Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-08 / 288. szám

1953 december 8, csütörtök

NÉPLAP

nnmDamMaHmnnBBannüBi

A Szovjetunió és Burma közös nyilatkozata

rßÖlHll

külföldi hírek

December 6-án Rangun- ban aláírták N. A. Bulga- nyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének,

N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége tagjának és U Nunak, a Burmái Unió miniszterelnökének közös nyilatkozatát,

A közös nyilatkozat szövege a többi közt így hangzik:

A Burmái Unió kormányának meghívására N. A. Bulganyin, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsának elnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja 1955. december I 1 és 7 között jóakarat-látogatást tett a Barmai Unióban. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov burrnai tartózkodásuk során megbeszéléseket folytattak ÍJ Nuval, a Burmái Unió miniszterelnökével.

A megbeszéléseken még egyszer hangsúlyozták, hogy a Szovjetunió és a Burmái Unió közötti viszony, amely mindig őszinte és baráti volt, a területi sérthetetlenség és a szuverénitás kölcsönös tiszteletben tartásának, a meg nem támadásnak, az egymás belügyeibe való be nem avatkozásnak, az egyenlőségnek és a kölcsönös előnynek, a békés egymás mellett élésnek és a gazdasági együttműködésnek szilárd elvein alánul cs fog alapulni.

Kifejezést adtak annak a meggyőződésüknek, hogy a békés egymás mellett élés elvei nagy lehetőségeket nyitnak meg a Szovjetunó és a Burmái Unió gazdasági, kulturális, tudomá- nvns és műszaki e éviit (működése előtt. Kifejezésre futtatták továhbá azt az eltökélt szándékukat, hogy minden erőfeszítést megtesznek a két erszág szőrösebb Uancsola,tolnak fejlesztésére és elmélyítésére ezeken a. területeken,

A két ország államférfiai azt a meggyőződésüket fejezték ki, hogy bár a

genfi külügyminiszteri értekezlet nem érte el a négy hatalom kormányfői- nea irányelveiben szereplő problémák megegyezéses megoldását, további erőfeszítéseket kell tenni a békéért, e problémák megoldására.

A Szovjetunió és a Burmái Unió államférfiai mélységes nyugtalansagukat fejezik ki a fegyverkezési hajsza és különösen az atom-, a hidrogén- és más j tömegpusztító fegyverfajták felhalmozása miatt, amely egyre növekvő méreteket ölt. Ügy vélik, hogy a félelem eloszlatása, az anyagi értékek és számtalan emberélet megsemmi- | sütésének elkerülése céljából feltétlenül meg kell tiltani az atom- és a hidrogénfegyver gyártását, kipróbálását és alkalmazását; lényegesen csökkenteni kell a hagyományos fegyverzetet és hogy hatékony nemzetközi ellenőrzést kell teremteni ezeknek az intézkedéseknek a megvalósítása felett. Meggyőződésük, hogy a nemzetközi béke megszilárdítása és a népek számára a jövőbe vetett hit biztosítása nem érhető el tömbalakítással, hanem csak minden nép együttes és kollektív erőfeszítéseivel.

Haladéktalanul meg kell oldani a genfi értekezlet határozatainak értelmében az indokínai politikai rendezés problémáját. A távol-keleti feszültség enyhítése és a távol-keleti béke megszilárdítása céljából haladéktalanul meg kell oldani Korea egyesítését, továbbá azt a kérdést, hogy visszakerüljön a Kínai Népköztársasághoz Tajvan és a többi sziget, amely ősi kínai terület.

Az ENSZ tekintélyének és jelentőségének növelése céljából a Kínai Nép- köztársaságnak e szervezetben el kell foglalnia jogos helyét és az ENSZ-be fel keil venni minden országot, amely az ENSZ-alap- nkmány feltételeinek megfelel.

I A Szovjet Szocialista j Köztársaságok Szövetsége ! Minisztertanácsának elnöke, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja és a Burmái Unió miniszterelnöke úgy véli, hogy a népek közötti kölcsönös megértés és bizalom meg- i szilárdításának hatékony útja a vezetők közötti személyes érintkezés megie- | remtése és tárgyalásaik, ! amelyek a megegyezés és a ; népek közötti baráti vi- 1 szony elérésére vezetnek.

1955 december 6.

| N. A. BULGANYIN. j a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke.

U NU,

' a Burmái Unió miniszterelnöke.

Az ENSZ különleges politikai bizottsága folytatta az új tagok felvételének vitáját. Az általános vitában Kuba. Lengyelország. Görögország, az Ukrán SZSZK, Ausztrália, Szíria, Pakisztán, Libanon, Izland, Jugoszlávia, Törökország. Argentina és a Dominical Köztársaság képviselője szólalt, fel. Kuba kivételével valamennyi küldött javasolta, kogy a 18 kérelmező országot vegyék fel az ENSZ-be.

*■

A Francia Szocialista, Párt országos tanácsa kedden összeült, hogy megvi- | tassa a kommunista párt- I nak a választási szövetségre vonatkozó javaslatát. A j tanács úgy döntött, hogy ! elutasítja a listakapcsolós ! elvét.

j N. A. Bulganyin és Aí. S*. Hruscsov elvfársak fogadása Kangunfoau

j N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov elvtársak december 6-án a ranguni elnöki palotában fogadást adtak.

A fogadáson jelen voltak a szovjet államférfiak kíséretében lévő személyiségek, burmai részről pedig Ba U köztársasági elnök. U Nu miniszterelnök, a burmai kormány tagjai és más magasrangú hivatalos személyiségek.

Megjelentek a fogadáson a ranguni diplomáciai képviseletek vezetői is.

N. A. Bulganyin a fogadáson beszédet mondott.

Burma és a Szovjetunió sokban különbözők egymástól — mondotta többek között — különböző a természeti világuk és éghajlatuk, különbözőek történelmi és életmódbeli hagyományaik. Népeink művészetének és kultúrájának meg vannak a maga sajátosságai. Különbözik egymástól országaink gazdasági berendezkedése és társadalmi — politikai rendszere is. Amint azonban a tények mutatják, ez nem akadályoz bennünket abban, hogy jó és hű barátok legyünk, nem akadályoz bennünket abban, hogy fejiesz- szük az együttműködést és a kapcsolatok különböző ágait.

Ma közös nyilatkozatot írtunk alá burmai tartózkodásunkról. A megbeszélések során eszmecserét folytattunk a két országot kölcsönösen érdeklő, a két országra nézve kölcsönösen előnyös kérdésekről és több halaszthatatlan, nemzetközi jelentőségű problémáról.

Mélységes meggyőződésünk, hogy az államok vezetőinek személyes érintkezése és tárgyalása hatékor y útja a kölcsönös megértés és bizalom megszilárdításának és hogy az ilyen érintkezés elősegíti a népek közti baráti viszony fejlesztését.

Engedjék meg, hogy kifejezzem azt a meggyőződésemet, hogy a Burmai Unió és a Szovjetunió népei közti barátság és együttműködés kötelékei egyre erősödni és fejlődni fognak népeink javára, az egész világ békéje megszilárdulásának javára.

N. A. Bulganyin beszédére Ba U köztársasági elnök válaszolt.

I kereskedelem a béke ess köze

(G. Myrdainak, az európai Gazdasági Bizottság titkárának nyilatkozata a Liíyeraíurnaja Gazetában)

A Kelet- és Nyugat- Európa közti politikai és gazdasági elszigeteltség megakadályozta a kölcsönösen előnyös kereskedelem fejlődését, kedvezőtlenül hatott a népek életszínvonalára, s több ország fizetési mérlegében válságot idézett elő. Európa gazdasági élete egyenlőtlenül fejlődött. Ismeretes, hogy a politika dönt 5 hatással van a gazdasági életre. — Meggyőződésem azonban, hogy a Kelet és Nyugat közti gazdasági kapcsolatok fokozatos normalizálása nagy hatással lehet a két tábor közti kapcsolatok megjavítására.

1953 áprilisában tartották meg Genfben a kelet- és nyugat-európai országok kereskedelmi szakértőinek első tanácskozását. Szerintem a gazdasági bizottság keretében ez volt a legsikeresebb értekezlet. Európa mindkét részének szakértői a politikai helyzet kényes volta ellenére a lehető legnagyobb jóakaratot tanúsították. 25 európai ország Szakemberei cserélték ki

véleményüket. Sőt, mi több, a tanácskozás során kereskedelmi javaslatok születtek és igen hasznos kapcsolatok alakultak ki.

Azóta már több ilyen tanácskozás történt, amelyek szintén igen kedvező eredményeket hoztak. A külkereskedelem fejlesztésére alakult bizottság, amely a Szovjetunió kezdeményezésére 1948-ban jött létre, erőfeszítéseket tett az európai kereskedelem fejlesztésének megkönnyítésére.

Jelenleg a nyugat- és keleteurópai országok között a kereskedelemben kialakult helyzet józan optimizmust kelt. Az utóbbi néhány hónap folyamán a politikai légkör megjavult. Lehetséges, hogy az európai országok közti kereskedelem már a legközelebbi hónapokban új ösztönzést nyer. Véleményem szerint azonban helytelen lenne ebben a tekintetben szenzációs változásokat várni. Minden bizonnyal fokozatos javulásnak leszünk szemtanúi, olyannak, mint a

legutóbbi két év során. E javulások egyike volt a vásárlók és az eladok közti szabadabb kapcsolatok létrehozása és a kölcsönös szükségletek és lehetőségek világosabb megértése. Ezenkívül egész Európában megfigyelhető volt a kölcsönös elszámolások feltételeinek megkönnyítésére irányuló törekvés.

A Nyugat- és Kelet- Európa közti kereskedelem az év első felében általában megnövekedett. Az 1954 első félévi 927 millió dollárról 1.085 miiiió dollárra emelkedett. A kereskedelem ezen általános növekedésénél is jellemzőbb az a tény, hogy a keletem ópai országok eóbsn az időszakban képesek voltak egyharmadával növelni kivitelüket a nyugaleurópai országokba, A nyugaleurópai országok Kelet-Európába irányuló exportja ugyanezen időszakban 9 százalékkal növekedett. így tehát a kelet-európai országok pénzügyi lehetőségei megnövekedtek. s nyugateurópai vásárlásaik

jelentős emelkedése várható.

Azok az erőfeszítések,

amelyeket az év folyamán egyes kormányok országuk külkereskedelmének növelésére tettek, igen elősegítették a kereskedelem általános kiszélesedését. így például 1955 első felében 1954 ugyanezen időszakához viszonyítva, Románia kivitele Nyugateurópába 110 százalékkal, Magyarországé 80 százalékkal és Csehszlovákiáé 45 százalékkal növekedett. Franciaország csaknem megkétszerezte Kelet-Európába irányuló exportját. Jelentősen növekedett Törökország és Nyu- gat-Németország exportja a keleteurópai országokba.

Nyilvánvaló, hogy az összes európai országok közti kereskedelem olyan mértékben szélesedik majd ki, amilyen mértékben a háború veszélye csökken. A kölcsönös érdekek számbavételén alapuló kereskedelem mindkét félnek javára válik. Nyugat-Európa nemcsak nyersanyagot és élelmiszereket kap, melyekért nem kell dollárban fizetnie, hanem piacokat is szerez saját árucikkeinek. A Kelet viszont meggyorsítja saját gazdaságának fejlődését azáltal, hogy ímporktsz-tagok és kisiparosok

béketalálkozója

December 3-án béae- gyűlést tartottak Nyíregyházán a kisipari szó etkezetek dolgozói és a magán- kisiparosok. Szemán József, az OKISZ szervezési osztályának vezetője tartott külpolitikái tájékoztatót és beszélt a békeharcról, amelyben feladatai vannak a ktsz-iagoknak, a kisiparosoknak is. Büszke lehetett .Jaczina János, a nyíregyházi cipész szövetkezet dolgozója, a helyi békebizottság titkára, aki 190 százalékos átlagteljesítményével mutat példát a békéért vívott harcban. — Ugyanígy Hajdú László, aki 162 százalékos, Releznai Júlia, aki 115 százalékos teljesítményével mutat példát.

Kicsinek bizonyult a SZOT kultúrház nagyterme ezen a béketalálkozón. De az előcsarnokban ís végig hallgatták a külpolitikai tájékoztatót.

Az érdeklődés a külpolitikai kérdések iránt meg-1 mutatkozott abban is. hogy a meghu'de.ett külpolitikai rejtvénypályázaton nem kevesebben, mint 000-an veitek részt. A rejtvénypályá- zaton résztvevők közül ke- !

zel 200-an válaszoltak helyesen minden kérdésre, s ezek között nem kevesebb, mint 80 jutalomtárgyat Sorsolt ki a béketalálkozó rendezősége. Az a szeretet, az a gond, amellyel egy-egy. kérdésre igyekeztek megválaszolni. azt mutatta, hogy a béketalállcoz j részvevői szeretik a békét és nem csak szeretik, hanem tesznek is érte. Deres hajú,' idősebb emberek, fiatal tanulókkal dugták össze * fejüket és vitatkoztak egy- egy kérdés megválaszolásán.

A béketalálkozón kultúrműsor is volt és utana táncra perdültek öregek és fiatalok egyaránt. A béketalálkozóról úgy mentei: el. szövetkezeti dolgozók és magánkisiparosotc, hogy érdemes jól dolgozni, érdemes küzdeni, mert munkánk gyümölcse a jobb élet, a béke, a megbecsülés. így gondolkozott Jaczina János. Nagy Sándor- né. Hajdú László. Gabuiyh János is. akiket az a meg-; I tiszteltetés ért, hegy az' j Országos Béketanács jó munkájukért oklevéllel tűn- tette ki.

Tóth János.

Pályázati felhívás

katonai témájú irodalmi és zeneművek alkotására

A Honvédelmi Minisztérium pályázatot hirdet olyan irodalmi művekre és zenei alkotásokra, amelyek a néphadsereg életéve! foglalkoznak, elősegítik a fiatalság honvédő szellemben való nevelését.

A pályázat feltételei a következők:

1. A pályaművek tükrözzék néphadseregünk életét. Szóljanak a katonai szolgálat hű ellátása közben fejlődő katonákról. Mutassák be a néphadsereg katonáira jellemző főbb harci és erkölcsi tulajdonságok kialakulását (bátorság, hősiesség, becsületesség, elv- társiasság, hűség a katonai

tálja a neki szükséges árucikkeket.

Meg kell teremteni a világ termelésének és kereskedelmének ésszerű felépítését. Ez a legfőbb feladat. Emellett számba kell venni, hogy a keleteurópai országok gazdaságilag gyorsan fejlődnek, s ennek következtében növekszenek exportlehetőségeik és importszükségleteik.

Nyilatkozatok hangzanak el az elszigetelt világpiacok egyesülése mellett. — Ezek igen komoly javaslatok.

Nekünk, mint az ENSZ szervének, az a kötelességünk, hogy a rendelkezésünkre álló összes lehetőségeket kihasználjuk az európai országok normális és békés életének stabilizálására. Az Európai Gazdasági Bizottságot a béke eszközeként kell felhasználni.

— Nekünk — amennyire ez tőlünk függ — segítenünk kell helyreállítani a kölcsönös megbecsülés, megértés és együttműködés szellemét, amely az Egyesült Nemzetek Szervezetét létrehozta. Ilymódon az Európai Gazdasági Bizottság hozzájárulhat az európai politikai és gazdasági feltételek megjavításéhoz.

eskühöz, a csapatzászlóhoz stb.) a nép és a hadsereg széttéphetetlen kapcsolatát,: Juttassák kifejezésre a néphadsereg katonáinak harcos optimizmusát. Foglalkozzanak a pályaművek szabadságharcos múltúnk katonai- hagyományaival.

2. Pályázni lehet verssel,, egyfelvonásos színdarabbal \ vagy jelenettel, regények-; bői és elbeszélésekből dramatizált egyfelvonásos színdarabbal vagy jelenettel! (ezeken belül lehetnek a1 szovjet hadseregről szóló' regények, elbeszélések, dra»; matizált változatai is), katonadalokkal és menetdalokkal.

3. Nyomtatásban megjelent vagy nyilvánosan már előadott művekkel nem lehet pályázni.

4. A pályázaton mindenki részt vehet.

5. A pályaműveket 1956 április 15-ig kell jeligésen beküldeni a Honvédelmi Minisztérium Politikai Főcsoportjának kulturális alosztályára. (A szerző nevét, foglalkozását, vagy rendfokozatát és pontos címét külön jeligés borítékban mellékelje.)

6. A Honvédelmi Minisztérium

a) a legjobb verseket:

1. db ezer forintos I. díjjal,

2 db 800 forintos II. díjjal,

3 db 600 forintos III: díjjal;

b) a legjobb egyfelvoná- sos színdarabokat; dramatl. zált egyfelvonásosokat (vagy jeleneteket):

1 db 2000—4000 forintig terjedő I. díjjal,

2 db 1500—3000 forintig terjedő II. díjjal,

3 db 1000—2000 forintig terjedő III. díjjal;

c) a legjobb katonadalokat és menetdalokat:

1 db 2500 forintos I. díjjal.

2 db 1800 forintos II. díjjal.

3 db 1000 forintos 111. díjjal jutalmazza.

3