb részének gépi művelésére. A kukoricát és a burgonyát — a járási ta­nács vb. mezőgazdasági osz­tályának javaslatára —mű- trágyázott talajba vetik. A nagy dobosi Petőfi TSZ-től kapott több mint ezer má­ZSa ictáljAt-r-éff.rn.n»} ]1 i.r.1.1 szőlőjüket teszik termőké- pesebbé. Élve a szövetke­zeti gazdálkodás adta lehe­tőségekkel, őszi búzából 9, rozsból 8, kukoricából 16 (májusi morzsoltban), burgo­nyabet (Ackers egem z»»0, cukorrépából 200, naprafor­góból és édescsülagiuiiből d—6 mázsás holdanként! átlagot akarnak elérni. Március derekára saját erőből befejezik egy 15 fé­rőhelyes sertésfiaztató épí­tését. Ugyanerre az időre .’esznek 10 darab anyako­cát, később pedig 5 tehenet, 5 darab hízónak valót és a már meglévőhöz másik Két lovat. • hát, mind­ezeknek Valóraváltására a legsürgősebben be kell hoz­ni a mulasztást: ki kell alakítani a tsz. munkaszer­vezetét. Törődjön többet az új tsz-sze! a járási és községi tanács Közel 4 hónap telik el az • 4>a.yí Uj Elet ToZ meg­alakulása óta. Ez idő alatt különösen a járási tanács vb. adott segítséget a to- vábbinduláshoz. Az elmúlt napokban is hárman men- iek ki egyszerre a mező- gazdasági osztálytól. Segí- gíttek az éves terv elkészí­tésénél, a gazdasági épüle­tek költségeinek igénylésé­nél. a szövetkezeti daráló üzemeltetéséhez szükséges kérvény megírásánál. Ez mind kellett. De ugyanígy kellett volna a segítség- adás a munkaszervezés ki­alakításához is. Ez azonban elmaradt. Erre lehet azt válaszolni, hogy eddig nem voltak na­gyobb munkák, ami sür­gette volna. Nem voltak.de esznek! Az új, még semmi tapasztalatokkal nem ren- lelkező termelőszövetkeze­tet pedig nem érhetik meg- epetések! Ez a további szi- árdulás és bizalom csök­kenésére vezetne. Ne akkor egyen hát a szervezés, amikor egymást szaporítják a meginduló tavaszi mun­káit, hanem a lehető leg­gyorsabban történjen az meg! Halaszthatatlanul kova teli ezt e!s5sorban az, i nogy a szövetkezet földte­rülete közel 60 darabban, szétszórtan fekszik. A he­lyes vetési sorrend megtar­tása mellett tehát n sok kézi munkát igénylő ka­pásnövényekből állandó te­rületet kell egész, évre ki­jelölni. A beosztásnál fi­gyelembe kell venni a ta­gok képességét, tudását, rá­termettségét. Olyan munka ez tehát, amivel semmikép­pen nem szabad tovább várni! A községi tanács vb. sem mondhatja, hogy min­dent megtett a maga részé­ről a termelőszövetkezet to­vábbfejlődése érdekében. A tsz. vezetői maguknál kény­telenek tartani fontos Ha­tokat és a megbeszélésekre, gyűlésekre hol itt, hol ott gyűlnek össze. A megala­kulás óta eltelt idő úgy lat­szik, még nem volt elég a községi tanács vb.-nek arra, hogy a termelőszövetkezet részére irodahelyi biz­tosítson. Pedig ez feltétle­nül tennivalói közé tarto­zik. — A. B. — Végrehajtó bizottságunk munkamódszeréről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom