Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-29 / 25. szám
1936 január 29, vasárnap NÉPLdt Újra ég az olimpiai láng Nagy sikere van a Tiszta-udvar mozgalomnak Helyzetkép o téli gépjavításról A Csahold Gépállomásról A Tissasmalkai Gépállomásról Meglepetések 1 Vannak aktuális furcsaságok, lehetetlen elgondolások, de vannak igen maradi emberek is, akik megfeledkeznek arról, hogy mit is csináltak a tavasszal. Ezek közé tartozik a Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatóság is, aki a MÁV állomás melletti híradóján még az elmúlt évi tavaszi mezőgazdasági munkákról tájékoztatja a Nyíregyházára érkező, vagy innen utazó közönséget. Mi, városi emberek úgy gondoljuk, hogyha már minden áron tavaszt akar csinálni a Mezőgazdasági Igazgatóság, csináljon, de a híradót írja át, mert azt hisszük, hogy a jövö tavaszra előre készítették a híradót. Jó reggelt Mezőgazdasági Igazgatóság! Üt A Csemege-boltban 10 deka mogyorót vásároltam 4 forintért. Én semmi rosszat nem akarok a Csemege-boltnak, sem dolgozóinak, de azt, ami velem, illetve a 10 deka mogyoróval történt, le kell, hogy írjam. A 10 deka mogyorót félkilós papírzsákba csomagolva kaptam meg, amely úgy nézett ki, ahogy mondani szokás: két cső tengeri 1 zsákban. Ezután jött a másik meglepetés. A mogyoróval — természetes a 10 dekával — 2-5 deka mogyoróhéjat és különböző más mogyorószemetet is kaptam. Kérdezhetem, én szegény vevő, vajon mivel érdemeltem ki 4 forintomért, hogy ilyen kellemes meglepetést szerezzen a Csemegebolt. Vagy talár úgy gondolták, elég nagy a papírzsák, elvész benne a 10 deka mogyoró, de az a pár deka szemetecske is. Valószínűleg olcsóbb a papírzsák, a mogyorószemét, mint a mogyoró. Do-rogi Mihály. A Nyíri Pajkos közvetíti Héczei Lajos kérését az illetékesekhez. Héczei elvtárs Nyíregyházán, a Kiss Ernő utcán lakik. Az utca lakói nevében írta levelét: „Mint az szokás, utcánk lakói is kirakják az utcára a szemetet, hogy azt onnan elszállítsák. Ez azonban nem történik meg minden reggel. Most (január 9-én írta a levelet) például már négy napja nem vitték el a szemetet.“ •ft A Nyírségi Állami Erdő- gazdaság november végén többezer akáccsemetét szállított ki gépkocsin az újfehértói Áchim András Termelőszövetkezet részére. A szövetkezet vezetői a szövetkezeti központból először egyik, majd a másik helyre irányították a kocsit. A kirakodási helyen néhány ember ácsorgott, s nem voltak hajlandók hozzálátni a csemeték lerakásához, különösen Fekete János fásítási felelős tiltakozott az ellen, hogy a szövetkezeti tagok hozzálássanak a pakoláshoz. A gépkocsivezető kénytelen volt visszavinni a csemetéket az erdészethez s azokat vasúton kell újra kiszállítani. A termelőszövetkezet ezzel kárt okozott a népgazdaságnak. Ezt a kárt meg kell térítenie a termelőszövetkezetnek. Furcsa felszólítás Karácsony ünnepe előtt, mint másoknak, nekem is komoly fejtörést okozott a szokásos ajándékozások pénzügyi és gyakorlati lebonyolítása. Adva volt ugyanis kiterjedt rokonságom, egy lényegesen kisebb terjedelmű pénztárca, s mellé a nagy kérdés: kinek és mit? Ilyen gondokkal küzdve léptem be karácsony hetének egyik napján a Béke-cukrászdába, nem is sejtve, hogy ajándékozási gondjaim megoldásához milyen remek mentőötletet fogok találni. A cukrászda pénztárfülkéjének falán arasznyi betűkkel a következő felírást olvastam: Ajádékozzon trafikot! Hogy én erre nem is gondoltam! — korholtam magamat. — Mert egy-két doboz cigaretta egy kis fenyőgallyal: szép, szép, de egy trafik, az már azért mégis csalt! S ha már trafikot ajándékozom, akkor mindenkinél tartanom kell ezt a színvoralat. Percek alatt kész voltam a globális tervvel: feleségemnek egy Anyák Boltja, fiamnak komplett Játékbolt, abban kedvére el játszogathat, öcsémnek Rádió Szaküzlet, rádiózga- tásra, hipochonder barátomnak egy összkomfortos Orvosi Rendelő Intézet, végül egy idősebb nőrokonomnak a trafik — egy kis trafikálásra. Hogy terveimből nem lett semmi; annak oka szállítási nehézségekben, a fenyőfa alatti tér szűkös voltában és egyéb kisebb objektív" nehézségekben keresendő. Azóta is gyakran megakadt a tekintetem a bíztató felhíváson, s lemondó szívvel olvastam: „Ajándékozzon trafikot!“ — A napokban aztán eltűnt a felírás is. A trafik nyilván elkelt. Bánatcsan vettem egy doboz Sellő f. Irinyi György Nyíregyháza. AZ UDVARIAS FÉRFI Panaszkodnak a nyíregyházi boltok női kiszolgálói, hogy a nehezebb munkát fájuk hárítják a férfi alkalmazottak. — Ó, kedves Piroska, engedje meg, hogy magának. Majd világítok. segítsek 393-ban Theodosius császár Mediolaniumban kiadott rendeletével megszüntette az ókori olimpiai játékokat. Olimpia, sok dicsőség, nemes vetélkedés színhelye hosszú évszázadokra néma csöndbe borult. Belepte a feledés pora A futó századok során egyszeregyszer felvillant a sport- versenyek felújításának gondolata. A XIV. század végén Hyeronimus Mercu- riales, a páduai egyetem tanára és Petrus Faber, a XVII. és XVIII. sz.az angol Locke, majd Rousseau és Basedow, később Guts Muths sürgették a játékok felújítását. A XVIII. század közepén Winckelmann archeológus olimpia feltárásának gondolatát vetette fel. Később Curtius Ernő német egyetemi tanár beutazta a Pelopponézoszt és 1825- ben Berlinben előadást tartott az ókori versenyek színhelyének feltárásáról. Megindultak a tárgyalások és a görög kormány engedélyt adott az ásatásokhoz, melynek munkálatai 1875 október 4-én megindultak. 1881 márciusáig folytak a feltárási munkák s ezidő alatt 800 ezer márka költséggel feltárták az egykori olimpiai falu legfontosabb részeit. Közben az olimpiai játékok felújításának gondolata is egyre erősödött és döntő fordulathoz érkezett, amikor 1894 január 16-án Párásban összehívott nemzetközi kongresszus döntött a sportjátékok felújításáról és Görögországot bízta meg az első modern olimpia megrendezésével. A milleneumi kiállítás kapcsán Budapestnek is felajánlották az első újkori olimplász megrendezésének jogát Görögország vállalta az olimpiai játékok megrendezését, azonban pénzügyi nehézségek merültek fel. Cou- bertin 1894. őszén Görögországba utazott, látta, hogy anyagi okok miatt veszélybe került az olimpia megrendezése, erről beszámolt a nemzetközi olimpiai bizottságnak. Elmondta, hogy a görög miniszterelnök, Trikupis ellenzi az olimpiai játékok athéni megrendezését az .ország anyagi helyzete miatt. Cou- bertin ekkor írt az olimpiai gondolat egyik magyarországi harcosának Kemény Ferenc magyar tanárnak és felvetette azt a gondolatot, hogy az 1896. évi milleneumi kiállítás kapcsán Magyar- ország rendezze meg az első újkori olimpiászt. Kemény Ferenc, aki tagja volt a nemzetközi olimpiai bizottságnak, nagy lelkesedéssel tette magáévá a gondolatot, igyekezett meggyőzni annak jelentőségéről az illetékes köröket. Sajnos a szűklátókörű kormányvezetők nem ismerték fel az első modem ohmpia megrendezés) jogának nagy horderejét s így Kemény Ferenc kénytelen volt kedvezőtlen választ adni Cou- bertin ajánlatára. Közben Görögországban változott a helyzet, kormányváltozás történt és társadalmi gyűjtés után előteremtették az olimpiász megrendezéséhez szükséges összeget. Az adakozók között élen járt a magyar származású Averoff György athéni kereskedő, aki jelentős összeggel járult hozzá a gyönyörű, bár sportszempontból nem mindenben megfelelő athéni stadion felépítéséhez. így vált lehetségessé, hogy 1503 évi szünet után újra fellobbant az olimpiai láng és 1896. április 5-én megkezdődtek, az első újkori olimpiai játékok. Hajós Alfréd szerezte meg az első két olimpiai aranyérmet Magyarországnak Az első olimipai játékokon csak 12 ország versenyzői vettek részt. Magyarország ugyan az elsők között jelentkezett, de a kormány a kiküldetési költségekkel meglehetősen szűkkeblűén bánt s mindössze ezer koronát szavazott meg. A nagyobb sport- egyesületek ugyanilyen ősz- szeggel járultak hozzá a kislétszámú magyar sportoló gárda kiküldetéséhez. Ezen azonban nem csadálkozha- tunk, ha tekintetbe vesz- szük, hogy a sportban akkoriban élenjáró Anglia is mindössze 8 versenyzőjét indította a nemzetek közötti vetélkedésbe. A kisszámú magyar versenyző-gárda a körűimé- nyékhez képest szép sikert ért el. A nemrég elhunyt Hajós Alfréd, aki akkor még műegyetemi hallgató volt, megszerezte az első helyet a 100 méteres úszásban, majd egy óra múlva ugyancsak elsőnek ért célba az 1200 méteres úszóversenyben is. 100 méteren l':22,2-vel, míg 1200 méteren 18:22,2 perces idővel szerezte meg az első helyet és ezzel Magyarox-szág két első olimpiai aranyérmét. Hajós Alfréd sikerén kívül atlétáink közül Dání Nándor a 800 méteres futásban második helyet, Szo- koly Alajos pedig a 100 méteres futásban harmadik helyet ért el és ugyancsak harmadik helyen végzett a Marathoni futásban Kellner Gyula is. Egymillió drachma és feleség a győztesnek Ennek a versenyszámnak különösen érdekes története van. Ugyanis a görögök az atlétikiai versenyeken főleg a két ősi helén számban, a diszkoszvetésben és marathoni futásban számítottak győzelemre. A diszkoszvetést, a várakozás ellenére elvesztették és ezután a görögök szinte nemzeti ügynek tekintették a marathoni futás megnyerését. A már említett Averoff György kereskedő egymillió drachmát és leánya kezét, Athén városa egy évi ellátást Ígért a győztesnek, ha az görög lesz. De a legkülönbözőbb felajánlások történtek kisemberek részéről is, így voltak fodrászok, akik vállalták, hogy egy évig ingyen nyírnak és borotválnak, vendéglőtulajdonosok, akik egy évi ellátást ajánlották fel. Végülis • sikerült ebben a számban megőrizni a hegemóniát a görögöknek, egy Spvros Lanis nevű postaküldönc nyerte meg a versenyt. A kitűzött díjakból azonban csak a pénzre reflektált, mért már nős volt. 80.000 ember tomboló lelkesedése közben futott be a célba és a lelkes görögök vállukon hordozták körül a stadionban és ősi szokás szerint borostyánfűzérrel övezték a homlokát. Magyar szempontból az első újkori olimpia jelentős sikerekkel zárult. Annak ellenére, hogy sportéletünk abban az időben jóformán semmi állami támogatásban nem í-észesült. Néhány lelkes és tehetséges sportember szívós akaratereje vitte diadalra a magyar' színeket Athénben 60 esztendővel ezelőtt (Folyt, köv.) Kiss Csehi/-