Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-04 / 30. szám

4 X £ P IÁ F 1956. február 1. Quraunl X A. Burányin és Dwight D. Eisenhower üzenetváltása Rövid külföldi hírek I Eisenhower cs Eden j washingtoni tárgyalásairól) kiadott közlemény meghív- ’ ta Franciaországot, hogy az; Egyesült Államokkal és Angliával együtt vegyen részt a háromhatalmi érte­kezleten, amelyen az 1950. évi nyilatkozat alapján az arab—izraeli fegyveres kon­fliktus „megakadályozásá­ról“ tárgyalnának. Hírügy­nökségi és rádiójelentések szerint a washingtoni fran­cia nagykövetség közölte, hogy Franciaország hivata­los formában elfogadta aj meghívást. * A saarvidéki parlament azon ismeretes határozatá­val kapcsolatban, amely a Saar vidék politikai és gaz­dasági csatlakozását ajánl­ja Nyugat-Németországhoz, Pineau francia külügymi­niszter nyilatkozatot adott ki. A francia kormány —! mondja a nyilatkozói —i nem fogadhat el olyan meg-] oldást, amely nem számolj Franciaország lényeges gaz-l dasági érdekeivel. * Az egész Európára kiter­jedő hideghullám Francia- országban is mind erőseb­ben érezteti hatását. A hi­degnek Franciaországban ed­dig 26 halálos áldozata van. Nizzát 15 cm-es hótakaró borítja, amire úgyszólván még nem volt példa. A szél­vihar olyan erős, hogy az érkező hajók nem tudnak befutni Marseille és Port- Vend rés kikötőjébe. (folytatás a 3. oldalról.) parancsolnák, hogy hala­déktalanul növeljék repülő­tereik számát. Természetes, hogy a mi katonai veze­tőink hasonló esetben ugyanígy járnának el. Nem nehéz megérteni, hogy ez további fegyverkezési haj­szát eredményezne. Más volna a nelyzet, ha megállapodnánk a fegyver­zet és a fegyveres erők csökkentésében. Akkor a megfelelő ellenőrzés amelynek módszereiben meg lehetne állapodni — indokolt és szükséges volna. Azt is látni kell, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok azon kötelezettség­vállalása, hogy egymás kö­zött minden vitás kérdést kizárólag békés eszközök­kel oldanak meg. s amely kötelezettségvállalás azt je­lenti, hogy elvetik egymás között az erő vagy az erő­vel való fenyegetés al­kalmazását, beleértve az atom és hidrogénfegyvert, valóban megnyugvást vin­ne a nemzetközi helyzetbe és kedvezőbb feltételeket teremtene a többi rende­zetlen nemzetközi problé­mában való megállapodás számára. Hymoden az. Egyesüli Államok és x Szovjetunió ba­rátsági és egy üttműkö­dési szerződésének meg­kötés© azt. jelentené, hogy valóban tehetünk valamit, mint Ön üze­netében mondja, „ami­vel meggyőzzük a vilá­got. nincsenek agresz- s*dv céljaink egymás ellen.” Ami az ön üzenetében érintett konkrét nemzetközi problémákat illeti, tovább­ra is meggyőződésem, hogy azok közül a leszerelés problémája mellett az euró­pai biztonság szavatolásá­nak problémája a legfon tosabb. A Szovjetunió kor­mánya 1955. őszén a kül ügy-miniszterek genfi érte kezletén e probléma meg­oldására több konkrét ja­vaslatot tett. A szovjet kormány, mint eddig is, úgy véli, hogy a/ európai biztonság hatékony szavatolásá­nak feladatát legjobban az egységes, általános európai kollektív biz­tonsági rendszer meg­alakításának alapjait lehet megoldani. Javaslatainkban egyúttal elébementünk sok fontos kérdést illetően a három nyugati hatalom kívánsá­gainak s figyelembe vettük az erre vonatkozó konkrét eszméket, amelyeket a nyu­gati hatalmak képviselői genfi találkozásunk idején kifejtettek. A szovjet kor­mánynak az európai biz-: tonság szavatolásáról szóló javaslatai figyelembe ve­szik azt a rendkívül fontos szerepet, amelyet az Ame­rikai Egyesült Államok az európai ügyek eldöntésé­ben betölt. A három hatalom kormá­nya azonban nem értett egyet javaslatainkkal és olyan 1 érvet állított vele szemben, amely a militariz- mus egész Németországban való feltámasztására vezet és ráadásul előírja, hogy a/ egyesített Németoi’szág csatlakozik a nyugati hatal-j mák által alakított kato-1 nai tömbhöz. Könnyen megérthető, hogy ez a terv nem jelentheti az igazi európai biztonság biztosítá­sa kérdése megoldásúnak és a német kérdés rendezé­sének az alapját. Mivel Európában a há­ború utáni időszakban két, különböző társadalmi és gazdasági rendszerű és kü­lönféle úton fejlődő német állam keletkezett és szi­lárdult meg, — az egysé­ges Németországnak mint békeszerető és demokrati­kus államnak a megterem­tését természetesen nem le­het megoldani anélkül, hogy maguk a németek —-1 a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság .— ne érjenek el erre vonat­kozó megállapodást. Egyúttal meggyőződésem, hogy a szovjet—amerikai viszony rendezése, a többi között a Szovjetunió és az Egyesült Államok ba­rátsági és együttműkö­dési szerződésének meg­kötése rendkívül ked­vező jelentőségű volna a német kérdés megol­dásához szükséges fel­tételek megteremtése szempontjából. Ami önnek azt a meg­jegyzését illeti, hogy a né­peknek joguk van megvá- lasztaniok azt a kormány- formát, amelyben élni akar­nak, meg kell mondanom, a Szovjetunió mindig ah­hoz a7. elvhez tartotta és most is ahhoz tartja ma­gát, hogy atz »Mam belső rendje — népének belügye. A francia minisztertanács pénteken ülést tartott, Guy Mollet az ülés befejeztével közleményt olvasott íc!, mely szerint a miniszterta­nács hosszú ós részletes esz­mecserét folytatott az a’gé- iai politikai helyzetről, va­lamint Catroux tábornok beiktatásának időpontjáról. Az algériai miniszter-rezi­denst február 10-én iktatják be. A miniszterelnök feb­ruár G-án utazik Algériába. A kormány tagjai jóvá­hagyták a Saar-vidékre vo­natkozó nyilatkozatot, majd elhatározták, javasolják a' marokkói szultánnak, hogy sok útján kívánja megöl* dani, a gyarmatosító körök! máris nagyarányú ellentá-j madásba kezdtek. Catroux! tábornok annakidején Szí" i-tában, majd később Marok­kóban is a tárgyalások poli­tikájának híve volt, ezért most valósággal vörös pare., tó egyesek szemében. Sajtó jelentések szerint Algériában röpiratokat ter­jesztenek, amelyben felhív­ják a „gyalogjárókat", hogy Catroux tábornokot, ha az utcán áthalad, hurrog- ják le, az autóvezetőket, hogy állják el az utakat, a1 kereskedőket, hogy zárják be üzleteiket Catrowr meg­érkezésekor. Algírban csütörtökön dél­ben nagyarányú tüntetések voltak a távozó Soustelle főkormányzó mellett. Jobb­oldali tüntetők kísérték őt a kikötőbe. a francia-marokkói tárgya- ' ” ’ ' " ‘ " lások február 15-cn kezdőd­jenek Párizsban. Alighogy célzást tett a minisztecelnök — egyébként rendkívül mérsékc’l hang­nemben — arra, hogy az al­gériai problémát tárgyalá­Szicilíában felújúlt a löldíofílaló mozgalom atz all am belső rendje — népének belügye. Elvárjuk, hogy ez fogja ve­zérelni nemzetközi kapcso­lataiban a többi hatalmat is. ön üzenetében a Kelet és a Nyugat közötti kapcsola­tok fejlesztéséhek fontos problémáját is érinti. E kapcsolatok jelentőségét illetően teljesen egyetér­tünk önnel. Éppen ezért a Szovjetunió tavaly ősszel, a külügyminiszterek értekez­letén olyan javaslatokat terjesztett elő, amelyeknek célja a normális kereske­delmi cs gazdasági kapcso latok fejlődését akadályozó sorompók eltávolítása, va­lamint a kulturális, a tudo­mányos, a művészeti, a sportérintkezések, az ide­genforgalom stb. kiterjesz-' Közlemény és köxön nyilaik oxui a washingtoni angol—amerikai tárgyalásokról Ünnepség a feidmümszövetfeezetek tízéves fennéHésa elkaimMJ Eisenhower amerikai el- nők és Eden angol minisz- terelnök washingtoni tár­gyalásainak befejeztével, szerdán este közös közle­ményben ismertette a meg­beszélések eredményeit. A közleményen kívül közös nyilatkozatot is bocsátottak ki. A közös amerikai—angol közlemény Európával fog­lalkozó része, az AFP jelen­tése szerint, leszögezi, hogy az atlanti paktum „nélkü­lözhetetlen a közös bizton­ság szempontjából“. Német­országot illetően a közle­mény azt hangoztatja, hogy „mindaddig nem jöhet létre tartós béke, amíg ez az or­szág ketté van szakítva“, majd megismétli azt a ko­rábbi angol—amerikai állás- foglalást, hogy csupán a bonni kormányt tartja Né­metország törvényes kormá­nyának. A Közép-Keletről szólva a közlemény azt hangsú­lyozza, hogy „semmiféle erőfeszítést sem szabad kí­mélni a világ ezen része cs a nyugati világ közötti fél­reértések enyhítése céljá­ból“. Eisenhower és Eden legsürgősebb feladatként je­löli meg az Izrael és az arab országok közötti viszály ren­dezését, közleményükben azonban csak annak kije­lentésére szorítkoznak, hogy a kot kormány kész elősegí­teni az arab—izraeli rende­zést, „pénzügyi segítséget nyújtva a menekültek prob­lémáinak megoldásához és garantálva az elfogadott ha­tározatokat“. Az amerikai— angol kommüniké ezután feleleveníti azt a nyugati szólamot, hogy „a s ovjet fegyverszállítmányok meg­növelték a háború kockáza­tának veszélyét“ az említett j térségben. Emlékeztet a! j Franciaországgal kötött j i 1950-es háromhatalmi nyi-; latkozatra — eszerint az; aláíró hatalmak közbeléphet-1 1 nek a Közép-Keleten az erő-! S szak alkalmazása, vagy az erőszak alkalmazásával való fenyegetés esetén — és közli, meghívták a francia kormányt: vegyen részt a kérdés megtárgyalásán. A közlemény a „szóbaníorgó térség érdekeit szolgáló’ egyezményként szerepelteti az agresszív bagdadi paktu­mot és hozzáfűzi: „Az Egye­sült Államok kormánya to­vábbra is támogatni fogja a bagdadi paktum céljait és az amerikai megfigyelők konstruktív szerepet, fognak majd játszani a paktum bi­zottságainak munkáiban.“ A közép-keleti angol— amerikai ellentétekben oly nagy szerepet játszó Bu- j raimi-oázis problémáját ! csak röviden érintik a köz- ; leményben. megemlítve: : „Ügy véljük, hogy ezeket a | vitás kérdéseidet baráti ta- j nácskozás útján meg lehet ! oldani.“ A köziemén)’ újra állást I foglal a hírhedt délkelet- j ázsiai paktum, a SEATO II mellett, majd a Távol-Ke- ! letel foglalkozva, úgy tün- | teti fel az amerikai—angol ■j imperializmus politikáját, mintha annak célja valami- . főle „agresszív terjeszkedés“ ! megakadályozása lenre a j világnak ebben a részéé in. •jA kínai kérdés megítéléré- ; ben továbbra is megmutat­ni kozó mély ellentétekre utal • a közlemény, amikor az an- tjgol—amerikai politika ,.osz i | szehangolásának szükséges- :! gégéről“ ír és leszögezi: ,,E1- ■! kér z-léseinkben még rra- -1 radí néhány különbség a ' célok megvalósulásához ve­zető leghathatósabb eírzkb- zöket illetően.“ A továbbiak szerint a két fél egyetértett az embargo- politika fenntartásában, bár, mint a közlemény mondja, „az ellenőrzés ki­terjedését most és idősza­konként a helyzet alakulá­sának tükrében felül kell vizsgálni“. Befejezésül álta­lános kijelentések szerepel, nek az atomenergiáról szóló értesülések kicseréléséről. A fenti közleménnyel egy időben közzétett közös nyi­latkozat az amerikai—angol politika céljainak propagar- disztikus jellegű megfoga'- mazását tartalmazza.. A nyi­latkozat ennek megfelelően az angol—amerikai Impe­rializmus érdemeként tün­teti fel azt a történelmi tényt, hogy az elmúlt tíz év során több ázsiai és afrikai ország elnyerte függetlensé­gét. A közös nyilatkozat a fenti elmefuttatást szovjet- ellenes rágalmakkal egészíti ki. A továbbiakban a nyilat­kozat azt hangoztatja, hogy az Egyesült Államok és Anglia „az atom meghódí­tását a békét szolgáló előre­haladás eszközévé, nem pe­dig a szakadékhoz vezető úttá kívánja tenni“. A nyi­Megyénk földmű vessző-, vetkezeteinek dolgozói ma, ünnepük megalakulásuk 10 éves évfordulóját. Az ün­nepség délelőtt 11 órakor! kezdődik a postás otthon­ban tartandó munkaértekez­lettel. Ezen részt vesznek a megyei választmányi és íel- ügyelőbizottsógi tagok, a földművesszövetkezeti ki­tüntetett dolgozók és a já­rási küldöttek. Este 6 órakor ünnepi ülés lesz. amelynek előadója Szabó Miklós elvtárs, a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke. Utána, a nagykállói földművesszövetkezet kul- túrcsoportja a Pettyes című háromíelvonásos vígjátékot adja elő. Az ünnepi ülés részvevői közös vacsorával fejezik be a napot. Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a földművesszövet­kezeti mozgalom megindu­lásának 10. évfordulója sí- kaiméból, valamint a föd-, iftűvessaövatkezetelí zöl 1 ég­és gyiimölcsfelvásárií si és; értékesítési munkájában ki­emelkedő eredménye .éli»-, méréséül Sra'*ó Mik’ós elv- tersnak. a íüldművesszóvet- kezetek Szabclqs-Szatrnúr megyei szövetkezeti köz­pont igazgatósági elnökének a Munka Érdemérem ki­tüntetést adományozta. latkozat szövege szerint an­gol—amerikai részről „ké­szek elősegíteni a más or­szágokkal folytatandó tár­gyalásokat“ és arra töreked­nek, hogy biztosíthassál: „egy hathatósan ellenőrzött egyetemes leszerelés eléré­sét“. A nyilatkozat ugyan­akkor állást foglal a fegy­verkezés folytatása mellett, ízt hangoztatva, hogy a Nyugatnak az „agresszió“ megelőzésére „meg keli őriznie elért hatalmát“., lése. Valamennyien megelé-i gedésse! állapítottuk meg, hogy ebben a kérdésben, az értekezleten bizonyos meg­egyezés rajzolódott ki. Az Egyesült Államok és más nyugati hatalmak küldött­sége azonban az utolsó pil­lanatban olyan követelése­ket támasztott, amelyek el­lentétben álltak azokkal az irányelvekkel, amelyeket mi önnel, Eden úrral esi Faure úrral külügyminisz- j tereinknek adtunk. A szov-j jet kormány nem fogadhat-j ta el ezeket az új követeié-» teltet, mert ezek szuverén j lillamok belügyeibe valói nyílt beavatkozást írtak elő.! Sajnos, a szovjet kor- \ Hiánynak az országaink ! kfeSiti kapcsolatok, a többi közölt a küldött­ség-cser© fejlesztésére irányuló gyakorlati in­tézkedései amerikai részről komoly akadá­lyokba, ütköznek. Hiszem, hogy közös erő­feszítésekkel sikerül meg­szüntetnünk az úgynevezett „vasfüggönyt“ és sikerül megteremtenünk az orszá­gaink állampolgárai közötti személyes kapcsolatok szé­leskörű fejlesztésének felté­teleit. Szeretnék hangot adni ama reményemnek, i hogy Ön osztja ezt a véie- 1 monyt. Az országaink közötti barátsági és együttműkö­dési szerződés megkötése e kérdésben is kétségtelenül Igen pozitív jelentőségű vol­na. Ez az a néhány elgondo­lás, amelyet ki akartam fej-1 teni önnek, tisztelt elnöítj úr, azokkal a megjegyzés)!-;', kel kapcsolatban, amelye­ket ön üzenetében tett. Nagyon szeretném, ha ezek az elgondolások segítenének megvilágítani azt a jelentő­séget, amelyet én és kollé­gáim a Szovjetunió és az Egyesült Államok barátsági és együttműködési szerző­dése megkötésének tulajdo­nítunk. Mi készek vagyunk a leg-, figyelmesebben megvizsgál­ni az ön. minden megjegy­zését, melyet a szerződés­tervezet egyik vagy másik tételével kapcsolatban szük­ségesnek tart megtenni. ; Várom erről a kérdésről az ön további elgondolá­sait. Őszinte megbecsüléssel: V. A TtTTT/ZA IW7 V J A franci« minisztertanács ülés® A szicíliai Brnia megyé­ben, ahol hetvenezer lakos közül húszezer munkanél­küli. a munkanélküliek és a szegényparasztok újabb jel­képes földfoglalásokat haj­tanak végre. A megye Aido- ne községében nagyszámú munkanélküli tartott gyű­lést a község templomában. A gyűlésen részt vett a köz­ség plébánosa és a mező­gazdasági munkások szak- I szervezetének helybeli kom­munista vezetője is. A gyű­lés részvevői úgy döntöttek, hogy kivonulnak a község határába és jelképesen bir- í tokukba veszik a megmú- veletlen földekét; A község plébánosa buzdította a pa­rasztokat a földfoglalásra és megbélyegezte a keresztény- demokrata vezetőket, hegy közömbösek a munkanél­küliek problémáival szem­ben. A jelképes földfoglalás után a munkanélküliek és a szegényparasztok ismét összegyűltek s a plébános és a kommunista vezetők örö­müket fejezték ki az akció sikere felett s azért, hogy a harcban létrejött a kommu­nista és a katolikus dolgo­zók egysége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom