Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-21 / 299. szám

1955 december 21. szerda

NC P U P

:*

Hogyan készítjük mi a tervet ?

Irta: ZOLTÁN MIHÁLY, a nagyecsedi Vörös Csillag TSZ elnöke.

A tervkészítés nagyon fontos munka, mert terv nélkül gazdálkodni, hogy azt valóban gazdálkodásnak lehessen ne- \ ezni, nem lehet, hiszen még az egy holdas gazda is tervez. Mennyivel inkább a termelőszövetkezet, amely sokszáz, olykor többezer holdon gazdálkodik. Éppen ezért nagy felelősséggel, gonddal, az adottságok és lehetőségek alapos ismeretével kell végezni. Nem is egy ember munkája ez, hanem hozzáértő kollektíváé, ami a tagság érdekeinek és véleményének figyelembevételével dolgozik.

A mi 1955—56. évi tervünket a párt- titkár, a brigádvezetők bevonásává!, a gépállomás agronómusának, Czine Gusztávnak segítségével készítettük el.

Mivel kezdtük a munkát?

Először is a vetéstervet készítettük ei. Számításba vettük, hogy az elkövetkező időben növelni akarjuk állatállományunkat. (Van most 33 lovunk, ebből 7 csikó, 53 szarvasmarhánk, ebből 16 tehén, 10 sőre. 13 növendék és 20 egy éven aluli borjú, van 214 sertés, ebből 54 tenyészkoca, a többi süldő, 650 juh. 105 kacsa, 50 liba és 50 pulyka.) Ennek a számításunknak a vetéstervben tükröződni kell. Ügy döntöttünk, hogy 100 hold lóherénk legyen. Tavaly 50 hold volt. A lucernásunk területét is megduplázzuk, így lesz 10 hold. Magkenderből is 5 holddal többet vetünk, mini: az elmúlt gazdasási évben volt. így kellett csinálnunk, mert erre szorított ben nőnket az a tény, hogy több állatunk lesz, és a meglévő állatok hozadéka nagyon alacsony. (A fejősteheneknél az istállóátlag másfél liter volt legutóbb.) Ezen változtatni akarunk és 10 fejőstehénnel emelni kell tejadó jószágaink számát. A kukorica vetésterületét 12 holddal csökkentettük a szálastakarmányok javára, de kukoricánk azért lesz elég így is.

Az elmúlt évben 74 sertést hizlaltunk. Jövőre 100 darabot akarunk Hozzá a kukorica már biztosítva van. 140 darab malacot is eladtunk 15—20 kilós korukban. Ezt ezután nem így csináljuk, hanem felnevelünk minden malacot és a tenyésztörzset gyarapítjuk vele, vagy meghízlaljuk. A tehenek és lovak szaporulatát is megtartjuk ezentúl.

Igen fontos a vetésterv elkészítése mellett a termésátlagok megtervezése, viert ettől függ a tsz. jövedelme, de az állatállomány eltartása is. Minden rendelkezésre álló eszközzel biztosítanunk kell az elérhető legmagasabb terméshozamot. Az 1954—55-ös esztendőben 30 holdat trágyáztunk. Holdanként 200 mázsát hordtunk ki. 56-ra 125 holdat trágyázunk Jiieg holdanként 200 mázsányi trágyával. Tavaly 256 mázsa, műtrágyát használtunk fel, most 50 mázsával többet tervezünk.

A ránk következő évben minden terményünk átlagtermését növelni akarjuk.

de különösen a kukoricáét, a kalászosokét és a burgonyáét. A burgonyából el kell érnünk a holdankénti 100 mázsát. Búzából a nyáron 9.2, rozsból 12.4, ősziárpából 22.1. cukorrépából 172. burgonyából 80, magkenderből 7.2 mázsa termett. Mindezek termésátlagát lehet.é-: kell is emelnünk. Nem csak jó trágyát adunk alájuk, de jobban gondozzuk, ápoljuk is. Erre erőnk is jobban lesz hiszen máris 30 taggal többen vagyunk, mint tavaly ilyenkor. (A zárszámadás óta 24-gyel növekedett a taglétszám.)

Ezután rá kellett térnünk árra, ho; y mit is építünk, mit szeretnénk és miire futja erőnkből.

Magtárra feltétlenül szükségünk van. A nyáron is bajok voltak a raktározás körül. Emelni akarjuk a termésátlagokat, tehát emeljük a raktározási lehetőségeket is. Ez pedig egyféleképpen lehetséges: ha építünk. Más módját mi nem tudjuk találni. Építünk egy 50 va- gonos raktárt. A meglévő épületeket is javítani, tatarozni kell, ezt is l evettük a tervbe. Körülkerítjük a tanyaközpontunkat is — ez ugyan sem a termésátlagokat. sem a jövedelmezőséget nem fogja emelni, de a tsz. vagyonbiztonságát, a meglévő és születő értékeinek védelmét segíti majd. Tehát ez is szükséges. Tanyánk külső képe is szebb, vonzóbb lesz általa.

Ezután megterveztük, hogy mennyivel kell növelnünk a terméshozamok, az. állatállomány hezadéka és más jövedelmek számbavétele után a szövetkezeti vagyont, a különböző alapokat, a munkaegység értékét. A szövetkezeti a’ap a jövő évre 50 ezer forinttal növekedett az összvagyon pedig 406 ezerrel és így most 4 miliő 710 ezer forint. Szociális és kulturális alapunk nem volt eddig, az 56-os évben 18 ezer forintot biztosítunk erre. A jövő évben — így terveztük — 10 forinttal többet kell érnie egy munkaegységnek. Most az idén 39 forint 45 fillért ért. ebből 17 forint 21 fillér készpénz volt.

Azt is meg kell tervezni, hogy a munkák elvégzéséhez mennyi erőre és munkaegységre van szükség. Ezt pontosan és hozzáértéssel kell csiráin), különben később lesznek hibák: ha keveset terveztünk, akkor a tagság nem tud , ja elvégezni, ha túlsókat terveztünk, akkor a munkaegység sok lesz. de. a munka kevés, eredménye: kevesebbet ér. egy-egy munkaegység.

így mentünk végig pontról, ponti a mindenen, ami csak megvan, vagy szükséges egy olyan gazdaságban, mint a miénk. Át kelletett, hogy hasson-mi tv dónkét a felelősségérzet, mert é tervtől 620 hold termő föld haszna, a tsz. vagyonának, 128 tag jövedelmének növekedése függ. A tervkészítéskor egy r.agy gazdaság és 98 család jövő életét, boldogulását kellett megtervezni.

Az országgyűlés külügyi bizottsága ENSZ-fcl vételünkről

Az országgyűlés külügyi bizottsága kedden délben Ülést tartott.

Az ülésen Szalai Béla elvtárs, az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. mondott előadói beszédet a Magyar Népköztársaságnak az Egyesült Nemzetek Szervezetébe való' felvételéről.

— Népünk őszinte örömmel és nagy megelégedéssel fogadta az ENSZ közgyűlésének döntését — amely régi jogos kívánságot teljesített. Elsősorban a Szovjetunió lankadatlan erőfeszítéseinek köszönhető,; hogy a nemzetközi helyzet bizonyos enyhülése után a múlt héten az ENSZ-te való felvételek ügye is kijutott a zsákutcából. — mondotta többek között. — Az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének döntése ugyanakkor egyben győzelme mindazoknak az országoknak, amelyek a békéért, a népek barátságáért és a vitás kérdések .tárgyalások útján-való-megoldásáért küzdenek.

— Nem volt könnyű elérni a jogos felvételi kérelmek teljesítését. Az Egyesült Államok uralkodó' körei, melyek évek óta meg-' akadályozták a felvételeket, most látszólag visszavonultak, de helyettük po-: rondra lépett a kínai nép állal régen- elkergetett Csang Kaj-sek klikk. A Mongol Népköztársaság felvételének megvétózásával meghiúsították a 28 orrzág' együttes javaslatainak elfogadását. A Csang Kaj-sek klikk arcátlan fellépése nagy felháborodást váltott ki nemcsak a tagfelvételüket Váró országokban. Iranern a ENSZ-tagok túlnyomó többségében is. ■ j

A tagfelvétel a Magyar Népköztársaságlegszélesebb nemzetközi elismerését jelenti

— mondotta a továbbiakban.

— Ez ' a népi hatalom újabb clisme'rése. Annak tudomásul vétele, hogy hazánkban a munkások é; parasztok egyszer s mindenkorra lerázták a földes- urak és kapitalisták igáját és a maguk útját járják, a

szocializmus építésének út-! ját.

— Az Egyesült Nemzetek Szervezetébe való felvétel arra is rámutat, hogy

a Magyar Népközfársar ság kiil- és belpolitikája összhangban van a világszervezet alapokmányával.

— Felvételünk mutatja

hazánk megnövekedett

nemzetközi súlyát és tekintélyét. Látható, bogy a Magyar Népköztársaság következetes békepolitikája elismerésre talált és megbecsülést biztosít népünk számára. Az Egyesült Nemzetek Szervezetében való részvétel szélesebb nemzetközi érintkezést tesz lehetővé, módot nyújt arra, hogy diplomáciai, gazdasági és kulturális kapcsolataink fejlesztésével a teljes egyenjogúság és egymás érdekeinek messzemenő tisz-; leletfcentartása alapján

szélesebbkor« együttműködést valósítsunk meg más államokkal.

— Tisztában kel! lennünk azzal, hogy a megtisztelő ENSZ-tagság fokozott kötelességet jelent számunkra. Kötelez benniin- két arra, hogy hűen kifejezve népünk vágyait és törekvéseit

még ciszántabban, még nagyobb lelkesedéssel

és szívóssággal harcoljunk a népek közti őszinte barátságért és a teremtő békáért.

A Magyar Népköztársaság véleménye szerint ez a \ i tagszervezet nem lehet teljes mindaddig, amíg nincs a tagjai soraiban a tagságra jogosult olyan hatalmas állam, mint a Kínai Népköztársaság. Meg vagyunk győződve ar- i ról, hogy az Egyesült Nem-j zetek Szervezetének tagál- ; lámái, —- amelyek oly egységesen foglaltak állást 16! ország felvétele érdekében — hamarosan hasonló magatartást fognak tanúsítani a Kínai Népköztársaság ENSZ-íagsága és más bebocsátásra váró országok érdekében -is.

Számos más függő kér- j dés is megoldásra vár még. Ilyenek: az európai kollektív biztonság, a fegyverzet ! csökkentése, az atom- és | hidrogénfegyverek eltiltása, í a normális, megkülönbözte- ! lés nélküli kereskedelmi .ir.ncsolatck megteremtése. Népköztársaságunk korivá ry a ezekben a kérdésekben lámogaíja a Szovjetunió ismert javaslatait.

Szalai Béla beszédét így:

; végezte: befejezésül mág- j egyszer

etré dolgozó népünk báláját és köszönetét fejezzük ki a Szovjetunió kormányának,

| amslv kiharcolta számunk- . \ a. hogy e nemes célok I érdekében mi is egyenjogú I tagként tevékénykedhss- i síink az Egyesült Nemzetek

i p-r-.--a--’

Barcs Sándor, a magyar ENSZ- társaság aíemo.A<s, a j Magyar Távirati Iicda ve- | zérigazgatója szólt elsőnek ; az előadói beszédhez:

Rámutatott, hogy az el- ! múlt években 9 ízben fo- ; iyrmódiunk az ENSZ-be való felvételünkért, míg í végre a Szovjetunió hatha- ! tÓ3 t-'n-.c®a!ásával sikerült | ezt elérnünk.

— Tekintettel arra, — j mondotta. :— hogy a Szovi jetunió Legfelső Tanácsa i -több ülésszakon is foglalko- 1 zott Magyarországnak és a

cA köszwü ember /

(A kisvárdai járási kultárház színjátszó szakkörének

előadása)

Jókai. Mór egyik legközismertebb regényének dramatizált változata e színmű. A szabadságharc hősi korszakáról szól. Magasztos, nagy célokért küzdő igazembereket és aljas, hazátlan úri bitangokat ismerünk meg benne. A császárpárti Baradlay Kázmér- nak, a „kőszívű embernek” három fia és özvegye maradt hátra 1848 hajnalán. Az asszony férje halottas ágyánál megesküszik arra, hogy -mindenben ellenkezőjét cselekszj férje végakaratának. Ez az elhatározás vezérli, emeli naggyá. A forradalmi forgatagban ez serkenti arra, hogy fiait maga köré gyűjtse és a nemzet szolgálatába állítsa még akitor, ha az nagy harcot jelent.

Ez a hős asszony a darab sarkköve. Dr. Holló- házi Lajosné vállalta ezt a nagy szerepet. S teljes szívével igyekezett megoldani a feladatot. A körülményekhez képest sikerült is, mint ahogy Ödön; Richárd és .Tenő fiának (Nagy Topádra. Itt a jó színészi, játék nem tudta ellensúlyozni a rendezés hibáját. Sidegváry daliás, szép, de -g.vatlen t.ózépkorú zár fi. A rendezés főleg a kegyetlenséget húzva alá, a másik szempontot figyelmen kívül hagyta, igy egy percig sem völt kétséges, hogy Baradlayné joggal utasítja cl férje végakaratának azt a pontját, melyben hozzá akarja kényszeríteni ha! hát után Ridegváryhoz.

Talérrossy Zebulont Csu- toros Attila személyesítette meg. Ez a figura eléggé komikus Jókai elképzelése szerint is. A rendezők míg kemíkusabbá tették, ez néhány helyen groteszkké is vált. De azontúl mégis dicseiét illeti Csutoros Attilát, aki megbirkózott ezzel a nehéz feladattak Palvri.cz Ottót Becskereky János, Remigia nővért Bakajsza Istvánná, Lánghy-t dr Bállá Lajos játszotta. Jc színfoltjai voltak az előadásnak. De azt árulták cl nemcsak ők. hanem a többi mellékszereplők is. hogv

1 testvéri népi demokratikus országoknak az ENSZ-be 1 való felvételével és minden alkalommal melegen pártfogolta azt, helyes, ha mi, a magyar országgyűlés nevében a Legfelső Tanácsnak ezért köszönetét mondunk.

Ezután Mihályi! Ernő, a Hazafias Népfront; Országos Tanácsának főtitkára szó- I lalt fel.

A Hazafias Népfront Or- ' szagos Tanácsához, — mon- ] detta — a Béketanácshoz, a i Magyar ENSZ Társaság 1 Elnökségéhez százával ér- ' keznek naponta a távira- j lók, amelyekben nincs üres újjongás és lelkendezés, hiszen

nem ajándékot kaptunk az ENSZ többségétől, hanem jussunkat kaptuk meg,

(amelyet közel egy évtize- 1 den át jogtalanul mégta- j gadtak tőlünk — de a mél- j lóságteljes öröm hangján í fejezték ki érzéseiket az ENSZ-be való felvételünk j fölött.

Andics Erzsébet, az Or- : szagos Béketanács elnöke hangoztatta:

— Az ENSZ-be való felvételünk még szorosabbá I tűzi u eui .,wvj «.*

magyar nép és a szovjet.

: nép, Magyarország és a j többi népi demokratikus ! ország és az egész béke- szeretó emberiség között I Péter János leformál us ! püspök rámutatott arra, j hogy népköztársaságunk be- j rendezése mind politikai,

: mind gazdasági, mind v ilágnézeti tekintetben hüsé- J gesen tükrözi azokat az : alapelveket, amelyek az I Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányában és j az Egyesült Nemzetek Szer- j vezetőnek az emberi sza- ! badságjogokról elfogadott nyilatkozatában jutnak ki- ; fejezésre.

Erről a tényről a ma- I gyarországi egyházak hiva- ! tott képviselői is itthon és I külföldön, egyházi nemzet- 1 közi fórumokon is számos alkalommal tettek eddig és \ tesznek ezután is bizonysá- : got.

I A külügyi , bizottság végül határozati javaslatot fo- : gadott el, amely többek kö- ! zött a következőket tártál-'

: mázza:

! Az országgyűlés külügyi S bizottsága meghallgatta és ; elfogadta Szalai Béla elv- | társnak, a külügyi bizott- I ság elnökének beszámolóiát. A külügyi bizottság örömmel és megelégedéssel1 vett tudomást a Magyar Népköztársaságot ért nagy megtiszteltetésről, s az országgyűlés nevében köszönetét nyilvánítja elsősorban a Szovjetuniónak és azoknak az országoknak,! amelyek támogatták hazánk felvételi kérelmét, mindazoknak az államoknak, amelyek az ENSZ december 14-i ülésén Magyar- országnak az Egyesült Nemzetek Szervezetébe való bebocsátására szavaztak.

Magyarország képviselője elmondotta bemutatkozó beszédét az EHSZ-ben

Szarka Károly elvtárs rendkívüli - követ és meghatalmazott ' miniszter, a Magyar Népköztársaság képviselője az ENSZ-köz- gyülés 10. ülésszakának december 19-i ülésén, new* yorki időszámítás szerint déli 12 órakor elmondotta bemutatkozó beszédét.

. .nem'.fordítottak kellő gondot a rendezők a mellék- szcreplÓÁie. Pálit Takács Bertalan játszotta, jó felkészüléssel. Zichyt Kovács Gábor. Ot .külön is dicsérni kell kimért mugaiai .ásáért. PállXy Lajos Haynauja hiteles jó alakítás volt. Dí- ; csérétől érdemel minden szereplő, hiszen három hónap kemény munkájának 1 eredménye volt e jó elő- i adás, ..

I A díszletek nagyjából jelképesek voltak. Ez nem ' ,is. volna baj, • mert jelképes díszletekkel sok min- j dént meg lehet oldani. —

■' Csakhogy a jelképes dísz- I letek beállítása is’ túlságosan -hc-sszú időt. v'ett igényibe. E darabnak az a jet- :■ iegz2cége. hogy rövidek, pergőek a képek. Itt nehéz- : késsé tette az előadást a ; sok szünet.

A rendezőkről szólva: : Páli'fy Lajos és dr. Hollóit, -v 1 ' ícs . megdolgoztak

• > -r:korért. Ha ezt úgy fejlesztik tovább, hogy még

: ! .r , ’-el nyúlnak , 1 a következő darab rendezé- i iáhez,; nágvobb lesz a si- . kor is. Mindent összevetve, i jó kezdetűén) ezés és a kö- : rülményekhcz képest jó l előadás volt a kisvárdai

• kultúretthenban.

H. Szabó József.

zsef, Szemesük János, Dima Attila) és sikerült azonosulni szerepével. Közülük legjobban Richárdot (Szemcsék János) kell kiemelni. Az ő színészi játéka sokszor elfeledtette, hogy ön- tevékfeny színjatszócsop.. tagja. Ezt mondhatjuk el Várnagy Máriára is, aki Lindenwald Edit szerepét játszotta. Kedves, bájos, természetes volt.

Alphonsinet Akáb Istvánná tolmácsolta. Ez a legnehezebb női szerep. Egy szívtelen szép nőt kell játszani, akiről a közönségnek már az első megnyilatkozása után olyan véleménye alakuljon ki, hogy nem szeretne ilyen nőkkel az életben találkozni.. Akáb Istvánná jól megoldotta feladatát. Kétszínűségét, már p.z első pillanatokban megsejtette a nézőkkel. —■ Anyját Plankenhost Anto- niettet Mblnár Mária alakította. Jó, de kicsit fiatal volt és ezt mozgásban is éreztette.

Ridegyáry Bencét Tere- bessy József vitte szín-