Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-10 / 35. szám
OilaQ pffrltláticu T NÉPLAP AZ MOP SZABOLCS-SZATMÁRMECYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A mai számban : Nyírtelek dolgozó parasztjai a mezőgazdasági termes- átlagok 3 százalékos növeléséről (2. oldal) A Magyar Népköztársaság kormányának jegyzéke az Osztrák Köztársaság kormányához (2. oldal) Falvakból jelentik (3 oldal) A XX. pártkongresszus előestéjén (3. oldal) A levegő kalózai (4. oldal) XIII. évfolyam, 35. szám ÁRA 50 FILLÉR 1956. február 10, péntek A® 1050. évi költségvetési a® oi*s*ággyiiIés előtt Az országgyűlés ülésszaka csütörtökön délelőtt folytatta munkáját. Az ülés napirendjén az Egyesült Nemzetek alapokmányának törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslat, továbbá az 1956. évi költségvetés és a költségvetési törvény tárgyalása szerepelt. Mihályfi Ernő, a külügyi bizottság helyettes elnöke ismertette az Egyesült Nemzetek alapokmányának törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslatot. A Magyar Népköztársaságnak sokáig kellett várnia — mondotta —, amíg teljesült jogos kérése és tagja lett az Egyesült Nemzetek Szervezetének. De a felszabadult magyar nép ez alatt az idő alatt is híven követte és megtartotta azokat a nemes elveket, amelyeket az alapokmány is tartalmaz. A mi egész politikánk a béke, a békés együttélés, a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog, a baráti kapcsolatok fejlesztése, az emberi jogok és az alapvető szabadságok fajra, nemre, nyelvre vagy vallásra való tekintet nélkül, mindenki vészére való teljes érvényesítése eszméjét szolgálja, attól a pillanattól kezdve, amióta a Szovjetunió felszabadította népünket, s magunk szabhatjuk meg életünk formáját és céljait. Ezt hivatalosan elismerte az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése is, amikor 1955. december 14-én felvette tagjai közé a Magyar Népköztársaságot az alapokmány II. fejezetének 4. cikkelye 1. pontja alapján, amely így szól: „Az Egyesült Nemzetek tagsága nyitva áll minden más békeszerető állam előtt, amely a jelen alapokmányban foglalt kötelezettségeket vállalja és a szervezet megítélése szerint e kötelezettségek teljesítésére képes és hajlandó.“ Felvételünk tehát a legszélesebbkörű elismerése annak, hogy a Magyar Nép- köztársaság tevékenysége mind a bel-, mind a külpolitikájában teljes összhangban van a világszervezet alapokmánya elveivel célkitűzéseivel. Azzal, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagja lettünk, időszerűvé vált, hogy az alapokmányt a többi tagállamhoz hasonlóan törvénykönyvünkbe beiktassuk, Ez a törvény- javaslat tehát azt jelenti, hogy azokat az eszméket, amelyek eddig is életünk vezérlő törvényei voltak, most törvényes kötelességként az alapokmány megfogalmazásában is vállaljuk. Az országgyűlés a törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Olt Károly elvtárs beszéde A népgazdaság 1956. évi terve — amelyet az ország- gyűlés múlt év novemberében jóváhagyott — a Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Népköztársaság kormánya politikájának megfelelően a szocializmus alapjainak az iparban és a mezőgazdaságban való továbbépítését, a lakosság anyagi, kulturális és szociális igényeinek fokozottabb kielégítését tűzte ki legfontosabb feladatként. A Magyar Népköztársaság 1956. évi költségvetése a népgazdasági terv fő célkitűzéseit szolgálja, s végrehajtása biztosítja a megfelelő pénzfedezetet e célok megvalósításához — kezdte beszédét Olt elvtárs, majd így folytatta: Mint ismeretes, az 1955. évi népgazdasági tervet sikerrel fejeztük be. Az előző évvel szemben újra emelkedett az ipari és a mezőgazdasági termelés, nőtt a munka termelékenysége, csökkent az önköltség. Jelentős eredményeket értünk el a mezőgazdaság szocialista átszervezése terén. Erősödött a munkafegyelem, megszilárdult sok tekintetben az állampolgári fegyelem. Mindezek alapján emelhettük népünk életének anyaűi, szociális és kulturális színvonalát. Az elért eredményekben döntő szerepe volt a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1955. évi márciusi' határozatának, amely leleplezte a jobboldali elhajlás káros politikai és gazdasági következményeit és világos utat mutatott a dolgozó nép számára. Az 1955-ös esztendő állami költségvetésének előze. tes mérlege azt mutatja, hogy a költségvetési év 44 milliárd 873 millió 962.900 forint bevétellel, 43 milliárd 94 millió 366.000 forint kiadással, tehát 1 milliárd "79 millió 596.000 forini, a tervezetet 276 millió forinttal meghaladó bevételi többlettel zárult, ami az államháztartás szilárd egyensúlyát bizonyítja. Az államháztartás bevételi többlete lehetővé tette a beruházási keretek évközi emelését és a népgazdaság készleteinek növelését. A továbbiakban rámutatott arra, hogy az 1955. évi állami költségvetés bevételeinek döntő részé a szocialista szektoi’ból származik. Olt elvtárs részletesen elemezte gazdálkodásunk számos fogyatékosságát is. Még mindig sok olyan vállalat van, amely nem teljesíti nyereségtervét. vagy veszteséggel dolgozik. A gazdálkodás fogyatékosságai megmutatkoztak a munka és technológiai fegyelem lazaságában, a termelés szervezettségének nem kielégítő színvonalában, az anyag és munkaerő nem takarékos felhasználásában A pénzügyminiszter ezután elemezte az 1956. évi állami költségvetést, amely az országgyűlés által mérj elfogadott népgazdasági tér-: ven alapul, Az 1956. évi állami költségvetés 43 milliárd 332 millió 540 ezer forint bevételt, 42 milliárd 147 millió 114 ezer forint kiadást irányoz elő. A költségvetés mérlege tehát 1 milliárd 185 millió 426 ezer forint bevételi többletet mutat. Ezen felül az állami vállalatok 3 milliárd 549 millió 760 ezer forintot fordítanak saját eszközökből forgóalapjuk kiegészítésére és beruházásokra. A költségvetés bevételeinek legnagyobb részét az állami vállalatoktól származó forgalmi adó és nyereségbefizetés alkotja, kisebb részét a szövetkezetektől és a lakosságtól befolyó adóbevételek, államkölcsön-befi- zetések, társadalombiztosítási és egyéb bevételek képezik. A költségvetési kötelezettségek teljesítéséhez feltétlenül szükséges, hogy vállalataink javítsák a gazdálkodás színvonalát, teljesítsék a terv termelési és önköltségi. „ mutatóit. Szükséges, hogy a termelés ésszerűbb megszervezésével, a gépek és berendezések jobb kihasználásával, a fejlettebb munkamódszerek alkalmazásával, a műszaki színvonal emelésével nagyot lépjenek előre. Szükséges, hogy vállalataink és gazdasági irányító szerveink vezetői, igazgatók, főmér-! nökök, főkönyvelők és a vállalatok dolgozói erre összpontosítsák erőfeszítéseiket. így válik lehetővé á vállalatokon belüli tartalékok erőteljes ütemű feltárása, termelési, önköltségcsökkentési. pénzügyi feladatainak túlteljesítése. A pénzügyminiszter ez után az adózásról beszélt: — A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a közelmúltban nagyjelentőségű rendeletét adott ki a mezőgazd-- sági lakosság jövedelemadó rendszerének megváltoztatásáról. Az új adózási rendszer helyesen egyezteti össze, a társadalmi érdekeket az állampolgárok személyes érdekeivel. Érdekeltté teszi a parasztságot magasabb terméseredmények elérésében, állat- állománya állandó fejlesztésében, ugyanakkor korlátozza a még meglévő tőkés elemeket. Az új adó összege megfelel a mezőgazdasági termelés, a parasztság bevételei emelkedésének és kiküszöböli az adózásban fennállott belső aránytalanságokat. Tisztelt Országgyűlés! Az 1956. évi állami költségvetés kiadásainak 53.3 százalékát 22 milliárd 473 millió forintot, a vállalatok saját eszközeiből, nyereségből, amortizációból pedijl további 3550 millió forintot, összesen 26 milliárd és 23 millió forintot népgazdaságunk fejlesztésére, gazdasági kiadásokra fordítunk. A gazdasági kiadásokra előirányzott összegből az ipar fejlesztésére szolgál mintegy 9 milliárd forint, amelybal 5.3 milliárd forint a beruházás. A termelés tervezett növekedése, — amely 1956- ban több gépet, több épületet ad a népgazdaságnak, több lakást, több fogyasztási cikket biztosít a lakosságnak. — megköveteli a termelés gazdaságosságának fokozását, tartalékaink feltárását, a takarékosság érvényesítését. El kell érnünk, hogy termékeinket kevesebb munka és anyagráfordítással, jobb minőségben és olcsóbban állítsuk elő. Ennek érdekében a nép- gazdasági terv — a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége határozatának megfelelően •— főfeladatként jelöli meg a műszaki színvonal jelentős emelését, korszerű technológiai eljárások széleskörű bevezetését és a fejlett új technika alkalmazását. A műszaki színvonal emelése nemcsak új gépek, új üzemek, kutatások kérdése. Megvan a lehetőség és tegyük hozzá, bő lehetőség arra, hogy új beruházások nélkül, a gazdálkodás színvonalának emelésével, a szigorú szervezettség, rend és fegyelem megteremtésével is javítsuk üzemeink munkájának színvonalét, termékeink minőségét. Szükség van arra is, hogy leküzdjük azt a nem ritkán mutatkozó idegenkedést, amely eav-egv új technológiai eljárással, módszerrel szemben megnyilvánul. A mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos nagyjelentőségű feladatokat ismertetve ezeket mondotta Olt elvtárs: A mezőgazdaság fejlesztésére a költségvetés közel 5 milliárd fo- forintot fordít. amelynek jelentős része —■ mintegy 1.9 milliárd forint — a beruházások célját szolgálja. Mezőgazdaságunk fokozódó gépesítése lehetővé teszi, hogy az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben a növényápolási munkák túlnyomó részét is géppel végezzék. A mezőgazdaság fejlesztése terén fokozott feladat hárul 1956-ban az állami gazdaságokra, amelyek az prszág szántóterületének mintegy 13 százalékán gazdálkodnak. A költségvetés a mező- gazdaság fejlesztésére biztosított kereteken belül a legjelentősebb segítséget a termelőszövetkezetek részére nyújtja. J A pénzügyminiszter a gép- • I állomások, a Begyűjtési j ! Minisztérium növekvő fel- ‘ adatai után a közlekedésről beszélt, melyre nagyobb szállítási feladatok hárulnak mint az előző évben. A továbbiakban a beruházási előirányzatokról a következőket mondotta: Az 1956. évi népgazdasági terv-beruházásokra 12.8 milliárd forintot irányoz elő, amelynek döntő részét a költségvetés biztosítja. Ez az 1955. évi tervhez képest 30 százalékos növekedést jelent. Az összes beruházások 41.7 százaléka az ipar, ezen belül 39 százaléka a nehézipar fejlesztését szolgálja, A nehézipar beruházásaiból különös jelentőségűk van azoknak a beruházásoknak, amelyek alapanyag és energetikai bázisunk kiszélesítését eredményezik, s ezáltal lehetővé teszik a feldolgozó iparunk hazai nyersanyagokkal való bővített ellátását. A külkereskedelemről szólva kiemelte: Iparunk termelésének fokozásához több vasércre, kokszra., színesfémre, bányafára, bőrre, fűrészárura és egyéb cikkre van szükség. Ezeknek az anyagoknak import útján való beszerzéséhez növelni kell exportunkat, törekednünk kell kiviteli terveink maradéktalan teljesítésére. A dolgozók életszínvonalának növelésével kapcsolatban Olt Károly ezt mondotta: A termelés növekedése, a munka termelékenységének emelkedése és az önköltség csökkentés alapján az 1956. évben növeljük az élet- színvonalat, a munkások és alkalmazottak — főleg a közvetlen termelésben részvevők — reálbérét, s a dolgozó parasztság jövedelmét is. A növekvő vásárlóerő szükségessé teszi a fogyasztási árualap, a kiskereskedelmi áruforgalom növelését. A kereskedelemmel szemben nagyobb igény jelentkezik a választék bővítése, az áruk megfelelő elosztása tekintetében. A kereslet kielégítésére szorosabbá kell tenni a belkereskedelem kapcsolatát a termeléssel. Biztosítani kell, hogy — a régiek mellett — új cikkek egész sorát hozzuk forgalomba, így a háztartási pépeket, a televíziós készülékeket, a férfi, női és gyermekcipőket, műszálból készült ruházati cikkeket, stb. lényegesen nagyobb választékban és jobb minőségben való forgalomba- hozatalát. A népjólét, emelése érdekében a kormány jelentős ösz- szeget fordít lakásépítésre, szociális cs kulturális célokra. A lakásépítkezések elő-i irányzata 70 százalékkal haladja meg a múlt évit. Az 1956. évi terv szerint 100 község villamosítását valósítjuk meg, 19.000 lakásba vezetjük be a gázt. 680 új iskolai tantermet létesítünk. Tovább bővítjük az óvodák, a kulturális otthonok, mozik hálózatát. Az egészségügyi ellátás színvonalának emelése érdekében 1250 új kórházi ágyat létesítünk. A költségvetés szociális, egészségügyi és kulturális intézményekre és feladatokra szolgáló kiadásaink összege ebben az évben 11 milliárd 476 millió forint. A vállalatoknál műszaki fejlesztésre és kísérletekre előirányzott kiadásokon felül gondoskodás történt a költségvetésben a tudomá-i nyos . kutatóintézetekben fo-t lyó munka fejlesztésének1 anyagi fedezetéről. Az e célra előirányzott összegek alátámasztják azoknak ai feladatoknak megoldását, amelyeket az ipar muszáj? i színvonalának emelése, a, korszerű mezőgazdasági termelés feltételeinek biztosi-1 tása és egyéb népgazdasági! ágaink fejlesztése állít aj tudományos kutatómunka elé. Ezek között szerepelnek olyan új feladatok, mint az atomenergia békés felhasználása hazánkban, a hazai nyersanyag- forrásaink fokozott hasznosításának kérdései, a műanyaggyártás széleskörű bevezetése. A költségvetési javaslatban jelentős helyet kaptak a tanácsok. A költségvetés kiadásaiból a tanácsok közel 7 milliárd forinttal részesednek. Ez is bizonyítja, hogy a tanácsok politikai és gazdasági jelentősége, hatásköre évről-évre növekszik. A pénzügyminiszter rámutatott, hogy jelentős feladatok hárulnak a pénzügyi szervekre, majd így i szóltAz 1956. évi népgazdasági, tervben és állami költség- vetésben kifejezésre jutnak a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének alapvető határozatai, a Magyar Népköztársaság kormányának legfontosabb célkitűzései. A költségvetés visszatükrözi azt a jelentős gazdasági, szociális és kulturális programot, amelynek végrehaitása komoly- előrehaladást biztosít a szocializmus építésében, a második ötéves terv megvalósításában. A siker attól függ, hogyan mozgósítjuk népünket a kitűzött feladatok megoldására. Ezért mindenütt fel kell karolni a dolgozók kezdemé‘ (Folytatás a 2. oldalon),
