Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-20 / 298. szám

Világ, prole távjai egyesüljelek! XII. évfolyam, 298. szám ÁRA 50 FILLÉR 1935 december 20, kedd r A mai számban : Népnevelők tanácskozása Nyírbátorban (2. oldal Téli teendők a gyümölcsösökben (2. oldal) Szovjet-afganisztáni közös nyilatkozat (3. oldal) Sport (4. oldal) ___________________ A Szovjetunió jókívánságai a Magyar Képköztársaságnak az ENSZ-be történt felvétele alkalmából J. V. Andropov, a Szovjetunió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete kormánya és a saját nevében szerencsekfvánatait fejezte ki Bol- doczki János külügyminiszternek a Magyar Népköztár­saságnak az ENSZ-be történt felvétele alkalmából. Diplomáciai képviseletek jókívánságai A Magyar Népköztársaságnak az ENSZ-be tör­tént felvétele alkalmából kormányuk nevében sze- rencsekívánataikat fejezték ki Boldoczki János kül­ügyminiszternek a Kínai Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Román Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, az Albán Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság magyarországi képviseletének vezetői. Nehru miniszterelnök üdvözlő távirata HEGEDŰS ANDRAS Őexcellenciája, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének, Budapest Boldogan értesültem arról, hogy Magyarországot felvették az Egyesült Nemzetek Szervezetébe és sze- rencsekívánataimat küldöm önnek ebből az alkalom­ból. örömmel tekintek az ENSZ munkájában az ön kormányával való együttműködés elé. Szívélyes üdvözlettel: Dzsavaharlal Nehru. A Csehszlovák Köztársaság külügyminiszterének távirata Vaclav David, a Csehszlovák Köztársaság külügy­minisztere táviratban fejezte ki jókívánságait Bol­doczki János külügyminiszternek a Magyar Népköz- társaságnak az ENSZ-be történt felvétele alkalmából. A csehszlovák külügyminiszter táviratában megálla­pítja, hogy a Magyar Népköztársaságnak a tartós béke és a nemzetek közötti együttműködés érdekében kifejtett erőfeszítései megfelelnek az ENSZ alapokmá­nya céljainak és Magyarország közvetlen részvétele az ENSZ munkájában hozzá fog járulni a népek kö­zötti békés együttműködés ügyéhez. Hírek a begyűjtésről Eleget tettek vállalásuknak... Az elmúlt hét folyamán és az azt megelőző napok­ban községeinkben számos termelőszövetkezet és egyé­nileg dolgozó paraszt telje­sítette felajánlását. 155 tsz. tett fel­ajánlást a ^gyűjtés minél előbbi teljesí­tésére, s ebből 137 ele­get tett vállalásának. Ugyanígy az egyéniek kö­zött is alig akadnak olya­nok. akik nem állták sza­vukat. A begyűjtés jó megszer­vezése nagyban hozzájárult az eredmények eléréséhez. Sok községben a begyűjtési előadók átadták a hátralékosok névsorát a tanácstagok­nak, s minden tanács­tag a maga körzetében végzett munkát. Pusztadoboson, Vaján, Ti- szalökön és még sok helyen ezzel a módszerrel igen szép eredményeket értek el. Kik haladnak élen ? Az őszi kapások begyűj­tésének versenyében a tee- mecsei és a kisvárdai já­rás vezet. A kisvárdai já­rás kukoricából, naprafor­góból, burgonyából és bab­ból egyaránt túlteljesítette beadási tervét. Ugyanígy áll a kemecsei járás is a napraforgó kivételével. A legutóbbi értékelés alapján kukoricából 96, napra­forgóból 85.8, burgo­nyából 99.8, borból 44.5 százalékra teljesítette a megye a begyűjtési ter­vet. A borbeadásban elmaradás mutatkozik jónéhány járás­ban. A nyírbátori járás 23 százalékra, a baktaióránt- hózi 25.3 százalékra teljesí­tette tervét. Var.nak azon­ban olyan járásaink :s, mint a mátészalkai, arney 81.2 száza le Kit rendezte 'jel­adását borból, Nyíregyháza város pedig 99.8 százalékra. Az állat és állati ter­mékek begyűjtésében Nyíregyháza táros ve­zet. Vágómarha beadását 141,5 százalékra, baromfi beadá­sát 103.8 százalékra telje­sítette. A vágómarha be­adásban a nyíregyházi já­rás is jól ál), baromfiból viszont az utolsó helvon van. Megyénk a vágómarha beadást 174.1 százalékra teljesítette. A baromfi, ser­tés, tej és tojásbeadásban viszont elmaradtunk. December 12-től 19-ig 202 dolgozó parasztcsalád 298 tagja lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára Az elmúlt héten történt belépések azt mutatják, hogy dolgozó parasztságunk foglalkozik a nagyüzemi gazdálkodásra való rátérés, a termelőszövetkezetbe való belépés gondolatával. A belépési szándékot tetté érlelheti az Idő. a jó népnevelő munka és a termelő- szövetkezetek példája. Ennek eredménye — és egyben termelőszövetkezet fejlesztési munkánk minőségének mutatószáma is — az, hogy december 12-től 19-ig megyénkben 202 dolgozó paraszt család 298 tagja az. új életet választotta: termelőszövetkezeti tag lett. Be­lépésükkel 373 hold földdel nagyobb területen folyhat nagyüzemi gazdálkodás. Az elmúlt héten legtöbb belépő volt a nyíregyházi járásban — 48 család, 73 tag. A kisvárdai és a keme­csei járásban 30—30 taggal gyarapodott a kollektív gazdálkodást folytatók száma. A nagy kallói és a nyír­bátori járásban léptek be legkevesebben: egyik-egyik járásban 8—8 tag. A fenti számok megmutatják, hogy a tsz-fejlesztési mozgalmunk keretében a termelőszövetkezetek fej­lesztéséért és megerősítéséért, új tse-ek alakításáért pártszervezeteink nem folytatnak olyan rendszeres, jó és hatékony népnevelőmv.nkát, mint amilyet pártunk elvár tőlük: 98 tsz-be történt belépés, átlagosan 3—3 taggal gyarapodott ezeknek a tsz-eknek a száma. A belépések száma sokkal nagyobb lehet még, ha pártszervezeteink jobban kézben tartják a népnevelő Eredményes munka a Barabási AUami Gazdaság tehenészeiében „Mezőgazdaságunk ter­melékenységének egyik alapvető feltétele szarvas­marhatenyésztésünk fellen­dítése, jövedelmezővé té­tele.“ — hangzott el az or­szágos szarvasmarhate­nyésztési tanácskozáson. Igen jóleső érzés olyan tehenészetbe ellátogatni, ahol e feladat teljesítését szívügyüknek tekintik a vezetők és a dolgozók egyaránt. Ilyen a Barabási Állami Gazdaság tehené­szete is. Az elégtelen legelőt, a ki­sebb takarmányadagokat itt sosem követte a terme­lés lényeges csökkenése, mint a környező tenyésze­tekben. Mi ennek a ma­gyarázata? A gondos ápo­lás, a megfelelő zootechni- kai módszerek alkalmazása, a helyes etetési rend. A borjakat itatásos módszer­rel nevelik, s így jelentős tejmennyiséget takarítanak meg. Ugyanakkor ebben az évben eddig 26 kiló havi átlagos súlygyarapodást ér­tek el az itatott borjaknál. Már november elején 3.000 literen felül volt a tehenek termelése. A jelen­legi istállóátlag 8.6 liter. Kondacs Mihály farmveze­tő ezt december 31-ig 10.9 literre kívánja emelni, amint erre vállalást tett. Ehhez az eredményhez a tehenészek azonnal csatla­koztak. Beneveztek az or­szágos tej termelési verseny­be is. A napirendet pontosan betartják. A széna mellett silót vagy pácolt takar­mányt etetnek. A most kö­vetkező téli időszakban 8 literrel adnak alaptakar­mányt. Az utócsepegtetést minden fejés után elvégzik a napi tej zsírtartalmának növelése érdekében. A te­henészek közül különösen dicséretes munkát végez­nek: Kelemen Béla, Feren- czi József, és Ábrán Ká­roly. Mindez biztosíték arra, hogy a tejtermelés számot­tevően fog emelkedni. Min­den feltétel megvan arra, hogy elérjék a 11-12 literes istállóátlagot, s ezzel együtt az előnyös helyezést az or­szágos tejtermelési ver­senyben. Dohy József, körzeti törzsk. felügyelő. 1 .......■■■■■■■■■■■—■»> Télen is építik a Városi Színházat Az enyhe időjárásban, gyakran napsütésben jó­kedvűen dolgoznak a Me­gyei Építőipari Vállalat dol­gozói a nyíregyházi Városi Színház építkezésén. Knólmayer János építés- vezető dicséri a munkáso­kat, köztük ifjú Szcták András segédmunkás, Szán­tó Ferenc kőműves és a Simon István ács brigádját. Elmondotta az építésvezető, hogy télen is fognak dol­gozni a munkahelyen. Eny­hébb időjárás esetén az épület külső részén a szín­házat megszélesítő falakat emelik. Rosszabb idő esetén pedig védett helyen, bent az épületen dolgoznak. Pontos munka A Balkányi Állami Gaz-j daság tehenészei november 7. tiszteletére azt vállalták, hogy a fejési istálló átlagot 7,8 literre emelik. Ezt nem sikerült teljes egészében megvalósítani. 7,7 litert tudtak elérni. Ez azzal ma­gyarázható, hogy a pontos takarmányozást, porciózást nem tartották be követke­muukát. Most van a legfőbb, és a legjobb ideje a tsz-szervezésnek: kevesebb a munka, több az idő és a hosszú téli esték nagyszerű alkalmat adnak a meleg hangú, közvetlen beszélgetésekre, a népnevelő mun­kára. A kínálkozó alkalmakat sokkal jobban ki kell használni. A termelőszövetkezetekben sincsen olyan zömmel a munka, mint az év más szakában, itt a legfőbb ideje, hogy a tsz-tagság a nagyüzemi gazdál­kodásnak ne csak híve, hanem jó felvilágosító mun­kájával harcosa is legyen a termelőszövetkezeti moz­galomnak. Megkönnyíti munkáját a megtartott, vagy a közeli napokban megtartandó zárszámadásokon be­bizonyosodó tény: tsz-eink olyan eredményeket értek el, amilyet egyéniek az állam állal biztosított jó kö­rülmények között, lehetőségeik nagyfokú kihasználásá­val sem érhettek el. Pártbizottságaink és pártszervezeteink a középpa­raszt belépők számának fokozására jobban törekedje­lek. Az elmúlt héten — ezt mutatja a belépett kö­zépparasztok aránya — megfelejtkeztek erről. A kö­zépparasztok meggyőzése sem nehéz, ha a népnevelők a helyi termelőszövetkezeti élet jó ismeretével, a nagy­üzemi gazdálkodás és az egyéni középparaszt-gazdaság termelési, jövedelmezőségi adataival tarsolyukban ke­resik fel a középparaszt gazdákat és előttük, papírral, ceruzával meggyőző összehasonlítást tudnak tenni. Befejezte évi tervét a Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat mátészalkai telepe Hat éve kezdte meg mun­káját a Keletmagyarországi Vegyianyag Nagykereske­delmi Vállalat mátészalkai telepe. Tervüket rendsze­resen teljesítették, s ebben nagy része volt a munka­versenynek. Miután 1954- ben a Belkereskedelmi Mi­nisztérium és a KPDSZ szabályozta a nagykereske­delmi vállalatok munkaver- senyét, még jobban fellen­dült a versenymozgalom a vállalatnál. Vállalásokat tettek és azok teljesítésé­vel 1955. második negyedé­ben a fióktelep megkapta az élüzem címet; A ver­senyt tovább folytatva, de­cember 17-én befejezték 1955. évi tervüket. Weisz Mihály telepvezető, Szine- tár Jenő és Vékony Dezső megkapták a kiváló keres­kedelmi dolgozó címet és oklevelet. Nagy Domokos levelező. Energiatakarékossági intézkedések a Demecseri Burgonyakeményítő Gyárban A KV. márciusi határo­zata után a Demecseri Bur­gonyakeményítő Gyárban fellendült a takarékossági mozgalom. Sándor Ferenc mérnök, energetikus elmondotta, hogy az aláfúvó ventillátor beépítésével elérték, hogy a salakban kiéghető szén mennyiségét az átlagos 28 százalékról 10 százalékra csökkentették, s ezzel a negyedik negyedévben már eddig közel 35 ezer forint értékű szenet takarítottak meg. A „duo-monox“ műszer beépítésével és a műszer használásának megmagya­rázásával havi 7—800 má­zsa normálfűtőszenet tud­nak megtakarítani. Üj transzformátor-állo­mást építettek, s most már a gyárban drágán előállí­tott áram helyett az orszá­gos hálózatból kapják az áramot, ami évi kb. 600 ezer forint önköltségcsök­kenést jelent. 1956 első negyedében több olyan intézkedést haj­tanak végre, mely további energiatakarékosságot fog eredményezni. Többek kö­zött átalakítják a kazánha­zat, aminek következtében számításuk szerint évente 80—100 ezer forintot fog­nak megtakarítani. M­: ez a jő állaUenyéüizté«! alapja zetesen. Hamarosan rájöt­tek a tehenészek is, a veze­tők is, hogy pontos munka nélkül nem lehet olyan eredményeket elérni, ami­lyet ők is vállaltak. Az utóbbi időben bevezették a porciózást, amelyet pontos vizsgálat alapján végeznek. Rendesen gondozzák a jó­szágot. Rerdszeresen elvég­zik a csepegtető fejést, a tőgymasszázst stb. Az is­tállókat rendben tartják, fertőtlenítik. A takarmány­nyal is nagyobb gonddal bánnak. A kazlakat jól be­fedték, így védik az esőtől. Ilyen gondos munka után már számíthat a gazdaság kiváló állatállomány kine­velésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom