Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-18 / 15. szám

1936 január 18, szerda NÉPIjAP Budapest dolgozóinak találkozása a Sportcsarnokban Csu Te elvtárssal ZAJT 41 ANTAL: (Folytatás a 2, oldalról) hogy a maga részéről mindent megtesz az or­szágaink és népeink közötti gyümölcsöző együttműködés fejlesz­tése, országaink miha­marabbi felvirágoztar tása és a szocializmus győzelme érdekében. (Lelkes, nagy taps.) Kérjük önöket — kedves elvtársak —, hogy vissza­térve gyönyörű hazájukba, tolmácsolják a hős, áldozat­kész, tehetséges, szorgalmas kínai népnek az egész ma­gyar nép, a magyar kom­munisták, a Magyar Dolgo­zók Pártja, a magyar kor­mány forró testvéri üdvöz­letét. (Lelkes tap3.) Adják át legjobb kívánságainkat, a magyar dolgozó nép, a ma­gyar kommunisták harcos forradalmi üdvözletét a szocializmust építő kínai nép vezető erejének, a kí­nai munkásosztálynak, évti­zedes győzelmi harcokban megedzett kommunista párt­jának, központi bizottságá­nak és külön a szeretett Mao Ce-tung elvtársnak. (A nagygyűlés részvevői hatalmas tapsviharral élte­tik Mao Ce-tung elvtársat. Felkiáltások: Mao Ce-tung! Kínai—magyar barátság! Háromszoros hurrá!) Éljen és virágozzék a szocializmust építő kínai nép és a Kínai Népköztár­saság! (Nagy taps.) Éljen és virágozzék a ma­gyar és a kínai nép meg­bonthatatlan barátsága! (.Nagy taps.) Éljen és virágozzék a Szovjetunió és Kína vezet­te 900 milliós béketábor! (A nagygyűlés részvevői szűnni nem akaró tapssal ünnepük Mao Ce-tung, Csu To és Rákosi Mátyás elv- társat. — Felkiáltások: Mao Ce-tung! Éljen Rákosi! Csu Te! Rákosi! ■— Csu Te elv­társ és Rákosi Mátyás elv­társ újabb hatalmas taps­vihar közben kezet szorít egymással.) Rákosi elvtárs beszédé­nek befejezése után Csu Te elvtárs a mikrofon elé lé­pett és a következőket mondotta: — Éljen a nagy magyar nép és annak nagy pártja, a Magyar Dolgozók Pártja! (Ütemes taps. — Felkiáltá­sok: Hurrá! Éljen a párt!) A budapesti dolgossók ajándékai Ezután Kovács István elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Veze­tőség titkára a következő szavakat intézte Csu Te elvtárshoz; ■— Kedves Csu Te elvtárs! Engedje meg nekem, hogy a budapesti dolgozók nevében átadjam önnek, a legendás hírű kí­nai vöröshadsereg és a nyol­cadik hadsereg főparancs­nokának, a győzelmes had­vezérnek a budapesti dol­gozók azeretete és megbe­csülése jeléül ezt a szerény ajándékot, egy magyar dísz- kai dot. (A részvevők hatal­mas hurrá kiáltása kísére­téből átadja az ajándékot. Csu Te elvtárs mosolyogva mutatja fel a szép kivitelű, díszes kardot A lelkesedés fokozódik, a részvevők egy emberként kiáltják: Csu Te! Csu Te!) Kovács István elvtárs egyben arra kérte Csu Te elvtársat hogy adja át a kínai nép szeretett vezető­jének, Mao Ce-tung elv­társnak a budapesti dolgo­zók ajándékát s tolmácsol­ja: jó egészséget erőt kívá­nunk neki további harcai­nak sikeres vezetéséhez, az ismert kínai közmondás sze­rint kívánjuk, hogy „Éljen Mao Ce-tung elvtárs tíz­ezer évig!” (Szűnni nem akaró taps, éljenzés, hurrá­kiáltások. — Átadja az ajándékot, egy szépen dí­szített zenélő órát, gyönyö­rűen mintázott tőrt és a magyar porcelánipar egy művészi kivitelű alkotását. Hatalmas taps közben me­legen kezet szorít Csu Te elvtárssal.) Ezután Pongráez Kálmán elvtárs, Budapest Főváros Tanácsa végrehajtó bizott­ságának elnöke nyújtotta át a főváros dolgozóinak aján­dékát, egy, a főváros ké­pével díszített ezüstszelen­cét, majd a budapesti gyá­rak, üzemek dolgozóinak ajándékait nyújtották át a kínai vendégeknek. Kovács István elvtárs záróbeszéde Ezután Kovács István elv­társ mondott záróbeszédet. — Kedves elvtársak! Ked­ves Csu Te elvtárs, drága vendégeink! Engedjék meg, hogy a budapesti dolgozók, a bu­dapesti kommunisták ne­vében még egyszer köszö­netét mondjak azért a nagy megtiszteltetésért, amelyben 3udapest dolgozóit részesí­tették, hogy a messzi Kíná­ból meglátogattak bennün­ket, s elhozták nekünk a S00 milliós kínai nép és ve­zető ereje, a kommunista párt, s Mao Cetung elvtárs testvéri, baráti üdvözletét, i aelkes taps.) A magyar nép — veze­tője, a Magyar Dolgozók Partja irányításával — szi­lárdan haiad előre a szo­cialista iparosítás, a mező- gazdaság szocialista átszer­vezése útján. Büszkén mondhatjuk, hogy Budapest dolgozói mindig élenjártak ebben a küzde­lemben. Elvtársak! Vasárnap je­lent meg az újságokban a DIMÁVAG dolgozóinak egész évre szóló felaján­lása. A kiváló és sok szép eredményt elért diósgyőri munkások és műszaki veze­tők kötelezettséget vállaltak azért, hogy egész évi, 1956-os terraBftt ez év de­cember 20-ára teljesítik és konkrét kötelezettséget vál­laltak a technika fejleszté­sére, a termelékenység emelésére, az önköltség csökkentésére és egyéb gazdasági feladatok megva­lósítására. Azt hiszem, elvtársak, valamennyi budapesti kommunista, valameny- nyi budapesti üzem dol­gozója és vezetője ne­vében üdvözöljük a DIMAVAG dolgozóinak ezt a nagyszerű kezde­ményezését és jelent­hetjük, hogy elfogadjuk felhívásukat, s a buda­pesti üzemek dolgozói megtesznek mindentan­nak érdekében, hogy a tavalyihoz hasonlóan konkrét vállalást tegye­nek, s különösen konk­rét vállalást tegyenek az április 4-i felszaba­dulási verseny sikeres megvalósítására. (Lelkes, nagy taps.) Befejezésül további jó utat és jó egészséget kí­vánunk Csu Te élvtársnak és a küldöttség valamennyi tagjának és bízva abban, hogy nemsokára Budapes­ten viszontlátjuk őket, így búcsúzunk: viszontlátásra, elvtársak! (Szűnni nem akaró taps.) Éljen a nagy kínai nép és vezetője, Kína Kommunista Pártja! (Hosszantartó él­jenzés, felkiáltások: Éljen a párt!) Éljen és virágozzék a kínai és a magyar nép megbonthatatlan testvéri barátsága! Éljen a Szovjet­unió vezette legyőzhetetlen béketábor! (A gyűlés rész­vevői helyükről felállva él­tetik a kínai—magyar ba­rátságot, forró lelkesedés­sel köszöntik kínai vendé­geinket.) A főváros dolgozóinak lelkes hangulatú baráti ta­lálkozója a kínai nép kül­dötteivel, az Internacionálé hangjaival ért véget. cAz áf titkát Január 15-én, vasárnap reggel Deák György — a sóstóhegyi Kossuth TSZ pártszervezetének két hetes új titkára így szólt je­leségéhez: — Irénkém, elmegyek a körzetembe tsz-fr.jlesztésre. Ha rosszul lennél — nézett a felesége domborodó ele­jére — szalaszd el értem hugocskádat. Előbb a Cu- gosra megyünk, aztán Zse- dik Bélához, Kardos József­hez. — Gyurikám, hát most is elmegyA doktor azt mondta, bármelyik percben várható.-. j ^mk György megnyug­tatta az asszonyát: hiszen a közelben lesz, jóformán a szomszédban, már amennyi­re a gyümölcsösök, szőlők közt szétszórt házak, mint házak tényleg szomszédosak és le 'sljebb 5—600 méteres kő zetben vannak. ígérte, hogy délben haza jön és egész délután és este ott­hon lesz. De most délelőtt menni kell, mert így szól a tervük és mit szólnának a többi kommunisták és tsz- tagok, ha éppen ő, a párttit­kár hiányozna. Deákné ezt megértette. Ű is a Kossuth TSZ tagja, sőt mi több párttag is. — Ha erről van szó, nem tartóztatlak. De délben pon­tosán gyere, Nehogy kihűl­Ax élet útja Elutazott Magyarországról Csu Te elv társ jön az étel.ii A felelőség Deák György kilépve az udvarról, gyors léptekkel indult a szőlők közt vezető dülö-úton a téesz központja felé, ahol találkozót adtak egymásnak Janik József tsz-elnökkel és Kólán Mik­lós építési brigádvezetővel Türelmetlenül váltogatta a lépéseit, hol sűrű aprókat, hol meg hosszú térölelő ki­mért léptekkel haladt, aszerint, hogy dombra fel, mgy pedig dombról lefelé | vezetett az útja. Ilyenkor ! január közepén szokatlanul i napfényes idő áradt szét a : tájon. Hó és fagy szinte \ alig volt még eddig. Az út j — igaz homokdombokon át vezetett — egészen szik­kadt, majdnem poros volt. Némely korán viruló bok­ron pattanásig duzzadtak a rügyek. Deák elvtárs mind­ebből eleinte semmit se lá­tott, mígnem egy kiálló gally meg nem állította út­jában. Lehajolt, hogy félre­vonja útjából s akkor pil­lantotta meg az útszéli avarban sütkérező fiókege­reket, amint ziháló oldalak­kal, figyelő szemekkel, meg-megállva, ijedten me­nekültek előle. Lám az eny­he tél nemcsak a kinti munkának, hanem a kárte­vőknek is kedvez. Biztosan a magtárban is elszaporod­tak.- Előhúzta zsebkönyvét és bejegyezte: Egérirtásra felhívni az elnök figyelmét. Néhány lépessel odébb a gyümölcsfák közé lépve vizsgálgatta a fák törzsét, gallyait. Megelégedve látta, hogy ott már elkezdődött a metszés és törzsápolás. Tá­volabb, a központ közelében pedig nagy tábla felásott föld feketéllqti. Büszke mo­soly villant át az arcán. Ha lassan is, de csak beáll a kedvező fordulat a Kossuth­ban. Két hét óta nincsen nyugta. Minden porcikájá- ban a nagy felelősség érzé­se bizsereg, amit a válasz­táskor a tagság és a vezető­ség másik két tagja ráruhá­zott. Az első napokban nagy szorongás fogta el: meg tud-e birkózni a nehéz fel­adatokkal, a hibák, bajok megszüntetésével és az em­berek nevelésének kényes problémáival? vUeúk Gyuri lendületére van szükség... Nemcsak a munkában való helytállás játszott sze­repet abban, hogy Deák Györgyöt pártiskolára küld­je a tagság. Szerepe volt ebben annak, hogy harcolt a hibák, fogyatékosságok ellen. A pártiskola elvégzé­se előtt azonban csak addig jutott el, hogy meglássa a hibákat és azokat szóvá te­gye. De azt,' hogy mi azok­nak az eredendő gyökere, mi módon kellene azokat megszüntetni, erre nem mindig tudott helyes taná­csokat adni. A pártiskola mindezen segített. A fenyőfa ,,ünnep . előtt két nappal tért haza s első gondja vált, hogy mindenütt szétnézzen, min­dent meglásson. Így vette észre, hogy a siló nincsen leföláelve. Tudta, hogy ha ez a munka még azon ' a napon meg nem történik, elkésnek" vele. Már pedig a téesz nincsen abban a hely­zetben, hogy ne érezné meg az állatállomány áttelelteté- sében ilyen fontos takar­mány megromlását. Azon­nal összeszedett néhány kommunistát és nekigyür- kőztek a munkának. Késő estére végeztek, de másnap nchányan már megjegyez­ték a boriezogatásnál: — Látjátok, Deák Gyuri lendülete, tettrekészségc szükséges ennek a téesznek. Tény és való, hogy Deák elvtárs már a megválasztá­sa után, még aznap este otthon munkához fogott. Rövid tervet készített. Sze­repelt ebben a megkésett gazdasápi munkák felsoro­lása, amelyek meggyorsító­a Elgondolkodott Deák elv­társ ezen már a választás előtt is, amikor több párt­tag kinyilvánította előtte, hogy őt látja alkalmasnak a titkári teendők ellátására. Itt született, itt nőtt fel, minden bokrot és. embert ismer esen a tájon. . Édes­apja, aki most a Vörös Csillag tagja, itt volt régen a Keleti Géza uraság gyü­mölcsösében napszámos. Deák György mint gyermek gyenge testű, de jóeszű fiú volt. Szeretett volna tanulni tovább a fi elemi után, de az öt testvér, a nagy sze­génység ezt nem tette lehe­tővé számára, Anyja bete­ges volt s neki már gyer­mekkorától kezdve a nehéz napszámos munka jutott osztályrészük A felszabadulás náluk is nagy változást hozott. Az ap­ja 1949-ben belépett a Vörös Csillagba. Deák György 19 éves volt ekkor, de gyenge fizikuma és operációja kö­vetkeztében könnyebb mun­kát keresett. 1951-ig Pesten hivatalsegédeskedett egy tudományos folyóirat szer­kesztőségében. Úgy érezte ekkor, hogy elég erős már a falusi munkára. 1952- j ben ismerte meg Tar Irént, egy 6 holdas dolgozó [ paraszt leányát és felesé- \gül vette. 53-ban tényleges | katonai szolgálatra vonult \ be. A kővetkező évben fe- j lesig- hazament szüleihez : Sóstóra és belépett a Kos­suth TSz-be. Tavaly május­ban szerelt le és akkor ő is felesége után ment a. Kossuthba. Fegyelmezett- j ségével, szorgalmával csak­hamar feltűnt. Alig 4 hónap leforgása alatt 206 munka­egységet szerzett. Amikor szóba került, hogy ki men­jen el a 3 hónapos pártis­kolára, mindenki Deák elv- társra gondolt. sónak feltételeit előbb a pártvezetőséggel, majd utá­na a tsz igazgatóságával tű­zött ki megbeszélésre. A fő feladat megjelölése után rö­vid címszavakban mintegy 15 kisebb feladatot jelölt meg: a vezetőség példamu­tatása, társadalmi tulajdon védelme, munkaegység be­írása, a takarmányozás lenörzése, gépek, ei javítása, építkezés bt se, metszés, faápoló: kezdése, trágyahorda mek ellenőrzése, ládát szeszedése a tagoktól, 1 __ kaszervezet kialakítása, ter­vezés, tagok bevonása a munkába stb. Külön főfel­adatként tüntette fel a párt élet megjavítását. E téren legfontosabb kérdésnek a pártoktatásban való részvc_- tel magjavítását, egyes kommunistákkal való elbe­szélgetést, asztal készítéséi a tanuláshoz, egyes pártha­tározatok ismertetését, tag­felvételre számbajöhstök kiválasztása, stb. pontokat, jegyezte elő. A tsz fejlesz­tésre különálló javaslatot készített a vezetőséggel Ügy gondolták, helyes le ne körzetekre osztani környékét s felelő seit *aif2 tani azok élére, tonever párokat létesítendőméi " nista és p&rionV/i ■ dolgozó tsz tagok A tervek r*t-fl válna" A pártvezetőségi z gatósági ülés Del. „ legtöbb javaslatúa "VilíAt tette. Deák elvtárs lé nyomon segíti ezekne. határozatoknak a meg sulasát, hogy cl ne aka nak. Éppen olyan leik méretesen készítette el i dóul néhány társával a-, mináriumnak szűk„ aszfalt, mint ahogy cl Janik elvtárs betegsége jén a téesz minden rn kajának gazdasági irány j sáf. Két hét nem nagy i. \ de azok a változások, ar i lyek történtek ezalatt, ar vallanak, hogy Deák elütő jó utón halad s vele egyi a pártvezetőség tagjai kommunisták és a te tsz tagok. A gazdasági n kák lendületesen folynál pártoktatásra 1—2 kivét< lel minden hallgató pont san eljár, a tsz tagok le száma január elseje óta : fővel gyarapodott. Ezen a vasárnapon igaz, hogy csak délután 1 rom órára került haza, a felesége duzzogása ha: elmúlt, amikor jó kedi így lépett be az ételt méh gítő feleségéhez: — Mit szólsz hozzá: űj gyarapodtunk két taggi Zsedik Béla és Kardos S zsef beléptek. Holnap n jönnek metszeni a gyüm esősbe ... — Igazán és Zs. Bőd meg a két Deák, hogy v kednek? — Elkérték a bel nyilatokzatot, gondolkc még holnapig... Deákné az asztalra a párolgó ételt s mik biztat gáttá férjét, i szedjen szaporán, mert zonydra megéhezett r. piros arccal arról is emu test tett, hogy még nem ér zeit semmi fájást, csal nyugtalan volt a kicsike, a új kis tsz belépő... ' A pártszervezet új üt ki ragyogó szemmel nézett asszony kedves hangú ajl rá, ahogy fújta a forró i vest. — Tudod Gy urikám. Nem bánom, én, akár fi akár lány lesz. Csak jöni már. f Hétfőn este elutazott Ma­gyarországról Csu Te elv­társ, a Kínai Népköztársa­ság. alelnöke, Kína Kom­munista Pártja Politikai Bi­zottságának tagja, Kína Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának titkára, a Kínai Népköztársaság marsall ja továbbá a kísére­tében levő Nie Zsun-csen marsall elvtárs, Kína Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának tagja, a honvé­delmi bizottság alelnöke és Liu Lan-tao elvtárs, Kína Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának pót­tagja, az Országos Népi Gyűlés állandó bizottságá­nak tagja. Csu Te elvtárs és a kísé­retében levő személyiségek búcsúztatására a Keleti­pályaudvaron megjelentek a párt és a kormány veze­tői: Apró Antal, Ács Lajos, Erdei Ferenc, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas Ist­ván, Kovács István, Mekis József, Rákosi Mátyás, Szá­lai Béla, Bata István, Pi­ros László, Egri Gyula, Vég Béla elvtársak. Csu Te elvtárs Rákosi Mátyás és Hegedűs András elvtársak kíséretében elle­pett a diszőrség előtt, majd üdvözölte az össze­gyűlt dolgozókat. A Kínai Népköztársaság alelnökének beszéde után Hegedűs András elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács el­nöke vett búcsút. A Kínai Népköztársaság alelnökét és a kíséretében levő személyiségeket a ha­bárig elkísérte Hidas Ist­ván elvtárs, az MDP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Bata István elv­társ vezérezredes,. honvé­delmi miniszter, a Politikai Bizottság póttagja, Sík Endre elvtárs, a küiügynü* niszter első helyettese, to­vábbá a Külügyminiszté­rium és a Honvédelmi Mi­nisztérium több vezető munkatársa. Ugyancsak a határig kísérte Csu Te elv- lársat Hao De-cin elvtárs, a Kínai Népköztársaság rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete s a nagyközön­ség több tagja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom