Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-08 / 33. szám
S£ Mil'll :• 1838 február 8, szerda „Elmaradtunk a tsz. mögött“ A N agy kalló és Vidéke Körzeti Földművesszövetke- zet igazgatósága és felügyelő bizottsága a közelmúlt napokban tartotta meg összevont vezetőségi ülését. A beszámoló különösen a Központi Vezetőség márciusi és ' júniusi határozatainak azon részeivel foglalkozott, amelyek útmutatást adnak a termelőszövetkezeti mozgalom megerősítésével és számszerű fejlesztésével kapcsolatban. Ezen belül pedig nem kis tennivalóik vannak a földművesszövetkeze- tek választott vezetőinek. A beszámolóhoz Toldy Sándor 6 holdas egyénileg dolgoz«) paraszt, felügyelőbizottsági tag is hozzászólt. Többek között azt mondta: .•Mi egyéni termelők a tsz-ek fejlődésével párhuzamot húzni már nem tudunk. A versenyt a termésátlagokban már most sem tudjuk felvenni a termelő- szövetkezetekkel, nemhogy ezután. De ugyanígy vagyunk a jövedelem dolgában is a tbz-tagokkal szemben. Ezért én is azt választom, ahol könnyebb és jobb a megélhetésem.” Pünkösdi János igazgató- sági tag azt mondta el, hegy ezelőtt két évvel ő Is tsz-tag volt, de Nagy Imre rossz hatású politikája folytán kilépett. Az elmúlt őszön azonban ismét visz- szament a termelőszövetkezetbe, mert látta, hogy nyu- godtabb élete ott van biztosítva. Teremi Sándor tsz-tag a leiügyel« bizottság részéről hozzászólásában javasolta, hogy a földművesszövetkezet dolgozói tsz-tagokka! menjenek ki népnevelő munkára. ígéretet tett arra, hogy a Rákosi TSZ részéről nyolc-tíz kommunista tsz-tag fog menni föld- müvesszövetkezeti do'gorzók- kal néonevelő munkára a termelőszövetkezetek számszerű' fejlesztése érdekében. Palóczi János ügyvezető. PÄRTEPITES _________± Pártszervezeteink fordítsanak nagyobb gondot a társadalmilag végzett pártmunkára irta: Gönczi Balázs, a megyei pártbizottság PTO-instruktora Pártunk hatalmas, sokoldalú politikai, gazdasági és kulturális szervező és nevelő munkát végez azért, hogy hazánkban felépüljön a szocializmus, szüntelenül emelkedjék a dolgozók anyagi és szellemi színvonala. Ez a munka rengeteg ember, kicsiny és nagy, állandó és időszakos tevékenységéből tevődik össze. Hazánkban ma soktízezer ember büszkélkedhetik azzal, hogy pártmunkát végez. Ez a büszkeség jogos is, hiszen a haza felvirágoztatásáért,' a dolgozó nép felemelkedéséért fáradoznak. Van-e ennél szebb, lel- kesítőbb és elismerésre méltóbb munka?! A pártmunkások egy része nem vesz részt a termelő munkában, csak pártmunkája van kapcsolatban vele. A párt függetlenítette őket a kenyérkereset gondjaitól, hogy egész munka erejüket, minden képességüket pártmunkájuk végzésére fordíthassák. E nélkül a függetlenített apparátus nélkül a párt képtelen volna arra, hogy összefogja, szervezze és irányítsa szervezeteink munkáját, ellenőrizze az állami és társadalmi szervezetek tevékenységét. De*» a függetlenített pártmunkásoknál jóval nagyobb a számuk azoknak az elvtársaknak, akik szabadidejükben, minden ellenszolgáltatás nélkül vér géznél: pártmunkát. Hiszen minden olvsn munka, amelyet a párt megbízásából végez valaki, pártmunkának számít. Különösén nagy elismerés illeti meg azokat a nem függetlenített alaoszervezet* titkárokat, akik egész napi fárasztó munka után szabadidejüket arra használják fel, hogy társadalmi munkaként nárlmunkát végezzenek. Ilyen lelkes pártmunkás Kővé-«! End-e, a fábiánházi alanszervi titkár, vagy az érbatáki Alkotmány TSZ-ben Hegyi Jó példát mutat a Nyíregyházi Útfenntartó Vállalat kisvárdai önelszímiló egysége elvtárs, akit jó munkája eredményeként a vezetőség újraválasztásakor újra megválasztottak. Ilyen pártmunkás a tiszavasvári Alkaloidában Zsoldos János elvtárs is, aki emellett a termelésben is példát mutat. Persze a titkáron kívül, a vezetőségek tagjai között is vannak olyanok, mint Penyigén Ugrón Tibor elvtárs, Balkányban Nyitrai György elvtárs, akik idősebb-koruk ellenére fiatalos lendülettel dolgoznak a nártért. De beszéljünk a hibákról is. Sajnos' van olyan téves nézet, hogy a fordulat éve óta, népi demokráciánk megszilárdítására a további 'eladatolrat csak a függetlenített pár!.- és állami apparátusnak kell elvégezni. E nézet mögött az bújik meg, hoev egyes elvtársak elké- nyelmesedtek, - önteltekké, anyagiasakká váltak. Megyénkben is tapasztalhatunk ilyet. Tiszanagyfalu- ban például a 60 párttag közül alig végez valaki pártmunkát. A legalapvetőbb pártmunkát — a tagdíjbeszedést — legutóbb a járási pártbizottságnak kellett elvégezni. A kisvárdai Vulkánban, amikor nem volt függetlenített titkár, arra hivatkoztak: „nem megy rendjén a munka, mert nincs függetlenített titkár“. Azonban a függet- lenítés után sem javult jelentősen a párttagok aktivitása, munkája. Az utóbbi időben megnő- tek a párt feladatai. Amikor az üzemek a kapitalisták kezén voltak, a pártnak nem kellett törődni olyan kérdésekkel, mint a termelékenység emelése, a minőség javítása, az önköltség csökkentése, az új technika bevezetése, a takarékosság. Azóta ezek a problémák a oártmunka előterébe kerültek. A mezőgazdaság sem adott annyi feladatot akkor, amikor a géoállomások, a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok még gyerekcipőben jártak. Az eevéni gazdák termelésének fejlesztése is több gondot okoz ma, mint régebben. Gyakorlatilag lehetetlen, hogy pártbizottságaink, nártszervezeteink mindben •e1 adatok szakmai részét is alaoosan ismerjék. A függetlenített pártmunkások szánját a nárt a jövőben sem szándékszik emelni. A feladatok inkább azt követelik, hogy egyre több társadalmi munkát vegyünk igénybe. Az a pártszerv, amelynek kevés társadalmi munkatársa van, kevésbé képes arra, hogy egyidóben sok és különféle kérdéssel foglalkozzék. Pedig az élet manapság ezt kívánja! A társadalmi bárfrr-.mVa fejlődését visszavetették az 1953. júniusa utáni időszakban elterjedt káros jobboldali nézetek is, amelyek lazították a pártfegyélmet. A Központi Vezetőség márciusi határozata óta a párt egységének erősödése abban is tükröződik, hogy észrevehetően több párttag vállal önként pártmunkát. De a társadalmi munkát még ma sem emelték pártmunkánkban arra a fontos helyre, amely megillet. Még mindig nem használjuk ki azt a sok lehetőséget, amely a társadalmi munka végzésére kínálkozik. Megyénk területén járási pártbizottságaink többségénél vannak már társadalmi aktívák. Több mint 50 pedagógus van a csengeti járás területén, — • községenként 2-3 elvtárs, akik jelentős segítséget adnak a DISZ szervezeteknek. Ilyen Eötvös elvtárs Méhteleken, Vincze elvtárs Csengerújfaluban, Asztalos elvtárs Tyúkodon. Vannak más pártmunkával foglalkozó jó aktivisták is. Ilyen Nyíregyházán Oláh László elvtárs, Pozsgai Dezső elvtárs. a nyíregyházi járásban Czenc Gusztáv, Kékesi Győző elvtársak, a mátészalkai járásban Major József, Máthé Árpád, a nyírbátori járásban Menczelesz György és Kulcsár Mihály elvtársak. Ezek az elvtársak nemcsak szemlélik, jelzik az eseményeket, hanem beavatkoznak a dolgok menetébe, kutatják, elemzik a hibák okait és operatívan segítenek. Nem arra törek-j szenek, hogy hangzatos je-! lentést írjanak a felsőbb 1 szerveknek, hanem hogy í közvetlen segítséget adja- j nak az alapszervezeteknek. Vannak hibáik is aktivis-j tóinknak. Sajnos, sokszor! nem jutnak túl a pártíitká-1, rokon, nem ismerik elégve a pártcsoportok munkáiét, a dolgozók hangulatát. Éppen ezért egyesek nem tudják felhívni a hibákra az alvpszervezetek vezetőségének fieyélmét. vagy kevésbé tudják tájékoztatni a .pártbizottságokat. A hiba okát a járási pártbizottságok munkájában kell keresni: nem segítik eléggé az aktivistákat. Nem szárrr1- tatják be őket tervszerűen, gyakran megelégszenek azzal, amit elmondanak. Az aktivisták sem ismerik eléggé a pártbizottságok munkatervét. Ez is oka anriak, hogy a községben nem igen vannak községi aktívák. Nem tapasztalható az alapszervezeteknél, hogy támaszkodnak a pártaktívákra, rendszeres pártmegbízgtást adnak a párttagoknak. Pedig a titkár egy-két vezetővel nem képes megoldani a párt előtt álló sok feladatot. Minden tapasztalat azt bizonyítja, hogy párttagjaink szívesen végeznek a pártnak társadalmi munkát, — ha felkérik őket rá. Sok olyan elvtárs van, mint Angel János, a Vencsellői Gépállomás dolgozója, aki szívesen végezne pártmunkát, csak megbízzák vele. Párt- szervezeteink nem használják ki eléggé a párttagok munkakészségét. Sokszor talán nem is látják, hogy miiven sokféle és milyen értékes támogatást kanhatnak á társadalmi munkásoktól. Ne várják tehát, míg a párttagok maguk kérnek pártmunkát. A társadalmi aktivisták munkájának különösen nagy jelentősége van most, amikor a második ötéves terv megvalósítását és az újonnan megválasztott pártvezetőségek működését kell támogatni. Aki a pártnak társadalmi munkát végez, annak kijár az elismerés a párt és az egész társadalom részéről. Becsüljük meg azokat az elvtársakat, akik szabadidejükben, a párt, a nép ü""éért dolgoznak, akik odaadóan, önzetlenül, lelkesen végzett társadalmi munkájukkal segítik a szocializmus építését, És kövessük is példájukat! Jó példával... Nyírbogát községben január 28-án alakult meg a Zöld Mező Termelőszövetkezet. Nyírbogától! ez az ötödik tcmielűszövetkeze!. A Zöld Mező TSZ-t lt család lt taggal alakította. 88 hold földdel kezdték meg az új életei. A termelőszövetkezet szervezésénél a tanácstagok jártak elő! jó példával. ök adták a íiisgvát a megalakuló közösségnek. H. Kovács József tanácstag 7 hold földdel lépett he a termelőszövet - k be. God a Gábor, Szondi László és Balogh András is tanácstagok. Az ő elhatározásukat látva döntöttek a többiek. Tag- ja lett a szövetkezetnek például Geda János 12 holdas, Vadon Károlynr 16 holdas középparaszt, Elek Géza másodmagával lépett be, és 13 hold földet vitt a közös gazdálkodásba. A termelőszövetkezet vezetősége H. Kovács József elnökkel a tanyaközpont kialakításán szorgoskodik. Készítik a termelési tervet, számba veszik gazdaságukat: leltároznak. Igen sokan nagy figyelemmel kísérik a termelő- szövetkezet első lépéseit. Például Lőrinczi Gyula középparaszt is, aki ás alakuló gyűlésen még néni tudott dönteni. Ha a szövetkezet megalakításánál jó példával elöljáró tanácstagok » termelési feladatokból is jelentős részt kémek, akkor szövetkezet-fejlesztési tervük is valóra fog válni. Fügéd i Imre Gondosan készül; tink fel őszi kalászosaink fejes íelültrágyázásara Kulhjrcsoporí- dakulí- a Vencsellői Gépállomáson Meglátogattuk a Tiszalőki Vízierőművet Mi, a nyíregyházi pártiskola hallgatói meglátogattuk a tiszalőki vízierőművet Megismertük ezt a nagyszerű bókeinűvünket, mely a munkás-paraszt ösz- szeíogás jelképe. Megismer-' lük a duzzasztómű működését, azt, hogy az elmúlt évben hogyan segítette elő a régi szikes földek öntözését. Megismertül: az erőművet, láttuk az I. számú' turbinát, amely már közel van a be fejezéshez. Ez a turbina előreláthatólag február vesén mér áramot fog adni. Ha visszamegyek a tsz-be, a nagygéci Úttörőbe, el fogom mondani, hogy mit láttam, mit tanultam. A látottak arra lelkesítenek, hogy jobban segítsem a nagyüzemi gazdálkodást, a munkás- paraszt szövetség etaé ykesét. Halász József levelező. színjátszó-csoport, zenekar és köszöntő-brigád. Az első kulturünnepélyt február 4-én tartották meg, amikor a műsor után reggelig táncoltak saját vonós- zenekaruk muzsikájára. Igen nagy sikere volt a köszöntő-brigádnak, amely a jól dolgozók dicsérete mellett nem feledkezett meg az ..italosok“ és a munkában késők, hanyagok humoros bírálatáról sem. Érdemes volna a Ven- cscllo: Génállomás példáját a többi gépállomásnak is követni, oéldáuj a Nyírteleki Oéowilr*rrt^sria!rt pbo] közismerten elhanvagoÚák n dolgozók kulturális nevelését. I A kezdeti enyhe téli időszakot hideg, száraz, jobbára hónélküli időjárás váltotta fel. Az enyhe időben a későn vetett őszi kalászosaink bizonyos fokig megerősödtek. Voltak viszont olyan területek is, amelyeken a sok őszi csapadék miatt huzamosabb időn keresztül víz állt. A hónélküli száraz hideg miatt nagyobb figyelmet kell fordítani «gyengébb vetésterületeinkre. Elő kell segíteni ezeknek a gabonaféléknek a tavaszi fejlődését. Az állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben és az egyénileg dolgozó parasztok vetésterületein határellenőrzés ajkalmával számba kell venni a gyenge állapotban lévő őszi gabonaféléket, s elsősorban ezekre a területekre biztosítsuk a serkentő trágyákat. A, rendelkezésre álló nitrogén műtrágyákat osz- szuk be úvv, hogy egy tábla területén is arra jusson először műtrágya, amelyik részen a leggyengébb a vetés. Ilyenformán takarékoskodhatunk is a nitrogén műtrágyával. Ezenkívül használjuk fel a földdé érett trágyát, a komposzttá érett növényi hulladékot, a fölösleges melegágy: földet és a tőr zegtrágyát kalászosaink felültrágyázására. 30—40 mázsa humuszban, nitrogénben dús, földrostán átszitálható trágyaanyag igen jó hatással van a vetések tavaszi fejlődésének megindulására, és minden esetben termés-, többletet eredményez. A felültrágyázús alkalmával kiszórt apró trágya tápanyagai hóolvadás, vagy az első enyhe tavaszi csapadék után,a talajnak abba a rétegébe kerülnek, ahol a fiatal növényeknek a fagy által esetleg károsult gyökerei varinak. A talajba jutó tápanyagokat a növény azonnal fel tudja venni. Ezzel elősegítjük uz áttelelt vetések minél, gyorsabb fejlődését, s elérjük, hogy a fagykárt szenvedett őszi vetésterületek terméseredménye’ nem fognak' csökkenni. . munkaerdemrendet. Tizenheten kaptál: meg a „Kiváló dolgozó“ jelvényt, huszonhármán pedig oklevelet kaptak. A kisvárdai önelszámoló egység dolgozói most a 4. számú budapest—záhonyi út korszerűsítésén dolgoznak Berkesz mellett, mintegy 8 kilométeren. A munkában a Sápi, a Mudri ég a Balogh brigád tűnik ki szép eredményekkel. A munkafegyelemmel van egy kis baj. Tömöri Gusztáv építés-i vezetőnek jobban meg kell; követelni a pontosságot,! óbban kell harcolni a műn-! vpfegyelem megszilárdításáért. liovan József kisvárdai tudósítónk jelenti: A Nyíregyházi Útfenntartó Vállalat kisvárdai önelszámoló egységének dolgozói 1955. negyedik negyedévi tervüket 27 százalékkal túlteljesítették. A túlteljesítés értéke'több, mint 135 ezer forint. Takarékoskodtak a béralappal is. Eredményük elérésében sokat jelentett a műszakiak és munkások szo-os együttműködése, a dolgozók munka- versenye. Decemberben 41 kiváló dolgozója volt az önelszámoló egységnek. Nagy Kálmán vitkai útőr megkapta a „Szakma kiváló dolgozója“ jelvényt és a A Vencsellői Gépállomás dolgozói elhatározták, hogy nemcsak a termelési munkában vesznek részt közösen. hanem a téli szabadestéken is együtt szórakoznak családtagjaikkal, kedves ismerőseikkel. Hogyne tennék meg ezt, amikor a gépállomáson gyönyörű kultúrotthon áll rendelkezésükre? A kulturális élet megszervezésében Pénzes János igazgató és példájára a gépállomás más vezetői is tevékenyen részt vettek. A tánccsoportoí maga Pénzes elviárs irányítja és 6 volt az első táncos is. A tánc- csoportón kívül alakult
