Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-28 / 50. szám

Vilaq proletariat eyyesi'dietek ! NÉPLAP I AZ'MDP SZABOLCS-SZATMÁRMECVEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIII. évfolyam, 50. szám ara so filikr 1956 február 28, kedd \ mai számban ; Nagyobb felelősséggel irányítsák pártbizottságaink az SZKP történetének tanulmányozását (2 oldal) A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsá­gának teljes ülése (3. oldal) Sport (4. oldal) Hírek (4, oldal) Alkotóan hasznosítsuk a szoviet mezosazdasao tapasztalatait Ha a szovjet mezőgazdaságról beszélünk, képzele­tünk a beláthatatlan nagy mezőkre, a végtelenbe futó fasorokra, fénylő folyamokra röppen. A szovjet föld hangulatában, dalában a természet, a távolságok felett úrrá lett szovjet ember teremtőerejét, erős lelkét érez­zük megnyilatkozni. Elgyönyörködünk mindebben és a mérhetetlen gazdagság, a bel’thatatlan lehetőségek, az alkotó erő teljes kibontakozásának és szabadságának fogalmát egyesíti képzeleten azzal, hogy: szovjet mező- gazdaság. A mi szép kis hazánk méreteihez szokott szem, képzelet birkózik a méretekkel, ha a szovjet em­berek terveire, célkitűzéseire pillant, vagy eredményeik számadatait vizsgálja. Hruscsov elvtárs jelentette be a XX. kongresszuson, hogy 28—30 millió hektár szűzföld feltörésével a gabonaprobléma egyszersmindenkorra megoldódott a Szovjetunióba Elég azon elgondolkozni, hogy a szovjet mezőgazdaság csupán az elmúlt évben 137 ezer általános rendeltetésű traktort, 46 »ezer kapáló traktort, 32 ezer gabonakombájnt, 15 ezer burgonya­kombájnt, 5 ezer ipari növényt betakarító gépet, 116 ezer tehergépkocsit és mintegy 100 ezer traktorekét és sok egyéb gépet kapott. És még többet kap az elkövet­kező években. Ezek a hatalmas eredmények és célok lelkesítenek bennünket is az előttünk lévő feladatok megoldásában: ötéves tervünk első negyedévének sikeres végrehajtásá­ban, mezőgazdaságunk szocialista átszervezésében és a mezőgazdaság terméshozamának emelésében. Az ezek­ből adódó teendők végzésekor — kimeríthetetlen erőfor­rásként — segítségünkre vannak a testvéri szeretettel átadott szovjet emberek módszerei, termelési eljárásai, iudományos- kutatásuk új kincset. Elég csak végignézni a magyar földek felett és mindjárt látjuk mi az rajta, amit a Szovjetunió önzetlen baráti segítségének okos felhasználása alakított rajta: asztalsímaságú vetést iátsz, szovjet mintára készült magyar kombájn fog ott aratni, négyzetes vetésföldre, a szovjet mezőgazdasági tudomány egy módszerének gyakorlati megvalósulása az. Ki tudná ezt még felsorolni is, hiszen ezer helyen, ezer formában, ezernyi színnel gazdagítja a magyar tá­jak arcát a barátságon alapuló önzetlen szovjet segítség. Most, amikor a Magyar-Szovjet Mezőgazdasági Hét keretében ismerkedik termelőszövetkezeti és egyéni dol­gozó parasztságunk a szovjet mezőgazdaság terveivel, sikereivel, méginkább érezzük eredményeinkben és munkánkban a szovjet segítség erejét és olyan gondo­lattal, érlelődő elhatározással olvassuk, vagy nézzük fil­men a szovjet kolhozok növénytermesztési, állattenyész­tési munkáját, hogy ezentúl még többet veszünk át ta­pasztalataikból. A Magyar-Szovjet Mezőgazdasági Hét tehát erőt ad nekünk a közelgő tavaszi teendők elvégzé­séhez. Szükségünk van erre, hiszen az őszi vetések ápo­lása, a vetések víztelenítése, a fejtrágyázás, a fogasolás, a gyomirtás, a tavaszi talajelőkészítés és vetés nagy munkáit időben és kifogástalanul el kell végeznünk, hogy mezőgazdaságunk terméshozamát emelni tudjuk. A Szovjetuniótól tanultuk meg a dolgozó paraszt­ság felemelésének útját-módját is. A Szovjetunióban járt parasztküldöttségeink, valamint a hazánkban járt szovjet parasztküldöttségek tapasztalatai nyomán meg­alakult termelőszövetkezetek virágzását látva, vert gyö­keret és terebélyesedik megyénkben is a termelőszövet­kezeti mozgalom. Ismerkedv a kolhozparasztok életével, megértve a felvilágosító szót, látva a már meglévő tsz-ek sikereit, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztsá­gunkból egyre többen és többen választják nap, mint nap a termelőszövetkezeti életet­A Magyar-Szovjet Mezőgazdasági Hét ünnepi beve­zetője a felszabadulásunk 11. évfordulóját megelőző Magyar-Szovjet Barátsági Hónap megünneplésének, de egyben a tavasznak. Éppen ezért ezt a hetet használjuk fel — a szovjet kolhozparasztok életében saját jövőnket látva — arra, hogy népünkkel és önmagunkkal szem­beni kötelességeink végzéséhez minél több, jobb új tapasztalatot, módszert ismerjünk meg, alkotóan hasz­nosítsuk azokat mezőgazdaságunk szocialista átszerve­zéséért és a magasabb terméshozamokért való har­cunkban. _ Az elmúlt héten 417 új tag lépett megyénkben a nagyüzemi gazdálkodás útjára A tavasz közeledtével mind több egyénileg gaz­dálkodó dolgozó paraszt foglalkozik a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés gondolatával. Termelőszö­vetkezeteink elmúlt évi eredményei, gazdag zár­számadásai és e folytonosan felfelé ívelő út döntéssé érlelik ezeket a gondolato­kat. így ért el ehhez a fon­tos elhatározáshoz me­gyénkben az utóbbi hat nap alatt 311 család 417 tagja, akik 671 hold földdel gya­rapították a közös szántót. Az elmúlt héten a ter­melőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlesztésében a legjobb eredményt a máté­szalkai járás érte el. Ebben a járásban 20 tsz-be tör­tént új belépés és összesen 87 család 82 tagja nyert felvételt. A bevitt terület 153 hold. Kitűnt a nyíregy­házi járás is, ahol 42 csa­lád 59 taggal, 82 cs fél hold földdel tett még szilárdab­bá 25 termelőszövetkezetet. Jó eredményt értek még el a nyírbátori, csengeri és a vásárosnantényi járások. A belépések száma sok­kal nagyobb lehetne, ha pártszervezeteink jobban kézben tartják a népnevei» munkát és fokozottabb gondot fordítanak annak irányítására. A mostani, még nem túl sok munkát követelő idő és a hosszú es­ték a legjobb alkalmat ad- >ák a meleg hangú, közvet­len beszélgetésekre, a fel- világosító munkára. A kínálkozó alkalmakat sok­kal jobban ki kell hasz­nálni. Itt a legfőbb ideje, hogy a tsz-tagság a nagy­üzemi gazdálkodásnak ne csak híve, hanem jó felvi­lágosító, érvelő és meggyő­ző tevékenységgel közvet­len harcosa is legyen a termelőszövetkezeti mozga­lomnak. A Szovjetunió hatodik ötéves terve a vaskohászat termelésének nagyarányú növekedését irányozza elő. 1960-ban 1955-höz viszonyítva a nyers­vas termelése 59 százalékkal, az acélé 51 százalék­kal, a hengerelt acélé 52 százalékkal nő. A beruházási építkezések révén a nyersvas termelésben mintegy 16,800.000 tonnányi, az acéltermelésben 15,800.000 ton­nányi, a hengereltáru termelésben 16,300.000 tonná­nyi. termelési kapacitást helyesnek üzembe. A többi -között hefejezik a csgrenaveci (Vologdai terület)-ko­hómű építkezését. Az építők most készülnek a leg­modernebb technikával ellátott vegyi kokszolómű üzem­behelyezésére, A képen: A cserepoveci kohómű vegyi kokszoló- üzeme. (Foto J. Událcov) A megyei aktívaértekezlet után... Csökkenti a lóállományt a tehénállomány javára a bedőbokori Szabad Nép TSZ A legutóbbi megyei ak­tívaértekezlet — amelynek lefolyásáról a Néplap is be­számolt, — többek között a mi termelőszövetkezetünk­kel is foglalkozott. Helye­sen állapította meg, hogy tsz-ünkber. a lótartás van igen erősen előtérbe helyez­ve a szarvasmarhatenyész­tés rovására annak ellené­re, hogy a szarvasmarha tenyésztés sokkal jövedel­mezőbb. Az aktívaértekezlet meg­állapításai alapján mi külön is megvitattuk a szövetke­zetünkben fennálló helyte­len irányzatot. Megállapí­tottuk, hogy a jelenlegi 24 darab ló és a 9 darab csikó tartása valóban ráfizetéses tsz-ünk számára. A tények, a számok győztek meg er­ről bennünket. Az évi abraktakarmány­szükséglet a 33 darab ló ré­szére 241 mázsa. Ez pedig szövetkezetünknek nagyon komoly összeget biztosita. a. De a lótartás aműgyis túl magas összegét gyarapítja például az, hogy lovaink évi vasalási költsége eléri az 5000 forintot. Mindent egy­bevetve, teljesen megfelel a valóságnak az, hogy 24.000 forintba kerül egy lovunk évi tartása. Ehhez jön meg a fogatosnak és lógondozók­nak járó jövedelemrészese­dés a szerzett munkaegység alapján. A hibát természetesen a termelőszövetkezetünk ve­zetőségében és tagságában kell keresni, mert a gépi munka fokozottabb igény- bevételétől még mindég idegenkedünk. E helytelen állásponttal szemben igen tanulságos példa volt az el­múlt év őszén az, hogy 2500 mázsa cukorrépát Zetorral szállítottunk ki a 3 kilomé­ter távolságra lévő állo­másra. Egyszeri fordulás­sal 30 mázsát vitt ki a Ze- tor. E mennyiség kiszállítá­sát 3 fogat legalább fél nap alatt végezte volna el. Te­hát ez a példa is elég vilá­gosan bizonyítja, hogy a gépi munka amellett hogy gyorsabb, olcsóbb is. Tapasztalataink alapján a továbbiakban az a célunk, hogy lóáliományunkat csök­kentem tudjuk és fogjuk is a jövedelmezőbb szarvas­marhatenyésztés javára. E célkitűzésünk biztosítása érdekében a szarvasmarha­tenyésztés igényeinek meg­felelően növeljük abrak- és takarmánybázisunkat. TSZ- ünknek jelenleg 40 hold ló­here vetése van, amelyet a tavasz folyamán 80 hold­ra emelünk, részben meg­növekedő szarvasmarha ál­lományunk, részben tala­jaink megjavítása érdeké­ben. Takács Ferenc növ. term. brg. vezető. Kilenc kivaló dolgozó Az Útfenntartó Vállalat 1955 IV. negyedében is si­keresen teljesítette tervét. Azok a dolgozók, akik 18 Dicséret Illeti a Kiskereskedelmi Vállalat bolti dolgozóit A ma embere sem men­tes attól a gyarlóságtól, hogy soha sincs meyc... cd- ve az időjárással. Egy-két napja a locs-pocs miatt jaj- gatunkj' s közben elfelejt­jük, hogy egy héttel ezelőtt majd megfagytunk. A hideg elfeiedáse köz­ben hajlamosak vág- unk azokat az embertársaink í is elfelejteni, akik a csontig fagyasztó hidegben zokszó nélkül tűrtek és dolgoztak miértünk, a köz érdekében. Kevés szó esett a nagy hidegben a Kiskereskedel­mi Vállalat bolti dolgozói­ról, pedig ők is sokat szen­vedtek a hidegtől. Tudvalévő, hogy - Kisk r. élelmiszerboltjainak nag'y j része a munkából késő dél­utáni órákban hazatérő dol­gozók érdekében este 7 óráig tart nyitva. Ezt vi­szont az egy műszakos bol­tok csak hosszabb déli zár- J rátartással tudták mcgolda- ' ni a fagyban is, mint más­kor. Ami egyúttal azt is je­lentette, hogy napjában két­szer kellett végiggyalogol- niok az otthonuktól a mun­kahelyükig tartó utat a bol­ti dolgozóknak, mert a hó­födte síkos utakon a kerék­pár felmondta a szolgálatot. Elfeledkezhetünk-e a fű­szerüzletek dolgozóiról, kiknek egyik városrészről a másikig — például a kór­háztól a Tejipari Vállalatig 1 ■— hosszú kilométereket kel­lett megjárniok azért, hogy a betérő vevőknek sajttal és vajjal rendelkezésére tudjanak állni. A hentesek meggémbere- dett kézzel mérték a fagyos húst A tej boltok dolgozói­nak kezét vörösre csípte a hideg pohármosás közben. A vasboltokban a hideg vasra szinte ráragadt a kéz. És így lehetne az egyes szakmákat továbbsorolni. Köszönet illeti tehát a Kis­kereskedelmi Vállalat bolti dolgozóit a nagy hidegben Hiúsított önfeláldozó, áldo­zatkész munkájukért. Raducziner Lászlóné Nyíregyházai hónapon keresztül rendsze­resen teljesítették a sztaha­novista feltételeket, ebből az alkalomból jutalmat, kiváló dolgozó oklevelet és jelvényt kaptak. A vállalaton belül 9 dolgozó érte el immár má­sodszor ezt a szintet. Ezek a következők: Nagy Kálmán, Gáli Sándor, id. Takács Ist­ván, Fülesdi László, Tu- ránszki László, Karászi Mi­hály, Sípos János, Szabolcsi György, Imre István. Mind a kilencen a kitüntetésen kívül egy egész havi fize­tést kaptak jutalmul. Ugyancsak kilenc olyan dolgozója van az Útfenntar­tó Vállalatnak, akik 12 hó­napon keresztül kiváló sz:n- ten dolgoztak, ezért fizeté­sük félhavi összegét és a szakma kiváló dolgozója jelvényt, és oklevelet kap­ták jutalmul. Amikor ki­tüntetéseiket átvették, meg­fogadták, hogy továbbra is jó munkát végeznek. Tótfalusi Ferenc ÜB elnök,

Next

/
Oldalképek
Tartalom