Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-21 / 299. szám

V i)ilaq.~proletariat ep&esulfeUk f AZ MDP SZABOLCSfSZATMÁRMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 299. szám ARA 50 FILLER 1955 december 21, szerda A inai számban : Minden párttag kötelessége a tanulás (2. oldal) Az országgyűlés külügyi bizottsága ENSZ-felvételünk­ről (3. oldal) Hogyan készül a nagyecsedi Vörös Csillag TSZ-tervc? (3. oldal) A kőszívű ember liai. A kisvárdai szín .játszó szakkör előadása (3. oldal) Mit kell tudni az iskolás gyermekek tuberculin vizsgálatéról? (4. oldal) Sztálin születésének hetveMiatodik évfordulóidra Hetvenhat évvel ezelőtt született Joszif Visszáriono- vics Sztálin, korunk nagy államférfia, gondolkozója, hadvezére és forradalmára. J. V. Sztálin hű és méltó tanítványa volt Leninnek, a forradalom lángeszű had­vezérének. Sztálin mindig és mindenütt meggyöződé- ses leninista maradt, kö­vetkezetesen védelmezte a lenini eszméket, folytatta Lenin halhatatlan ügyét. J. V. Sztálin a marxiz­mus kiváló teoretikusa volt. Általánosította a Szovjet­unióban folyó szocialista építés gazdag tapasztalatait, a nemzetközi felszabadító mozgalom tapasztalatait s az új viszonyokra alkal­mazva alkotó módon to­vábbfejlesztette a marxi­lenini tanítást, számos kér­désben új következtetések­kel gazdagította a forradal­mi elméletet. Sztálin a Kaukázuson túl kezdte forradalmi munkás­ságát abban az időszakban, amikor Lenin megindította Oroszországban a harcot a marxista párt létrehozá­sáért. A fiatal forradalmárt már munkássága első lépé­seitől kezdve a Lenin for­radalmi lángeszébe vetett szilárd hit hatotta át, tán- toríthatatlanul haladt a lenini úton. Az Októberi Forradalom előkészítésében és irányítá­sában. a szocialista állam építésében Sztálin a nagy Lenin fáradhatatlan segítő­társa volt. Abban az időben, amikor « szovjet állam létrejött és erősödni kezdett, a pártnak az államépítésben mégnem voltak tapasztalatai, min­dent elölről kellett kezdeni. A sok külső és belső ellen­ség igyekezett megzavarni a szovjet embereket abban, hogy új alapokon, nagy- birtokosok és tőkések nél­kül építsék fel új életüket. Sztálin hűséges támasza volt Leninnek, segítette őt abban, hogy megszervezze és Irányítsa a fiatal szovjet köztársaság védelmét az imperialista intervenciósok és a fehérgárdista hordák ellen. Sztálin a nemzetiségi ügyek népbiztosaként köz­vetlenül irányította a le­nini nemzetiségi politika valóraváltását, azét a poli­tikáét, amely egyetlen test­véri családba fogta össze az ország népeit. A párt Lenin vezetésével előkészítette a szovjet köz­társaságok egyesítését egy egységes szovjet államban: a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetségében. A Szovjetunió megalapítása a szovjet állam megerősö­désének jelentős mérföld­köve volt. V. I. Lenin kidolgozta a tudományos an me galapo­zott programot, arra, hogy a gazdaságilag elmaradt Oroszországot élenjáró szo­cialista nagyhatalommá változtassák. E program előírta az ország szocialista iparosítását, a nehézipar minden irányú fejlesztését, a népgazdaság villamosítá­sát, a mezőgazdaság szo­cialista átalakítását és a kulturális forradalom vég­rehajtását. Lenin halála után a párt és a szovjet nép ellenségei — a trockista-zinovjevista árulók, a burzsoá naciona­listák, majd a jobboldali kapitulánsok — elkesere­dett harcot indítottak a párt ellen és igyekeztek letéríteni a lenini útról, vissza akarták állítani a szovjetek országában a tő­kés rendet. A párt Köz­ponti Bizottsága J. V. Sztá­lin vezetésével megsemmi­sítette az árulókat és ka- pitulánsokat, megvédte a nagy lenini zászló tisztasá­gát. Sztálin „A leninizmus alapjai”, „A leninizmus kér­dései” című elméleti mű­veiben, a pártkongresszuso­kon és konferenciákon mondott beszámolóiban fá­radhatatlanul propagálta és védelmezte a leninizmus eszméit, megvédte a nagy forradalmi tant az ellenség merényletei ellen, példát mutatott arra, hogyan kell óvni Lenin eszmei öröksé­gét. J. V. Sztálin műveiben tovább konkretizálta Le­nin szövetkezeti tervét, szá­mos fontos tételt vetett fel az agrárkérdés elméleté­ben, s azokat továbbfejlesz­tette. így például leleplez­te a kisparaszti gazdasá­gok „szilárdságának” anti- marxista elméletét, megin­dokolta, hogy miért kell áttérni a mezőgazdaság tel­jes kollektivizálásának po­litikájára és ezen az alapon megszüntetni a kulákságot mint osztályt; feltárta a mezőgazdasági artelnek, mint a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek f'5 for­májának szerepét. Sztálin, mint a párt ki­váló teoretikusa, a nemze­tiségi kérdésben tovább­fejlesztette a nemzetek marxista-leninista elméle­tét, megmutatta a burzsoá és a szocialista nemzetek keletkezési körülményeit és jellemző vonásait, megma­gyarázta a népek közti ba­rátságnak, mint a szovjet társadalmi fejlődés egyik mozgató erejének jelentő­ségét. J. V. Sztálin az új törté­nelmi körülményekre alkal­mazva, új tételekkel gazda­gította művében a marxista- leninista elmélet más kér­déseit is. A Szovjetunióban folyó szocialista építés konkrét tapasztalataiból ki­indulva továbbfejlesztette a marxizmus-leninizmusnak a szocialista társadalom tör­vényeire és a kommuniz­mus legfelső szakaszába való fokozatos átmenetre vonatkozó elméletét. A proletárdiktatúra marxis­ta-leninista tanából kiin­dulva, a párt. J. V. Sztá­lin vezetése alatt igen nagy figyelmet fordított a szov­jet állam megerősítésére, védelmi képességének foko­zására. A Nagy Honvédő Háború mutatta meg, hogy milyen óriási jelentősége volt ennek a szovjetország sorsa szempontjából. A Szovjetunió győztesen ke­rült ki ebből a háborúból és ez újból bebizonyította a ' szovjet társadalmi és ál- j lami rend óriási életerejét, | a pártpolitika bölcsességét j és előrelátását, a szovjet emberek készségét, hogy j merészen megvédelmezik a szocializmus nagy vívmá­nyait. A Sztálin-vezette Nagy Honvédő Háború döntő for­dulatot hozott egy sor más nép — köztük a mi né­pünk — sorsában is. A Szovjet Hadsereg katonái űzték ki hazánkból a né­met fasisztákat és csatló­sait, ők zúzták szét a re­akciós államgépezetet és teremtettek lehetőséget ah­hoz, hogy új élet sarjadjon a háborús romokon. Sztálin és a bölcs szovjet diplomácia a háború idején is számtalan tanú jelét adta a magyar nép iránti meg­becsülésének. Visszakerül­tek Magyarországra az 1848—49-es szabadságharc zászlói. A Szovjetunió óva intette a magyar népet at­tól, hogy háborúba keve­redjék a fasizmus oldalán. Az intő szó akkor kevesek­hez jutott el, keveseknél talált meghallgatásra. Hit­ler oldalán Magyarország is megtámadta a Szovjet­uniót. És amikor harctérré lett Magyarországokkor sem mint hódítók léptek az or­szág földjére. Nem. Felsza­badítók. Hogy mi a kettő között a különbség, az első perctől éreztük. Megindul­tak a szovjet gabonaszállít­mányok az éhező magyar nép számára. Aztán jött más is. Gépek az iparnak, bá­nyafa, vasérc. A magyar dolgozó nép ráébredt, hogy nagy eredményekre képes, ha társadalmát a Szovjet­unióéhoz képest rendezi be. Ehhez is megkaptuk a se­gítséget. A Szovjetuniótól tanul­tuk a proletárállam megal­kotását, a szocialista iparo­sítást, a mezőgazdaság szo­cialista átszervezését. Anya­gi, erkölcsi és kulturális segítséget kaptunk mind­ehhez. Magyar szakembe­rek mentek tanulmányútra a Szovjetunióba, szovjet tudósok jöttek hozzánk, hogy átadják tapasztalatai­kat. Tizenegyedik éve, hogy a magyar nép maga sáfárko­dik a Szovjetuniótól kapott szabadsággal, függetlenség­gel, békével. Nem telt el zökkenő nélkül ez az évti­zed. Vannak még most is hibák, de ahogy eredmé­nyeinkről sugárzik Sztálin neve, az ő tanításai szerint úrrá tudunk lenni nehéz­ségeinken. A magyar nép kegyelet­tel meggyászolta a halott . Sztálint. S munkájával, a szocializmus építésével bi­zonyítja, hogy a lenini- ' sztálini eszme örökké él. Levél Vedres András elvtárshox, « tiísárosnainényi Vörös C&illug Termelö&söretkexet tagjához KEDVES VEDRES ELVTÁRS.' Sztálin emlékét idézzük ma. Olyan emberét, aki bár eltávozott közülünk, de akinek tanítása, ragyogó szelleme itt él közöttünk, vezet bennünket, nap mint nap elevenen hat. Igen, a győzelmes szocializmus, a kommunizmus építőinek nagy vezére lángoló fáklya­ként mutatja ma is az utat. Igen, te is beszélgettél vele, neked is üzent néhány héttel ezelőtt — a sztálini emberek, útján. Szovjet em­berek, ukrán küldöttek jártak Vásárosnaményban s te a vásárosnaményi Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagja hosszan és barátion, beszélgettél Kapkó Ferenc elvtárssal, a tiszasalamoni Vorosilov kolhoz elnökével, a szocialista munka hősével. Csordultig telt a szíved a testvéri barátság nemes örömével s jó borral a poharad, örömmel és pohárral éltettétek nagyszerű, új életünket, a dicsőséges sztálini kor boldog szülötteinek életét. Milyen örömmel újsá­goltad a kolhozelnöknek, hogy 300 munkaegységet sze­reztél az idén, és a munkaegység-valuták 38.000 forin­tot jövedelmeztek ebben az esztendőben, s családoddal új ház, új otthon építését kezdhetted meg. Micsoda változás is, ha belegondolunk! Tomcsányinak, a ke­gyetlen földesúrnak a földjén új élet bontja virágait s ily bőséges gyümölcsöt terem. Mintha mosolygott volna Sztálin arcképe a falon. Aztán megkérdeztük a kolhozelnököt, hogy miként is állnak a Vorosilov kolhozban. Kapkó elvtárs felso­rolta, hogy 815 hektár földdel alakult meg a kolhoz, amely ma az egész falut egyesíti. Szép jószágállomá­nyuk van — többek között 165 fejőstehenük. Ez külö­nösen téged érdekelt s kiderült, hogy a Vorosilov tag­jai nagy gondot fordítanak a szarvasmarha-tenyész­tésre. Amennyire csak lehetett, gépesítették, villamosí­tották az állattenyésztő munkát. Sínen szaladó csillék szállíják a takarmányt az istállókban, viszik ki a trá­gyát, külön takarmányozó konyhája van a kolhoznak. A takarmányellátás? Már idejében 10 tonna silót ké­szítettek el tehenenként. A tejhozam? Négyszer fejnek naponta és a fejest átlag 2000 liter. Nagyban hozzájá­rult a fejlett állattenyésztés ahhoz, hogy a kolhoznak 2 millió 500 ezer rubel évi jövedelme van! Lám, így dolgoznak, igy gazdálkodnak Sztálin neveltjei. S akkor amikor Kapkó elvtárs mindezt elmondta neked, a bölcs sztálini tanítás fénye sugárzott feléd. Eszrevetted-e? Gondolkodtál-e rajta? Elmondtad-e a termelőszövetkezet tagjainak? Mert fontos és hasznos tanulságokat jelentenek ezek a szavak, tények a vásárosnaményi Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagjai számára. A ti termelőszö­vetkezetetekben bizony kicsi gondot fordítanak a közös vagyon növelésére, a jövedelmezőség fokozására — az állattenyésztés fejlesztésére. Hiszen alig van szarvas- marhátok, fejőstehenetek, még kimondani is szégyellt az ember a számukat. S ami van, azzal se törődtök sokat. Hogy mást ne mondjak, a régi egyéni módon kétszer fejtek naponta... Lám, Sztálin figyelmeztetett benneteket! Jóakaratú tanító módján, Kapkó elvtárs útján. Kedves Vedres elvtárs! Ne haragudj, hogy ilyen hétköznapi dolgokat, mondok ma el, Sztálin születésének évfordulóján. Ne haragudj, hogy még azt is hozzáteszem: Kapkó elv­társnak a felesége, akinek négy gyermeke van, szin­tén rendszeresen dolgozik a kolhozban, mint sertés- tenyésztő és ebben az évben 500 munkaegységet szer­zett — és hogy a te feleséget, meg sok más szövetke­zeti tag felesége nem veszi ki részét a közös munká­ból akkor sem, ha tehetné-. Igen, hétköznapi dolgokról szól ez a kis levél, de éppen az ilyen hétköznap', dolgokon múlik az, hogy tőlünk, a hétköznapok do'qo. embereitől függ a szo­cialista haza felépítése. S ezt a tanítást jól meg kell szívlelnii A baráti találkozón azt Ígérted, hogy ti, a. Vörös Csillag tagjai levelet írtok majd a tiszasalamoni Voro­silov kolhoz tagjainak. Írjátok meg minél előbb ezt a levelet és számoljatok be arról: a győzelmes sztálini úton jártok és minél el"bb felvirágoztatjátok saját termelőszövetkezeteteket. így emlékeztek a legméltób­ban a nagy Sztálinra. Elvtársi üdvözlettel: SOLTÉSZ ISTVÁN.'

Next

/
Oldalképek
Tartalom