Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-25 / 21. szám
1956 január ‘25, szerda N É 1» \j A P P Értekezlet a Eöldművelésiigyi Minisztériumban a tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről, az új termelőszövetkezetek megerősítéséről és az ezüstkalászos tan tői vamokról A Földművelésügyi Minisztérium kedden délelőtt értekezletre hívta ösz- Eze a minisztériumba a megyei mezőgazdasági igazgatóságok vezetőit. Az értekezletet Matolcsi János földművelésügyi miniszter nyitotta meg, majd Penyigei Dénes földművelésügyi miniszterhelyettes tartott előadást az 1956. évi tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről. — Néhány hét múlva megkezdődnek földjeinken a külső mezei munkák, tehát a rendelkezésre álló időt a felkészülésre jól kell felhasználnunk — mondotta többek között. — Ugv kell készülni, hogy a munka az időjárástól függően az első alkalommal megkezdődhessék s lendülete a továbbiakban ne lanyhuljon. Ezután rövid visszapillantást tett az elmúlt év eredményeire és hiányosságaira, majd így folytatta: A tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítésének egyik legdöntőbb feladata a kenyérgabona vetésterv teljesítésének biztosítéka. A hiányzó kenyérgabona vetésterületeket tavaszi búza vetésével kell pótolni. Ez elsősorban azokra vonatkozik, akik egyáltalán nem vetettek kenyérgabonát vagy egy holdnál nagyobb * hiányuk. A Földművelés- ügyi Minisztérium az indokolt vetőmagigények kielégítésére, csere-alapon, megfelelő. jelentős .mennyiségű tavaszi búza vetőmagot bocsát a megyék rendelkezésére. A tavaszi munkák során különös jelentőséget kell tulajdonítani az őszi vetések ápolásának. A gabonaneműek vegyszeres gyomirtását nagyobb mértékben elsőizben az elmúlt évben alkalmaztuk s megállapítható, hogy kedvező eredménnyel. Megállapítható, hogy a vegyszeres gyomirtás holdankint egykét mázsa terméstöbbletet eredményez. Most tavasz- szal jelentősen fokoznunk kell a gyomveszély leküzdését vegyszeres Gyomirtással. Pártunk és kormányunk megfelelő mennyiségű vegyszeres gyomirtó anyagról gondoskodott s a motoros növényvédőgépek teljék kaoacitásának számbavételével ebben az évben mintegy 270.000 hold termelőszövetkezeti gabonavetés vegyszeres gyomirtását végezhetjük el. A növényvédő állomások a termelőszövetkezetekkel március 20-ig kössék meg a megállapodásokat a gabonafélék vegyszeres gyomirtására. A belvizek levezetésére tavasszal szintén fokozott figyelmet kell fordítani, mert a múlt évi, szokatlanul csapadékos időjárás hatására talajaink eléggé telítődtek vízzel. A már keletkezett vízállásokat azonnal vezessék le, elsősorban a gabonavetésekről. A takarmánytermelés területén jelentős előrehaladás az elmúlt évben sem volt. 1955-ben a termelőszövetkezetek — országosan — közös szántóterületük mintegy 12.4 százalékán termeltek kukoricát. Ez rendkívül kevés és egyre növekvő állatállományunk takarmányszükségletét ilyen területről megközelítőleg sem tudják kielégíteni. A termelők 1956 tavaszán a fajtahibrid kukorica vetőmagból az elmúlt évi mennyiségnek kétszeresét kapják. Tavasszal gondoskodni kell arról is, hogy termelő- szövetkezeteink kukoricavetésterületüket közös szántóföldjükön, az eddigi évekhez képest jelentősen növeljék. El kell érni, hogy a termelőszövetkezeti közös szántóterületnek legalább 17—18 százalékán kukorica legyen. Szálastakarmány termelésünk alapját a lucerna és a vörsöhere magfogása sokkal szélesebbkörű alkalmazásával kell leraknunk. Az elmúlt évben ezen a téren alig értünk el valamivel jobb eredményt, mint a megelőző esztendőkben. —• Épen ezért országos fordulatot kell elérni a lucerna vetőmagtermelés területén, elsősorban pedig Békés, Szolnok és Csongrád megyében. Nagy hiányosságokat tapasztalhattunk az elmúlt évben a rét- és legel őgaz- dálkodás terén. Itt elsősorban a legelők gyomtalanítása, valamint a szakaszos legeltetés a legfontosabb feladat. Az elmúlt évben egyes zöldség- és kertimagfélesé- gekből kiemelkedő termés- eredményeket értünk el. — Megállapítható azonban, hogy az országos számokhoz viszonyítva, termelőszövetkezeteinkben a nagy jövedelmet biztosító zöldség és kertimagvak termelése területileg nem növekedett. Ezen a téren jelentős változást kell elérni. A burgonya termésátlagának növelése érdekében ezen a tavaszon is nagyobb mennyiségű nemesített burgonya vetőgumót bocsátunk a megyék rendelkezésére. El kell érni, hogy a nemesített vetőgumócsere idejében történjék s meg kell szervezni, hegy a kiosztott vetőburgonyát a termelő- szövetkezetek és az egyéni termelők vetőburgonyaparszervestrágyát megegyezés alapján a közös gazdaság földjein használják fel. Az elmúlt évben több mint 38.000 holdnyi savanyú, illetve szikes talajt javítottak meg a termelőszövetkezetek. A terméshozamok további növelése érdekében a talajjavítási munkák ütemét is fokozni kell. Különös gondot kell fordítani Szabolcs-Szatmár, Bács-Kiskun, Somogy, Haj- dú-Bihar megyében a gyenge homoktalajok javítására. Ennek egyik legjobb módszere az egerszegiféle alta- lajtrágyázás. A termelőszövetkezetek gyenge homoktalajaik javítására minél nagyobb területen vessenek főnövényként zöldtrágya növénveket, A tavaszi munkákra készülés döntő feladata a szükséges fajú és fajtájú, megfelelő minőségű és mennyiségű vetőmag biztosítása és a folyamatos, jóminőségű vetés. A tsz-ek- nek és az egyéni termelőknek tavaszi vetőmagszükségletükről elsősorban saját erejükből kell gondoskodnak és a vetőmagvak tisztítását úgy kell megszervezniük, hogy az legalább február 29-ig befejeződjék, ződjék. A már említett kukorica vetőmagon és burgonya vetőgumón kívül tavaszi vetőmagakció keretében kiosztásra kerülnek a helyi készletek pótlására nemesített árpa, sörárpa és szokvány árpa, nemesített és szokvány zab, valamint egyéb nemesített, szokvány és gazdasági vetőmagvak. A tavaszi félkészülés egyik legfontosabb feladata, hogy a gépállomások február 29-ig javítsák ki mindazokat az erő- és munkagépeket, amelyek a tavaszi munkáknál szükségesek. Annál élesebben rá kell er: e mutatni, mert a gépállomások a javításban elmaradtak az előző évek hasonló időszakának eredményeitől. cellán szaporítsák el Gyümölcstermesztésünk szempontjából a tél hátralévő időszakában legfontosabb feladat a téli tisztogatási munkák befejezése és a rügyfakadás előtti permetezések megszervezése. A szőlőtermeléá terén legfőbb feladat a szőlők állagának és terméshozamának fokozása. Ezért el kell érni, hogy mind a termelőszövetkezetek, mind az egyéni termelők minél több tőkét pótoljanak és újakat telepítsenek. El kell érni azt is, hogy ebben az évben minden öntözésre berendezett telep működjék és a termeléshez a gépállomások az eddiginél sokkal több segítséget nyújtsanak. Minden arra alkalmas időt kihasználva, sürgősen be kell fejezni a rizstelepek szántását. A gépállomásoknak az öntözőgépeket február 29-ig ki kell javítaniok és a területre ki kell szállítaniok. Az istállótrágyázásánál el kell érni, hogy a termelő- szövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok április végéig minden trágyát, kihordjanak és az érett istállótrágyát elsősorban a kukorica és ipari növények alá szántsák. Meg kell szervezni, hogy a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságaiban összegyűlt istállótrágyát és egyéb A gépállomások egyik legfontosabb feladata a tavaszi munkákra készülés során az, hogy a termelőszövetkezetekkel mielőbb megkössék az 1956. évre szóló szerződéseket. A gépállo- mások^ jó politikai és szervező munkával a termelő- szövetkezeteken és a termelőszövetkezeti csoportokon kívül felesleges kapacitásukra kössenek minél több egyénileg gazdálkodó dolgo. zó paraszttal megállapodást, hogy a gépi munka révén ők is jelentősen növelhessék terméshozamaikat. A gépállomások felkészülését a tavaszi munkákra március 5-ig szemlékkel kell felülvizsgálni. Meg kell szervezni, hogy a termelő- szövetkezetek felkészülését is szemlékkel ellenőrizzék. A tavaszi feladatok sikeres megoldása nem kis mér. lékben attól függ, hogy a múlt évről áthúzódó elég tekintélyes mélyszántás) munkát mikor fejezzük be. Ezért egyik, legfontosabb feladat az, hogy a gépállomások gépeit — a javítási munkák ütemtervének betartása mellett — valamint az egyéni termelők fogaterejét erre a célra a legteljesebben kihasználjuk. Az előttünk álló feladatok nagyok, de reálisak és megvalósíthatók. Munkánk végrehajtásánál lelkesítsen bennünket az a tudat, hogy énnek alaján második ötj éves tervünk első évének I feladatait valósítjuk meg és ; u tavaszi munkák a nagy j terméseredmények elérésé- i nek döntő alapjait jelenti!; I — fejezte be előadását Penyigei Dénes. Az előadást Magyart András, a földművelésügyi miniszter első helyettese és Szőke Mátyás miniszterhe- I lyettes egészítette ki,, máid Ja megyei mezőgazdasági i igazgatóságok vezetői szá- | moltak be arról, milyen a felkészülés megyéjükben a tavaszi munkákra. A felszólalásokra Penyigei Dénes miniszterhelyettes válaszolt. Az értekezlet napirendjének második pontja a termelőszövetkezetek fejlesztése volt, különös tekintettel az új termelőszövetkezetek megszilárdítására. Már- czis Antal, a. Földművelés- ügyi Minisztérium termelőszövetkezeti főosztályának vezetője előadásában a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése terén ebben az évben megoldandó főbb feladatokat a következőkben ■jelölte meg: El kell érni, hogy: a termelőszövetkezetek tagjainak száma és földterületük tovább növekedjék. Meg kell szervezni az új' termelőszövetkezetek nagyüzemi gazdálkodását és már ebben az évben biztosítani kell, hogy az új termelőszövetkezetek nagyobb termést érjenek el, mint áz egyénileg gazdálkodók. El kell érni továbbá, hogy az alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti csoportok az új minta-alapszabályoknak megfelelő közös . tevékenységüket kialakítsák és fokozatosan mezőgazdasági termelőszövetkezetekké fejlődjenek. A termelőszövetkezeteknek jól kidolgozott termelési tervvel kell lerakniok az eredményes munka alapját. A termelőszövetkezetek szervezése szigorúan az önkéntesség alapján történhet. A mezőgazdasági szervek ■egyik legkiemelkedőbb feladata a fokozott foglalkozás az új termelőszövetkezetekkel. Az új termelőszövetkezetek megszilárdításának legfontosabb 'feltételei közé ■tartozik a közös állatállo- jrnány részére férőhelyek I biztosítása. Él kell érni , azonban, hogy a termelöszö- ; vetkezetek -30—40 százalék- | ban saját erőből építlsezze- t nek. Mind a tagosított terüle- : tű. mind a tagosítás után j alakult, valamint a tél fo- ■ lyamán alakuló termelőszö- j vetkezstekben azonnal meg i kell kezdeni a közös gazdálkodás megszervezését, A gépállomások kössék meg a termelőszövetkezetekkel a szerződést és a vezetőséggel együtt késedelem nélkül kezdjék meg a közös munkák megszervezését. A tagosított területű termelőszövetkezetekben már most meg kell szervezni a közös vetésforgón alapuló nagyüzemi gazdálkodást. ■ Az új termelőszövetkezetek megszilárdításának fontos feltétele az- is, hogy a vezetőségekbe — elsősorban pedig elnökké — a szövetkezetei igazán akaró, á gazdálkodáshoz jól értő dolgozók kerüljenek. Rendkívül fontos az új termelőszövetkezetek elnökeinek, brigádvezetőinek oktatása. Fokozott mértékben keil gondoskodni az alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti csoportokról. Ezeknél is fontos a vezetés erősítése, a gépállomások befolyásának állandó növelése, a tagok nevelése, mert továbbfejlődésük csak így érhető el. Mind az új, mind a régi termelőszövetkezetekben fontos, hogy jól kidolgozott tervvel és bevétel-kiadás költségvetéssel alapozzál? még - eredményeiket. Egyik legfontosabb kérdés itt az átlagtermés és az értékesítés helyes tervezése. Azt is meg kell értetni a szövetkezetek elnökeivel, hogy terveikben ne építsenek az államtól kért, vagy vásárolt takarmányra. A beruházások terén ma már megkívánhatjuk —. főleg a múlt évi jó termés után —, hogy a termelőszövetkezetek saját erejükből fokozott mértékben járuljanak a beruházásokhoz. Az értekezlet résztvevői több kérdést intéztek az .előadóhoz, aki. azokra részletesen válaszolt. Harmadik napirendi poriként Kiss Albert, a Földművelésügyi Minisztérium Szakoktatási Főigazgatóságának helyettes vezetője számolt be az ezüstkalászos tanfolyamokról. Elmondotta, hogy a tanfolyamok szervezése különösen tervszerű, céltudatos és előrelátó volt Zala, Vas. Győr, Komárom, Heves, Nógrád és Szolnok megyében. Több kérdésre adott válasz után az értekezlet véget ért. Serkaui marokkói miniszter nyilatkozata Párizs, (TASZSZ) Serkaui marokkói államminiszter, aki jelenleg Párizsban tartózkodik, nyilatkozatot adott a Paris-Presse — LTntran- sigeant című lapnak. Kijelentette, hogy meg kell oldani az algériai kérdést, mert attól függ egész Észak-Affika békéje. Ezzel kapcsolatban azt' mondotta, hogy mielőbbi tárgyalásokra van szükség a francia kormány és az algériai nép mértékadó képviselői között. Serkaui a továbbiakban hangsúlyozta, hogy Marokkó a közeljövőben „a kölcsönös diplomáciai, katonai, gazadsági és kulturális függőségről'” Franciaországgal folytatandó tárgyalásokon független, szuverén és szabad államként fog fellépni és megköveteli, hogy legyen „marokkói hadserege, amelynek magva már megvan” és saját diplomáciája. Serkaui rámutatott arra. hogy a gyarmati rendszer komolyan akadályozza a marokkói nép < kuli ural is fejlődéséi. A marokkói gyerekeknek mindössze 7 százaléka jár iskolába. A Magyar-Szovjet Barátság Hónapjának eseményeiről A Magyar-Szovjet Barálság Hónapját az idén március 4. és április 4. között rendezik meg. Kende István, a Magyar-Szovjet Társaság főtitkára többek között a követezőkben ismertette a barátság hónapjába!? idei eseményeit: . k07i szakértő előadások számolnak be. Az idei barátsági hónapra a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa után kerül sor. Ennek megfelelően igen nagy suliival, széles körben ismertetik majd a különböző rendezvényeken, előadásokon a kongresszus határozatait, vitáját és tanulságait. A magyar-szovjet barátság szálai olyan széles területet fonnak át. hogy lehetetlen volna, de nem is volna helyes az eseményeket. ilyen, aránylag rövid időbeli korlátok közé szeri. tani. A szovjet mezőgazdaság ismertetésére például február 26-tól március 3-ig mezőgazdasági hét lesz. A vidéki lakosság sokszáz előadáson. valamint vándorkiállításokon szerez majd tudomást a szovjet mezőgazdaságnak az iparéhoz hasonló gyors fejlődéséről, amelynek során egyre újabb eljárások, módszerek kerülnek előtérbe. Márciusban e. múlt évhez hasonlóan szerte az országban vidám falusi heteket rendeznek, változatos ismeretterjesztő és szórakoztató programmal. Ügy gondolom, hogy a hónap eseményei méltán tarthatnak számot egész népünk érdeklődésére — fejezte be nyilatkozatát Ken de István. — A Magyar-Szovjet Barálság Hónapjának évről évre megtartott ünnepségei változatos, érdekes rendezvényei a szovjet és a ma-! gyár nép kölcsönös megismer-1 kedéséről, barátságának el- í mélyüléséről tanúskodnak. Bár az érdeklődés homlokterében az idén is, mint minden évben, a. hozzánk érkező szovjet kulturális küldöttség látogatásai,- a szovjet művészek fellépései állanak, mégis aránylag kis részét teszik a hónap eseményeinek. A magyar-szovjet barátság gondolatát szinte minden falu, termelőszövetkezet, üzem, állami gazdaság megünnepli valamilyen formában. A barátság hónapja programjának összeállítására országos operatív bizottságot alakítottak. Ennek a bizottságnak az irányításával megyei és városi operatív bizottságok dolgozzák ki a részletes helyi terveket. A barátsági hónap március 4-én operaházi dísziin- nepséggel kezdődik. A megyékben, a városokban és a budapesti kerületekben ugyancsak műsoros meg- | nyitó ünnepségek vezetik be a barátság hónapját. Községekben, üzemekben a tő- J megszervezetek által közösen rendezett magyar-szovjet barátsági estekkel iádul] az ünnepi hónap< Ebben az esztendőben is megrendezzük — a március‘ 15—28 közötti időben — a szovjet film ünnepét, március elején a magyar szovjet egyetemi napokat, március 7—12-e között a Szovjet Könyv Ünnepi Hetét. Az idei filmhéten egész sor. hazánkban ismeretlen szovjet filmet mutatnak be. Pártunk Központi Vezetőségének a műszaki fejlesztésről hozott határozata különös jelentőséget ad az idén is megrendezendő élenjáró technika napjainak. Ebben az évben nem csupán egyik vagy mdsik szovjet módszert. újítást ismertetik -tz élenjáró technika napjain, hanem a rendezők egészében akarják megmutatni azt a viharos ütemű fejlődést, amely a Szovjetunió műszaki tudományában és iparában végbemegy. De ugyanez a hallatlanul nagy fejlődés jellemzi a szovjet tudományt és mezőgazdaságot is. Erről a fejlődésről értelmiségi cakót o-
