Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-09 / 34. szám

1956 február 9, csütörtök Hcjfkczdlc munkáját az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) j tótámadásokkal zavarni j igyekeznek. Mi a magunk Egész külpolitikánkat a nemzetközi légkör meg­javítására irányuló együttműködési kész­ség jellemezte. A kormány számos kezde- menyezést tett annak érde­kében, hogy a más orszá­gokkal fennálló, még meg­oldatlan kérdések rendezd, lét tárgyalások útján, a köl- csönös érdekek messzemenő ügy elembe vételeve] előso­gítsük. Kezdeményező poli­tikát folytatunk azért, hogy a környező országokkal való; kapcsolataink megjavítása-; val. népeink barátságának! fejlesztésével előmozdítsuk' Dclkelet-Európa békéjének | es biztonságának megszilár-' dulását. Az elmúlt év során, amint j arról az országgyűlés no­vemberi ülésszakán már be-! számoltam, kölcsönös erőfeszítések ’ eredményeként megja­vultak a magyar-jugo- szláv kapcsolatok. A két ország között ismét normális személy- és teher­forgalom bonyolódik le, ma­gyar-állampolgárok Jugo­szláviába, jugoszláv-állam­polgárok Magyarorszagra látogathatnak el. Megindult az árucsereforgalom is. A magunk részéről erőnkhöz: képest mindent megtettünk! és a jövőben is megteszünk! azúrt, hogy a még rendezet-; len kérdések a kölcsönös ér­dekek figyelembevételével megoldódjanak. Szilárd meggyőződésünk, hogy meg van a lehetőség arra, hogy J gazdasági, a politikai és a kulturális kapcsolatok to­vábbfejlesztésével a Magyar Népköztársaság és a Jugo­szláv Szövetségi Népköztár­saság között olyan helyzet alakuljon ki, amely teljes mértékben megfelel két szomszédos, a szocializmus építésén munkálkodó ország viszonyának. Arra törekedtünk, hogy nyugati szomszédunk­kal, Ausztriával is jószomszédi viszonyt, megértő együttműkö­dést alakítsunk ki. Ezt a törekvésünket j múlt­ban gátolta Ausztria ren­dezetlen nemzetközi stá­tusa és bizonyos imperia­lista körök azon tervei, amelyeknek értelmében Ausztriát agresszív tömö­rülésekbe bevonva, alpesi erődjükké építették volna ki. Kedvező irányban vál­tozott a helyzet, amikor megkötötték az osztrák ál lamszerződést és az osztrák parlament törvénybe ik­tatta Ausztria szabad aka- íatából vállalt örökös sem­legességét, melyet a Ma­gyar Népköztársaság az el­sők között ismert el. Nagy figyelmet szenteltünk an­nak, hogy a kölcsönös ér­dekeknek megfelelően fej­lesszük kapcsolatainkat. E célból több fontos megálla­podást kötöttünk. így a Duna hsfjózás kérdésében, vízjelző szolgálat létesíté­sére és a nemrég kötött egyezmény értelmében nö­vekszik a két ország kö­zötti árucsereforgalom is. Reméljük, hogy a most folyó pénzügyi tárgyaláso kon a még függőben lévő pénzügyi kérdésekben is megegyezésre tudunk jutni. A magyar-osztrák kap­csolatok javulását egyes osztrák körök 1— ellen tét- . ben Raab kancellárnak és Figl külügyminiszternek a két ország barátságának szükségességét elismerő nyilatkozataival — népi demokráciánk rágalmazásá­val és ellene irányuló saj­részéről továbbra is arra törekszünk, hogy a két or­szág közötti viszony a múlt évben megkezdett úton to­vább javuljon, mert ez egyaránt megfelel mindkét ország, mindkét nép érde­kének. Egész népünk számára nagy megnyugvást, építő munkánkhoz biztonságot nyújt, hogy hazankat ma már min­den oldalról olyan, ve­lünk jószomszédi, ba­ráti viszonyban álló or­szágok veszik körül, mint a Szovjetunió, a szocializmust építő Cseh­szlovákia és Románia, valamint Jugoszlávia és a semleges Ausztria. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársa­ság külpolitikai tevékeny­sége az elmúlt időszakban az országgyűlés határoza­tának megfelelően, arra irányult, hogy a békés egy- m^s.meIlett élés elvének alapján fejlesszük kapcso­latainkat valamennyi or­szággal. Elsősorban azon országokkal, amelyeknek politikája a béke megőrzé­sére irányul. A magyar külpolitiká­nak ez az irányvonala mindenben megfelel dolgozó népünk érde­keinek és ugyanakkor egybevág a szocialista tábor célkitűzéseivel. Hangsúlyozott jelentősé­get tulajdonítunk annak a körülménynek, hogy az i utóbbi időben egyre nő | azoknak az országoknak a j száma, amelyeknek kormá­nyai figyelembe ' véve né­peik érdekeit, nem hajlan­dók részt venni támadó jel- [ legű katonai tömörülések­ben és nem engedik,, hogy területükön az agresszorok katonai támaszpontokat lé­tesítsenek Ebben a folya­matban fontos szerepet ját­szik Ázsia és Afrika szá­mos országa, amelyek nem­rég kivívott szabadságuk és függetlenségük megszi­lárdításán fáradoznak. Bul- ganyin és Hruscsov elvtár­sik emlékezetes délázsiai útja nagyjelentőségű és ösztönző hatású ezeknek az országoknak á szocialista tábor országaihoz, elsősor­ban a Szovjetunióhoz fűző­dő kapcsolatai alakulásá­ban. A magyar nép érdek­lődéssel és mély rokon- szenvvel figyeli ezen orszá­gok _ harcát függetlensé­gükért, az imperialista be­folyás visszaszorításáért és nemzeti felemelkedésükért. Ennek megfelelően kor­mányunk arx-a törekedett, nogy jó viszonyt teremtsen és elmélyítse a kapcsolato­kat ezekkei az államokkal, így Indiával, Egyiptommal, Indonéziával, Szíriával, Szudánnal és más, hozzá­juk hasonló külpolitikát folytató országgal. Arra törekedtünk cs törékszük, hogy velük szoros gazda­sági kapcsolatot építsünk ki és ennek keretében ki­szélesítsük külkereskedel­mi forgalmunkat. Magyarország nagy fi­gyelemmel és érdeklődéssé fordul azon országok fele is, amelyekkel történel­münk során országunk szo­rosabb kapcsolatba került Gondolok itt elsősotbar Finnországra, Olaszország ra és Törökországra. Ezek kel az országokkal keres kedelmi forgalmunk, az el múlt időben emelkedés mutat és ugyanez -vonatko zik kulturális és sportkap esolatainkra is. A magun) Európából — megsértve Ausztria függetlenségét és semlegességét — nagy számmal bocsátanak ha­zánk légiterébe különbőz 5 fajtájú és rendeltetésű lég­gömböket, amelyek akadá­lyozzák a légi közlekedést, veszélyeztetik állampolgá­raink biztonságát és ame­lyek már eddig is több sú­lyos szerencsétlenséget okoztak. Az utóbbi időben országunk területén ártal­matlanná tettünk több oiyan léggömböt, amelyek amerikai Egyesült Államok­beli műszerekkel, rádió­vevő berendezéssel. stb. voltak felszerelve és ame­lyeket kétségtelenül azért bocsátottak hazánk légite­rébe, hogy itt légi fényké­pezést, s ezzel katonai fel­derítést hajtsanak végre. A magyar kormány erről a helyről is tilta­kozik ez ellen a Ua- j zánk függetlenségéi sértő és biztonságát ve- ! szélyeztető provokatív i cselekmény ellen és a j leghatározottabban kö­veteli ezek beszünteté­sét. (Taps.; Mi az Egyesült Államok­kal jó államközi kapcsola­tok megteremtésére és né­pével őszinte barátságra tö­rekszünk, de joggal elvár­juk és követeljük, hogy az Egyesült Államok kor­mánykörei is tiszteletben tartsák Magyarország füg­getlenségét és szuverenitá­sát. (Taps.) Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság íemzetközj tekintélyének jelentős növekedését, fo­kozódó külpolitikai aktivi- ását' jellemzi, hogy jelenleg már 36 ország­gal állunk diplomáciai kapcsolatban. Országunkat 11 nagykövet­ségünk, 23 követségünk képviseli a külföldi álla­mokban. Az elmúlt hóna­pokban diplomáciai kap­csolatot létesítettünk Indo­néziával és Iziandőal. Ha­sonló célból jelenleg tár­gyalásokat folytatunk Szu­dánnal, Burmával, Afga­nisztánnal, Görögországgal valamint több latinameri­kai országgal. Külpolitikai tevékenysé­günknek- szerves részét ké­pezi. a nemzetközi szerve­zetek. munkájában é: kongresszusain való rászvé tel. Több mint 150 azok­nak a nemzetközi szer- ; rezeteknek a száma, amelyeknek munkájá­ban tevékenyen részt ! vesznek képviselőink, s csaknem kétszáz nem­zetközi szervezetnek va­gyunk tagjai. Csupán 1955-ben több mint 250 külföldi kongresszuson es konferencián vettek részt magyar delegációk. i A gazdasági és kereske­delmi kapcsolatok fontos szerepe-: játszanak az orszá­gok közti jó viszony és az i államok közötti együttmű­ködés fejlesztésében. A kor­mány azon a véleményen van. hogy a gazdasági és kereskedelmi együttműkö­dés is lényeges tényezője a ; Kelet- Nyugat közeledésé­nek. Az elmúlt évben | növeltük külkereskedelmi ! forgalmunkat, ezen bellii ! 1955-ben megerősödtek és I kiszélesedtek a kapitalista országokkal folytatott ke- 1 I reskcdelmi kapcsolatok is. Jelenleg több mint 90 országgal. Illetve terü­lettel van külkereske­delmi kapcsolatunk. Külkereskedelmi kapcso­lataink kiszélesítéséi Í3 el­mélyítését azonban gátol­ják azok a megkülönbözte­tő rendszabályok, melyeket egyes vezető kapitalista kö­rök alkalmaznak a szocia­lista tábor országaival — így Magyarországgal is — folytatott külkereskedel­münkben. — Tisztelt képviselő elv­társak! Az országgyűlés 1955. áprilisi ülésszaka óta eltelt időszak számunkra legfontosabb külpolitikai eseménye az, hogy hazánkat — a Szovjet­unió javaslata alapján — az Egyesült Nem­zetek Szervezete, más országokkal együtt, fel­vette tagjai sorába. Az egész mavvar közvéle­mény nagy örömmel és lel­kesedéssel fogadta régi és jogos kívánságának teljesí­tését. Engedjék meg, hogy itt, az országgyűlés előtt is köszönetét mondjak a Szovjetunió kormányának azért, hogy békeszerető és kezdeményező politiká­jával kiharcolta Ma­gyarország felvételét az ENSZ-be. (Nagy taps.) Hasonlóképpen köszö­net illeti Lengyelor­szág, Csehszlovákia, Ju­goszlávia, India, Egyip­tom, Kanada és mind­azon országok kormá­nyát, amelyek támogat­ták a Magyar Népköz- társaság felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. (Taps.) Magyarország felvétele az Egyesült Nemzetek Szer vezetébe nagy jelentőséggel bír, mert hazánk legszéle­sebbkörű elismerését jelen ti. Elismerése annak, hogy a Magyar Népköztársasá; tevékenysége mind bel-, mind külpolitikájában tel­jes összhangban áll a világ- szervezet alapokmánya el­veivel és célkitűzéseivel, Magyar Népköztársaságnak, mint az emberi jogokat, demokratikus szabadságo kai biztosító, a nemzetközi együttműködés politikáját folytató államnak, az Egye- , sült Nemzetek Szervezete tagiaként, tovább nőtt nem­zetközi súlya és tekintélye. Az . Egyesült Nemzetek Szervezetének elsöprő több­séggel hozott határozata döntő csapást mért azoknak a külföldi köröknek és kül­földre szökött hazaárulók­nak a rágalmaira, akik a néni Magyarország jóhírne­vét éveken keresztül pró­bálták beszennyezni. A Magyar Népköztársa­ság az Egyesült Nemze­tek Szervezetében min­den erejét latbavctl az egyetemes béke és biz­tonság fenntartása és megszilárdítása, a né­peket megillető egyen­jogúság és önrendel­kezési jog elvének tisz­teletben tartása, a kü­lönböző társadalmi be­rendezkedésű . államok iK'kés egymás mellett í élésének megvalósítása érdekében. vői voltak. Ennek — mint ismeretes — a kormány eleget is tett: 1955. május 14-én Var­sóban aláírtuk a nyolc európai állam barát­sági, együttműködési és kölcsönös segélynyúj­tási szerződését, vala­mint az egyesített" ka­tonai parancsnokságról szóló határozatot, amelyet az országgyűlés rö­viddel azt követően tör­vénybe is iktatott. Ennek a szerződésnek a megkötése az elmúlt időszak egyik legjelentősebb eseménye volt. Országaink határozott és erélyes válasza volt ez az agresszív nyugat-európai unió létrehozására, Nyugat- Németország újrafelfegy- verzésére. Ez a szövetségi szerződés, amelyet a Kínai Népköztársaság is teljes mértékben támogat, a szo­cialista tábor országainak külpolitikai alapclveire épül: védelmi jellegű, tisz­teletben tartja a részvevő államok szuverénitását, minden vonatkozásban fo­kozza az együttműködési, és bármely békeszerető európai ország számára nyitva hagyja a csatlakozás lehetőségét.' A magvar kormány nagy jelentőséget tulajdonít a szocialista tábor országai közötti együttműködésnek. Olyan erőnek tartjuk ezt. amely egyik legfontosabb tényezője volt és marad is a nemzetközi helyzet to­vábbi kedvező alakulásának és a béke megszilárdulá­sának. Ezért örömmel üd­vözöltük a varsói szövet­ségben részvevő országok politikai tanácskozó bizott­ságának Prágában ez év ja­nuár 27-én és 28-án tartott' első ülését, amely kifejező­ié és egyben továbbfeilesz-; tőié volt az országaink kö­zött kialakult szoros baráti; kapcsolatoknak és elvi ala-: • pokon álló együttműködés­nek. A poltikai tanácskozó bi­zottság beható elemzés alapján megvonta a jelen­legi nemzetközi helyzet mérlegét. Megvitatta és jó­váhagyta az egyesített ka­tonai parancsnokság sza­bályzatát, eldöntött néhány olyan szervezeti kérdést, amely a varsói szerződés­ben részvevő államok együttműködésével, fegy­veres erőinek közös vezeté­sével kapcsolatos. Kiemel­kedő jelentőségű volt a Né­met Demokratikus Köztár­saság megbízottai részéről előterjesztett javaslat elfo­gadása, amely szerint a Német Demokratikus Köztársaság nemzeti néphadseregének meg­alakítása után, annak meghatározott egységeit is bevonják az: egyesí­tett fegyveres erők kö­telékébe. A Magyar Népköztársa- j ság megbízottai, csak úgy j mint á politikai tanácskozó í bizottság minden részvevű- j je. teljes mértékben helye- I selték, hogy a 'Német De- ! mokratikus Köztársaság lét­rehozta függetlenségének és szabadságának védelmi erőit. (Taps.) Ezt a lépést szükségessé tette az a kö­rülmény. hogy Nyugat-Né- metország a támadó jellegű atlanti paktum fő támasz­pontjává vált és az észak­atlanti agresszív szövetség háborús terveinek megvaló­sulása rendkívül súlyos kö- vetkezméhyekkel fenyeget­né nemcsak a német népet, de Európa, sőt az egész vi­lág népeit is. Ezzel kapcsolatban ismé­telten hangsúlyozni kívá­nom, hogy a magyar kormány > (Folytatása a 3t oldalon) Küldötteink tevékenységét mindenkor a magyar nép­nek a béke megőrzése iránti őszinte vágya hatja át. Tisztelt képviselő elvtár- sak! Az országgyűlés áprilisi ülésszakán helyeselte és szükségesnek tartotta, hogy — tekintettel a támadó jel­legű párizsi egyezmények ratifikálására és a német ! militarizmus feltámasztá- ! Sára — kormányunk kössön | barátsági, 'együttműködési | és kölcsönös segélynyújtási j szerződést azon országok kormányaival, amelyek az 1954. november-decemberi moszkvai értekezlet részve­NÉPLAP resiieroi U£un icöóuua, hxsqj* t elhárítva a még mutatkozó nehézségeket, egyre fejlődő kapcsolatokat létesítsünk ezekkel az országokkal. Ezt kívánjuk elősegíteni többek között azzal is, hogy java­soljuk az országgyűlésnek, hívja meg magyarországi látogatásra Törökország és Finnország parlamenti kép­viselőinek egy-egy csoport­ját (Taps.), akik itt sze­mélyesen is meggyőződhet­nek dolgozó népünk békés alkotó munkájáról. A magyar kormány a nemzetközi légkör to­vábbi javítása, a kelet­nyugati közeledés érde­kében normális állam­közi kapcsolatokat kí­ván fenntartani a há­rom nyugati nagyliats- i lommal is. Ami Franciaországot il­leti, ebben a vonatkozás­ban — vélményünk sze­rint — nincs egyetlen olyan lényeges vitás''kérdés sem, amely gátolná kapcsola­taink fejlődését. Nagy-Bri- tanniával jelenleg folya­matban vannak tárgyalá­saink a pénzügyi kérdések rendezésére. Árucserefcr- galmunk az elmúlt évben ismét emelkedésnek indult mindkét országgal és azon i leszünk, hogy ez a növe- j kedés tovább folytatódjék, í Mind Franciaországgal, mind Nagy-Britanniával fejlődnek kulturális, tudo­mányos és sportkapcsola­taink, valamint idegenfor­galmunk is. A Magyar Népköztár­saság és az Egyesült Államok viszonya — sajnálatunkra — távol­ról sem felel meg áz országok közötti szoká­sos normális kapcsola­toknak; mindjárt hoz- zátehetem, hogy ez nem a magyar kormányon múlik. Az Amerikai Egyesült Államok kormányköreiben a közelmúltban is ismétel­ten. elhangzottak, olyan ki­jelentések és megmutatkoz­tak olyan törekvések, ame­lyek nyilt beavatkozást jelentenek országunk bel- ügyeibe. Erre mutatnak a vezető amerikai politikusok hírhedtté vált úgynevezett karácsonyi üzenetei és az Egyesült Államok kormá­nyának február 3-án keltés a Magyar Külügyminiszté­rium által — minősíthete Jen hangja és a magyar bel- ügyekbe való beavatkozás miatt —- visszaküldött jegy­zéke is. Ebben a jegyzék­ben az Amerikai Egyesült Államok kormánya —meg­sértve országunk szuveré­nitását és megkísérelve aüt hogy beavatkozzék orszá­gunk belügyeibe — a nem­zetközi joggyakorlat meg­csúfolásával, büntetlensé­get követelt a magyar b ró súgok által idegen hatalcn | javára történt kémltedé; i miatt törvényeink alapjai ! elítélt magyar áliampolgá j roknak. Félreál thstetlenü ki kell jelenteni: i Hazánkban örökre el­múlt az az idő. amikor i imperialista hatalmak i ügynökei szabadon ga­rázdálkodhattak. (Hág/ taps.) ' I - % • ■ j Úgy véljük, egyetlen aljái' • [kormánya 'sem tűrheti' < . i — bármilyen tarzada’n i j rendszerű államról is ] 1.-1 gyen szó, — hogy idege- hatalmak kémei országába- büntetlenül g.-irazöálkcdj:- r.ak. t Nem lehet szó nélkül el­- menni amellett sem, hogy- az amerikai irányítás alatt c álló szervezetek Nyugat­

Next

/
Oldalképek
Tartalom