Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-25 / 21. szám

Nagy erőforrás Nemes feladat jut osztályrészül minden negyed­évben, minden évben a Központi Statisztikai Hivatal­nak: jelentést adni népünk alkotó munkájának sike­réről, győzelméről. A felületes szemlélő csupán szám­oszlopokat lát ezekben a jelentésekben, ám mi, akik két kezünkkel, eszünkkel 'építettük és alkottuk e szá­mokat, érezzük és tudjuk, hogy nagy dolgokról szól­nak azok. Ha az. édesanya járni látja kisgyermekét, hevesen és boldogan dobban a szíve. Valahogy így va­gyunk mi is a Statisztikai Hivatal jelentéseivel: heve­sebben és boldogabban dobban meg a szívünk, ha egy-egy lépést terz előre országunk ipara, mezőgazda­sága, kultúrája, egészségügye. A hasonlat csak azért nem jó, mert a mi népgazdaságunk már nem gyer­mek: alkotó munkánk felnőtté érlelte három újjáépítő, s öt új országot építő tervesztendő alatt! így érkez­tünk el 1955-höz, arr.eiy oly gazdag volt ismét a népi sikerekben. Gazdagabb volt, mint az előző esztendő, amikor még erősebben gátolt, húzott bennünket a jobboldali elhajlás sok káros lerakódása. Ma már sók­kal biztosabban és céltudatosabban haladhattunk előre s így lehettünk gazdagabbak a szocialista iparban és szocialista mezőgazdaságban egyaránt, így léphettünk előre a falu szocialista átalakítása terén. Hála pár­tunknak, hála a Központi Vezetőségnek, hogy irányt mutatott a jobboldali elhajlók elleni küzdelemben s népünket biztoskezű kormányosként vezeti a megvaló­sult szocializmus boldog partjai felé. Erős a mi népünk, mert a párt bölcs szavát kö­vetve szabadon alkothat! Azok a visszataszító kije­lentések jutnak eszünkbe, amelyeket az amerikai ve­zetők karácsonyi imádság ürügye alatt fröcsköltek hazánk felé: azt gondolják még mindig, hogy népünk hajlandó lenne felcserélni a dolgozók hazáját, az urak dullesi „szabad” országával. Az 1955-ös tervjelentés méltó válasz a karácsonyi álszentek kenetteljes igéire! íme a nép fokozott alkotókedvvel, derűvel és lelkese­désével erősíti a nép gazdaságát! Nagyszerű eredményeket ért el munkásosztályunk. A szocialista ipar termelési tervét 103.2 százalékra tel­jesítette. Igen jelentős dolog, hogy az ipar termelé­kenysége 1955-ben 3.8 százalékkal haladta meg a tervezett irányszámot! Ezzel munkásosztályunk nagy csapást mért a jobboldali elhajlók olcsó demagógiájára, amely nem törődött a munkafegyelemmel, a munka termelékenységével, csak frázisos szólamokra akarta a nép életszínvonalának emelését építeni. Mi sem bi­zonyítja jobban a mi igazunkat, mint az a tény, hogy 1955-ben magasabb volt a munkások és alkalmazot­tak egy főre eső reáljövedelme, mint 1954-ben. Jobban ki tudta elégíteni iparunk a lakosság szükségleteit is. Hála és köszönet dicső munkásosztályunknak! Jó ala­pokkal kezdhetünk neki második ötéves tervünk végre­hajtásához. Nagy lépést tettünk előre a falu szocialista átalakí­tása terén. Fokozódott a mezőgazdaság gépesítésének üteme, S például nemcsak több kombájnt és traktort kapott a mezőgazdasag, hanem jobb szervezéssel, jobb munkafegyelemmel növekedett a gépek teljesítőképes­sége is. A szabolcs-szatmári kombájnok teljesítménye 61.6 hold volt 1954-ben darabonként, 1955-ben már 86 hold. Nagy segítséget jelentett a mezőgazdaság szá­mára, hogy jó káderek százai jelentkeztek falusi mun­kára. Űk is hozzájárultak ahhoz, hogy erősödtek, gaz­dagodtak termelőszövetkezeteink. Ma már a szabolcs- szatmári termelőszövetkezeti tagok átlagos jövedelme jóval meghaladja az egyéni parasztok átlagos jövedel­mét. Nem véletlen tehát, hogy számban, taglétszám­ban is erősödtek megyénk termelőszövetkezetei. Az országban 60.000 család lépett be 1955-ben a termelő- szövetkezetekbe, Megyénkben 7503 család, 10.782 tagja választotta a nagyüzemi gazdálkodás útját. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy több kenyér, több hús és zsír jusson a-dolgozók asztalára városban és falun egyaránt. Ám távol álljon tőlünk az elbizakodás! A kommunisták, a szabad emberek bármily ma­gasra is érjenek fel, ha nem haladnak tovább, any- nyit jelent, mintha lezuhannának. Szakadatlanul előre akarunk menni a szocializmus, a bőség magaslatai felé, A mi iparunk számára is fontos, hogy új tartalé­kokat tárjanak fel s különösen a műszaki színvonalat emeljék. Ez elősegítené azt például, hogy a kisvárdai Vulkán minden üzemrészében csökkenjen a selejt. De fő figyelmünket a mezőgazdaság szocialista átalakítá­sára, a mezőgazdasági terméshozam emelésére kell fondítanunk itt, Szabolcs-Szatmárban különösen. Erről a fő feladatról sok más tennivalónk mellett sem sza­bad elfeledkezni. Elsősorban az új termelőszövetkeze­teknek adjunk segítséget, hogy azok megerősödjenek, megtanuljanak a saját lábukon járni. Már most gon­doljunk a tavaszi munkák előkészítésére s használjuk fel a kedvező időjárást 1956. évi nagy mezőgazdasági feladatok megvalósításának biztosítására. Népünk újra megmutatta, hogy nagy tettekre ké­pes. Ez biztosítéka annak, hogy a második ötéves terv első éve is új sikereket hoz számunkra, Megkezdték a tavaszi munkák végzését Nyírderzsben A nyírderzsi határban már megkezdték a tavaszi munkák végzését. A község lakói 100 holdon végeztek tavaszi szántást. A Vörös Csillag Termelőszövetkezet pedig hozzákezdett a mák vetéséhez. Ezen a héten egészen befejezi ezt a mun­kát. De igyekeznek az egyéni dolgozó parasztok is. Eddig 5 dolgozó paraszt vetette el a mákot. Köztük Fedora Sándor is. 800 négyszögöl területet vetett be mákkal. Hajas György. Tehenészeteink időszerű problémái Westeik Vilmos felszólalásából A szarvasmarhatenyésztés egy-két kérdésével szeretnék foglalkozni. Tudnivaló, hogy a fejősteheneket elő kell készíteni ellés előtt. Ez na­gyon alapvető kérdés. Mikor elapad a tehén teje ellés előtt, sokan azt mondják, hogy ez nem lesz jó fejős és nem gondozzák kellőkép­pen. Pedig éppen ilyenkor kell nagy gondot fordítani a tehenekre. — mondotta Westsik Vilmos, Kossuth-dí- jas kutató. A tejtermelők munkája hasonlít a bortermelőknek a munkájához. A szőlőt le­szedik ősszel', befedik a sző­lőtőkét, trágyázzák és met­szik, egyszóval gondozzák azért, hogy a másik évben szintén jó termést tudjanak elérni. Éppen így vagyunk a tehénnel is. Ha a tehenek ellés előtt nem apasztanak el, el kell apasztatni, mert új mirigyek nőnek, ha pe­dig nem apaszt el, akkor a régi mirigy marad meg és a kifáradt mirigy soha nem fog olyan jó tejet és annyit adni, mint az új. Tehát, hogy a mirigyeket a tehe neknél kifejlesszük, gondos kezelésre van szükség. Egyetlen gazdatársam se fe­ledje el, hogy erre nagy gondot kell fordítani. Hogy jó szarvasmarhaál­lományunk legyen, gondos­kodni kell a jó legelőről is és a legelők karbantartásá­ról. A legelőket éppen olyan kezelésben kell részesíteni, mint bármilyen más föld­területet, A legelőket trá­gyázzuk, gondozzuk. Ha a legelőn víz van tavasszal, lefolyás után meg kell fo- gasolni, utána megtrágyáz­ni és újra lefogasolnij Épül, szépül Gemzse Gemzsében a községpoli­tikai terv keretében 60 mé­ter kerítést húztak azápa- állat istálló előtt. A tanács­háza előtt téglás járdát, a tűzőrség részére szint, az iskolához pedig kamarát építettek. Befejezték már a tanácsháza külső tatarozá­sát is. A jobb élet megteremtéséért harcolnak a nyírmeggyesi Petőfi Termelőszövetkezetben A nyírmeggyesi Petőfi Termelőszövetkezet vezető­sége minden eszközt meg­ragad, hogy megteremtse az alapját a tagok jobb éle­tének. Eddig 24 hold termő­gyümölcsösük volt, 1955. őszén 15 hold gyümölcsöst telepítettek. Tervbe vették, hogy az idén tavasszal tele­pítenek még 5 hold málnát, és 1 hold köszmétét. Ezzel biztosítják a tagok állandó munkalehetőségét, és előse­gítik a megye vitamindús gyümölcsellátását arra az időre is, amikor kevés gyü­mölcsféle van a piacon. Eddig nem volt szőlőjük. Az idén ebből is telepítenek 5 holdat, hogy ezzel is vál­tozatosabbá és biztonságo­sabbá tegyék a termelést. Igyekeznek megteremteni a jobb növénytermelést azzal, hogy az idén még 25 tehe­net állítanak be a szarvas­marhaállományba. Ezzel el­érik, hogy 100 hold szántó- területre az eddigi 3.4 he­lyett, 8.4 tehén jut. Az ösz- szes területük 100 holdjára1 jutó szarvasmarha létszá­mot 12-re emelik. Apagy község dolgozói szívügyüknek tekintik a falu építését, szépítését A községi tanács a dol­gozókkal karöltve igyekszik szebbé tenni a községet. Amellett, hogy minden dol­gozó a saját házatáját rend­behozza, a község portáját, a tanácsházát és környékét is szépítik. Járdát építenek a tanácsház előtt, és vaske­rítést állítanak fel. Ugyan­ekkor parkot is létesítenek a községben, hogy a gyere­kek és felnőttek nyári idő­szakban kellemes helyen tölthessék szabad idejüket. A szállítási, telepítési mun­kákat a dolgozók, társadal­mi munkával valósítják meg. Mérlegházat is építe­nek, ezzel igen sok utánjá­rástól, időveszteségtől sza­badulnak meg a termelők.. De nem maradnak el az állam iránti kötelesség tel­jesítésében sem. Több ter­melő van, aki már az 1956 -os sertésbeadási kötelezett­ségét teljesítette, Ilyenek például: idős Galambos Im­re 9 holdas, aki 105 kiló, Hegedűs Sándor 11 holdas; dolgozó 114 kiló sertést adott be. A sertésbeadását: eddig már 15 dolgozó pa­raszt teljesítette, Amiért nem jár dicséret Városunk, megyénk dol­gozóinak -méltán keltette fel érdeklődését az SZMT székházában megrendezett újítási és ésszerűsítési ki­állítás. Már hónapokkal ezelőtt megkezdték az üze­mek, vállalatok dolgozói a készülődést, hogy minél ta­nulságosabb, szebb legyen ez a kiállítás. Ám, ahogyan mindenütt vannak kivéte­lek, itt is akadtak. Egye­sek, — mint például a do­hányfermentálógyár, a Vul­kán — szépen rendezett és komoly anyaggal jelentek meg a kiállításon, — má­sok viszont a fülük botját sem mozgatták a meghívás­ra. Megkapta a meghívót — még az elmúlt év novem­berében — a nyíregyházi férfiruha konfekció igazga­tója és az üzemi bizottság elnöke is. Az SZMT elnök­sége arra kérte az üzem vezetőit, hogy készüljenek fel időben a kiállításra és Vadászkert és zenés cukrászda nyílik ez évben Kisvárdán Kisvárda szövetkezeti ke­reskedelme ez évben is szé­pen fejlődik. A járási szö­vetkezeti központ döntése alapján Kisvárda megkapta a környék legkorszerűbb mezőgazdasági szaküzletét valamint a kemecsei és kis-' várdai környék ellátását szolgáló bőtüzletet is. A szövetkezet terve készítése­kor figyelembe vette azt is, hogy a községben lakók igényét fokozottabb mérték­ben elégítse ki. Ezért az Attila-ut környékén egy ve­gyesfűszer és egy italboltot állítottak fel. A Kisvárda és Környéke Földművesszövetkezet az el­múlt negyedévben Nyírlö­vőben 100 ezer forint költ­séggel és 220 ezer forintos árukészlettel új üzletet nyi­tott. Kékesén korszerűsítet­ték az üzletet és a terv az, hogy még ez év első felé­ben Lövőpetri üzleteit is korszerűsítik. Természetesen ezeket a terveket csak úgy lehet megvalósítani, ha az üzle­tek a tervezett forgalmat megvalósítják. Jó példája ennek a ruházati textilszak- üzlet, amely az elmúlt év­ben nyílt meg és 5,600.000 forintos tervét 1 millió fo­rinttal túlteljesítette. Ebben a munkában résztvett az üzlet minden dolgozója. Ud­varias kiszolgálásukkal, fi­gyelmességükkel öregbítik az üzlet jó hírét. Ez előse­gíti azt is, hogy a szövet­kezeti tagoknak részvényje­gyük alapján minél nagyobb összeget térítsenek vissza. A szövetkezetnek ebben az esztendőben Kisvárdán is nagy tervei vannak. „Va­dászkert“ elnevezéssel nyá­ri vendéglőt nyitnak a mozi szomszédságában. Tervük van egy zenéscukrászda lé­tesítésére is. Természetesen hiba is van még az áruellátásban. Ezek közé tartozik az, hogy a szövetkezeti italboltban nem tartanak hidegételeket. A népbüffé nincs ellátva megfelelően. Reméljük ezen rövidesen változtat a szö­vetkezet vezetősége és még ez évben javít az áruellátá­son. HOVÁN JÓZSEF tudósító, minél több újítással, éssze­rűsítéssel jelenjenek ott meg. Nem jelentek meg. Talán nem érdekli az üzem dolgozóit a kiállítás? Ezt nem lehet mondani. — Fedor Mihály elvtárs pél­dául hosszasan nézegette a fermentálógyáriak újításét, — egy motorkikapcsolót, amelynek segítségével meg­akadályozhatják a motor, leégését. Tehát van mit ta­nulni a kiállításon. Vagy talán nincs az üzerja dolgozóinak mit kiál­lítani? Ezt sem mondhat­juk, hiszen sok hasznos újí­tást alkalmaztak a villa­mossági gépeknél, aminek más üzemben is hasznát vennék. Ezért a nemtörődömségért nem jár dicséret a férfi- ruhakonfekció vezetőinek. De ugyanígy el kell marasz­talnunk megyénk téglagyá­rainak vezetőit, akik szin­tén nem képviseltetik ma­gukat a kiállításon. Elma­radt egy sor gépállomás, állami gazdaság. Nem je­lent meg kiállítási anyag­gal a villanytelep, a TITÁSZ sem. Pedig a trafóüzem ar­ról híres a megyében, hogy kiváló újítói vauinak. Annál érthetetlenebb ez a nemtö­rődömség, felületesség az üzem vezetői részéről. Vagy, talán félnek, hogy jó ta­pasztalataikat mások is, hasznosítani tudják? Ezért inem dicséret — megrovás 'járt *»• *• Oila^fifOiéia^al^éppetülfelek I N llSP—E|pg f^paiBa Jó határozatok születtek a nyírturai Vörös Hajnal MÍ £j|ÍgOgjÉ& Termelőszövetkezet vezetőségválasztó taggyűlésén §£§£» {rajaT*' Értekezlet a Földművelésügyi Minisztériumban a ta­MM* ««p vaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről, az új "*** termelőszövetkezetek megerősítéséről és az ezüst­kalászos tanfolyamokró (3. oldal) frmfil« 1Fejedelmek nélkül (5. oldal) Hírek (6. oldal) XIII. évfolyam, 21. szám Ali A 50 FILLER 1956 jannár 25, szerda V M

Next

/
Oldalképek
Tartalom