Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-13 / 292. szám

Wa/rmlélZtíal'WttRlhltk. T f t XII. évfolyam, 292. szám AHA SO FILLER 1955 december 13, kedd A mai számban : Zárszámadás a nyírbogdányi Partizán Termelő­szövetkezetben (2. oldal) Volpone (2. oldal) Mozaikok Kárpát-Ukrájnából (3. oldal) Sport (4. oldal) T ervismertető értekezletek előtt Pártunk Központi Vezetőségének 1955 novemberi határozata megszabta az üzemeink előtt álló feladato­kat az 1956. évi munka sikeres megszervezéséhez és beindításához. Feladataink középpontjában most a tervismertető értekezletek jó megszervezése és előké­szítése áll. A tervismertető értekezlet leghatásosabb formája a munkások és a műszaki dolgozók aktivitása fokozá­sának. A tervismertető értekezleten megismerkednek saját üzemük, az üzemrészek célkitűzéseivel, és e cél­kitűzések megismerésén keresztül segítik a termelési feladatok megoldását, a termelékenység növelését, az önköltség csökkentését. A tervismertető értekezletek jó előkészítésében fe­lelősségteljes feladatai vannak megyei és üzemi szak- szervezeti szerveinknek. Az elmúlt évek tapasztalatai azt igazolják, hogy a szakszervezetek politikai és szervező munkája kevésbé érvényesült a tervismertető értekezletek jó előkészítésében. Főleg gazdasági fel­adatnak tekintették üzemi bizottságaink a tervismer­tetést. így volt ez a Kisvárdai Vulkánban, a Deme- cseri Ipartelepen és még egy sor könnyűipari üzem­ben megyénk területén. Az elmúlt év hiányosságaiból kiindulva az üzemi bizottságok fontos feladata a politikai felvilágosító munka megjavítása és a szervező munka állandó ja­vítása, — a bizalmi hálózat teljes bevonása útján. A politikai felvilágosító munka során a szakszervezeti bizalmiak és aktivisták irányítsák a dolgozók figyel­mét a tervek teljesítésére, túlteljesítésére, az ütemes termelés megvalósítására, az exportfeladatok maradék­talan elvégzésére, a termelékenység emelésére, a mű­szaki színvonal fejlesztésére, az anyaggal, különösen az import anyaggal való takarékosság fokozására, az önköltség csökkentésére, és a minőség megjavítására. Üzemi bizottságaink bátran kérjék és igényeljék a pártszervezetek segítségét a feladatok megoldásához. A politikai munka fontosságát úgy tekintsék üzemi bizottságaink, hogy most a tervismertető értekezletek alkalmával új, nagyszerű lehetőség nyílik a dolgozók alkotóerejének fokozására, termelési tapasztalataiknak felhasználására. A jó politikai munka megkönnyíti a szervezési feladatok megoldását is. A tervismertető értekezlet jó előkészítésének fon­tos és elhalaszthatatlan módszere, hogy üzemeink gazdasági és mozgalmi vezetői az üzem előtt álló fel­adatokat műszaki konferencián beszéljék meg. Bátran vonják be a konferencia vitájába a munkában élen­járó dolgozókat, a szakma kiváló dolgozóit, valamint a szakszervezeti bizalmiakat is. Üzemi bizottságaink fontos feladata, hogy a műszaki konferencia előkészí­téséhez minden segítséget megadjanak. Legyenek fi­gyelemmel arra is, hogy a műszaki konferencia leg­fontosabb feladata, megjelölni azokat a problémákat, amelynek megoldásához feltétlen a dolgozók segítsé­gét kell kérni a tervismertetés alkalmával. Különös gonddal segítsék és ellenőrizzék üzemi bizottságaink a tervismertető értekezlet beszámolói­nak elkészítését. Helyes, ha a vállalatok vezetői a legfontosabb feladatok megoldására céljutalmakat tűz­nek ki, amelynek serkentő hatása van. Sajnos, ez a módszer egy sor üzemünkben az utóbbi időben elma­rad. Példát vehetnek megyénk üzemei a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalat és a Tiszavasvári Alkaloida Ve­gyészeti Gyár vezetőitől, ahol minden fontos feladat elősegítésének érdekében céljutalmat tűztek ki, — és az eredmény nem maradt el. A beszámolók tartalmaz­zák továbbá a KV és a Minisztertanács levelével kap­csolatos intézkedések megvalósításánál felvetett ja­vaslatokat. Azt is mondják el a dolgozóknak, hogy melyek azok a javaslatok, amelyek az 1956. évi ter­vekben megvalósításra kerülnek. El kell érni üze­münk szakszervezeteinek a jó előkészítő, felvilágo­sító munkával, hogy a dolgozók valamennyien havi munkaverseny vállalást tegyenek a tervek túlteljesí­tése érdekében. Szakszervezeti szerveinkre vár az a feladat, hogy jó politikai és szervező munka révén a tervismertető értekezletek olyan színvonalúak legyenek, hogy azok elősegítsék az 1956. évi terv sikeres beindításét és a terv rendszeres teljesítését. Sziics Lajos, az SZMT munkatársa. Az elmúlt héten 332 taggal növekedett termelő­szövetkezeteink létszáma 1955 december 5-től 12-ig tartó héten továbbra is a termelőszövetkezeti zár­számadások jó légkörében folytatódtak a belépések, — 225 család 332 tagja 503.5 hold földdel gyarapította a jobb életet jelentő termelő- .züvetkezeteket. Az elmúlt heti jelenté­sünkhöz hasonlóan az élen haladó nyíregyházi, kemc- csci és tiszalöki járások sorrendje változatlan ma­radt.' Annyi változás tör­tént, hogy ezek a legjobb járások még tovább fokoz­ták eredményeiket. A bár­óik helyen haladó lisza- löki járás helyezését erősen veszélyezteti a vásárosna- menyi járás ugyancsak nö­vekvő eredményével. Fokozni kell a dolgozó parasztokat felvilágosító és meggyőző munkát a nyír­bátori, a fehérgyarmati és mindenekelőtt a kisvárdai járásokban. Azok a járások, amelyek megtartották, vagy kijaví­tották eredményeiket, ezt mindenekelőtt a zárszám­adások jó előkészítésével érték el. — Egyidejűleg fokozták a dolgozó parasz­tok közt folyó felvilágosító munkát. Táblázatokat, gra­fikonokat készítettek a ter­melőszövetkezetek eredmé­nyeiről s azokat kifüggesz­tették a község forgalmas pontjain. Emellett házi agitációt szerveztek és a termelőszövetkezetek legte­kintélyesebb tagjai keres­ték fel a középpaiasztokat és meghívták az ünnepélyes zárszámadásra. Megmutat­ták a termelőszövetkezet terménykészletét, állatállo­mányát, épületeit és beren­dezéseit, azután ellátogat­tak cgy-cgy termelőszövet­kezeti tag házához. A látot­tak alapján igen sokan meggyőződtek arról, hogy a közös gazdálkodás útja a legjobb út. 61.40 forintot ér egy munka­egység az ábrányi Rákócziban Az ibrányi Rákóczi Ter­melőszövetkezetben mindig jó zárszámadást tartottak. Az elmúlt héten is meg­mutatták az egész falunak, hogy kitettek magukért eb­ben az évben is. 61.40 fo­rintot ért egy munkaegy­ség. Ebből 19 forintot fi­zettek ki készpénzként a zárszámadás napján. A já­randóság pénzbeli részének másik részét a későbbiek folyamán kapják kézhez a tsz. dolgozói. Vannak olyan tagjai is a Rákóczinak, mint Ónodi András, aki két lányával dolgozott a tsz-ben. Igaz, ők a tél folyamán, s a ta­vaszon is gyakran más munkával voltak elfoglal­va. De így is 548 munka­egységet teljesítettek, me­lyért közel II ezer forintot kaptak kézhez előleggel együtt, korábban pedig 27 mázsa kenyérgabonát és árpát. Ifi mázsánál több kukoricát, 117 kiló cukrot, közel 70 mázsa almát. S ki tudná elsorolni, mi min­dent kaptak még! Jól jövedelmez: a szarvasmarlia­lenyésztéo a gárai Dózsa Termelőszövetkezetben 1949-ben egy pár család néhány hold földön kezdte meg a közös gazdálkodást Gáva községben Dózsa TSZ héven. Kezdetben nem ment könnyen a dolog. Igen sok nehézséggel kel­lett megbirkózni. Nem volt gazdasági felszerelés, állat­állomány, sőt vetőmag sem. Nem volt kellő tapaszta­lat és ezért nem tudták ki­használni a nagyüzemi gaz­dálkodás előnyeit. A nehézségek és bajok azonban hónapról-hónaprs csökkentek. A kormány ve­tőmaggal, állatállománnyal, gazdasági felszereléssel sie­tett segítségére az új élet útjára lépő tagságnak, 1931­ben már szarvasmarha és fiertéstörzzsel rendelkeztek. 1953-ban alig 1300 liter tejet fejtek egy tehéntől. Rosszak voltak a növendé­kek. 1954-ben tehéndara- bohként már 1810 liter te­jet fejtek. A tagság a Köz­ponti Vezetőség határozata után tervet készített a tej­termelés fokozására, a mi­nőség megjavítására. Az eredmény nem maradt el. 1955-ben tehéndarabonként 3085 liter tejet fejtek, min­den tehenük leellett. A szövetkezet szarvas­marhalétszám, tejtermelés és borjúszaporulat alakulá­sa 1953-tól: év: szarvas- marha tehén létszám: egy tehénre eső tejtermelés: ellett borjú drb 1953 39 11 1300 lt 8 db 1954 30 14 1810 lt 13 db 1955 34 17 3085 lt 17 db A tejtermelés fokozása­ban 9200 forintért adtak eb val egy év alatt 1.80 forint­tal csökkentették 1 liter tej előállítási költségét. Tehén­darabonként 1955-ben 5100 forinttal növelték csupán tejtermelésből bevételüket. Nemcsak a tejtermelés fokozására fordítanak rendkívül nagy gondot, ha­nem a növendékállat-neve- lés megjavítására is. Ebben az évben 5 db te­nyészbikát nevelnek, ebből egyet a szeptemberben megtartott Mezőgazdasági Kiállításon 16 hónapos kor­Jelenlcg négyet nevelnek. A kiállításon jöttek rá arra, hogy tenyészbikát érdemes nevelni, különösen akkor, ha azok anyai tejtermelés; nagy. A jövő év első hónapjai­ban kerül eladásra a 7-es Fátyol nevű 5000 kg-on felüli tejet adó tehén bika­borja. A 4 db tenyészbiká­ért több mint 33.000 forint bevételük lesz. A legjobb szülők utódait nevelik továbbtenyésztésre.­a 6-os Piros 4120 kg (3.7 százalékos zsírral), a 7-es Fátyol 5000 ka (3.9 százalékos zsírral), a 16-os Rlfke 3842 kg <3-5 százalékos zsírral), a 9-es Zsófi 3623 kg (3.9 százalékos zsírral), az 1-es Sári 3224 kg (3.8 százalékos zsírral) tejet adó tehenek ez évben született üszőborjait neve­lik a tehénállomány után­pótlására. A csoport tagsága rájött arra, hogy az ez évi 71 fo­rintos munkaegység értéké­nek igen nagy százaléka az állattenyésztésből tevődik össze. Éppen ezért biztosítják a közös állomány takarmány- szükségletét maradéktala­nul. A gávai Dózsa TSZ által elért eredményeket min­den tsz elérheti, sőt túl is szárnyalhatja. Krakomperger Mihály. Másodszor rendezték meg a Kisvárdai Történeti Hetet Egy szép követendő példa Néhány napja, nogy íz­léses meghívó jelent meg az íróasztalokon, előszobák­ban, hírül adva, hogy Kis­várdán megrendezik má­sodjára a történelmi hetet. Nagyszerű kezdeményezés ez, kevés vidéki városban, nagy községben találkoz­tunk ilyen, vagy ehhez ha­sonlóval, pedig a magyar városok és települések ál­talában gazdag történelem­mel rendelkeznek. E törté­nelem felderítése, köz­kinccsé tétele feladata szakembereinknek, népmű­velési munkásainknak. A kisvárdai történelmi hét ide­jén nemcsak helytörténeti és megyetörténeti előadásokat tartanak, hanem általános magyar történeti és iro­dalmi jellegű előadások is lesznek. Csallány Dezső, a nyír­egyházi múzeum Igazgató­ja „Az avarok Szabolcs­ban” címmel tartja az első előadást. Az előadást vetí­tettképes anyaggal illuszt­rálja. Gerő László kandidá­tus kedden a magyar vá­rakról tart előadást, Szabó György muzeológus ,.Az 1955 évi kisvárdai kutatá­sok eredmény ei”-ről tart vetítettképes előadást. Szer­dán Kisvárda története 1918—1948-lg című előadás lesz műsoron. Az előadó Komo'y Páter, a Népműve­lési Minisztérium osztály- vezetője. Csütörtökön Pe- sovár Emii,, a Népművé­szeti Intézet kutatója, a szafcolcs-szatmári táncokról tart filmvetítéssel, hangle­mezekkel illusztrált elő­adást. Pénteken a honfog- 'alők hitvilága és a ma­gyar ősköltészet címmel lesz előadás, melyet László Gyula, a Nemzeti Múzeum osztályvezetője tart. De­cember 17-én, szombaton kerül sor Esze Tamás kan­didátus előadására, mely­nek címe „A kuruc költé­szet.” Közreműködnek: Csa­pó Károly, az Állami Népi .gvűttes énekkarának szó­listája, Kamarás Gyula, a Pc'őfi Színház tagja, az ál­lami tanítóképző énekkara, és a járási kultúrotthon snomlónikus zenekara. Va- sárnao emléktáblát leplez­nek le a városban, beszé­det mond Pintér Péter, a végrehajtó bizottság elnöke. Délután 4 órakor Kisvárda jelene és jövője címmel ICoháry Ferenc, a végre- hajó bizottság elnökhelyet­tese tart előadást. Az elő­adást követően., megtartják a Kisvárda és Felső Sza­bolcs történetének kutatá­sával foglalkozó munkakö­zösség első áldkuló ovilvá­nos ülését. A munkatervet Éri István múzeológus is­merteti. E gazdag program alapos felkészülést igazol. Tanús­kodik arról, hogy a megyei népművelési szervek és a TTIT kisvárdai szervezete nem sajnálja a munkát a haladó hagyományok és a történelmi múlt feltárásá­ban és megismerésébe^. E nagyszerű kezdeményezés példa lehetne Nyíregyháza, Nagykálló, Mátészalka, Cscnger s a többi történe­tileg is nevezetességű he­lyeink számára. A szakem­berek és a népművelési funkcionáriusok számára gazdag történetünk nagy feladatot jelent. A kisvár- daiak példáján lelkesülve végezzék hát lelkesedés? "1 ezt a munkát. HE BBf läSr j^HI ^Hr--­Haftii M Hf wM. ü ■HH UH fű ü Wm § a* ® H Hs 1 k ......mm. Isit * OH B fk HB ' Jm 1 9fik » 9B fS iítk WB M.-.ifefeíy# ■ i Mii,. './Aíüli.r.1:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom