Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-24 / 47. szám

VilcLtj. proletariat eg.y£4iit&etek S&|i. «Eg^ E&fi»i AZ. MDP SZAB01.CS-SZATMÁRMECVEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIII. évfolyam, 47. szám ÁRA 50 FILLÉR 1956. február 24, péntek A tudomány és a gyakorlat egysége Az SZKP XX. kongresszusa a mi szo­cializmust építő népi demokráciánk szá­mára is valóságos kincsestárat jelent. Számtalan tanulsága közül, íme az egyik: „A mezőgazdasági tudomány igen fontos feladata a szántóföldi növények termés­hozamának és az állattenyésztés hozamá­nak emelésével összefüggő kérdések ki­dolgozása. Különös figyelmet kell fordí­tani a helyes mezőgazdálkodással, az egyes talaj- és éghajlati övezetek adott­ságainak megfelelő ésszerű vetésforgók bevezetésével, a mezőgazdasági termelés helyes elhelyezésével, a talajművelési rendszer megjavításával, a növényneme­sítés és a vetőmagtermelés megjavításá­val, a trágyázás hatékonyabb módszerei­nek alkalmazásával és az állattenyésztés tenyészmunkájának megjavításával ösz- szefüggő kérdések kidolgozására, továbbá a kolhozok, a gép- és traktorállomások és a szovhozok üzemgazdasági problémái­nak kidolgozására.“ (Az SZKP XX. kong­resszusának irányelvei IV, 16. pont.) Megyénk jellegzetesen mezőgazdasági terület. Éghajlati és talajviszonyaink in­kább mostohák, szélsőségesek. A hő és csapadék egyenlőtlen eloszlása mellett a tulajok is fölötte változatosak. A homok különböző válfajaitól kezdve a lápos, kotus talajokig és a mélyfekvésű erősen kötött réti anyagtalajig minden megta­lálható. Ilyen viszonyok között nem cél­szerű sablonosán gazdálkodni. Nem le­het követni sem a földet kizsaroló kapi­talista nagygazdaság módszereit, sem az elavult kisparcellák hagyományait. Má­sodik ötéves tervünk első esztendejében Icitűzött 3 százalékos termésemelkedést nem akármilyen módszerekkel lehet el­érni, hanem csakis olyanokltal, amelyek az adott viszonyok között a tudomány út­mutatásaira épülnrk. Ez azt jelenti, hogy a tudománynak be kell vonulnia a gaz­dálkodás gyakorlatába, azzal szoros egy­ségben kell előrevinnie a termelés fej­lesztését. Vajon megvannak-e megyénkben en­nek a követelménynek a feltételei? Ez aligha szorul bővebb bizonygatásra. Ki ne tudna arról, hogy megyénkben pár­tunk és kormányunk gondoskodása kö­vetkeztében egész sora működik a tudo­mányos módszerekkel dolgozó kísérleti gazdaságoknak, intézeteknek és labora­tóriumoknak? Olyan külföldön is elis­mert tudósok és szakemberek kutatják a tájnak megfelelő új fajtákat, új módsze­reket, mint Westsik Vilmos Kossuth-dí- ■ jas tudósunk, aki immár megoldotta a jövedelmező homoki gazdálkodást. A leg­silányabb futóhomokon is 15—25 mázsás rozstermést, 60—110 mázsás burgonya­termést ért el 26 év óta kipróbált mód­szerével. Ki ne ismerné Teichmann Vil­mos kisvárdai kutató nevét, aki rekord­termő és jó minőségű új burgonya-, rozs-, napraforgó-, lucerna- és más faj­tákat állított elő? Nemrégiben adtunk hírt lapunkban Ajtay Ödön 50—60 má­zsát termő új hibridkukoricájáról. Kialaku­lóban vannak már a Gyulatanyai Kísér­leti Gazdaság új takarmánynövényíaj- tái, Terlandav Nándor nagykállói kutató természetszerűen tartott mangalica-faj­tája. Piacsek András vásárosnaményi szakemberünk az új borzderes tájfajtát nemesíti megyénk keleti járásaiban. Megemlíthetjük a Nagy Sándor-féle met­szési módot, amely nagymértékben já­rult hozzá a világhírű szabolcsi Jonathán bő terméséhez és kiváló minőségéhez. Sorolhatnánk még mezőgazdasági gépi technikánk újítóinak nevét, vagy az el­múlt évben alakult 5 új gépállomási laboratóriumunk tudományos munkáját, amelyek már is éreztetik hatásukat kör­zeteik termelőszövetkezeteinek szaksze­rűbb gazdálkodásában; Van tehát tudományunk! Tudósaink és szakembereink sok kiváló 'redményt ér­tek el már pártunk és kormányunk ál­landó és hatékony támogatásával. Fogad­ják gyümölcsöző munkájukért népünk mélységes háláját.;: Nagyszerű tudományos eredményeink ellenére — valljuk meg őszintén — a tudomány és gyakorlattegysége még nem általános megyénkben. Még csak kezde­ményezésekről beszélhetünk. Például Teichmann Vilmos kiváló burgonyater­mesztési módszereit még csak kevés álla­mi gazdaságban, egy-két termelőszövet­kezetben alkalmazzák. Olyan termelőszö­vetkezeti tagunk is kevés van. ma még, mint a császárszállási Cj Alkotmány TSZ brigádvezetője, Hidasi Mihály elv- társ, aki megtanulta és alkalmazza a bő­termés módszereit. Westsik »ivtárs ho­moki vetésforgóit ugyan több termelő- szövetkezet bevezette már az elmúlt esz­tendőkben, de legtöbbször formálisan. Nagyobb eredmények csak ott születtek a tudomány és gyakorlat jó találkozásá­ból, ahol Westsik elvtárs, vagy munka­társai segítettek, rendszeresen eljártak, így például a laskodi Vorosilov TSZ-ben, és még néhány termelőszövetkezetben. Tudósainknak és szakembereinknek az a kezdeményezése, hogy tudományos kí­sérleteken alapuló és igazolt módszerei­ket termelőszövetkezeteink patronálásán keresztül igyekeznek elterjeszteni és a népgazdaság javára fordítani, nagyon helyes és bíztató jelenség. Helyes, mert tudósnak és termelőnek egyaránt hasz­nára, tanulságára válik: az állami gaz­daság mellett a termelőszövetkezeti kol­lektiv gazdasági terület, a tudományos módszerek igazolására és általánosítására. Hasznos a termelőnek, termelőszövetke­zeteknek is, mert a jó termelési módszer nagyobb termést, több jövedelmet jelent. Westsik és Teichmann elvtára kezde­ményezése szolgáljon például tudósaink­nak és szakembereinknek. Kövessék őket. Hozzájuk hasonló lelkiismeretes­séggel, gonddal segítsék a bevált módsze­rek alkalmazásával a tudomány és gya­korlat egységének megvalósítását. Más­részről szolgáljon a termelőszövetkeze­teknek figyelmeztetésül: ne csak a tudo­mány közeledjék a gyakorlathoz, hanem kezdeményezően vegye igénybe a gya­korlat is a tudományt. Vagyis termelő- szövetkezeteink forduljanak tanácsért, segítségért a szakemberekhez, a tudo­mányos intézetekhez, a laboratóriumok­hoz, a mezőgazdasági technikumok taná­raihoz. Pártszervezeteink és a tanácsok — járási és ltözségi viszonylatban — min­den kampány előtt és más fontosabb esetekben hívják meg területük legkivá­lóbb szakembereit és hallgassák meg azok véleményét, javaslatait, vegyék igénybe segítségüket. A megyei párt-vég­rehajtóbizottsága és a megyei tanács végrehajtó bizottsága legutóbb a termés­hozam 3 százalékos emelésével kapcso­latos időszerű feladatokat vitatta meg megyénk tudományos kutatóival. Különösen fontosak a most lezajló fa­lusi aktívaülések, mert azokon a legjobb mezőgazdászok, termelőszövetkezeti ta­gok, a legtekintélyesebb egyéni dolgozó parasztok tanácskoznak a mezőgazdasági terméshozamok 3 százalékos emelésének teendőiről. Az eddig megtartott aktíva­ülések a XX. pártkongresszus hatására nagy lelkesedésről tettek tanúságot. Sok jó javaslat, kezdeményezés, versenyvál íalás született. De mutatkoztak hibák is: a szakemberek ezeken az üléseken irts számban vettek részt és szólaltak fel, kevesen mondták el véleményüket, míg kevesebben adtak tanácsot. Gondoskodni kell arról, hogy az ak tívaüléseken a szakemberek — a tudo­mányos módszerek kidolgozói és legjobb ismerői — elmondják véleményüket, segítsenek javaslataikkal, tanácsaikkal a részvevőknek. Pártszervezeteink pedig őrködjenek azon, hogy az illéseken el­hangzott javaslatok, tanácsok, elmondott módszerek el ne sikkadjanak, har­coljanak állhatatosan azért, hogy a tudomány egyre nagyobb szerepet kap­jon mezőgazdaságunk gyakorlati felada. tainak megoldásában, Az SZKP XX. kongresz- szusának február 2I-i esti ülésén, amelyen J. A. Fur- cava elnökölt, megkezdő­dött a vita N. A. Bulganyin- nak, a Szovjetunió 1956— 1960. évekre szóló hatodik ötéves népgazdaságfejlesz­tési terve irányelveit ismer­tető beszámolójáról. Az ülésen elsőnek Aí. A. Jasznov (OSZSZSZK) szó­lalt fel. N. Sz. Hruscsov és N. A. Bulganyin beszámolói — mondotta — világosan, és szabatosan kifejtik azokat a nagyszerű feladatokat, ame­lyeket pártunk a hatodik ötéves tervben a népgazda­ság valamennyi ágazatának továbbfejlesztése céljából kitűz. Jasznov adatokon keresz­tül mutatta be, hogyan fog fejlődni a hatodik ötéves tervben aZ OSZSZSZK nép­gazdasága. Az ipari terme­lés 1,7-szeresére növekszik. A népgazdaság szolgálatába állítják Szibéria páratlanul gazdag ipari nyersanyag­forrásait. Szibéria a legközelebbi 10 év leforgása alatt az ország legnagyobb szén­kitermelő és villamos- energiatermelő bázisává fejlődik. Az irányelvek tervezete a földművelés és az állat­tenyésztés nagyarányú fel­lendítését írja elő a Szovjet­unió kolhozaiban és szov- hozaiban. A szemestermé­nyek vetésterülete az OSZSZSZK-ban legalább tízmillió hektárral növek­szik. A kolhozok és szovhozok számításai azt mutatták, hogy az ötéves tervnek a hústermelésre vonaikozó előirányzatát 1958-ra telje­síteni lehet. Teljes mértékben egyetér­tünk Kiricsenko elvtársnak azzal a javaslatával — mon­dotta a felszólaló —, hogy induljon szocialista verseny az OSZSZSZK és az Ukrán SZSZK között, valamint köztársaságaink területei között. Az iiyen verseny feL téltenül elő fogja mozdítani azoknak a feladatoknak tel­jesítését, amelyeket a párt a mezőgazdaság további fej­lesztése érdekében kitűzött. K. T. Mazurov (Bjelo- russziai pártszervezet) fel­szólalása után N. I. Beljajev elvtárs kapott szót. Felszólalásában nagyrészt a mezőgazdaság problémái­val foglalkozott. A földmű­velés terén fő feladatunk — mondotta — az, hogy mint arra rámutatott az SZKP Központi Bizottságá­nak beszámolója •— a ter­méshozamok emelése és újabb földek művelés alá vétele alapján a hatodik öt­éves terv végéig 11 milliard púdra növeljük a szemester­mények évi össztermését, bővítsük az ipari növények 1 vetésterületét és jelentősen emeljük, terméshozamukat, továbbá lényegesen fokoz­zuk a burgonya- és zöldség- termelést. A mezőgazdasági terme­lés ilyen nagyarányú növelésének megvalósí­tásához megvan minden lehetőségünk: a gazdál­kodás szocialista for­májának osztatlan ural­ma a falnn, a gépállo­mások fejlett hálózata, a hatalmas szocialista ipar, amely elsőosztályú technikával látja el a. mezőgazdaságot. s a száz- meg százezer kép­zettmezőgazdasági szak­ember és szervező. A hatodik ötéves tervben óriási beruházásokat eszkö­zölnek a mezőgazdaságban, — közel kétszerannyit, mint az ötödik ötéves tervben. Mindez lehetővé teszi azt, hogy ne csak teljesítsük, hanem túl is teljesítsük a hatodik ötéves tervnek a mezőgazdaságra vonatko­zóan megszabott feladatait. A mezőgazdaság fejlesz­tésének nagy lehetőségeiről tanúskodik az a gigászi munka, amelyet a szűz- és parlagföldek hasznosítása érdekében végeztek. Az utóbbi két évben feltört új földeken az idén nem ke­vesebb, mint 33 millió hek­táron sarjad a vetés. Beljajev ezután azzal foglalkozott, hogyan lehet kihasználni a tartalékokat a szemestermény-termelés növelésére. A tudomány és a gyakorlat bebizonyította például, hogy a gabonaneműek meg­osztott betakarításával meg lehet rövidíteni az aratás időtartamát és csökkenteni lehet a szemveszteséget. Ha a múlt évben a gabona­neműek vetésterületének mindössze 25 százalékán si­került volna ilymódon be­takarítani a termést és csu- oán két mázsa terméstöbb­let mutatkozott volna hek­táronként, ez több mint 350 millió púd szemestermény- többletet jelentett volna. E módszer széleskörű megho­nosításához növelni kell az aratógépek és a szalmafel­szedő gépek gyártását. A felszólaló megemlítette a kukorica vetésterületének növelése terén elért ered­ményeket, majd beszélt e termény terméshozama fo­kozásának útjairól. Az egyik legfontosabb — mielőbbi áttérés a hibrid vetőmagvak al­kalmazására. V. P. Jeljutyin (Moszkva) felszólalásában a felsőokta­tás fejlesztésének kérdései­vel foglalkozott. Jeljutyin elvtárs közölte, hogy 1956-ban az ország felsőiskolái 71.200 mérnö­köt képeznek ki az 1950. évi 36.000-rel szemben. A me­zőgazdaság 26.000 szakem­bert kap az 1950. évi 12.700 helyett. A felszólaló a továbbiak­ban az esti iskolai és leve­lezőképzés kiszélesítésére vonatkozó intézkedésekről beszélt. Ez az oktatási rendszer munkások százez­reinek teszi lehetővé, hogy magasabb képzettséget sze­rezzenek termelő munka-, juk félbeszakítása nélkül. Jeljutyin elvtárs befeje­zésül megállapította, hogy javítani kell a tudományos káderképzést, igényesebb-’ nek kell lenni a tudomá­nyos fokozatok és címek odaítélésénél. A hatodik ötéves tervnek N. A. Bulganyin elvtárs be­számolójában ismertetett előirányzatai — mondotta N. V. Laptyev (Cselja- binszki pártszervezet) —va­lóban nagyszerűek, igazán csak a nagy szovjet állam­hoz illőek. E terv végrehaj­tása még jobban meggyor­sítja előrehaladásunkat a; kommunizmushoz vezető úton. Laptyev megjegyezte, hogy a cseljabinszki terület határidő előtt teljesítette az előző ötéves terv ipari elő­irányzatát, majd vázolta a terület ipari fejlődésének! távlatait. Különösen gyors ütemben fog fejlődni a vaskohászat. A felszólaló hangsú­lyozta, hogy mielőbb hasznosítani kell Ka­zahsztánban a knszta- naji terület vasérclelő­helyeit. Ezután Mas Re imáiul emelkedett szólásra. A je­lenlévők meleg fogadtatás­ban részesítették. A Német Kommunista Párt és a Né­met Szövetségi Köztársaság haladó gondolkodású lakosai nevében üdvözölte a kong­resszust. A Szovjetunió békepoliti­kája és a kölcsönös megér­tésre irányuló politikája —• mondotta Reimann — meg­szilárdította a Szovjetunió tekintélyét. A Német Szö­vetségi Köztársaság dolgo­zói jószomszédi kapcsolato­kat akarnak a Szovjetunió­val. Ezért sokmillió egysze­rű ember őszinte szívvel ücL vözölte a diplomáciai kap­csolatok létrejöttét a Szov­jetunió és a Német Szö­vetségi Köztársaság kö­zött. Nyugat-Németország- ban azonban vannak olyan erők, amelyek akadályozni próbálják a szovjet néppel való jó kapcsolatok megte­remtését és revansról áb­rándoznak. A német impe­rialisták és militaristák arra készülnek, hogy Nyu- gat-Németország területéről új háborút indítanak el. Mi. kommunisták megkeí- tőzzük erőfeszítéseinket, hogy erélyesen visszaverjük a német imperialisták bé­kebontó kísérleteit, s hogy, szilárd harci frontban egyesítsünk minden munkást, minden haza­fit, a militarizmus el­len, s ezáltal a béke, a (Folytatás a 2. oldalon.} A mai számban : A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresz- szusa (1—3. oldal) Ünnepi ülés Moszkvában a szovjet hadsereg megala­kulásának 38. évfordulói! alkalmából (3. oldal) Mezőgazdaságunk életéből (4. oldal) A Szovjetunió Kommunist« Pártjának XX. kongresszusa A február 21-i esti ülés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom