Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-19 / 16. szám

N £ P L A I* 1956 január 19, csütörtök MtfauMauutuMiSiSi« mavu KONCZ KÁROLY: Utijegyzetek Kárpát-Ukra jnából Küldöttségünknek, egyik fő célja kárpátukrajnai utunk alkalmával az volt, hogy tanulmányozzuk, mi­képpen segített a Komszo- mcl a pártnak a mezőgaz­daság szocialista átszerve­zésében. Mindjárt megjegy­zem, hogy e terület sajátos helyzetéből következően igen rövid idő alatt ment végbe a kollektivizálás. — 1947-ben még mindössze 13 kolhoz volt és 1949 végére a dolgozó parasztság 98 szá­zaléka már a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett. A kollektivizálás megkez­désének idején minden fa­luban volt Komszomol szervezet, 15—20, vagy eset­leg több taggal is. Ezek a Komszomol szervezetek a párt irányításával a párt tagjai mellett magvát ké­pezték a megalakuló kol­hozoknak. A Komszomol tagok jó része elsőként lé­pett be a kolhozba. A párt példamutatásra szólította a Komszomolt és ez a Kom­szomol szervezetekben jel­szóvá vált. A legaktívabb Komszo­mol tagok minden faluban részt vettek a párt által létrehozott agitációs cso­portokban és az egész falu lakossága között végezték á felvilágosító munkát. A Komszomol szervezetek munkájában a párt határo­zatai képezték az alapot. A kollektivizálással kapcsolat­ban a mukacsevoi kerületi Komszomol bizotts»" pél­dául havonta kétszer össze­hívta a Komszomol titká­rokat és szemináriumsze- rűen vitatták meg a fel­adatokat a párt határozatai alapján. Ismertették a szocialista; nagyüzemi gazdálkodás fö- lényét az elaprózott pa- raszti gazdasággal szemben) A kerületi Komszomol bi-l zottság tagjai elmentek Uk­rajna kolhozaiba, hogy az ott tapasztaltakat saját la- rületükön hasznosítsák. El­vitték a fiatalokat az első­ként megalakult kolho­zokba, amelyekben szemé­lyes tapasztalataikon ke­resztül győződhettek meg a kolhozok fölényéről. A fa­lusi klubokban, önképző­körökben, sportkörökben megismertették a fiatalok­kal a kollektivizálás jelen­tőségét és célját. Szépiro­dalmi könyveket javasoltak a fiataloknak olvasásra, amelyek a kollektivizálást mutatták be az olvasóknak. A Komszomol gondot for­dított arra is, hegy a kö­zépparaszt fiatalok a Kom­szomol vezetőségében is helyet kapjanak. Bevonták őket a munkába es ezzel si­került leválasztani őket a Kulákcsemetéktcl. Segített a Komszomol a pártnak aku- lákok és egyéb ellenséges elemek leleple léiében. El­mondották a dolgozó pa­rasztoknak azok nípellenes tevékenységét, .-.mit a fel- szabadulás előtt és után vé- gerteK. Ezzel nagy segítsé­get adtak a pártnak abban, hogy az ellenséges eleme­ket tömegbázisuktól meg­fosszák és meggyőlöltessék őket. A Komszomol e sokirá­nyú tevékenységével elérte, hogy a legjobb segítője volt a pártnak a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság megteremtésében. A Komszomol szervezetek számos helyen kezdemé­nyező csoportokat hoztak létie, s ennek eredménye­ként mintegy 100 kolhoz a Komszomol kezdeményező­S'/Oilfisi járásban például a „Komszomol” Kolhoz meg- alrkilását 7 Komszomol tag kezdeményezte, akik szüleikkel elsőnek léptek oe. A járási (kerületi) Komszo­mol Bizottság ennek ta­pasztalatait feldolgozta, amit a járás összes Kom­szomol szervezeteiben is­mertetett. Ez azt eredmé­nyezte, hogy a komszomo- listák a legaktívabb része­sei voltak minden faluban a kolhozok szervezésének. Az egyik fontos felada. tának tekintette a Kom­szomol, hogy a fiatalokkal megismertesse a kolhoz alapszabályzatát. Ez azt je­lentette, hogy már mielőtt beléptek volna a kolhozba, tudták, hogy hogyan kell dolgozni ott, milyen jogaik és kötelességeik vannak. összegezve: A Komszo­mol teljes szívvel a párt mellett állt, a leghűbb se­gítő társa volt a kollektivi- zálódás nagy csatájában, és ezzel Kárpátukrajnában is kivívta a dolgozó nép és a párt szeretetét. Hasonló eredmények vannak a Kom- szomolnak a kolhozok gaz­dasági megerősítésében, a terméshozamok növelése te­rületén is, melyeknek érde­kében napjainkban a kom- szomolisták ezrei egy em­berként harcolnak a párt oldalán. Erről azonban a következő csütörtöki lap­sével jött 'élre. A nagy- ban számolok be. A tagösszeírás hírei A megyében Január 16-ig 465 DISZ-szervezetben történt meg az összeírás. Ezekben a rzervezetekben több, mint 24 ezer fiatalt írtak össze. A kemeesei, vásárosnaroényi járásokban minden alapszervezetben befelezték az összeírást. A szerveze­tekben, ahol befejezték Összeírást, tovább kell folytatni a tagtoborzást. Gondoskodni kell arról, hogv minden fiatal kapjon megbízatást. A halmosbokori ü| Élet Ter­melőszövetkezet Diszken ece­tében az összeírás előtt 18 ta.cr- ia volt a. szervezetnek. Az összeírás alkalmával 27 lett a szervezet léteizámá. Az ünnepé­lyes tásrkönyvkiosztás arai ja­nuár 11-én volt. még 1 fővel emelkedeifct a létszám. Yon a László egyéni dolgozó fiatal kérte felvételét a termelődő- vetkezet D-ISZ-ezervez'etébe. A tíszadobi Táncsics Terme­lőszövetkezet DISZ-^zenKizeté- hen befejezték a.z ossz eír fust. Az összeírás idején 10 fiatallal növekedett a létszámuk. (56-ról 66-ra.) Az ünnepélyes taggyű­lés január 19-én lesz. Ezen a. taggyűlésen adja át a DISZ KV s portfel szerelési ajándékát Kon ez Károly elv társ. a. me­gyei DISZ VB titkára. Hogyan használták l*el úttörőink a téli szünidőt A nyíregyházi pajtások egyik legnagyobb megmoz­dulása a budapesti pajtások fogadása volt. Nagy izga­lommal készültek a találko­zóra, s azok a pajtások, akik vállaltak egy-egy pajtást, az állomáson várták a vo­nat érkezését. Sajnos, nagy volt a csalódás, amikor a vonat megérkezett, mert a 324 pajtásból mindössze csak 41 budapesti pajtás ér­kezett meg. Elkezdődött a nagy „harc”, hogy kikhez menjenek a budapesti paj­tások. A nagycserkeszi pajtások, akik szintén vendégfogadók voltak, lovas szekérről vit­ték el a pesti pajtásokat, s nem volt egyetlen nap sem, hogy egy-két disznóölésen részt ne vettek volna. Meg­tekintették a Tiszalöki Erő­művet is. # Igen jól sikerült a nyír­egyházi Üttörőházban meg­rendezett csapaigárda ta­lálkozó, ahol több mint 300 csapatgárdista jelent meg, s készült fel az úttö­rők jubileumi évének meg­ünneplésére. * A társadalmi munkában is szép eredményeket értek el pajtásaink a téli szün­időben. Több mint 2 vagon vasat, s egyéb hulladékot gyűjtöttek össze. DOLGOZNAK a propagandisták Rozsályban 35—40 fiatal propagandistája Szeruier János. Jó propagandistáink közzé tartozik. Előadásaira felkészül. S hogy hallgatói figyelmét lekösse és érdek­lődésüket felkeltse, diafil­mek vetítésével, képsoroza­tok bemutatásával tarkítja előadásait. Nagy érdemey hogy jó módszerével 15—20 lányt vont be az oktatásba.: * A csogöldi Bajcsy-Zsi- linszky TSZ Petőfi iskolája arról nevezetes, hogy az ok­tatáson idősebbek is részt vesznek. Debreceni István propagandista a szülőket is meghívja a foglalkozások­ra. ’ * A esengerújfalui Petőfi iskola foglalkozásait fonó­est követi. Itt szórakoznak a fiatalok fonás közben s így lett a Petőfi iskolán 10—12 lány állandó hall­gató. A Nyíregyházi Bástya fiatal kézilabdázói jói szerepeinek a debreceni Néplap-bajnokságban A Hajdú-Biliar Megyei Néplap teremkézilabda- bajnokságot indított. A bajnokság győztesének ér­tékes kupát ajánlott fel. E Este vatu Lent világít a hó, feni ragyognak a csillagok. Szives Péter lánya a ka­puban beszélget. Godó Pista teszi a szépet. — Nézd! Ott esik egy csillag..Kívánj valamit! Ketten kísérik a csilla­got fényes útján. — Miért nem kívántál valamit? — kérdi csalódot­tan a legény. — Mit kívánhatnék? Pista kissé megütközik. — Hát mindened meg­van? Mondjuk egy szép cipőt... — Tán, hogy eggyel több porosodjon? „Nécsak? Ez nem a sok­nak örül?!" — gondolja. Most már maga is kíván­csi. — Akkor egy szép ru­hát? ... ÍU incs olyan bolt- L " ban ... „Ez inár csak a bolond“ ■— döbben meg Pista, de azt kérdi: — Menyasszonyi? Eszi a kíváncsiság. Kató meg gonoszkodik, mert nagyon meg tudják a lá­nyok kínozni a legényt, ha akarják. — Nem! A legény újra csalatko­zik, pedig azt hitte, hogy ezzel révbe jut. — Hát nem szeretnél NEMES AG férjhez menni? — Mehetnék, ha akar­nék! ... A lány szárnyakat kapva nevet. A legény meg bosz- szankodik: „Ejh, de biztos vagy a dolgodban ... pe. dig ... “ Tovább nem gon­dolja, mert nem tud mit gondolni. Kérdezni sem tud már mást, de segít a lány. — És te mit kívántál? — Mit? — gondolkozik. Azt szeretné mondani: „Hogy te légy a felesé­gem“, de nem meri. — Egy kis galambot. 1/ ató érti, de játszik tovább. — És hol tartanád? — Csinálnék neki szép tornyos dúcot — beszél, mert örül, hogy magáról, érzéseiről beszélhet. Kató tovább hizlalja benne a hajlandóságot. — És mivel? ' — Tiszta cukorral, csöp- pentett harmattal... — Jó dolga lenne annak a galambnak. Ügy tesz, mintha irigyel­né. A legény erre nem tud mit szólani. Sokáig gon­dolkoznak. Kató azon, hogy „Mér nem mondja ki, amit akar?" Pista pedig azon, hogy „Sehogy sem tudok addig jutni, hogy kimond­jam: Te lennél az a ga­lamb.“ — Mást nem kívántál? — Még csak egy csókot! Azt mondja ■ a szeme: „Add meg, add meg“..­— Ott a borjú ... A legény meghökkeú, de nevet. — Nekem tőled kéne! — Eredj már... a ... — végignéz Pistán. Tekin­tete hűvös, büszke, mint a páva járása: hízik a mája,' hogy nézik, csodálják, de úgy tesz mintha észre sein venné. — Mit akarsz te tulaj­donképpen, Pista? — Mit? Hm... — só­hajt. A lánynak megesik egy kicsit a szíve. — Nincsen neked hu t zalmod énhozzám ... — feleli keserűen. Katót szárnyaira kapja a pajkos büszkeség. — És ha lenne? — Akkor igent monda­nál, ha kérdeznék vala­mit ... Kató elneveti magát. (És milyen aranyos így.) — Mit? — Azt, hogy... szóval légy a... feleségem. JJista nevetést várt. A lány hallgat. Nem bírja tovább a pajkosság szárnya szive terhét. — Nem lehet azt... — Mert nem akarod! Kató lehajtja felét, bab­rál a kötő zsinórjával, nem bírja el mádként saját ér­zéseit és rázuhogó mele­get. Olyan most, mint az alföldi akác: akkor zárja össze levelét, amikor leg­jobban kellene az árnyék. — Te sem akarod... — feleli halkan. A legény megdöbben, mint akit mellbe váglak. De egy pattanás és jön, harson tüdejébe az erősítő levegő. Most már lángra kap a izzó parázs. — Én, én Kató? ... a. vi­lág végére is elmegyek utánad .... Kató megmozdítja kis fejét, mintha azt monda­ná: az még kevés, cs ki hiszi, hogy elmégy ... — Higyj nekem ... kö­tődjön görcsre a nyelvem, ha hazudok... A lány sokáig hallgat, Pista pedig nem szólhat, hiszen a következő lépcső fokot a lány szavának keli letenni eléje. — A tsz-ig sem találs. el utánam... pedig az nincs messzi... Ha én a feleséged lennék, kivennél a tsz-ből, vagy mindig ve szekednénk ... Felemás csikókra nem lehet nagy terhet rakni ... Ezért nem lehet. Dista gondolkozik. Ügyi ■L érzi levél s harmat rajta a lány, ha, most nem jól mozdul, elejti és az más levélre gördül. Szom- jan hxil nélküle. Nem tud szólni. — El még anyád ... ne­ked ő parancsol, Pista ... Felnevelt, ne veszekedj vele... Balzsam a sebre és e'y kis porszem is, hegy to- váb sajogjon. — Nekem a szívem pa­rancsol ... csak a szívem... A szomszédban ugatni kezd egy kutya. Valaki kö­zeledik. Kató megrezdül, mint a galamb, ha harma­dik száll melléjük az ágra. — No megyek... — nyújtja a kezét. — Szer­vusz. Elsuhan. Pistában birkóznak a nagy erők s halk nesszel roppan valami, éled vala­mi: szívét megsebezte a szerelem és nemes ágat oj- tott a fájdalmas sebbe. (—ó. G—.) küzdelmekben részt vett a Nyíregyházi Bástya együttese is. A jó képes­ségű csapatokkal vívott erőpróbák során nem val­lottak szégyent a nyíregy- háziak. Legutóbb a baj- rjokjelölt Haladás- csapatá­tól vettek el egy pontot, annak ellenére, hogy tar­talékosán álltak fel. A Bástya jelenleg a hatodik helyen áll (10 közül). Ma­ga mögött hagyott több ki-' váló debreceni gárdát, ugyanakkor a helyi te­rembajnokságban veretle­nül élen áll. örvendetes, hogy a csapat formája for- dulóról-fordulóra fölfelé ível, s ezekután remélhe­tő, hogy az elkövetkező időkben is kemény ellen­félnek bizonyul majd a Bástya más megyék csa­patával szemben. Nagy Zoltán, Fiatalok! Segítsétek a nyíregyházi stadion építését! A nyíregyházi sportsta­dion építkezéséhez iskolák és társadalmi szervek tár­sadalmi munkáját is igény­be veszik. Már sokan je­lentkeztek arra, hogy részt vesznek a stadion fásítási munkáiban. A jelentkezők a megyei TSB-ncl jelentsék be, hány facsemetét kíván­nak társadali munkában el­ültetni. Szuhai Géza. 4 SZABOLCS-SZATMÁRI IFJÚSÁG A sóstóliegyi Rákóczi Termelőszövetkezet fiataljainak verseny tel hívása A napokban ünnepélyes DISZ-taggyűlést tartottak a sóstóhegyi Rákóczi Termelőszövetkezetben a fiata­lok. Ebből az alkalomból a fiatalok egyhangúan elha­tározták, hogy versenyre hívják a város valamennyi termelőszövetkezetét, DISZ-szervezetét a kővetkezők alapján: seben a DISZ vállalta a* épület belső rend behozását, s a kultűrház otthonosabbá való tételét, 4 Az agro- és zooteeh- • nikai módszerek he­lyes alkalmazásának érde­kében, különösen a növény­termelés, burgonya, kuko­rica termésének emelése ér­dekében a tsz-ben tartandó szakelőadásokon a D!8Z- szervérzet valamennyi tagja rendszeresen részt vesz. 1 A termelőszövetkezet • gazdasági gépeinek megtisztítását, bezsírozását és helyes tárolását egy hó­napon belül elvégzik. 2 A termelőszövetkezet • udvarának rendbeté­telét, a széna és szalma­kazlak rendbentartását vál­lalták. A hő leesése után a szénakazal tetejéről a havat letakarítják, hogy az ne okozzon kárt olvadás ide­jén a takarmányban. 3 A most befejezés alatt • illő kultúrház épité-

Next

/
Oldalképek
Tartalom