Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-29 / 51. szám
\ £ r> t. a p 1958. február 29. szerda PIRTEPITES Tapasistdcsfok egy fiatal termelösssövetkezet pártéletéből rendkívüli kiadás 4 Humanité regénye 19Ö5 késő őszén alakult meg 14 taggal és 130 hold földdel a ^ írteleki Vörös Zászló Termelőszövetkezet. Alakulásának kezdeményezői kipróbált harcosok voltak. Felhívást intéztek a tanya dolgozó parasztjaihoz. „Haladhatok velünk együtt az új élet útján, formáljuk közösen jobbá, szebbé a holnapot“ — szólt üzenetük. Kezdeményezésük sikerrel járt. Később első feladatuknak tekintették a pártszervezet megalakítását. Megkezdte a munkát a 3 tagból és 1 tagjelöltből álló pártszervezet. Három hónap sem telt el azóla. Hogy milyen nehézségek jelentkeztek munkájukban, s azokkal hogyan birkóztak meg, milyen problémákat oldottak meg, s hová fejlődtek? Mindezekre nehéz lenne röviden válaszolni. Azt azonban máris meg lehet állapítani: a fiatal tsz. még ifjabb pártszervezete jó munkát végzett. Eredmények, tények igazolják ezt. Kezdjük elölről. Elsősorban az ő munkájukat dicséri, hogy a szövetkezet ma már 36 tagot számlál és 251 hold földet mond magáénak. A kommunisták lelkes munkájának köszönhető, hogy alakulásuk első percétől kezdve minden munkát időben és jól végeztek el a földeken, hogy a rossz időjárás ellenére is megállta a helyét az őszi vetés frontján, a fiatal tsz. Amikor össze kellett adni a vetőmagot, elsősorban a kommunisták Bru- nyánszki Imre; Frecska Pál, mutattak példát, ők jártak — ha kellett naponta — a községi tanácsra, a pártbizottságra, a járási szervekhez segítséget kérni. Segítettek a tervkészítésben. Helyes javaslatot tettek például arra, hogy az állat- tenyésztést hogyan lendítsék fel. S ez alatt az aránylag rövid idő alatt szervezetileg is megerősödött u kis pártszervezet. A kommunisták példamutatását látva, kérte nemrégiben rendkívüli tagfelvételét Kovács András elvtárs, a tsz. elnöke, Schneider Mihály, idős Fekete János, Tálas Mihály, Talas Mihulyne tsz. tagok, pedig tagjelöltté való felvételüket kérték a pártszervezettől. így erősödött meg néhány.hónap alatt új párttagokkal, tagjelöltekké] a fiatal pártszervezet. Milyen a termeié» pártellenőrzése ? A vezetőség, a közgyűlés és a termelőszövetkezet minden más szervében tevékenyen részt vesz a párt- szervezet. A párttagok például együtt beszélték meg a szövetkezet vezetőivel, hogyan hajtsák végre a párt és kormány határozatát a terméshozam 3 százalékos emeléséről. „A környék legjobb gazdájával is versenyre kelünk és jóval fclül- múljuk a termésátlagát'1 — adták ki a jelszót. így került be a kommunisták javaslatára utólagosan a tervükbe, hogy: „Mináén munkát géppel végeztetünk a gépállomással. Az őszön elvetett 92 hold kalászost felültrágyázzuk. A burgonyát fészektrágyázva, a kukoricát négyzetesen és fészek-, trágyázva vetjük el. A tervezett háromszorival szemben négyszer kapáljuk meg nővé- 1 nyeinket. A tervezetthez képest rozsból 3, búzából 1, tavaszárpából 2, ősziárpából 2.8, kukoricából (májusi, morzsoltban) 1 mázsával emeljük a hozamot." Emelték a tervet a burgonyából, , cukorrépából is. Néhány kétkedő akadt a szövetkezetben. Volt, aki azt mondta: — Gyenge a vezetőség, mert elfogadta a terméshozam emelésének új tervét. Megkapta a választ. „Az a gyenge, aki nem mer“ — jelentették, ki a kommunisták. Szívós felvilágosító munkát végeztek, hogy minden taggal megértessék: „Senki máson. csak rajtunk múlik, elérjük-e a célt.“ Azóta megváltozott a kétkedők véleménye. „Túl is szárnyaljuk!“ — mondták. A gépek erejét semmivel sem lehet összemérni, s nekünk már ezzel a segítőtárssal kell számolni — így vélekednek ma a Vörös Zászlóban. A csata nehezebb szakasza a tavasz és a nyár. Akkor dől el. hogyan váltották mázsákra cs pénzre mai terveiket. Ha azt akarják, hogy igazi, nagyüzemi módon gazdálkodjanak, tovább kell fejleszteni szövetkezetüket. Beszélnek erről a párttagok, pártonkívüliek, de meg kell mondani őszintén, nem sokat tesznek érte. Mondhatjuk azt, hogy túlságosan elfoglalja őket a Helene Parmelin, a Hu- manité munkatársa, a „Rendkívüli kiadást” . a Francia Kommunista Párt nagy lapja alapításának ötvenedik évfordulója alkalmából írta. Ebben a regényben az újság harcos életének egy nehéz, válságos esztendejét meséli el, 1950. a koreai háború kezdetének évét, amikor a Francia Kommunista Párt és a Humanité, mint ennek szócsöve hatásos akciót kezdett a béke megvédéséért. Mozgalmas történet szövődik a Humanité háza és szerkesztősége köiiil, mely a regény központja, bár nem főszereplője. A regény úgy kezdődik. hogy a Humanité egyik munkatársa, Frédéric egy nyári vasárnap a menyasszonyával a híres párizsi panoptikum, a „Musée Grévin ’- ben randevúzik, ahol egy zsúfolt terem kellős közepén egy embert leszúrnak. A gyilkos elmenekül. Frédéric kötelességsze- rűen betelefonál a lapjának, hogy az illetékes rovatvezetőt figyelmeztesse az esetre, — a Humanité- nak mindent tudnia kell — ahonnan azt a hírt köz- lik vele, hogy sokkal nagyobb baj van a világon, mint egy gyilkosság, mert egy egész nép lemészárlásáról van szó: az amerikaiak elindították a háborút Észak-Korea ellen. A randevúnak ezzel vége, Frédéric besiet a szerkesztőségbe, ahol már gyülekezik a Párt és a Humanité vezérkara, hogy megbeszélje a kommunisták állásfoglalását ezzel a merénylettel szemben, mely az egész világ békéjét fenyegeti. Itt ismerkedünk meg a „Huma” szerkesztőségével. Javarészük harcosa volt az ellenállási küzdelemnek, — Frédéric is a pártizánhar- cok rokkantja, — különben mind ma is élő — persze nem a regénybeli neve alatt élő — munkatársa a lapnak. A panoptikumban gyilkosságot a szerző azért választotta története kiinduló pontjául, mert ennek lassan kibontakozó hátterében látjuk, most az amerikai megszállókkal együttműködő- francia fasiszták, iparmágnások, ujságkirályok és. nagyvilági bértolinokok„ úri dámák, alvilági és föídi'e- letti aknamunkáját. A: könyvnek ezzel a bűntény- nyel foglalkozó fejezetei, nemcsak „olvasmányosak”,; hanem jól jellemzik a francia demokráciát is. Egyes részletek a szatíra kis mesterművei. Persze nemcsak szatirikus jelenetek ábrázolják a reakció mesterkedéseit, a párizsi nép harcait a bur- zsoá-köztá.rsaság hatalmi apparátusával. Megrázóan szép a montrougei vasmunkások csatája a gyártulajdonos és amerikai tőkéstársai ellen, akik meg akarják szüntetni a békés termelést és a fegyverkezés szolgálatába állítani az. üzemet. Színes, mozgalmas é- mennyire élp a proletár külváros népének magatartása a csendőrhadakka.] szemben. A két vasastestvér alakja, a traktorgyári munkások, Rebellis apó és családja pompás és hűségesen megrajzolt típusai s párizsi proletárnak. A sok mulatságos és egyben jellemző párizsi életkép között is különösen megragadja az olvasót z békebizottsági „népnevelők’ házj-agilációs kalandja egy szállodában és — Rabelais tollára emlékeztető, kacagtató epizód — a Montmartre-utcai mészárosok pacalcsatája. : Ez adja színes keretét s párizsi nép nagyszerű harcának a háborús uszítókellen, lapja védelmében. Mer az amerikai zsoldban dolgozó kormány mindent elkövet, hegy a Kommunista Párt hangosszavú lapját elnémítsa. Hogyan állja ez a harcot, leleménnyel é> törhetetlep energiával c Humanité, ez a „Rendkívüli kiadás” történetének eleven tanulsága. szövetkezet első időkben je-j lentkező gondja-baja? Ter-i mészeteser.. De emellett j nem szabad megfeledkezni! a holnapról. Szorosabb ba-| rútságban kell élni a tanyaj egyénileg dolgozó parasztjaival. Mondják el nekik, hogy néhány hónap alatt hogyan erősödtek meg, hogyan nőtt gazdagságuk. Legjobb agitátor a szövetkezeti tag. Ezt kell látnia a Vörös Zászló tsz. pártszervezet vezetőségének és minden tagjának. A dolgozó parasztok érdeklődéssel hallgatnák például, meny- nyivel könnyebben művelik a földet és nevelik a jószágot a tsz-ben a szervezettség, a munkamegosztás nagyi erejénél fogva. Azért tudták a napokban is némileg kihasználni az ellenséges elemek a szövetkezet életében jelentkező kezdeti nehézségeket, a vetőmagnál, az állattartásnál, mert az egyénileg dolgozó paraszt nem ismeri á termelőszövetkezetet. A tagság együttes erejével, a népnevelők felvilágosító szavával válaszolni kell. Erre legjobb mód az őszinte, baráti beszélgetés. Van miről beszélgetni Segítségre van szükség Párttitkári tanfolyamokat A tsz. sok segítséget kap , az állami gazdaságtól. A szakemberek tanácsokkal ; látják el a gyümölcsös rend- í behozásán fáradozó Vörös Zászlót. A gépállomás szinte naponként érdeklődik, mire r an szükségük. Baráti jobtot nyújtott nekik a varjúlaposi Győzelem és a Bedő-bokori Szabad Nép TSZ tagsága. Iga, vetőmag kölcsönnel, termelési, irányítási tapasztalatokkal látják el őket. Sokat törődik ügyeikkel, életükkel a járási párt vb. és a járási tanács. A szövetkezet segítségére kijelölt eiytársak megállják helyüket. A Vörös Zászló Termelőszövetkezet problémája a községi tanács és a községi pártbizottság gondja is. Mégis azt kell mondani, mint a közmondás tartja: „Sok bába közt elvesz a gyerek.“ S itt a pártszÉ-rvezeti munka segítéséről van szó. Fel kell számolni a jó munka mellett meglévő súrlódást, mely a pártvezetőség tagjai között mutatkozik. A nyírteleki Vörös Zászló TSZ pártszervezetében döntő láncszem ma. .a. szervezeti élet megjavítása, a . párt- szervezet munkamódszeré^ n«k kialakítása. Csak. tervi szerű, szívós munkával, fér hét további sikerekét -elérni abhan a harcban, amely a terméshozam emeléséért, a mezőgazdaság szocialista átszerveznek járási pártbizottságaink a vezetőségek újjáválasztása alkalmával az új alapszervi titkárok részére. Nagy szükség van ezekre, hjszen a nemrég megválasztott új vezetőségi tagok zöme még nincs tisztában a pártmunka alapvető módszereivel, a szervezeti élet, a pártirányítás, ellenőrzés kérdéseivel. Nem feledkezett ■ meg a tanfolyamok szervezéséről a nyíregyházi járási párt- bizottság sem. Megbeszélték a tanfolyam helyét, ide. jét, (március 2. és 3.-a) és a legalapvetőbb, legfontosabb előadástémákat, amelyekre feltétlenül szükségük van a tanfolyam részvevőinek, a párttitkároknak. Előadást hallanak majd az új titkárok a pártvezetőségek irányító, ellenőrző munkájáról, a pártélet elvi, módszertani kérdéseiről, az agitációs - és propaganda- munka helyes irányításáról, a termelés pártellenőrzéséről, az ügykezelésről és a tagnyilvántartásról. A pártbizottság munkatársai mégcsak tegnap vitték ki a meghívókat a párttitkároknak. Sajnos a szervezést nem tekintették elégé fontos politikai munkának. — Több időt, s munkát kellet volna fordítani Filep elvtársnak a párt és tömeg- szervezeti osztály vezetőjének a tanfolyam előkészítésére. Ez már egy’edül is sokat segített volna az új titkárok munkájában. A tanfolyam így is megmutatja majd: kinek, milyen segítségre van szüksége a hallgatók közül. Ez azonban még nem minden, folyamatos, állandó munkára van szükség. Nem lehet a spontanitásra, a véletlenre bízni az új párttitkárok nevelését. — A valódi helyzetet tükröző, a segítség helyét, idejét és módját meghatározó ütemtervre van szükség. A PTO sürgősen készítse el munkatervét az új titkárokkal való foglalkozást illetően. Kérje ehhez a területi felelősök véleményét, valósítsa meg hasznos javaslataikat, bízza meg őket feladatokkal. Az ilyen munkaterv semmiesetre s* ni jelenti, hogy -v mint az a Filep elvtáis véleménye —■ szaporodott a, papírmunka, s hogy a tervben .szereplő 'feladatok megoldása mellett he foglalkozhasson a járási pártbizottság minden munkatársa a?, alapszer.-ezetek vezetőive alakításáért folyik. Nagy szükség van most a Vörös Zászló TSZ-ben arra, hogy ne csupán ..futó“, hanem hatékony, módszerbeli segítséget kapjanak a kommunisták, segítsenek' nekik munkatervük elkészítésében és a feladatok végrehajtásában. KOPKA JÁNOS. Új gépállomások Kínában A Kínai Képköztársaságban idén is jelentősen növelik a gépállomások számát. Hopej tartományban például 20 új gépállomást létesítenek és 25-öi jelentősen kibővítenék. A gépállomások dolgozói idén tavasszal már kilenc és félszer nagyobb területet müveinek meg, mint egy eszj tendővel ezelőtt. Gépek segítségével a többtermelésért lyos acélszerszámot újra és újra felhúzzák és hirtelen leejtsék a csőbe, mindaddig, amíg a cső vége megfelelő bőságürc kitágult. Ez meglehetősen lassú és fáradságos munka volt. Egy műszak alatt mindösz- sze csak 4—5 csövet tudtak így kitágítani, illetve menetvágásra alkalmassá tenni. Az is megtörtént — ha kemény volt a cső anyaga — hogy az öt ember egész nap egy csővel kínlódott. Ezzel a módszerrel bizony már nem tudták kielégíteni a megnövekedett szükségletet, hiszen a megyében évröl-évre több falut kell ellátni jó ivóvízzel. Ezért határozta el a műhely vezetője — Jónás Ferenc, — hogy gépesítik ezt; a munkát. Eleinte többen ellenezték az új bevezetését, de hamarosan meggyőződtek arról, hoy egy dob gezót sem ér ezért anyagi károsodás. Ma már a csőtágítást — az új technika alkalmazásával — géppel végzik. A függőlegesen felállított cső végéből a külön erre a célra beállított kismotor emeli ki a súlyos csőtágító . acéldarabot s ejti vissza a kívánt helyre. A gép kezelését egy dolgo-t zó látja el, akinek csupán az a feladata, hogy egy dorzs-tengelykapcsoló segítségével kikapcsolja az emelőszerkezetet s így a demi visszazuhan a cső végébe. | A gép segítségével így egy ember egy műszak alatt' 20 csövet is kitá-. gít. Ennél a munkánál —1 ha folyamatos — havonta körülbelül 3.000 forint megtakarítást érhetnek el a műhelyben. Ugyanakkor nem lesz hiány esőben sem a kútfúrásoknál, — mert ha erre szükség van, —- akár négyszeresére is emelhetik a termelést. Tóth Árpád, »> tos költséggel építik fel tavasszal dohánypajtájukat, a sertésólat és baromfiólat. A megépült hatalmas juhho- dály pedig csupán 17 munkaegységbe és a szög árába, 97 forintba került. (Melyik egyéni tudná ezt utánuk csinálni?!) , • Az érvek halmazával tud agitálni a pártszervezet, a tsz. tagsága.' Ha a népnevelő munka rendszeres lenne, már nem arról beszélnének, hogy sok egyéni a szövetkezet küszöbén áll, hanem liogv ezek már át is lépték a küszöböt.. A tapasztalatok alapján biztosan mondhatjuk: így "ejlődik jól, helyes irányban a- Vörös Zászló TSZ. Az auarn az első perctol kezdve segíti a szövetkezetét, . Amellett, hogy a tagok az alapszabály előírásait betartva bevitték állataikat, felszerelésüket, biztosították az őszi és biztosítják a tavaszi vetőmag egyré- szét, csalt rövidlejáratú hitelként 20.000 forintot juttatott nekik a kormány eddig. Középlejáratú hitelt 19.500 forintot kaptak államunktól. Ebből vásároltak 137 juhot, lovat, szekeret, szerszámot. így vesznek még 11 szarvasmarhát és 20 anyakocát törzsállománynak. S máris szaporodott állatállományuk. A napokban elleti meg 53 juhük, s még továb- Hialcíit várnak. 29.000 fnrinxneiyiurdöU tpitűséhez használt acélcsöveket menettel kötik össze. Ezért a gyárból kikerülő nyers csöveket — egyik végén kívül, a másik végén belül — menettel kell ellátni. Előbb azonban a cső végét ki kell tágítani, hogy a csavaranya szerepét betöltő csövek átmérője nagyobb legyen. Ezt a műveletet a Vízmű- építő és Kútkarbantartó Vállalat kisvárdai műhelyében nemrégen még egy elég kezdetleges munka- módszerrel — kézi erővel végezték. Ez úgy történt, hogy a csövet először függőlegesen felállították. Utána megfelelő csigák és kötél segítségével egy körülbelül GO kilós súlyú — a kívánt méretnek . megfelelő acéldornit eresztettek a csővégébe. A kőtél végénél dolgozó 4—5 embernek az volt a feladata, hogy a sú-
