Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)
1955-12-31 / 308. szám
2 Bemutatjuk Bányász Józsefnél, a nyíregyházi 22-es választókerület tanácstagját Csodálatos a mi népűik! Tegnap még az urak igájában görnyedt és így 't sergett: meghalni sem tudunk, még koporsóra valónk sincs — s ahogy bejött a szabadság, mint kikeletkor a virágok, úgy nőttek, növekedtek a nép tehetséges fiai, lányai. Társadalmi, gazdasági, állami vezetők tíz- és tízezrei vették válluk- ra az ország gondját megyékben, városokban, községekben — olyanok, akik nem tanulták és nem gyako. Tolhatták ezt sohasem, akik hajdanában csak az élet szélein húzódhattak meg. S most vezetők — tehetséges, lángoló szívű vezetők! Bemutatjuk Bányász Józsefnél, a nyíregyházi 22-es .választókerület tanácstagiját. Ötvenötéves munkás- asszony, Négy gyermeke van. Kendője alatt csupa ősz a haja. Gondbarázdák Rántják a homlokát, arcát *— ötvenöt esztendő útján sok bajt kellett a vállán cipelnie. Igazán megtanulhatta: mit jelent embernek lenni. Amikor összegyűltek tanácstagjelölésre a környék polgárai, férfiak és háziasszonyok anélkül, hogy Összebeszéltek volna, egyezerre kiáltották a jelöltjük hevét: „Bányásznét választjuk! így jelölték és így választották meg a 22-es kernet tanácstagjává Bá- jrryásznét, a Serház-utca, a 54öldfa-utca, Akácfa-utca s f kerület többi utcájának lakói. Nem volt ismeretlen előttük, már az előző években is fáradhatatlan katonája volt a közügynek, bármiről volt is szó. * Mit is jeleni tanácstagnak lenni? Most ízlelte először Bányászná. Az első „fél” aki felkereste, Siléné volt. Bekopogtatott Bányásznéhoz: Annyit bosszankodom amiatt, hogy a kocsisok jnem tisztelik a házam előtt é járdát és felhajtanak egészen az ablakig. Mit csináljak? Találjon ki valamit Bányászná.., Bányászná töprengett. — Jíit lehetne itt tenni? Táblát kitenni, hogy tilos a feljárás? Nem sokat ér. És megtalálta a megoldást. <— Ültessen facsemetéket a háza elé, akkor nem tudnak felhajtani a járdára — mondta Silénének. 1— Facsemetét? Honnan Vegyek? — Majd én elintézem. Bányászná felült a bicik-, lijére, elindult facsemetét szerezni. Szerzett, felkötözte azokat a kerékpárjára és nagy örömmel vitte el Sílénénak. Azóta Siléné nem panaszkodik a kocsisokra. * JA Serház-utca lakói azzal keresték fel, hogy nagy a sár az utcán, salakozni kellene. Bányászná elintézte s nemsokára megkezdődik a salakozás. özvegy Szedlár György nének két lakója volt, akik nem fizették ki a szoba árát. Bányászná írt az illetők vállalati igazgatójához, s az igazgató értesítést küldött: a pénzt mór feladták a postára. Meglett Szedlámá 120 forintja. Kerületében szabó-varró tanfolyamot szervezett, amelynek ma már hetven tagja van! Most hangos Bányászná háza, mert a tanfolyam hallgatóinak egynémelyike itt próbál az évzáró műsoros estjére. * Már a gyerekek is tudják, hogy kicsoda Bányász néni. Nyáron, megbeszélte a kerület lakóival, hogy létesítsenek az apróságok részére játszóteret a Zöldfautca és Akácfa-utca között levő téren. Hozzáláttak a munkához a javaslat nyomón és elkészítették a kicsinyek örömére a homokos játszóteret. Azám! De közbejött valami. Ezen a téren eddig a környék mezítlábas focisai rúgták a labdát, s most kiszorultak a „pályáról”. Tizenegy játékos, a grund csapatának tagjai beállítottak Bányász nénihez és ezt mondták: — Elvették tőlünk a focipályát. Kérjük Bányász nénit, hogy szerezzen nekünk másikat. Bányászná nem nevette ki őket, igazat adott nekik. S addig járt a városi tanácshoz, míg a huszonkettedik körzet mezítlábas csapata nagyszerű, füvespályát kapott a város szélén, nem messze a kerülettől. Mert Bányász néninek aranyszíve van. * Legutóbb rosszul esett neki, hogy azt hallotta: vannak még olyanok, akik nem fizették be a jegyzett készpénzes békekölcsönt. Most útrakelt, sorra felkeresi az adósokat és elmondja nekik: „Mindenkinek meg kell tenni a kötelességét, hogy tovább épüljön, szépüljön hazánk, szeretett városunk ..Bizonyára meglesz az eredménye a tanácstagi nevelő szónak. * Bányász József elvtársnőt a felszabadulás 10. évfordulójának ünnepén a Magyar Népköztársaság Érdemérmével tüntette ki a kormány. A kerület választópolgárai szívből gratuláltak a kitüntetéshez. És most fordult elő először, hogy Bányászné zavarba jött, nem tudott szólni, csak a könnyek csordultak ki a szemén. Soltész Istvánné. Miért nem sikerült a kemecsei járási tanácsülés? A Kemecsei Járási Tanácsot december 22-én harmadszor hívta össze a végrehajtó bizottság és határozatképtelenség miatt újra el kellett halasztani. Vajon a tanácstagok nem érzik. kötelességüknek, hogy részt vegyenek a tanácsülésen, vagy a végrehajtó bizottság nem fordít elég gondot az előkészítésre? — Erre talán válaszoljon az illetékes végrehajtó bizottság elnöke. Van tapasztalat arról, hogy sok az értekezlet a járás területén, ami akadályozza őket a tanácsülésen való megjelenésben. Ha így van, helytelen. Miért nem gondoskodik a végrehajtó bizottság arról, hogy né legyen annyi értekezlet a járás területén? Helytelen, hogy a különféle értekezletek gátolják a járási tanács ülésezését. A megyei iaeáes yégreítajlé bizottságának határozata a falusi kuttórofthoííük munkájának megjavításáról A megyei tanács végrehajtó bizottsága megállapította, hogy a népművelési osztály eredményeket ért el a megye kulturális élete kialakítása terén. — Számos községben javult a kultúrotthonok munkája, színvonalasabb a kul- túrcsopoitok tevékenysége. Hiba azonban, hogy a népművelési munka általában meglehetősen szervezetlenül folyik, tartalmi szempontból is sok kívánnivalót hagy maga után. Kevés gondot fordítanak a kultúrmunka megjavítására. Az említett hiányosságok megszüntetése érdekében a végrehajtó bizottság határozatában felhívja a járási végrehajtó bizottságok elnökeit, hogy gondoskodjanak arról: a falusi kultúrotthonokban hetenként legalább egy ismeretterjesztő előadást tartsanak a megyei népművelési osztály által kiadott tématerv alapján, Ismertessék rendszeresen a termelőszövelkezetek alapszabályait, biztosítsák, hogy a kultúrotthon ban. megfelelő szakkörök működjenek és az ismeret- terjesztő előadásokhoz minden esetben használjanak kisfilmeket, diafilmeket. A községi tanácsok végrehajtó bizottságai támogassák jobban a községben lévő színjátszó csoportokat, ének- és zenekarokat. Arra kell törekedni, hogy a termelő- szövetkezetek többségének legyen valamilyen művészeti csoportja. Szervezzék meg, hogy a szomszédos községek kultúr- csoportjai kölcsönösen ellátogassanak egymáshoz. A végrehajtó bizottságok minden támogatást adjanak meg a DISZ megyei kulturális seregszemléjének megrendezéséhez. — Támogassák a „József Attila” jelvényszerző olvasómozgalmat és a Bartók dalosversenyt. 2 K falu dolgozóival együtt tanulmányozzák a tanácstagok a tanácstörvényt Oreson A tanácstagok továbbképzése a nyírbátori járásban . A múlt évben történt a .tanácsok újraválasztása. Ez alkalommal a dolgozók kerületük legjobbjait választották be a tanácsba azzal, hogy ott ők intézzék sorsukat, ügyes-bajos dolgukat. Ez a bizalom arra kötelezi tanácstagjainkat, hogy igyekezzenek elsajátítani a szükséges ismereteket és megfeleljenek a dolgozó nép által kívánt követelményeknek. Végrehajtó bizottságunk a tanácstagok javaslatára úgy határozott, hogy a hosszú téli estéket felhasználva nemcsak a tanácstagokkal, hanem a dolgozókkal is megismerteti a tanács- törvényt. javíthatjuk meg a be# gyűjtést, hogyan végezhetjük el gyorsan az aratást, cséplést, milyen kérdésekkel foglalkoz-- zanak a tanácsülések. Felhasználjuk az estéket arra, hogy megismertessük a lakossággal a pártunk novemberi határozatáról eredő tennivalókat. A tapasztalatokat összegyűjtjük s így állítjuk össze a község dolgozóinak verseny- szerződését az évi gazdasági munkákra vonal fcuzóan, amelyet a február 19-re tervezett falugyűlésen ismertetünk végleges formájában. E falugyűlést a páit- vezetőség újjáválasztásá-ak A feladatok megkövetelik, hogy napról-napra növeljük tanácstagjaink politikai és szakmai tudását. E célból a Nyírbátori Járási Tanács határozatot hozott arra, hogy a járás községeiben a községi tanácstagok részére egyéni szakmai továbbképzést szervez. A szakmai továbbképzés feladata: megismertetni a tanácstagokkal azokat a legfontosabb szakmai, elméleti és gyakorlati kérdéseket, melyeknek elsajátítása munkájuk végzéséhez múlhatatlanul szükséges. Elő akarjuk segíteni az oktatással azt is, hogy a tanácstagok megismerjék az egyes feladatok gyakorlati rehajtóbizottsági elnökök és titkárok, ezen kívül járási tanácstagok és a járási tanács vb. apparátusának dolgozói lesznek. A tananyagot brosúra formájában a járási tanács vb. titkársága elkészítette és azt az előadók részére időben kiadja. Arra is gondot fordítunk, hogy az előadók egy-egy előadáson megfelelően felkészülve vegyenek részt. A hat előadás anyagának témakörét a következőkben állapítottuk meg: 1. A népköztársaság államszervezete. 2. A tanácstagok jogai és kötelességei. 3. A mezőgazdaság szoA végrehajtó bizottság tervezetet dolgozott ki. A tervezet szerint a tanácstörvény egyes részeit először a végrehajtó bizottság tagjai, az állandó bizottságok elnökei és tagjai tanulmányozzák a végrehajtó bizottság elnökének vezetésével. Ezután a végrehajtó bizottság tagjai a tanácstagokkal tanulmányozzák a törvényt, s végül a tanácstagok tartanak ismertető esteket a választópolgárok számára. Egy-egy utcában két- Jiárom helyen rendezünk négy — nem egymást követő — estén vitát a tanácstörvény egyes részeiből. A beszélgetést, a vitát a tanácstagok vezetik. A tervezetben pontosan kidolgoztuk: hol, mikor, kinek a vezetésével tartjuk meg ezeket. Természetesen arra törekszünk, hogy a viták szorosan kapcsolódjanak a gyakorlati politikai és gazdasági tennivalókhoz. Egyrészt megvilágítjuk a tanácstörvény egyes pontjainak helyi jelentőségét, másrészt ez alkalmakat felhasználjuk arra, hogy megbeszéljük például: hogyan tehetjük szervezettebbé a tavaszi mező- gazdasági munkáltat községünkben, hogyan tiszteletére szervezzük, mintahogy az egész mozgilmat e jelentős esemény tiszteletére indítjuk meg. Ha tervünket megvalósítjuk, bizonyára megerősödik a dolgozók és a tanács közötti kapcsolat. Nagy Sándor, a községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke. végrehajtásának módját is. A határozat szerint 1956. január első hetétől kezdve 6 héten keresztül minden szerdán este 6 órától a járás minden községében egy-egy fontosabb tananyagból előadást tartunk. Az előadók a járási tanács végrehajtó bizottsága által kijelölt községi végcialista átszervezésének kérdései. 4. A párt és a községi tanács kapcsolata. 5. A tanácsülés szerepe és jelentősége. 6. A tanácstagok területi munkája. Gyakorlati feladatai. Illés Béla vb. titkár. Eredményes tanácsülés Zajtán A sáros, csatakos u.cán ünneplőruhás parasztok lépegetnek, óvatosan kerülgetik a vizet. Vasárnap délután van, egyenként, csoportosan a tanácsházára igyekeznek. Még nincs két óra, de máris majdnem mindenki itt van. Negyed háromkor megkezdődik a tanácsülés. — Vörös diapériával díszített asztalsor mellett fekete ruhás, ünneplés tanácstagok ülnek. A tanácstitkár, Papp Árpád minden tanácstagnak ceruzát és jegyzetfüzetet ad. Az asztalon víz, poharak, cserepekben virág, cigaretta, újságok, hogy amíg a tanácstagok gyülekeznek, olvashassanak. Ott ül Gergely Gáspár, a párttitkár, Tóth János, az egyik legjobb tanácstag. Régi párttag, 1949 óta tag, ja a termelőszövetkezetnek is. De amikor kérdeztük, azt mondta: „Olyan munkás vagyok én is, mint a többi. A két kezemmel kerestem az 583 munkaegységet.” Tóth elvtárs még fiatal, 35 év körüli ember, de már is tekintélyt szerzett magának, elsősorban példaadó munkájával. Szeretik, szívesen hallgatnak a szavára és kerületében bizalommal keresik fel a dolgozók panaszaikkal. — Lelkiismeretesen látja el kötelességét, mint a gazdasági állandó bizottság elnöke. Pontosan megtartják az üléseket, jól kiépített aktívahálózattal dolgoznak, aminek az az eredménye, hogy sem adó-, sem beadási hátralékosuk nincs. Az elnök és a titkár beszámolója után megkezdődik a vita, a tanácstagok javaslataikkal, bírálataikkal segítik a tanács munkáját. Baríha Károly aiapszurvezeli páiútitkár javasolja, hogy bővítsék legalább egy taggal a nevelőtestületet, hogy ne kelljen a zajtai gyerekeknek téli időben is Ro- zsályba menni. Feljegyzik. Erről határozni kell. Felvetődik, hogy kell egy agregátoros mozi és az Erdőhát villanynélküli községébe el kell vinni a filmeket. A falu gondjairól, bajairól beszélgetnek, vitatkoznak, s észre sem veszik, hogy családi tanácskozásban töltöttek el egy délutánt. Jó munkát végeztek a községi tanács vb. függetlenített tagjai a tanácsülés előkészítésénél. Az elnök személyesen is meghívta a tanácstagokat, s ők megértették, hogy nagy szükség van munkájukra. Balogh László tudós’tó, Csenget’,
