Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-03 / 29. szám

Nífc' Pl. a r 1956 február 3, pernek PARTBPITES Hasznos módszerek a propaganda munkában Kicserélték (npuMtalatnikat a tiszavasvári propagandistáit A Néplap postájából A szemináriumok és kon­ferenciák vezetői részére eddig megtartott tapaszta­latcsere-értekezletek tanul­ságai azt bizonyítják, hogy ezek hatására sok helyes módszer vált gyakorlattá a propagandisták munkájá­ban. Az elmúlt napokban Tiszavasvári propagandis­tái jöttek össze megbeszé­lésre a községi pártbizottsá­gon, hogy kicseréljék ta­pasztalataikat és a helyes módszereket a továbbiak­ban hasznosítsák saját munkájukban Az értekezlet tükröz­te: a szemináriumok és a konferenciák Tisza­vasvári községben alaposan szervezettek és azokon a hallgatók nagy többsége rendszeresen részt vesz. által, hallgatói rendszere­sen részt vesznek a foglal­flkiknek élete bizonyítja az igazságot A .szemináriumokon sok­kal inkább foglalkoznak az elvi kérdésekkel, mint ez- ezelőtt bármelyik esztendő­ben. Alapos elvi viták^van­nak az Alkaloidában a Gaz­dag Lajos elvtárs által veze­tett SZK.P történet I. évfo­lyamának konferenciáján. Igen hasznos, hogy Jónás József elvtárs, a Hajózsilip- építő Vállalat propagandis­tája az egyes vitás kérdé­sek helyes megmagyarázása érdekében felhasználja azok­nak a régi' szakmunkások­nak a tapasztalatait, akik saját bőrükön érezték a múlt rendszer nyomását, ki­zsákmányoló jellegét. Nem véletlen, hogy az olyan ka­pitalista bérezési rendsze­reket, mint a Bedeaux, vagy n Taylor rendszer is volt, — amelyekről a szemináriu­mok fiatalabb hallgatói nem tudnak, vagy csak A pártoktatásról szóló I KV határozat arra hívta j fel a figyelmünket, hogy a politikai iskolákat jól kép­zett propagandisták vezes­sék. Hisz ezeken a tanfolya­mokon olyan elvtársak ta­nulnak zömmel, akik még nem vettek részt politikai oktatásban. Zeller István elvtárs, az Alkaloida fiatal mérnöke több éve ezen a fokon végez propaganda munkát, s nem kis ered­ménnyel. Sok tapasztalata van. Az egyes kérdések megmagyarázása érdekében •— hogy könnyebben meg­értsék a hallgatók, — rend- ! szeresen készít grafikono­kat, melyeken feldolgozza a termelékenység emelkedésé­ről, az önköltség csökken­téséről, a takarékosságról, az életszínvonal emelkedé­séről, a technika fejlődésé­ről- szóló mutatószámokat. Felhasználja az üzem ada­tait is. így éri el azt, hogy jobb munkára serkentse j hallgatóit. Míg kezdetben jtöbb volt a hiányzó, most j nem utolsó sorban ezzel a (módszerrel és a pártszerve- Izet vezetőségének segítsége Jónás Jézsei elvtárs, a Hajózsilipépítő Vállalát pro­pagandistájának figyelme még arra is kiterjedt, hogy újabban kik jöttek a válla­lathoz. Ezek közül többet bevontak a pártoktatásba, így történt Kocsis elvtárs­sal. is, aki előző munkahe­lyén Tiszalökön tanult, s most minden megszakítás nélkül továbbra is részt vesz a pártoktatásban. Hal­mi Marika és Szakács Já­nos pártor kívüli dolgozók nemi ég kerültek a vállalat­hoz, de már a propagan­dista és a pártvezetőség be­szélgetett velük és bekap­csolódtak a tanulásba. Ezek az eredmények annak kö­szönhetők, hogy a pártszer­vezet vezetősége egy pilla­natra sem hagyja magára a propagandistát. Ha szüksé­ges, segíti, megvizsgálja a hallgatók tanulását, a pro­pagandista felkészülését. Fel keli figyelni azok­nak . az elvtársaknak a ta­nulására is, akik időközben egyik oktatási formából át­kérték magukat a másikba. A pártszervezet vezetősége vizsgálja meg, hogy Kiss, Nácsa Károly és Gál Jenő A Barabási Állami Álta­lános Iskola nevelői és tanulói átérezve, hogy mi­lyen komoly károkat oko­zott a földrengés sok csa­ládnak, elhatároztuk, hogy műsoros előadást rende­zünk. melynek tiszta bevé­telét a földrengés követ­keztében megkárosodottak javára ajánljuk fel. Fiók János igazgató. ★ Varga István vásárcsna- ményi levelezőnk arról ad hírt, hogy a nagy varsányi Szabadság Termelőszövetke­zet DISZ-szervezete a téi folyamán is jól megállja a helyét a munkában. Halász Gyula DISZ-titkár és Szö.ie Sándo vezetőségi tag irányí­tása mellett brigádot szer­veztek a mezőgazdasági szerszámok kijavítására. — Minden szerszámot rendbe­hoztak, hogy a tavaszi mun­kák idején ne hátráltassa a ki nem javított szerszám a munkát. ★ „Nyírjákó állandó bizott­sága április 4. tiszteletére felajánlást tett a beadás meggyorsítása érdekében. Az állandó bizottság tagjai vállalták, hogy erre a ha­táridőre egész évi baromfi­tojás- és tejbeadásukat ren­dezik” — írja Kozma Ilona levelezőnk. A továbbiak­ban arról számol be, hegy nagyon sok olyan dolgozója van a községnek, mint Grósz Antal, aki. évi sertésbeadási kötelezettségét teljesítette, vagy mint Pethő János, aki a baromfi- és tojásbeadá­sának eleget tett. •4r Veres László tiszavasvári levelezőnk a Vízmüépítő Vállalat hajózsilip-építő dolgozóinak értekezletéről számol be levelében. „A dolgozók a földrengés súj­totta dunaharaszti dolgozók megsegítése érdekében szombat délutánonként fél műszakot dolgoztak. Az irodai dolgozók is brigádo­kat szerveztek és ezeken a félműszakokon darabbéres munkát végeztek. A mű­szakért járó pénzösszeget •elles egészében a károsul­taknak küldték.” V „A jánkmajtisi Petőfi Termelőszövetkezet az el­múlt évi munka alapján hí­i elvtársak, akik az SZKP If. éves tanfolyamról a poli- ! tikai gazdaságtani koníe- I renciára kérték magukat, I hogyan tanulnak. Segítsék i ezeket az elvtársakat, hogy [ sikeresen elsajátítsák az anyagot. Ez azonban arra js figyelmezteti a pártszer­vezet vezetőségét, hogy a következőkben jobban ve­gye figyelembe az elvíársak érdeklődési körét, A propagandisták csak akkor végezhetnek a továb­biakban is jó munkát, ha megfelelő segítséget kap­nak a pártszervezetek veze­tőitől. Ez nagyon szükséges volna Karasz István elv­társnak a szemináriumán, ahol Torna László, Sajtos, Gál elvtársak és még égy- néhányan köhnyen veszik a tanulást, s sokszor hiá­nyoznak a foglalkozásokról. Feltétlenül szükséges az, hogy a termelőszövetkeze­tekben, az üzemekben és az állami gazdaságban a pártszervezetek vezetői szívügyüknek tekintsék az elvtársak képzését, a pro­pagandisták segítését, mert csak így érhető o! jó ered­mény. Farkas Kálmán. réssé vált a gyümölcster­melésben. Jó munkájukért serleggel és 9 darab met­szőollóval jutalmazták a gyümölcstermelési brigádot. Ebben az évben még na­gyobb szorgalommal műve­lik a jó termést hozó gyü­mölcsöst — írja Tukacs Ká­roly levelezőnk. A termelő- szövetkezet dolgozói az or­szág valamennyi termelő­szövetkezetét gyümölcster­melési versenyre hívják.” it Az , MNDSZ munkájáról írt özvegy Kiss Gyuláné Gyüre községből. Azt írta, hogy hosszú ideig keveset dolgozott' a helyi MNDSZ. Az utóbbi időben azonban egyre jobban eleget tesz hi­vatásának. Este kézimunka i tanfolyamot szerveztek, melyen 1,2 asszony, s közel j 30 lány vesz részt. A szer­kezet 12 új taggal gyarapo­dott. ★ Endrész László tudósi- tők leveléből idézünk: „Kék község dolgozói sok mindent kaptak már államunktól a felszabadulás óta. Büszkék is korszerű, kultúrotthonuk- ra, mozijukra, jól felszerelt könyvtárukra. De a legna­gyobb örömet talán mégis az orvos megérkezése okoz­ta a községben. A dolgozók most már közszeretetnek; örvendő orvosukkal, dr. Varga Sándorral is dicsér kednek.” /fr . . TÓTH JÓZSEF mátészal­kai levelezőnk hosszú le­vélben számolt be a köz­ségi tanács munkájáról, éle­téről. Eredményes tanács­ülés volt, melyen többek között 3 tanácsrendeletet vitattak meg. Kretemacher Istvánná tanácstag bejelen­tette,. hogy harmad magá­val belép ’ a tsz-be. — .Egyénileg dolgozó paraszt tanácstagjaink közül többén is gondolkoznak a tsz-be lépésen — írja. — Remél­jük, hogy szívós, nevelő ) munkánk elő fogja segíte­ni, hogy egyre többen lép­jenek a tsz-be, s közsé­günk , szocialista község lesz." TAPASZTALATCSERE Is egyösszegű utalványozási rendszer az építőiparban Az MDP Központi Veze­tősége 1953. március havá­ban foglalkozott iparunk fej 1 ődésének megtorpanásá­val és megállapította, hogy a megnövekedett életszín­vonal helytelen alapon, fő­képpen az állami tartalék felélésén, a beruházásokra fordított eszközök csökke­nésén alapult. Ilyen alapon persze nem lehet tartós az életszínvonal további emelkedése. Az egyedüli szilárd és biztos alap a termelés állandó nö­vekedése, a munka terme­lékenységének emelkedése és az önköltség csökkentése. A jobboldali antimarxista, pártellenes elhajlások felis­merése aria késztetett ben­nünket, munkaügyi dolgo­zókat. hogy mélyen meg­vizsgáljuk a darabbéres bé­rezési formát. A sok apró tétel igen nagy adminiszt­rációval járt és megnehezí­tette a munkavezetők, épí­tésvezetők teljesítmény és bérelszámolók munkáját, de magát az ellenőrzést is. — Ebből kiindulva elharapóz­tak a bér- és normacsalá­sok, el nem végzett mun­kákat számoltak el, — kü­lönösen a nagyhangú. ló­gós munkavállalóknak, ami természetesen bántotta a becsületes dolgozók önérze­tét. Mindinkább azt a né­zetet támasztotta alá, hogy nem érdemes becsületes mi­nőségi és mennyiségi műn­két végezni, mert azok. is jó pénzt kapnák, akik azért meg sem dolgoznak. Természetesen ez jó ta­laj volt a pártellenes néze­tek további terjesztésére. Más területen már ismer­ték a darabbéres rendszer fejlettebb alkalmazását, az összevont utalványozást. — Vállalatunk vezetőségének rugalmassága és műszaki dolgozóinknak az új iránti lelkesedése lehetővé tette, hogy a rendeletek ellenére 1954. II. felében alkalmaz­zuk az egyösszegű utalvá­nyozást. A kezdeti sikerek után ál­talánosan bevezettük. Hét- ről-hétre számoltuk fel a bér- és normacsalásokat,, visszaéléseket, norma lazí­tásokat. Nagyban csökkent az adminsztráció, könnyebb áttekinthetőbb lett az el­számolás. Műszaki dolgo­zóink megszabadultak a fö­lösleges adminisztációtól. —- Jobban tudtak a munka ki­vitelezésénél a minőségre vigyázni. A dolgozók világo­san látták a teendőket, nem kellett 10 naponként a munka feladására és átvé­telére várni, és órákig al­kudozni az elszámolásnál. 1955. I. negyedévében a minisztériumban beszámol­tunk az eredményről, sike­reinket elismerték és java­solták a többi vállalatok­nak az egyösszegű utalvá­nyozás alkalmazását, majd 1956. január 1-től véglege­sen elrendelték az egyösz- szegű utalványozási rend­szer alkalmazását az út­fenntartó vállalatoknál. Az eltelt idő az eredmények mellett megmutatta azt is, mi kell ahhoz, hogy 1956- ban tovább fejlesszük a bevált elszámolási rend­szert, és azt minden mun­kahelyen alkalmazzuk. 1. Feltétlenül beszélni kell az üzemek közötti j kooperációról. Vállalatunk I ugyanis megrendeléseket | kap a VKC-től Csengerben ;a Lenin, Vámosorosziban a | Kossuth és a Petőfi, Nagy- i kallóban a Rákosi TSZ-ben j utak megépítésére. Külön- I böző munkák elvégzésére pedig a MÁV-tól és más vállalatoktól. Ezeknek az üzemeknek ide- jeoen kell gondoskodni a költségvetésről, amit áita- .ában a tervező iroda ké­szít el. A késedelem vagy a Hanyagság > ugyanis felborít­ja a vállalatok ütemterveit. Költségvetés nélkül nincs egyösszegű utalványozás, tervszerinti munkakezdés, azonkívül az anyagmozga­tás, a hengerek és az ezzel dolgozó munkások tervsze­rűtlen átirányítását vonja maga után, ami a vállala­tunknak komoly veszteséget okoz. 2. Igen fontos továbbá a vállalaton belül az osztá­lyok együttműködése. Fon­tos feladata van Bátori Zol­tán műszaki csoportvezető­nek. Ugyanis a költségve­tést határidőre felül kell vizsgálni, amit csak akkor tud elvégezni, ha a terme­lési csoportvezető. Erdős ! Béla fclvtárs gondoskodik, ihogy meg is kapja 'azt idő- jben. Az elmúlt évben jugyhnis nem minden eset­iben történt ez meg. Előfor- ‘ dúlt, hegy egyes munkák­énál az egyösszegű utalvá­j nyozáson kívül 30—40 szá­zalékos arányban pótmun- j kát kellett utalványon el- j számolni, t—2 hónap eltel- j tével. Ez megnehezítette az ■ ellenőrzést, és a pótmun­kákra nem minden esetben volt biztosítva a költségve­tésben a megfelelő többlet- költség. Fontos az együttműködés azért is, mert a technoló­giai utasítást a műszaki cso­port a költségvetésből ké­szíti el. Az egyössze­gű utalványozás aiapja, amit a munkaügyi csoport készít el, a technoló­giai utasítás. Áz egyös­szegű utalványozási rend­szerben a munkavezetők és az építésvezetők, valamint a brigádvezetők és a dolgo­zók egymásra vannak utal­va és együtt teszik meg a szükséges intézkedéseket. Igaz, hogy az itt szüksé­ges és íontos 2—3 napi munka soknak látszik, de ez az idő bőven megtérül egész hónap alatt. Ha fi­gyelembe vesszük a bérel­számolásnál megtakarított időt, vagy a munka átvéte­lénél havonta háromszor el­töltött időt, melyet a mún- ka jobb kivitelezésének es m.nöségének ellenőrzésére 1 ordítunk, feltétlenül az egyösszegű utalványozási rendszert kell választani. Fontos és szükséges az | egyösszegű utalványozás al­kalmazása minden munká­nál azért is, mert vállala­tunk termelési értéke 8 millió forinttal több. min' 1 tavaly, műszaki-, admi­nisztratív létszámunkat pe­dig csak 2, illetve 1 fővel méltók. Ezenkívül még to­vábbi lehetőségek nyílnak az adminisztrációs munka, illetve az ügyvitel egyszerű­sítésére, mert lehetővé vá­lik a havi egyszeri elszá­molás a munkautalványon, es kiküszöbölhető a három­szori bérkönyvelés. Ennek eredménye lesz a pontosabb bérkönyvelés, kevesebb lesz a hiba, elkerüljük a rekla­mációkat és a fölösleges zavarásokat. Nem utolsó sorban pedig fokozottabban bevonjuk a dolgozókat a tervfeladatok megoldásába^ A dolgozók érdekelve vannak a termelés fokozá­sában, az önköltség csök­kentésében, annál is in­kább, mert nemcsak kere­setüket növelik reális ala­pon, hanem azért is, mert a megtakarított összeg egy része mindnyájunké. A kö­zös érdek, az állam és a dolgozók érdeke Kötelezővé teszi számunkra, hogy az egyösszegű utalványozási rendszert alkalmazzuk és továbbfejlesszük Az Útfenntartó Vállalat kollektívája ezt á feladatot meg tudja oldani, miért megvan hozzá az akarat, a lelkesedés és a technikai, műszaki felkészültség. Kovács János munkaügyi csoportvezető. ft pártvezetőségefc és a propagandisták ügyeimébe kozásokon és szívesen ta­nulják a tananyagot. Aki megtekinti mások szemináriumát is Karasz István elvtárs pro­pagandista, hogy tökélete­sítse szemináriumvezetési módszerét, arra törekszik, hogy másoktól is tanuljon. Többször megnézte Kiss László elvtársnak, a köz- | ségi pátbizottság titkárának a szemináriumát. Részt vett a Munka TSZ marxizmus- leninizmus alapjai tanfo­lyamon, ahol egyes kérdé­sekben segítséget kért Kiss elvtárstól. Megvizsgálta azt is, hogy itt a hallgatók ho­gyan tanulnak, milyen a felkészültségük. Ö is adott segítséget. Javasolta, hogy Kiss elvtárs alkalmazzon grafikonokat. Karasz elvtárs a szemléltető képeket, gra­fikonokat több példányban készíti el és a hallgatók rendelkezésére bocsájtja. Ezzel oleri, hogy könnyeb­ben tanulnak r.z elvtársak. A Munka TSZ szemináriu­mán tapasztalta, hogy itt a hallgatók részt vesznek az agiióciós munkában is. En­nek meg is van az eredmé­nye, mert legutóbb is 4 í | dolgozó parasztot győzték j meg a tanfolyam hallgatói {a szövetkezeti gazdálkodás i előnyéről. Több szeminá- inumvezető megfogadta ezen I a tanácskozáson, hogy a kővetkezőkben alkalmazni t fogja a tapasztalt jó mód- 1 szei eket. Grafikonok használata hallottak, az öreg szak­munkások — olyanok, mint Balogh József ács, vagy az Alkaloidában 20—25 éve dolgozó, elvtársak — magya­rázzák meg. Ez nagy hatás­sal van a fiatalabb hall­gatókra, mert látják, hogy vannak közöttük olyan elvtársak, akik a tanultakat saját életükön tapasztal­ták. így nemcsak elvileg, de gyakorlatilag is szembe tudják állítani, hogy mi a különbség a szocialista és a kapitalista normarendszer ás bérezés között. Követen­dő példa ez valamennyi propagandista számára, Imert az az előnye, hogy az elvi kérdéseket nem elvo­natkoztatva, hanem az élet­tel, a valósággal összekap­csolva tárgyalja, amiből a fiatalabb hallgatók is ta­nulnak, s könnyebben meg­értik az elvi kérdéseket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom