Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-09 / 34. szám
195® iefcs«üj,i- 9, esötäriök Sä EPLA F O. Kovács István elnök velővel éppen a tervekről beszélget, amikor betoppanunk a termelőszövetkezet ideiglenes irodájába. — A tábla már elkészült — mondja örömmel az elnök — fel is kerül a napokban a végeleges iroda bejárata fölé. A könyvelő a termelő- szövetkezet földjeinek vázlatos térképét készíti, Van 36 holdas, de 'kisebb 20 holdas körüli tábla, no meg amit a tagók vittek bé. 23 hold az őszi vetés. Ebből 6 hold rozs, a többi búza. Nem olyan sok, de, hiszen október derekán alakult meg ez a termelő- szövetkezet. Lesz még főid is, meg tag is mondja _ az elnök. Hiszen napról-napra érdeklődnek és jönnek az új belépők. Eddig 26 tagunk van. Szép terveink vannak. — A kenyérgabona és kapások mellett szerződéses növények termelésével, kertészettel, gyümölcs és szőlőtermeléssel' akarunk foglalkozni. Eddig uborkából, rostkendeiből, -cukorrépából, mentából 2—2 holdra, dohányból 3 holdra kötöttünk szerződést. Két holdas konyhakertünkben zöldségféléket termelünk. A csíráztatott burgonya közé uborkát vetünk. Mire hely kell az uborkának, kikerül £i burgonya a földből II gyümölcsösben — Tulajdonunkba került a Vigvári-íéle gyümölcsös. Hét hold. Bizony— legyint az elnök >— elég rossz állapotban van.' Tulajdonosa nem törődött .vele, elhanyagolta. Több mint 100 termőfát kell kivágnunk, mert méteres magasságig' megrágták a nyulak. A tönkrement fákat ' pótoljuk. A többi fán pedig a legrövidebb időn belül elvégezzük a metszést és törzsépolást. Megmentjük ezt a pusztulásra ítélt kertet, sőt —teszi hozzá — tovább telepítjük. Tizenöt holfl gyümölcsösön akarunk gazdálkodni. Körül diófákat ültetünk majd, mert. sűrű lombozatuk jó védelmet nyújt a jonathánokat veszélyeztető fagyhullám ellen. Hatszáz öl szőlőnk is van. Ennek majdnem fele értékes csemege fajta. Tavasszal telepítünk egy holdon köszmétét is, mert igen jövedelmező ennek termelése. Méhészetet is létesítenek. Dicső Dezső tanító 22 család méhei visz be a termelőszövetkezetbe. Nagy baromliíenyészetet is terveznek az új termelő- szövetkezet tagjai. 500 darab csirkét igényeltek már a keltető állomástól. Most a meglévő ólak korszerűsítésén, fertőtlenítésén dolgoznak. 250 víziszárnyast és 100 pulykát is nevelnek ebben az évben. — Harminc süldőt vásárolunk az első évben — folytatja az elnök. Ebből lesz majd a törzsállomány. Jövőre már nagy jövedelmünk lesz a sertéstenyésztésből. Lovat csak néhányat tártunk, hiszen a gépállomás elvégzi a szántást, vetést, a növényápolás nagy részét, sőt a betakarítást is. Inkább fejősteheneket tartunk majd. Ehhez jó szakemberünk is van, Kovács Gábor, öt fejőstehén és 15 növendék üsző lesz egyelőre az álloA Kisvárdai Szeszfíno- mító Vállalatot nem sokan ismerik a megyében. Nem nagy üzem, de dolgozói mindent megtesznek azért, hogy minél jobb eredményeket érjenek el. Az elmúlt évi tervükét 103.2 százalékra teljesítették. Egy év alatt 14 vagon szenet takarítottak meg a főtők. Az elmúlt évben (ebesen kicserélték az elavult víz- vezetékhálózatot, és új ka- zániápszxvattyú beszerelését végezték el. A gépház 80 lóerős gőzgépet kap. A szere1 és egyik érdekess ágé itt az, hogy a gép tred-í- líleg egyenáramú kondenzátort« gőzgép volt, amit e’dennyomásossá alaki totmány. Tehénistállónk is van, csak a tetejét kell kijavítani. A tagok most ezt a munkát végzik. ☆ A szép tervek láttán valamire fel kell hívni a tsz-tagok • figyelmét. A későtavaszi fagyok a mélyedésekben szoktak kárt tenni. Ha diófával ültetjük körül a johnathánost, akkor mesterséges fagykatlant csinálunk. Ez esetben a fagy- hullám ebbe a katlanba ömlik be, és amit óvni akartunk, az fog elfagyni. A diófa lombosodása különben sem következik be előbb, mint az almáé, ezért ilyen értelemben sem nyújt védelmet. A nyári szélviharok ellen már jobban védene. A gyümölcsös körülülte- tésének van növényegészségügyi szempontból is egy káros hatása. A diófa igen erőteljes, magas koronát nevel. A kártevők ellen nem, vagy alig védekezhetünk emiatt. Az almának és a diónak igen veszedelmes közös kártevője az almamoly. Körülültetett almáskertjeink ilyen esetben állandóan veszélyeztetve vannak az al- mamóly kártételétől. (H. T.) tak ái ea így n eivezik üzembe. Az ü/cm dolgozói egy év alatt negyven újítást nyújtottak be. Ez évben még tovább bővítik gépházukat, új anyagraktárt építenek, műhelyük részére gyalu- és köszörűgépet szereznek be. Természetesen van még mit tenni az üzemben. Elsősorban a munkaverseny terén. A szakszervezeti funkcionáriusok nem állnak hivatásuk magaslatán és nem segítik kellőképpen a dolgozók versenyét. Az elmúlt évi negyven újítás után az utóbbi két hónapban visszaesés' tapasztalható, egyetlenegy komoly javaslat sem született. i Hován József Kisvárda. j Tizennégy Tagon szenet takarítottak meg’ és negyven újítást nyújtottak be egy év alatt u kisvárdai szess finomító dolgozói A nyírlugosi termelő- szövetkezetek versenykihívása A nyilugosi Rákosi Termelőszövetkezet termelési versenyre hívta ki a községben lévő Sztálin és Alkotmány Termelőszövetkezetet. Taggyűléseinken a versenypontok elfogadása után elhatároztuk, hogy a három termelőszövetkezet versenyre hívja ki a járás többi termelőszövetkezetét. A versenyfelhívás pontjai: Teljesítjük a tervezett termésátlagon felüli 3 százalékos többtermelést. A tervben szereplő összes kalászosainkat fejtrágyázzuk. 1956. tavaszáig megtrágyázzuk szántóterületünk 25 százalékát. A kukorica vetését 58 százalékban négyzetesen végezzük el. A kukoricát ötször, a napraforgót és a burgonyát háromszor megkapáljuk. A tavaszi szántásnál, növényápolásnál 80 százalékban vesszük igénybe a gépi munkát. A fenti agrotechnikai módszerek alkalmazásával holdanként őszi búzából 12, tavaszi búzából 9. rozsból 8, őszi árpából 15, burgonyából 120, kukoricából 30, napraforgóból 6, dohányból 8 mázsát fogunk termelni. Az állattenyésztés önköltségének csökkentése érdekében állandó takarmány- porciózót állítunk be.: 25 százalékkal növeljük a sertés-törzsállományí. . A változatos takarmányozással 0 literre emeljük az istállóátlagot. Lóállományunkai anyakancáink után 90 százalékos szaporulattal kívánjuk növelni. Juhállományunkat 25 százalékkal, gyapjútermelé- sünket 25 százalékkal növeljük. Munkában a pedagógusok A mátészalkai Zalka Máté kultúrházban — különösen az értelmiségi klubban — néha nagy viták folynak. Hétfőn este például a gimnázium, a technikum és az általános iskolák legaktívabb vezetői tartottak klubestet. Arról beszélgettek a pedagógusok. hogyan i tudnák elősegíteni munkájukkal a község fejlődését. Mit tudnak és mit kell tenniük azért, hogy Mátészalkán minél előbb megértsék a dolgozó parasztok: boldogulásuk egyetlen útja a nagyüzemi gazdálkodás. Sok javaslat hangzott el a klubesten, sok ígéret a jelenlévők részéről. Úgy határoztak, hogy rajzkört alakítanak, feliratok, piaI kátok készítésére, amelyek j az egész községben hirde- ■ tik majd a nagyüzemi gazdálkodás előnyét a kisparaszti gazdálkodással szemben. Az úttörő csapatok vezetői rigmusbrigádokat akarnak alakítani, hogy ezekkel az élenjárókat és az új belépőket köszöntsék. A klub tagjai közül kerülnek ki a rigmusírók. A pedagógusok egy része színjátszó csoport létesítéséről beszélt. Többen pedig a házi agitációs munkából kértek részt. Alig néhány nap telt el a klubest óta, s már a szálkái boltok kirakatai tele vannak szemléltető képekkel, plakátokkal. A színjátszó csoport tagjai lelkesen írják szerepüket. A pártbizottság irányításával az agitációs brigád is megkezdte munkáját. Lévatnc. Megmentjük a ^yerrnekekel a bűnözéstől i i A fiatalkorúak bűnözésé- S nek megélőzése. a züllés í veszélyén, k kitett gyerme- jkek megmentése érdekében 'megyei bizottság alakult A j bizottság azonban csak az : egész társadalom segítségéivel dolgozhat , eredménye- jsen. j Megyénkben, Nyíregyhá-, j zán csaknem naponkénti í szemünk láttára csavarog- jnak még a késő esti órákiban is utcán, italboltokban lés cukrászdákban, valamint a mozik előcsarnokában az otthontól elhidegült gyermekek. Ezek, a kellő felügyelet nélkül lévő kiskorúak sok esetben saját hibájukon kívül kerülnek az utcára és eleinte maguk sem gondolnak arra, hogy a bűnözés útjára lépnek. Nem szabad közömbösnek lennünk velük szemben! A boltok, italboltok, mozik, stb. vezetői maguk is küldjék haza az ilyen gyermekeket — de szólítsa meg őket bárki. Figyelmeztessük őket: menjenek haza. A sorozatos ráhatások után vé- gülis hazamennek. E gyermekek először tétlenül csavarognak, majd kéregetiy merészkednek, a kapott pénzt cukorra, mozira költik, majd iskolatársaikat, barátaikat is bevonják a csavargásba. Később a kéregetett pénzt kevésnek becsülik terveik megvalósításához, alkalmat keresnek és találnak a lopásra és így a bűnözés útjára térnek. Célunk az, hogy az ilyen, bűnözés veszélyének kitett fiatalkorúakat megmentsük, megelőzzük minden lehetőségét annak, hogy ők a bűnözés útjára térhessenek. A bűnözés lehetőségében kell megakadályozni őket, meg kell szüntetnünk az alkalmakat. A pedagógusokkal, az oktatási állandó bizottságok, DISZ, az MNDSZ és az SZMK aktívák közreműködésével fel fogjuk keresni az ilyen kiskorúak szüleit, hozzátartozóit, velük elbeszélgetve, a gyermekek családi körülményeit figyelem- bevéve megkeressük a módját a bűnözések megelőzésének, A megalakult megyei bizottság, de főleg a megalakuló városi, járási bizottságok és községi egységek együttes közreműködése útján megkezdik megyénkben ezirányú tevékenységüket és a cél elérése érdekében kérik, hogy a felnőttek legyenek segítségükre. Dr. Rames Elemér, gyám és gyermekvédelmi előadó. Maui arid vitái/ (MESE) (3.) Margaréttai honos lelt a gyermekkacagás. A faluvégi kis házban megfiatalodott, szinte megifjodott Margaret édesanyja is. Mert azzá lett a görnyedthátú néniké. Apja pedig, aki napszámba járt hol ide, hol oda a nagy utcák lakóihoz, úgy sietett haza esténként, mint szerelmes legény siet mátkájához. S Margaret rótt, növekedett, röppentek az évek oly sebesen, mint alkonyaikor a vadászó fecskék. Már 10 éves volt. Iskolás, szinte észre sem vették, hogy a serdülő, nyurga lánykából pattanásra váró bimbó lett. S tele volt dalával, kacagásával a kis ház. Volt már ki segítsen édesanyjának, volt már akit szőni, fonni lehetett tanítani. A]ti megosztotta a rozsé terhét a görnyedt hátú öregasszonnyal. Mert az évek, ha kezdetben észrevétlenül is szántotta, mostanában mégis lopni kezdték az erőt a két karjából. Ráfért hát a segítség. Amikor az erdőbe mentek, az öregasszony mindig szeretett volna találkozni azzal az emlékezetes kis erdei emberrel. Mert adósa volt a köszönettel. De bármilyen mélyen is mentek az erdőbe, megkeresték néha még azt a farönköt is, ahol az öreg üldögélt, sohasem találkoztak vele. Az anyóka már el is siratta. Biztosan baja esett, óh miért nem tudja, hogy merre lakik, hogy gyógyfüvet vihetne neki, sokszor eszébe jutott. A virágból lett Margarétnak sohasem árulta el, miért járnak olyan messzi az erdőbe, Titokban tartotta, hogy soha meg ne tudja, hogy ők csak nevelő szülei. De a lány sem firtatta, hogy miért olyan kései gyermek. Fiatal volt, s örült annak, hogy sudár termete oly hajlékony, oly rugalmas, mint a nád. Margaret messzi járt a kútra. Évek óta az ő gondja volt már a vizhordás. Elszaladt két vederrel, aztán már otthon is 'termett. Mert gyors lába volt, mint az őznek. Egyszer, ahogy a hátnál hajladozott, lódobogást hallott a háta mögött. Észrevétlenül pillantott oda, s ahogy elment a lovas mellette, hát utána nézett. Égy legény, méghozzá egy daliás legény ült a nyeregben, rá sem nézett a leányra, s mégis kis szive sebesebben dobbant, mint máskor. A ‘ lónak, s a lovasnak hosszú pajkos árnyékot rajzolt kísérőül a lenyugvó nap. Amikor ezt megpillantotta Margaret, elmosolyodott. Hogy billeg az árnyék! S olyan hosszú a legény, mint egy óriás. S a ló is. Szinte égigérő iába van, csak éppen lefektetve. A lovas po- rc.szkált, nem láthatta sokáig. De ettől az időtől kezdve szinte naponta itt-ott feltűnt a szép legény. Margarét elbújt, hol a szobába, hol a diófa lombjai közé. Ha a diófára ült fel, az jobb hely volt, mert onnét messzire elkísérhette szemével a lovast. S persze az néni sejtette, hogy nézik. Egyszer aztán megint a kútnál találkoztak. De most már szemtől szembe, s Margarét elpirult. De ezt nem láthatta a legény, hiszen még messzi volt. Amikor a kúthoz ért, a kis ló megállt. S nagy barna meleg szemeivel rátekintett Margarétra, mintha mondaná: megvagy, kedvesem. De helyette a gazdája szólalt meg: — Nagy vödröd van, húgám. — De karom is van hozzá — felelte a lány, s közbet} azon bosszankodott, hogy ez a legény csak a■ vödröt látta meg őbe- lőle. Olyan ez, mintha ő azt mondaná, szép lovad van, de 6 nem mondta. Csak állt, s nézte a legényt. — Hogy hívnak téged, leány? Erre is válaszolni kellett, pedig lelt volna ok az előbbi kérdés miatt megsértődni. Hát kimondta. — Margarét. ■ — Margarét szép virág — mondta a legény, s elmosolyodott. A leáiny pedig elpirult. Mert a leányfül megérzi, hogy a virág dicsérete néki szól. Jani hajtószárba vette a lovat, s megfogta az egyik vödröt, s lassan elindult a lány mellett. Beszélni kéne. De mit? Elárulni nem akarta,, hogy Margarétban megtalálta azt a lányt, akit magának valónak tartott. így hát szótlanul mentek, s csak azt dobogta a Jani szíve, hogy Margarét szép virág. Elértek a kis házhoz. A lány a diófára pillantott és elpirult. így még sokkal szebb volt. A legény csodálattal nézte. A lány pillantása a fiú arcáról a paripára, majd vissza a fiúra röppent. Mintha azt mondaná, nem tudom legény, hogy ki vagy, de régen ismerlek már. Csak kérdezni nem mertem utánad. Ebben a pillanatban az erdő irányából egy apró emberke közeledett feléjük. Lassan jött, görnyedten, de Jani megismerte. Az erdei ember, — gondolta magában. Szeretett volna elébe szaladni, eldicsekedni, de nem mert. Az öreg odaért hozzájuk. Kicsit megállt, rátekintett a két fiatalra, s megszólalt: — Nem adnál egy kupa vizet, lányom? — Miért ne? — mondta Margarét és szaladt a ház felé, hogy edényt hozzon. Az öreg most rápillantott a legényre, bólogatott egy kicsit, aztán mikor a küszöbön megjelent a lány, kezében a pohárral, csak annyit mondott: — Margarét szép virág. — Majd utána tette: — A te virágod. Nagyot húzott a pohárból, s lassú léptekkel elindult a falu felé. A két fiatal utána bámult, majd Margaret megszólalt: — Milyen jóságos szeme van. (VÉGEI 2Bse A tiszaberceii Hazamenti Hajnal Termelőszövetkezet tervei
