Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-05 / 31. szám

1956. február 5, vaaarnap ,\'é PLilf MIT TANULHATUNK az SZKP XX. kongresszusának irányelveiből? Fontos feladatunk a szarvasmarhatenyésztés fejlesztése A Szovjetunió 1956—1960. évi hatodik ötéves népgaz­daságfejlesztési tervéhez szóló irányelvek egyik leg­fontosabb feladatként jelö­lik meg az állattenyésztés hozamának emelésével ösz- szefüggö kérdések kidolgo­zását, 'a fajtanemesítés munkájának megjavítását, az adott körülmények kö­zött a legnagyobb hozamú állatfajok és fajták megho­nosítását, a takarmányter­melés, legelőgazdálkodás további fejlesztését. Ezek az irányelvek egyben tanulságul szol­gálnak nekünk is és különösen nagy aktua­litást jelentenek most induló második ötéves tervünk számára. Mi jóval szerényebb kere­tek között, de lényegében hasonló problémákkal ál­lunk szemben. Nálunk is igen fontos probléma például a takarmánybázis kiterjesziése. Gondolok itt elsősorban a pillangósok (lucerna, lóhere, termesztésének fokozottabb felkarolására. A lucernát az egész megyében, de fő­leg a Tisza-menti járások­ban Tiszadadától Záhonyig sikerrel termeszthetik és a barna homoknak, vályogta­lajnak fő takarmánynövé­nye lehet. A fehérgyarmati, a csengeri és a vásárosna- ményi járásokban viszont a lóhere termesztését kell elsősorban szorgalmazni. — fontos a silóten- górj termesztésének felka­rolása. Nagy tömegű és igen magas tápértékű ta­karmány ez. A pillangósok­kal kiegészítve a szarvas­marhaállomány fejlesztésé­ben döntő szerepe van. Nálunk a nyári aszály miatt csak ritkán sike­rül elegendő és jó szé­nát biztosítani az átte- leltetéshez. Silóval ezt a hiányt már jól pótol­hatjuk. A jövedelmező állattenyész­téshez, a tej hozam fokozá­sához ma már a silókuko­rica nélkülözhetetlen ta­karmány. A másik nagyon fontos kérdés a nijvendékircveiés a tenyészállomány utánpót­lásának és fejlesztésének nélkülözhetetlen felétele. Ebben igen nagy szerepe van az itatásos borjúneve­lésnek. Előnye elsősorban a tej­gazdálkodásban, a vajnye­reményben jelentkezik, de ezen túl abban is, hogy az így nevelt borjút hamar hozzá lehet szoktatni a szá­las és abraktakarmányok felvételéhez, értékesítésé­hez. Az ilyen állatok már 20 hónapos korban elérhe­tik a 400—450 kilogramos élősúlyt, ami kockázatmen­tes koraibb tenyésztésbevé­telt is jelent. A szovjet példák igazol­ják, hogy az új fajták kite­nyésztése és a meglévők ja­vítása csak akkor lehet sikeres, ha alkalmazko­dunk a nemesítő fajta kö­vetelményeihez az utódok­nál is. Ezért a természet­szerű tartásra nekünk is rá kell térnünk. Az állandó istállózás helyett rendszeres le­geltetés, edzett felneve­lés biztosítása a felada­tunk. Megyénkben jelenleg a magyartarka szarvasmarha a fő tenyészirány. Kivétel a vésórosnaményi, a fehér- gyarmati és a csengeri já­rás, ahol fajtaátalakftással a borzderes állomány ki­alakítása folyik. Ez a faj­ta jól alkalmazkodik és a takarmányt jól értékesíti. Ezzel ezekben a járásokban is fokozódni fog a tejter­melés, ami eddig úgyszól­ván jelentéktelen volt. A vásárosnaményi és a fe­hérgyarmati járásokban je­lenleg 105 darab borzderes és részben kosztromai eredetű apaállat szolgálja ezt a fontos tenyésztői munkát. Ebben az évben mintegy 12.000 darab anya­állat kerül fedeztetésre. Az elmúlt két év során 3.000 darab keresztezett ■ borjú született. Ez a magva az új fajtának. Több, mint 5.100 anya most folyamato­san ellik. A mesterséges megtermékenyítés a fajtaátalakítást hatalmas mértekben meggyorsítja. — Ezt bizonyítja a következő adat: természetes fedezte­tés útján egy apaállat évente 50—60 utódot ered­ményez, a mesterséges vi­szont 8—900 utódot bizto­sít. Ez a mód egyben a medd 5 állatok ingyenes kezelését is megoldja. A népgazdaság szám-ra mind­ez újabb erőforrás, mert nagy költségmegtakarítást eredményez. A magyartarka és a borzderes mellett a magyar szürke mar­ha tovább tenyésztése és termelésének fokozása is feladatot jelent, összefoglalóul azt mond­hatom, hogy állami gazda­ságaink ós termelőszövet­kezeteinknek egyik legfonto­sabb feladata a szarvas­marhatenyésztés számbeli és minőségi fejlesztése, az ál­lati termékek fokozása, mert megyénk adottságai ezt nagymértékben lehető­vé teszik. Az életszínvonal további emelését a kenyér- gabona és a legfontosabb kapás, valamint ipari nö­vényeink mellett csakis a szarvasmarhatenyésztés fej­lesztésével biztosíthatjuk. Piaesek András, a Vásárosnaményi Törzs- állattonyésztö Állomás vezetője. KÉT SZERELEM .4 Define Színház előadása Ügy-e, most kritikát vár kedves olvasónk? De előtte hadd mondjak el valami olyat, amit már előttem vagy elmondtak, s nyilván mindenki tud, s talán még sem hasztalan beszélni róla. Éjszakánként mostanában 20 fok körüli hideg járja, marós északi széllel. Min­den éjjel 2—fél 3—3 órakor megáll egy autóbusz a Kos­suth szálló előtt és össze­fagyva, meggémbéredve, köhécselve színészek, zené­szek szállnak ki belőle. Nyolc-tíz óra fázlódás na­ponta. Ez a sorsa ebben az időben a Faluszínház művé­szeinek. És mégis vállalják. Azt szokták mondani, akik látják a begördülő buszt, „nehéz kenyér“ lehet De ha csak egyszerűen kenyér, keresés lenne ez, akkor nem volna Faluszínház, kü­lönösen télen nem. Mert azt a fizetést más munká­val is meg lehet keresn', nem kell érte 8—10 órát fázlódni, 100—150 kilométe­reket hideg autóbuszon utazni. Nem kenyérkereset ez, hivatás. S ez az, amit becsülni kell a Faluszínhéz művészeiben. Becsülnünk kell, vagy helyesebben szeretnünk. — Néha olyan kultúrotthon is akad, ahol a nézők, ha levetnék télikabátjukat, bizony meg­fáznának. A színész pedig lenge nyári ruhában, jó kedvvel, mosolyogva — de dideregve játszik. Nem ve­szik észre rajta, hogy sok­szor még a lelke is reszket. De nagyon sok lesz így a szó. Térjünk talán rá a leg­utóbbi előadás, a Két szere­lem bírálatára. A Két szere­lem — legalábbis a plakát úgy hirdeti — operett. Bo­ros Elemér Mesterházi La­jos novellája alapján írta. Zenéjét Fényes Szabolcs szerzetté. Tehát operett. És mégsem a régi értelemben vett operett ez. Űj realiszt - kus vonásokkal rendelkező zenés színjáték. Egy bányász család éktét ismerjük meg. Jó feldolgozásban, szinte mentesen a régi ope ettfo- gásoktól. Igazi bányászokat ismerünk meg a férfiakban Borbás Mihály feleségében pedig megtört, de mégis életvidám bányászasszonyt, aki büszke férjére, fiaira, s önmagára, hogy ilyen nagy családnak szeli a kenyeret- Felismerjük a darabban a bonvivánt is, a primadon­nát is, a szubrettet is, és a táncos komikust is. De sok­szor el tudják velünk ezt feledtetni, csak egysze.űen embereket érzünk mögötte, S ez nagy előnye a színda­rabnak, de még nagyobb előnye az előadásnak. Élet- szagú operett, valami új ez, amely irányt mutat, hogy merre kell menni c műfaj­nak. Borbás Mihály (Gáli La­jos) 70 esztendős, életerős, büszke öreg bányász. A fe­lesége (Tóth Böske) már a nyugdíjazást sürgeti, és kettőjük között ez teremt kedves konfliktusokat. András (Fülöp Kálmán) a bonviván. S tegyük hozzá mindjárt, hogy inkább min­dig a szerelmes bányászfiú­ra emlékeztet, sem mint az operettek megszokott bon- vivánja. Partnere Balogh Anna (Kassai Ilona) ő in­kább primadonna egy ki­csit. De a második, harma­dik felvonásban már nála is elfelejtjük ezt. András szen­vedélyes újító, akit szerelme eltántorít egy kis időre a bányától, de aztán újra győz benne hivatásszere- tete, mely legyőzi az asz- szonynak a bánya iránt ér­zett haragját is (az első férje is bányász volt, be- omlás áldozata lett) és vál­lalja a bányászasszony büsz­ke, de állandó szorongással teli életét. Kassai Ilona sok­színűén ábrázolja ezt az asszonyt. Nem ő tehet róla, hogy az író eléggé egysze­rűen oldja meg a második felvonásban kicsúcsosodott konfliktust. A másik szerel­mespár Dohányos Pista (Herényi Ottó) és Jutka (Kondor Ili). Egy jampre fiú és egy állami gazdaság­ban dolgozó leány kibonta­kozó, helyzetkomikumokkal teliszőtt szerelmét ismerjük meg. A jampec bányász alrar lenni, mert ott sokat lehet keresni. Életcéljának a pénzhajhászást tekinti. Jutka nem ért egyet vele és elhatározza, hogy a fiút megváltoztatja. De a fiút mégis egy véletlen felisme­rés változtatja meg egészen, véletlen felismerés Galló János bányarnester rossz­indulatú mesterkedésének meglátása. Galió eszköz dl akarja felhasználni Dohá­nyos Pistát, de terve nem sikerül. Pista megváltozik igazi bányásszá lesz. Ebben sok része van Jutkának is. Berénnyi Qttó Dohányos Fistája a megérkezéskor igazi jampec, viselkedésé­ben még a megváltozás után is néha visszatolakszik ez. S ezt is jól érzékelteti Berényi Ottó. Kondor Ili a gyakorlott szubrett készsé­gével oldja meg feladatát, de tesz ehhez. Sokszor sike­rül átszőnie emberséggel is ezt a figurát. Galló Jánost kell még ele­mezni. A szerelem hozza felszínre mélységekben lap­pangó rosszindulatát. A bá­nyászok ítéletet hoznak fe­lette. Kitiltják maguk kö­zül. Ekkor összeroppan. Ezt az alakot Tapasztó János viszi a színre. Kicsit egy­síkúim, de azért megoldja feladatát Borbás Imre Ja- nitsáry Miklós, a felesége Szőke Vilma. Zsóri Vera Mátrai Teri, Ternai Ge­ese Károly, Varga Szik­szó József; Tóth Papp János, Julis Simon Vera Valamennyien kedves szín­foltjai ennek az operettnek Közülük talán a Zsóri Ve­rát alakító Mátrai Terit kell külön kiemelni. Egy ügye- fogyott lányt alakít, aki­nek a szerelemhez ugyan volna esze. Jó figura ez. És Mátrai Teri elég sokré­tűen viszi színre. Ez az előadás az évadban megyénkben vendégszereplő faluszínházi bemutatók kö­zül eddig a legjobb. Ez a társulat a legjobban össze- csiszolt, összeszokott. Ezért nem jelentett különösebb megrázkódtatást, hogy egyik! szereplő megbetegedett és helyét beugrással, illetőleg, egy beugrásos lánc sorral kellett pótolni. E társulat' áí a rendezésben sem fedeztük! fel a Faluszínháztól eddig] eléggé megszokott, kicsit] túlságosan elsődleges, a ko-| médiázást kihangsúlyozó játékstílus érvényesítését És még egy mondat: Fé yes Szabolcs muzsikáját a hét-* tagú kis zenekar jól tolmá-* csolja. H. Szabó Józsefi KEPEK AZ ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS ORSZÁGÁBÓL Betonadagoló gép I HL prlkongressns tiszteletért A' Szovjetunió új ötéves tervében az építő anyag gyárt ás további V. P. Gylk&ny, a harkovi tokozását irányozták elő. A hatodik ötéves terv utolsó évében, „Oidzsonikidze” traktorgyár esz- 1955-höz képest mintegy 5.8-szorosára emelkedik az összeszerel- tergályosa, a Szovjetunió Leg- hető vasbetonelemek gyártása, a falazó anyagok termelése pedig felső Tanácsának küldötte, az 3.4-szeresére. A köztársaságokban, a határterületeken és a -terű- ötödik ötéves terv során 16 évi leteken újabb vasbetonelemgyárak épülnek. normát teljesített. Most is man­A napokban fejeződött be Moszkvában egy új vasbetonelcm- kaörségben áll a XX. pártkong - gyár építése. A gyárat gépesítették és majdnem teljesen automa- rcsszus tiszteletere. lizálták. Három futószalag működik a gyárban. A képen: V. P. Gyikany csz­A Vénen; Az első futószalag mellett működő be urnád agoló tergilyos munka közben. ©éjj. -(Foto ÜL Kuie&pv' (Foto J, Jaszejtov* Nyugat-lírai erdeiben A Szovjetunió fakitermelő ipa a egyre több új gépet kap. amely megkönnyíti a munkát. Többezer közelítő traktor, csörlő, villanyfűrész, mozgó áramfejlesztő telep teszi lehetővé, hogy a i »kitermelő telepeken megszervezzék a komplex gépesítést. Az uráli erdőipari gazdaságokban gépesítették a rakodást és igen sok helyen iparvasúton szállítják a fát a központi telepekre. A kénen* Rakodás * bizlari erdöinarl gazdaságban. ÍFcto V, iMaheevV

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom