Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-20 / 17. szám

NÉPLAP 1S5G január 20, péntek PÁRTÉPÍTÉS ÚJ ERŐFORRÁS Yezetőségrálasztó taggyűlés a kocsordi Vörös Csillag TSZ-ben Aprócska fénypontok tü- Hedeztek fel és imbolyogtak tova január 16-án este 5-6 óra tájban a kocsordi határ­ban a Sándor-tanya irányá­ban. A Vörös Csillag TSZ faluban lakó kommunistái baktattak ott lámpással a kezükben a sáros, tocsogók­kal teli dűlőúton, hogy a vezetőségválasztó taggyű­lésre idejében odaérjenek. Nem is volt ekörül semmi hiba. Jóval a taggyűlés kez­dete előtt összegyűltek az ünnepélyesen feldíszített ta­nyai iskola egyik osztály- termében. Egyesek beszél­getve, mások illetődötten, el­merülve szemlélték a zász­lókkal, felírásokkal ékesí­tett falakat és a drapériás emelvényt. A különböző korú és öl­tözetű embereket — a fér­fiakat és a nőket egyaránt — egy közös vonás jelle­mezte: az arcokon és a sze­mekben ott tükröződött a nagy eseményre való vára­kozás feszültsége. A szép, új iskolapadok most a gyerme­kek helyett azok szüleit, bátyjait és nővéreit fogad­ták magukba. A nagy tan­terem egészen megtelt, mintegy 50 kommunista se­reglett oda. Ezeknek kisebb része vendég a járástól és a községből, sőt Nyíregyházá­ról is. A pártszervezet 49 kommunistája közül csak a betegek és a nagyon öregek hiányoztak. Az előzetes fel- világosító munka következ­tében tudták, hogy a veze­tőségválasztó taggyűlés mos­tanában a legfontosabb ese­mény a pártszervezet, sőt a Vörös Csillag életében is. A taggyűlés A várakozás figyelemmé változott. Az előterjesztett három napirendi pontot lel­kesen és egyhangúlag sza­vazták meg: 1. Tagfelvétel. 2. A vezetőség beszámolója és annak megvitatása. 3. Az új vezetőség megválasztása. Sokat lehetne erről a ta­nyai taggyűlésről elmonda­ni. Mindenekelőtt említsük meg azt a keresetlen egy­szerűséget, őszinteséget, forró szeretetet és hűséget a párt iránt, ami itt meg­nyilvánult. A tagfelvétellel kapcsolatban érlelődött meg egyik olyan élmény, amely­re a résztvevők még sokáig emlékezni fognak. Két fiatal tagjelölt taggá való felvételében kellett dönteni. Fodor János és Földi János elvtársaknak alaposan megvizsgálták a termelőszövetkezetben vég­zett gazdasági munkáját, mit tettek a párthatároza­tok megvalósításáért, ho­gyan fejlődtek, képezték magukát stb. Gergely Lajos tsz.-elnök. Szabó János, ifjú Gergely István brigádveze tő és mások felszólalásaik­ban elmondották, hogy a fiatalok példamutatóan dol­goztak és méltók a megtisz­telő párttagság viselésére. Fodor János édesanyja az emelTényen, a díszelnökségben foglalt helyet. Amikor szavazni kellett, a tagsági könyv fel­emelésével, szorongva fi­gyelte, vajon mindenki egyet ért-e fia felvételével? Megörült, amikor minden piros könyv tétovázás nél­kül a magasba lendült. Fo. dorné szemeiből örömköny« nyék törtek elő, s alig hall­hatóan mondotta: • — Milyen boldog vagyok, hogy ezt is megérthettem .:; Ötödik párttag a családunk­ban. Fiam, mindig légy hű a párthoz — fordult a fia felé. Fodor János szavakkal nem válaszolt, de édesany­jára vetett csillogó tekin­tete minden szónál többet mondott. — Ügy, fiam, úgy.;; s el akadt a szava Fodor János édesanyjának. Egyszerű emberek. Ta­nyaiak. Volt cselédek; Nem tudnak mindig a szavakkal élni, de a szívük, szeretet.ük a párt iránt és hűségük a közös, boldogabb életbe ívelő úthoz, amelyet a párt mutatott számukra — akár a kőszikla. Közülük került el mint­egy öt éve ifj. Laczkó Jó­zsef is. A pártnak más poszton, a járás székhelyén volt szüksége munkájára. Ment, de szíve mindig visz- szahúzta. Visszavágyott övéi közé a falura, a termelőszö­vetkezetbe. Most újra itthon van. Előtte papír s jegyezte ész­revételeit, mondanivalóját^ Amikor megszólalt, hangja csengett és egyszeribe a szí­vekbe talált. — Megértik-e az elvtár­sak, tudják-e mit akar a párt? Fel tudják-e mérni életünk szebbé tételéhez adott segítségét? Ha igen, könnyen érthető: a mi ügyünk ez, a falu szocialista formálását nekünk kell megvívnunk. Egyszeribe csend lett. — Szó ami szó, addig halk sut­togással némelyek gondola­tot cseréltek, de — ezeket az őszinte szavakat nem le­hetett elmulasztani. — Saját jövőnk a mi ke­zünkben van, a mi jó mun­kánkkal alakítjuk. Ezt tart­sa szem előtt az új vezető­ség. A korszerű módszerek felhasználása a gazdálkodás során, a munka szervezé­sében, ez legyen a feladat. A sok jó tanács elhang­zott, nem hangzatos prog­ramként, hanem mint egy­szerű gondolatok. És az őszinte szó szárnya­I DISZ Központi Vezetőségének határozata a DISZ feladatairól a technika továbhleilesztésében A DISZ Központi Vezető­sége határozatban foglalta össze azokat a feladatokat, amelyeket' az ifjúsági szö­vetség szervezeteinek a technika továbbfejlesztése érdekében meg kell valósí- taniok. A határozat többi között leszögezi: a DISZ tagjai és az ifjúmunkások csak ak­kor válhatnak az ipari ter­melés megjavításának, a technika fejlesztésének él­harcosaivá, ha megismerik és megtanulják alkalmazni az élenjáró munkamódsze­reket, a technika új vívmá­nyait, ha állandóan fejlesz­tik szakmai tudásukat. Ezért a DISZ-szervezetek a szakszervezetekkel együtt­működve, a műszaki, a technikai propaganda, a szakoktatás minden eszkö­zét használják fel az ifjúság szakmai képzettségének nö­velésére, érdeklődésének felkeltésére a technika iránt. Az üzemi DlSZ-bizottsá- gok — a műszaki és szak- szervezeti vezetők segítségé­vel — szervezzenek az üzem jellegének és a fiatalok ér­deklődési körének megfe lelő technikai köröket. A DISZ Központi Vezető­sége kéri a minisztériumo­kat, az üzemek igazgatóit, nyújtsanak segítséget az üzemi technikai körök létre­hozásához, elsősorban helyi­ség és felszerelés biztosítá­sával. Az üzemi DlSZ-szerveze- tek az üzemekben, műhe­lyekben és műhelyrészek­ben alakítsanak komplex­brigádokat, s bízzák meg azokat konkrét feladatok elvégzésével- A komplex-bri­gádok vállaljanak védnök­séget újítások kivitelezése és bevezetése felett. E bri­gádokba vonják be a fiatal mérnököket és technikuso­kat is. Ki kell szélesíteni az ifjúmunkások között az újítómozgalmat, a DISZ- szervezetek hirdessenek pá­lyázatokat az ifjúmunkások részére újítási feladatter­vek kidolgozására. A határozat kimondja, hogy az üzemi DlSZ-szerve- zetek fordítsanak nagy fi­gyelmet az ifjú mérnökök és technikusok segítésére, problémáik megoldására. Támogassák őket abban, hogy javaslataik, terveik, el­képzeléseik megvalósításá­hoz kellő segítséget kapja­nak, s hogy szakmai kép­zettségüknek megfelelő be­osztásba kerüljenek. Tervek, gondolatok városunk továbbfejlesztéséről Utak, kutak, parkok épülnek ebben az évben Nyíregyházán — Tanácstagjaink már hetek óta foglalkoznak a községpolitikai tervvel. Itt vannak javaslataik — vesz elő egy dossziét Ördögh elvtárs, a nyíregyházi ta­nács titkára. — A tanács­tagok felkeresték körzetük választóit és az ő kéréseik, igényeik alapján állították össze javaslataikat. Még nem végleges a terv, de érdemes vele fog­lalkozni. Lássuk, milyen fontos beruházásokat terveznek erre az esztendőre? A VI. Békekölcsön itt maradó forintjaiból elsősorban a tanyabokrok dolgozó parasztjai részesül­nek. Eddig mintegy 35.000 forint gyűlt be a tervezett 125.000-rel szemben. Ter­mészetesen a beruházáso­kat is csak olyan ütemben valósíthatják meg, ahogyan befizetik a pénzt. Mit is építenek ebből az összegből? Tervezik a Manda-bo- kori, a Hosszúháti és a Su- lyán-bokori iskolák tataro­zását. A sóstóhegyi iskolá­ba új felszerelést szeret­nének venni és ki akarják cserélni az ajtókat, ablako­kat is. Tervbe vette a vá­rosi tanács azt is, hogy a toronyórák rendbehozatala után — ami több mint 40.000 forintba került — villanyórákat létesít, a vá­ros különböző pontján. — Egyet a Beloiannisz-téren állítanak fel, valószínűleg a szálloda sarkánál, a má­sikat pedig a Szamuelly- téren tervezik elhelyezni, hogy az a tér minden pontjáról jól látható le­gyen. Ugyancsak a békekölcsön visszamaradó forintjaiból 50.000 forintot utal ki a vá­rosi tanács a felsősimái ki- rendeltségnek. A kirendelt­ség a legeredményesebben dolgozott az elmúlt év ószén. Nem volt begyűjtési, adóhátralék, és legered­ményesebb volt a szövet­kezeti fejlesztés is. A felső- simaiak úgy tervezik, hogy ebből az összegből kultúr- házat építenek, — termé­szetesen a dolgozók segít­ségével. Lakóház építés, parkosítás A tervjavaslatok készíté­sénél természetesen gondol­tak a város továbbfejlesz­tésére, szépítésére is. Több mint 600.000 forint áll a tanács rendelkezésére, és természetesen ezen kívül még az állam is segíti a tervek végrehajtását. Már az elmúlt évben el­készült három gyermekját­szótér-felszerelés — csak a jó időt várják, hogy azo­kat a gyermekek rendelke­zésére bocsássák, no meg az is szükséges, hogy a tanácsülésen elhatározzák, hogy hol legyenek az új gyermekjátszóterek. Az Ady Endre utcán máris folyik a salakozás, de kikövezik a Honvéd- utcát és kielégítik ebben az Jegyzetek a megyei állattenyésztési tapasztalatcsere értekezletről Január 18-án a megyei tanács rendezésével állattenyésztési tapasztalatcsere értekezletet tar­tottak a megye legjobb állattnyésztői, szakemberét, állatgondozói, fejői és ejőnői részére. A résztvevők megyénk állattenyésztésének eredményeit, problé­máit és feladatait vitatták meg. r Állattenyésztésünk helyzete VINCZE JÓZSEF, a mezőgazdasági igazgatóság igazgatójának be -zámolójából Az előttünk lévő felada­tok égjük legfontosabbika állattenyésztésünk — külö­nösen szarvasmarhatenyész­tésünk — fejlesztése, hoza­mainak emelése. A Közpon­ti Vezetőség múlt év júniusi határozata a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a mezőgazdasági termelés emelése mellett ezt is köte­lességünkké tette. Az 1955-ös esztendőben — bár nem kielégítő mérték­ben — javult állattenyészté­sünk. A Minisztertarács rendelkezései folytán meg­kezdődött községeinkben, termelőszövetkezeteinkben az alapölt lerakása: 222 le­geltetési bizottság alakult, vagy szerveződött újjá. Ja­vult a legelőgazdálkodás: .40.570 hold legelőn végeztek gyomirtást, 5685 holdat trá­gyáztak. Javult az apaállattcrtás és ellátás is. Ma má~ ott tar­tunk, hogy megyénkben a meglévő apaállatok 50 szá­zaléka 3000 kilón felüli tej­hozamú anyától származik. A szarvasmarhatenyésztés­ben legelmaradottabb Szat- már-Beregi részen 1C5 kivá­ló borzderes, borzderes és kosztromai, kosztromai és magyar tarka keresztezésű bika fedez. A 105-ből nyolc­vanegy 3 ezer kilón felüli, 57 darab pedig 4 ezer kilón felüli tejhozamú szülőktől származik. Ez a tény szarvasmarhatenyésztésünk megjavításának egyik jó biztositéka. Javult a tenyésztői mun­ka, amihez hozzá járult a mesterséges megterméke­nyítés alkalmazása, a med­dőség leküzdése és a szapo­rulat növelése érdekében. 1954- ben 1871 üsző és tehén, 1955- ben pedig már 2263 nőivarú állat lett inszemi- nálva. Mesterséges megter­mékenyítés után 1954-ben 1058, 1955-ben 1955 borjú született. Javult a tejtermelés is. Termelőszövetkezeteinkben 1955-ben tehéndarabonként 228 liter tejjel fejtek többet, mint az előző évben. Több tsz-ünk — kocsordi Űj Élet, nyírbátori Vörös Csillag és más tsz-ek — tehenészei el­érték a tehéndsrabonkénti 3000 kilón felüli tejterme­lést. Javult a szarvasmarha- hizlalás is. 1955-ben 4934 húsbikára, 2363 tehénre és 30 egjráb szarvasmarha hiz­lalásra kötöttek szerződést- A vágásra kerülő állatok vágósúlya is emelkedett. Szarvasmarhatenyészté­sünk fejlődése azonbsn el­maradt a mezőgazdasági termelés mögött. Ha szarvasmarhatenj’észtésün- ket azzal mérjük — és csak így helyes, — hogy mennyi tejet, vajat,' húst és más ter­méket ad, rájövünk: sok kí­vánnivalót hagy még maga után, fejlesztése, hozamai­nak emelése nagyon sürgős feladat. Ha mélyebben megvizs- j gáljuk állattenyésztésünk helyzetét, akkor olyan dol­gokra is akadunk, hogy a föld és az állatlétszám ará- nya jó, de az állatállomá­nyon belül a szarvasmarha — főleg a tehén — aránya nem kedvező. Ló- és szarvasmarhaállományunk összevetéséből például az tűnik ki, hogy a lóállo­mány aránytalanul nagy. Például az orosi Aranyka­lász Termelőszövetkezetnek 25 vegyes lova van, tehene pedig csak 6. (Szántóterüle­te közel 200 hold.) Másik hiba az, hogy az állatlétszám növekedésével nem nőtt arányosan a ta­karmánytermelés. Súlyos­bítja ezt, hogy a megter­melt jobbminőségű takar­mányt — a pillangósokat és az abrakot is — főleg a 'lo­vakkal etetik meg. A tehe­nek kevés gazdaságban kap­nak ilyet, (Folytatjuk.) évben a Ságvári-telepiek igényét is, akik már hosz- szabb idő óta kérik, hogy hozzák rendbe utcáikat. — Elsősorban a város belső részét akarják rendezni, de betonjárd ; kap például az SZTK előtti út is és több más utca a város kül­ső részén. A Lenin tér rendbehozására -juj tízezer forintot fordí­tanak. Gyepesítik a teret, padokat készítenek. Ugyan- .gy megszépül a Mártírok tere is. Nagyobb gondosságot é3 hosszabb időt igényei azon­ban a Szamuelly' tér ren­dezése. Az egész teret új kőburkolattal látják el, fá- sítják és árusító bódékat építenek rajta. Ebbői már hat készen van. Itt fognak a tsz-ek árusítani. Ez javí­tani fogja a város dolgo­zóinak ellátottságára is. Uj lakóházak építését is tervezik ez évben, amire az állam 900.000 forintot bo- csájt rendelkezésre és to­vább épül a kórház is egjT- millió forint beruházással. Távlati tervek Már ezek a tervek is azt sejtetik, hogy ebben az esz. tendőben tovább épül-szé- pül városunk. Ezeken a ter­veken kívül azonban olyan hosszabb lejáratú építkezé­sekhez is hozzákezdenek ebben az esztendőben, ame­lyek egy, esetleg csak két év múlva fejeződnek be. Ilyen például a színház felépítése, a sportstadion to­vábbépítése, amire 1.600.000 forintot költ államunk ez évben. Ebből felépül az öl­töző csarnok és mivel a gyep már nő, az év végére, már a footballrajongók itt; drukkolhatnak kedvenc csa­patuknak. Modern fürdő műszaki tervezését kezdik meg eb­ben az évben. A műszaki tervek elkészítésére félmil­lió forintot ad államunk, az építés — ami majd a kö­vetkező években kezdődik 3—3'/z millió forintba ke­rül. •» kát adott a gondolatnak: Laczkó elvtársnak, az új pártvezetőségben a helye. Ö maga nem gondolta. Szándéka — amikor a tag- gj’űlésre elindult, csak eny-j nyi volt: közre adni minden' hasznos tapasztalatot. Ami­kor aztán sor került a sza­vazásra és megpillantotta nevét a jelölőlistán, végte­len boldogságot érzett: övéi befogadták, megbíznak ben. ne. Magában megfogadta:1 minden tapasztalatom a termelőszövetkezet javára fordítom. A további felszólalók, Kosa János és a többiek a | tanulás fontosságáról, a munkafegyelem szükségé- i ről, a szövetkezetben még1 meglévő egy-két könnyel­műbb, felelőtlen munkára hajlamos ember nevelésé­ről, a közös vagyon növelé­séről és védelméről szóltak. Késő éjszakáig tartott a kommunisták tanácskozása. Az új vezetőségbe Estók Jó­zsef, Gergely Lajos, Zséder János, idős Fodor Jánosné és ifjú Laczkó Jánosné ke­rültek. A szövetkezet kom­munistái azzal az érzéssel indultak haza: jó munkát mutat majd fel a kocsordi Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet, mert az első so­rokban mindenütt az úi ve­zetőség irányításával dolgo­zó kommunisták haladnak. Zajtai Antal — Hammel József.

Next

/
Oldalképek
Tartalom