Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)
1955-12-20 / 298. szám
N f r L A f* 1955 december 24k kedd PÄRTEPITES Népnevelők tanácskozása Nyírbátorban Előadások „A munkás-paraszt szövetség és a mezőgazdaság szoeialista átszervezése44 címmel A nyírbátori járás népnevelőit a járási párt-végrehajtó bizottság tanácskozásra hívta. Hasznos volt ez a tanácskozás,, hiszen, mint Meglécz Jénosné elvtársnő, nyírbátori pártmunkás elmondotta: „A pártszervezetek az utóbbi időben elhanyagolják a dolgozók között végzendő felvilágosító munkát, nem foglalkoznak a népnevelőkkel, nem tartanak rendszeresen népnevelő értekezletet.” A tanácskozás azt a célt is szolgálta, hogy a pártbizottságok és pártszervezetek figyelmét felhívja a pártmunka e fontos területére. Magyarázzák a népuevelők sokoldalúan a párt szavát! csillésére, a közös munkára kell nevelni a szövetkezeti tagokat. |Mert mint mondotta: „Tőlünk függ, hogy milyen ! lesz a termés“. Hasznos megfigyeléseket mondott el az értekezleten Laczkó Mihály elvtárs, a nyírcsászári Haladás Termelőszövetkezet népnevelője. Többek között ezeket mondotta: — A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése, a békekölcsön-jegyzés azt tanúsítja, hogy nagy szükség van a kommunisták felvilágosító, nevelő munkájára. Ennek ellenére még mindig kampányszerűen folyik a népnevelő munka. Vagy csak az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokkal foglalkoznak a népnevelők, s elhanyagolják például a szövetkezeti fegyelemért folytatott harcot, vagy fordítva. Pedig a termelőszövetkezeti népnevelőknek együtt kell végezni e feladatokat. Vannak olyan népnevelők, akik csak a begyűjtésről beszélnek, de elfeledkeznek a termelőszövetkezetek fejlesztéséről. Ez is helytelen. A népnevelőknek sokoldalúan kell magyarázni a párt szavát, tanítását. Persze, ehhez az kell, hogy a népnevelők tájékozottak legyenek, ismerjék a rendeleteket is. Laczkó elvtárs javasolta, hogy a népnevelőket legalább kéthetenként tájékoztassák az új rendeletekről, határozatokról. Végezetül elmondta, hogy van miről beszélni a termelőszövetkezetek fejlesztése érdekében. Megemlítette, hogy a Haladásban 12 családnak van már rádiója. „Bízui kell a dolgozó etnberekbeu...“ Felszólalt a tanácskozó-' bízni kell ' a dolgozó embe- . son Dani Miklós elvtárs,, a rekben, a vezetőknek fi- ■ községi tanács végrehajtó! gyelembe kell venni a dol- bizottságának titkára 1§. Elmondottá, hogy a VI. j Békekölcsön jegyzése alkalmával nagy segítséget adtak a népnevelők, azonban a befizetés szorgalmazását már elhanyagolták. Pedig, ha a nyírbátoriak már befizették volna a jegyzett összeget, akkor a visszamaradó 50 százalékból már egy kilométeres járdát lehetett volna építeni és két kútat létesíteni. Mindezt írem mondták el a ,,A munkás-paraszt szövetség és a mezőgazdaság szocialista átszervezése” címmel az alábbi helyeken és időpontokban lesznek előadások megyei pártbizottsági előadókkal az agi- tációs kollektívák, népnevelők és propagandisták számára: „Meg kell szilárdítani a termelőszövetkezetek munkaerkölcsét44 gőzök véleményét. A nyírbátori községi tanács meg-, választása óta már 30.000 forint értékű társadalmi' munkát tudott megszervezni, elvégezni. — Vannak nálunk jó népnevelők. Májer Lajos elvtárs már húsz egyénileg dolgozó parasztot győzött meg a szövetkezeti gazdálkodás előnyéről ; — mondotta Dani elvtárs — | ez is bizonyítja, hogyha dolgoznak a népnevelők, Baíai Béla elvtárs, a pi- ricsei Kossuth Termelőszövetkezet elnöke a termelőszövetkezetek megszilárdításáról beszélt s arról: hogyan segíthetik ezt elő a népnevelők. Elmondotta: A népnevelő munka célja a termelőszövetkezeten belül, hogy megértesse a tagokkal: a termelőszövetkezet az övék. El kell érni, hogy minden szövetkezeti tag gazdának érezze magát. Meg kell szilárdítani a termelőszövetkezetek munkaerkölcsét. Mi is így értünk el jó gazdasági eredményeket — így értük el, hogy több, mint 42 forintot ér egy munkaegység. A szövetkezeti tagok valutának tartják a munkaegységei s bátrabban, büszkébben hívják fel erre az egyénileg gazdálkodó parasztok figyelmét is. Felszólalt Borszéki Mihály elvtárs, a nyírbátori Lenin Termelőszövetkezet tagja is. Elmondotta, hogy mint húsz holdas középparaszt lépett be a termelő- szövetkezetbe. Nem volt rossz gazda, mindenki becsülte, de most még nagyobb a becsülete és semmi pénzért nem cserélné tel a szövetkezeti életet nz egyénivé]. Majd arró! beszélt, hogy a pártszervezeteknek, a népnevelőknek nemcsak az egyszerű tagokat, hanem a vezetőket is nevelni kell a termelőszövetkezetekben, hogy azok valóban meg tudják állm a helyüket becsülettel. Végezetül arra hivta fel a pártbizottságok, pártszervezetek figyelmét, hogy soha ne vegyék le a szemüket a termelőszövetkezetekről ! „iolunk tugg, hogy milyen lesz a termés“ Sitku Sándorné kislétai termelőszövetkezeti tag ér rtekes felszólalása hangzóit el ezután: „Nálunk negyven forint egy munkaegység értéke. Az én háztáji gazdaságomban 1000 öl föld 10 mázsa kukoricát termett — a szövetkezeti föl- j dekről holdanként 30 má- j zsát takarítottunk be. Pe- dig a háztáji kukoricát is jól megműveltem, többször j kapáltam ..." Ezután arró]j beszélt Sitku elvtársnő,! hogy türelmes agitációval a közös vagyon megbe- I népnevelők. Ezután arról j akkor gyorsabban születnek beszélt Dani elvtárs, hogy‘meg az eredmények! Számos felszólalás hangzott még el a tanácskozáson. Helyes volt tehát megszervezni. Nagy hiba azonban, hogy egyes pártbizottságok, párt vezet ősegek nem küldték el községük legjobb népnevelőit a tanácskozásra. Nyírlugosról, Nyírbáltekről, Encsencsről, Nyírbogairól, Nyírmihálvdiból, Penészlekről, Pccspetribői, Ombolyból nem jöttek el a tapasztalatcserére az agitátorok: Encsencsről csak a Sőrés-tanyáról jött egy népnevelő. Ez azt bizonyítja, hogy Páka Ferenc elvtárs, a nyírlugosi pártbizottság titkára, Lukács György elvtárs, az encsencsi pártbizottság titkára, Vajdics János elvtárs, a nyírbélteki pártvezetőség titkára, Bedé Béla elvtárs, a nyírmihálydi pártvezetőség titkára és még többen, még mindig nem ismerték fel eléggé az agitációs munka nagy jelentőségét. Ehhez hozzájárult az is, hogy a járási párt-végrehajtó bizottságon ■ még mindig nem elég kolléktív a munka, s a népnevelőkkel való foglalkozást bizonyos mértékben reszort feladatnak tekintik. Más osztályok munkatársai, mint Fodor és Dandár. elvtársak például nem segítették a tanácskozás megszervezését: az ő területükről nem is jelent meg egyetlen népnevelő sem. Tanulni kell ezekből a rossz tapasztalatokból is, hogy a közeljövőben mégfelelő, színvonalra lehessen emelni az agitációs munkát a nyírbátori járásban is. Nyíregyházi járás Oroson december 21-én este 6 órakor: Papp Julia Napkoron december 21-én este 6 órakor: Valent Sándorné Nyírpazonyban december 22-én este 6 órakor: Farkas Kálmán. Baktalórántházi járás Nyírjákón december 21-én este 6 órakor: Zajtai Antal Vaján december 21-én este 6 órakor: Nagy Sándor Őrben december 21-én este 6 órakor: . .Szokolai Sándor Nyírbátori járás Nyírbogáton december 21-én este 6 órakor: Bálint Lajos Nyírgelsén december 21-én este ti órakor: Balogh Bertalan Nyírmihálydiban december 21-én este 6 órakor: Gönczi Balázs A tiszalöki, a kemecsei. a kisvárdai, a vásárosna- ményi, a nagykállói, a mátészalkai, a fehérgyarmati és a csengeri járásba a megyei pártbizottság december 29-én küld előadókat. Kisvasutak épülnek a megyében Az országban évtizedeken kérésziül egyik legmostohább vidék volt az a terület, meiv a Tiszántúl északkeleti sarkában, a Tisza és Fehérgyarmat között terül el. A legtöbb községet még ma is jobbára földút köti össze. Az Üt-, Vasúttervező Vállalat tervei alapján megkezdődött ennek a 400 négyzetkilométer nagyságú területnek gazdasági vasúttal való kiépítése. A 40 kilométer hosszúságú vasútvonal első, Jánkmajtiitól Csaholtig terjedő szakaszának építésével a Kotró és Vasútépítő Vállalat dolgozói már a jövő év első négj edévében' elkészülnék. A jövő évben épül meg Csabaiétól Fehérgyarmatig, illetve Tiszabecsig futó kisvasúti vonalszakasz. Az új gazdásági vasútvonal 8 akarni gazdaságót, igen sok termelőszövetkezeti csoportot és közel 30 községet kapcsol ma.id b® a vasúti forgalomba. A dolgozó parasztasszonyok megyei értekezlete Az elmúlt napokban megyei értekezletet tartoltak Jól sikerült a műszaki értekezlet az Építő- és Szerelőipari Vállalatnál A Megyei Építő és Szerelőipari Vállalat műszaki dolgozói megvitatták nz 19E6. évi tervüket, s meg kó/r. cbbről az első negyedévi feladatokat. Egri Gábor főmérnök ismertette a tervet. Előbb azonban foglalkozott a vállalat műszaki dolgozóinak elmúlt havi munkájával. — Megdicsérte többek között Vojsánszky József műszaki dolgozót. Körzetének dolgozóival együtt a havi tervet 112.5 százalékra teljesítette. A főmérnök ugyanakkor bírálta azokat a műszaki dolgozókat, akik nem tartottak fegyelmet a hozzájuk tartozó építkezésen és a tervteljesítéssel elmaradtak. Az ilyen műszakiak között szerepelt Weibli Zoltán művezető. A műszakiak nem kielégítő munkájára mutat az, hogy a vállalat november havi tervét csupán 95.1 százalékra teljesítette. Az első negyedévben a korábbi szervezéssel ellentétben négy építésvezetőségre osztják a vállalat működési területét. A vállalat jövő esztendei terve alacsonyabb, mint az 1955. évi volt, azonban az ideinél sokkal feszítettebb az önköHségcsökkentqsi terv. A vállalat jövő évi tervében tatarozási, felújítási munkák, átalakítások és kisebb beruházási munkák szerepelnek. A város területén mintegy 3 millió forintot kitevő tatarozási munkát fognak végezni. A műszaki értekezlet legtöbbet a szállítási problémákkal foglalkozott. Ez a kérdés a legégetőbb a vállalatnál. Bár sok értékes javaslat hangzott el a szállítási problémák megoldására vonatkozóan, még több javaslatra van szükség. 22 hozzászóló foglalkozott azzal, hegy az anyagok szállításában meglévő rendszertelenség mennyire hátráltatta eddigi tervük teljesítését. A jövő évre ezt a hibát nem akarják magukkal vinni. Közel . félszáz javaslat hangzott el az értekezleten. Legtöbbjük bekerült a műszaki fejlesztési tervbe. — Különösen értékes volt Soltész Béla hozzászólása, aki négy javaslatot tett. A jövő évi jó munkához nagy szükség van a vállalatnál az egyösszegű munkautalványozás rendszerének kiszélesítésére és továbbfejlesztésére, a munkaigényes munkák gépesítésére, az élenjáró munka- módszerek széleskörű eller- :'csz‘ésc;o cs bevezetésére. az előregyártott épületelemekkel való építés meghonosítására, és nem utolsó sorban olyan újítások alkalmazására, melyek import-anyagok, — különösen a faanyag pótlását, illetve helyettesítését segítik elő. Ilyen javaslatok szép számmal elhangzottak az értekezleten. Szó volt arról is, hogy a tervismertető értekezletet munkahelyenként meghatározott napokon tartják majd meg. Az üzemi bizottság elnöke elmondotta, hogy hogyan akarnak javítani az üzemi szakszervezet munkájában lévő fogyatékosságokon, a dolgozók közötti felvilágosító munkán, a verseny jó megszervezésén, a verseny nyilvánosságának biztosításán, és nem utolsó sorban, hogy milyen segítséget fognak adni a dolgozóknak, az élenjáró munkamódszerek alkalmazásához és terjesztéséhez. Az üzemi pártszervezet titkára lelkesítette a műszakiakat, hogy mozdítsák elő a tervismertető értekezletek sikerét, keltsék fel a dolgozók segíteniakará- sát, újítási kedvét, egyszóval: álljanak az új ötéves terv megindításáért folyó harc élére. ten mintegy 60 dolgozó nő vett részt, túlnyomó többségben termelőszövetkezeti tagok. A beszámolót Bán György elvtárs, a megyei tsz-szer- vező osztály vezetője tartotta. Részletesen kifejtette a nagyüzemi gazdálkodás jelentőségét. Értékelte azokat az eredményeket, amelyeket ebben á gazdasági évben értek el termelőszövetkezeteink. Néhány számadatot említett meg, amelyek világosan megmutatták a szövetkezeti gazdálkodás fölényét. Ez évi terméseredmények: ísz-ek egyéniek búza 9.3 q 9.1 q rozs 9.1 q 7.5 q ősziárpa 11.4 q 10.5 q Vannak olyan tsz-ek, amelyek a megyei termelési szintet jóval túlszárnyalták. Az encsencsi Üj Élet TSZ például búzából 10 mázsás termésátlagot ért el. A szabolcsbákai Petőfi több mint 16 mázsát termelt holdanként búzából. Burgonyából is hasonlóan szép eredményeket értek el. A beszíereci Üj Barázdában 162, a császárszállási Ü.i Alkotmányban 140 mázsás átlagtermést értek el. A továbbiakban a nők szerepéről beszélt, arról, milyen nagy feladatokat vállaltak magukra asszonyaink a termelésben. — Megemlítette például, hogy a nyírbogdányi Partizán TSZ-ben 25 nő 200 munkaegységnél többet szerzett fejenként, a mándoki 71 Éves Évfordulóban pedig Kelemen Sándorné egymaga 700 munkaegységet szerzett. Ezek a példák arról tanúskodtak, hogy asszonyaink megálltak helyüket a termelésben. S mégis, a vezetésben sok helyen háttérbe szorul a nők szava. A helyi párt- szervezetek és az MNDSZ- szervezetek segítsenek kijavítani ezt a nagy hibái. A nők ugyanolyan kötelességüknek érezzék a tsz-mozgalom kibővítését. mint a férfiak. A termelőszövetkezeti asszonyok teremtsenek sokkal szorosabb kapcsolatot az egyénileg dolgozó nőkkel. — Mondják el nekik, milyen életük van a tsz-ben, menynyi jövedelmet értek el, milyen munkát végeznek. A beszámoló után 18 hozzászólás hangzott el. Főleg termelőszövetkezetben dolgozó asszonyok beszéltek, s elmondták, milyen szép jövedelmük volt az idén. özvegy Bohácsi Balázsné elmondta nagy boldogságát: más termények mellett 18 mázsa búzát, 6 mázsa árpát kapott a tisza- vasvári Petőfiben. Lelkesen vállalta, hogy ismerősei körében szószólója lesz a tsz-mozgalomnak. Kretenacher Istvánná úgy jött el Mátészalkáról, mint egyénileg dolgozó paraszt- asszony, és úgy ment haza. mint tsz-tag. Két lányával és fiával belépett a tsz.-be. Müller Béláné is ígéretet tett arra, hogy Vencsellőre hazaérve belép a Szabadság tsz-be. Sokan vállalták, hogy a termelőszövetkezeiben asszonymunkával javítanak az állattenyésztés eredményein. a dolgozó parasztasszonyok! a TTIT-ben. Az értekezleo
